|
c tipusu tantargyak listaja |
|
C típusú tantárgyak listája
|
|
|
|
|
|
enek-zene tanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
ének-zene tanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles ének-zene tanár
Mesterképzési szak kódja: ENM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles ének-zene tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles ének-zene tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
| félév |
1. szakképzettség |
2. szakképzettség |
pedagógia-pszichológia |
| 1. |
26 kredit |
0 |
4 kredit |
| 2. |
4 kredit |
26kredit |
0 |
| 3. |
0 |
0 |
6k + 20k gyakorlat |
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Ének-zene tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Középkor
Gregorián ének
- zenei gyökerek, a gregorián eredete, forrásai
- mise, officium, műfajok
Egyszólamú világi zene
A többszólamúság kialakulása
- többszólamú műfajok
- szerkesztési eljárások
Írásbeliség, zeneoktatás, szolmizáció
2. Reneszánsz
A reneszánsz korszakai
- korai, érett és kései reneszánsz
A protestantizmus és hatása
Reneszánsz kulturális központok
- franko-flamand karkultúra, contenance angloise,
- itáliai, francia, német, északi és spanyol reneszánsz
Zenelejegyzés, könyvnyomtatás, kottanyomtatás
A korszak énekes műfajai
A klasszikus vokálpolifóna jellemzői
Modális harmóniavilág
Az önálló hangszeres műfajok megjelenése
3. Barokk
Kulturális központok
Társadalmi változások (polgárosodás, új zenefogyasztási szokások, koncertterem,
operaház)
A korszak vokális műfajai
- az a cappella kultúra továbbélése
- a hangszerkíséretes műfajok megjelenése
- az opera
Instrumentális műfajok
- billentyűs zene
- kamarazene
- a zenekar kialakulása
Formák és szerkesztésmódok, a barokk kontrapunkt
Dallam- és harmóniavilág (a funkciós gondolkodás kezdetei)
4. Bécsi klasszicizmus
Klasszikus formavilág
- a periódus
- kis- és összetett formák
Vokális és instrumentális műfajok
A szimfonikus zenekar
A hangszerek világa, csoportjai, típusai
Dallam- és hamóniavilág (a funkciós gondolkodás megszilárdulása)
5. Romantika
Műfajok továbbélése és keletkezése
A szerkesztési és formai szabályok föllazulása
Dallam- és harmóniavilág
- hangnemi kapcsolatok bővülése,
- új utak a harmónai gondolkodásban
Zene és társadalom viszonyának átrendeződése
- a nemzeti sajátosságok fölmutatása, megjelenítése
- forradalmak és szabadságmozgalmak
Programzene
Összművészeti törekvések
6. A XX. század és napjaink zenéje
Stílusirányzatok a század zenéjében
- impresszionizmus
- expresszionizmus
- folklorizmus
- neoklasszicizmus
- szeriális zene
- spekulatív törekvések (bruitizmus, konkrét zene, elektronikus zene stb.)
A zeneszerzői gondolkodás változásai
- a tercalapú harmóniavilág szétfeszítése
- a tonális gondolkodás elvetése, politonalitás, atonalitás, dodekafónia
- új funkciós gondolkodás, polaritás, tengelyrendszer
- hagyományos eljárások átértelmezése, aleatoria
A populáris zene társadalmi súlyának növekedése
- a jazz megjelenése (stílus a népzene és a műzene határán, hatása a század
szerzőire)
- a kottakiadás és a hangrögzítés hatásai
- zene és üzlet
7. Magyar zene
A magyar népzene (énekes és hangszeres zene, rétegek, stílusok, formák)
Magyar gregoriánum
Udvari zene a magyar reneszánszban
- külföldi muzsikusok Magyarországon (Rauch, Stolzer, Mosto)
- magyar zene Európában (Bakfark)
A három részre osztott ország zenekultúrája
- világi dalkultúra, históriás énekek, katonadalok (Tinódi)
- katedrálisok, énekes iskolák zenéje (Szombathely, Pécs)
- a protestáns dallamok és prédikátorköltészet megjelenése a kollégiumi
zenekultúrában, iskolaközpontok
Kuruc dallamvilág, verbunkos táncmuzsika, az európai hangszeres kultúra hatása
Nemzeti romantikus zene, Mosonyi és Erkel munkássága
A magyar zene föllépése az európai kultúrában, Liszt zenéje
A folkloristák megjelenése, Kodály, Bartók
A XX. század és napjaink magyar zenéje
8. Népzene
A zene keletkezése, zene mint önkifejezés, a népzene meghatározása
A magyar népzene rétegződése
A magyar énekes és hangszeres népzene dallami, ritmikai és formai jellemzői
Népi hagyományok
A népi hangszerek történetiségének, eredetiségének megismerése
A magyar népzene kapcsolatai a rokon és a szomszéd népekkel
A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéje
Népzene és műzene kapcsolatai, összefüggései
9. Karvezetés
Az iskolai kórusmunka szerepe
A hazai gyermek- és ifjúsági kórusmuzsika kialakulása, virágzó évtizedei és helyzete
napjainkban.
Repertoár
Népzene és költészet hatása
Kitekintés a nemzetközi kórusirodalomra
A hangképzés és beéneklés helye és szerepe a kórusnevelésben
Beéneklő gyakorlatok típusai, sorrendisége
A tiszta intonálásra nevelés alapelvei
|
|
enek-zene tanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
1 |
ének-zene tanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles ének-zene tanár
Mesterképzési szak kódja: ENM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles ének-zene tanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles ének-zene tanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Ének-zene tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Középkor
Gregorián ének
- zenei gyökerek, a gregorián eredete, forrásai
- mise, officium, műfajok
Egyszólamú világi zene
A többszólamúság kialakulása
- többszólamú műfajok
- szerkesztési eljárások
Írásbeliség, zeneoktatás, szolmizáció
2. Reneszánsz
A reneszánsz korszakai
- korai, érett és kései reneszánsz
A protestantizmus és hatása
Reneszánsz kulturális központok
- franko-flamand karkultúra, contenance angloise,
- itáliai, francia, német, északi és spanyol reneszánsz
Zenelejegyzés, könyvnyomtatás, kottanyomtatás
A korszak énekes műfajai
A klasszikus vokálpolifóna jellemzői
Modális harmóniavilág
Az önálló hangszeres műfajok megjelenése
3. Barokk
Kulturális központok
Társadalmi változások (polgárosodás, új zenefogyasztási szokások, koncertterem,
operaház)
A korszak vokális műfajai
- az a cappella kultúra továbbélése
- a hangszerkíséretes műfajok megjelenése
- az opera
Instrumentális műfajok
- billentyűs zene
- kamarazene
- a zenekar kialakulása
Formák és szerkesztésmódok, a barokk kontrapunkt
Dallam- és harmóniavilág (a funkciós gondolkodás kezdetei)
4. Bécsi klasszicizmus
Klasszikus formavilág
- a periódus
- kis- és összetett formák
Vokális és instrumentális műfajok
A szimfonikus zenekar
A hangszerek világa, csoportjai, típusai
Dallam- és hamóniavilág (a funkciós gondolkodás megszilárdulása)
5. Romantika
Műfajok továbbélése és keletkezése
A szerkesztési és formai szabályok föllazulása
Dallam- és harmóniavilág
- hangnemi kapcsolatok bővülése,
- új utak a harmónai gondolkodásban
Zene és társadalom viszonyának átrendeződése
- a nemzeti sajátosságok fölmutatása, megjelenítése
- forradalmak és szabadságmozgalmak
Programzene
Összművészeti törekvések
6. A XX. század és napjaink zenéje
Stílusirányzatok a század zenéjében
- impresszionizmus
- expresszionizmus
- folklorizmus
- neoklasszicizmus
- szeriális zene
- spekulatív törekvések (bruitizmus, konkrét zene, elektronikus zene stb.)
A zeneszerzői gondolkodás változásai
- a tercalapú harmóniavilág szétfeszítése
- a tonális gondolkodás elvetése, politonalitás, atonalitás, dodekafónia
- új funkciós gondolkodás, polaritás, tengelyrendszer
- hagyományos eljárások átértelmezése, aleatoria
A populáris zene társadalmi súlyának növekedése
- a jazz megjelenése (stílus a népzene és a műzene határán, hatása a század
szerzőire)
- a kottakiadás és a hangrögzítés hatásai
- zene és üzlet
7. Magyar zene
A magyar népzene (énekes és hangszeres zene, rétegek, stílusok, formák)
Magyar gregoriánum
Udvari zene a magyar reneszánszban
- külföldi muzsikusok Magyarországon (Rauch, Stolzer, Mosto)
- magyar zene Európában (Bakfark)
A három részre osztott ország zenekultúrája
- világi dalkultúra, históriás énekek, katonadalok (Tinódi)
- katedrálisok, énekes iskolák zenéje (Szombathely, Pécs)
- a protestáns dallamok és prédikátorköltészet megjelenése a kollégiumi
zenekultúrában, iskolaközpontok
Kuruc dallamvilág, verbunkos táncmuzsika, az európai hangszeres kultúra hatása
Nemzeti romantikus zene, Mosonyi és Erkel munkássága
A magyar zene föllépése az európai kultúrában, Liszt zenéje
A folkloristák megjelenése, Kodály, Bartók
A XX. század és napjaink magyar zenéje
8. Népzene
A zene keletkezése, zene mint önkifejezés, a népzene meghatározása
A magyar népzene rétegződése
A magyar énekes és hangszeres népzene dallami, ritmikai és formai jellemzői
Népi hagyományok
A népi hangszerek történetiségének, eredetiségének megismerése
A magyar népzene kapcsolatai a rokon és a szomszéd népekkel
A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéje
Népzene és műzene kapcsolatai, összefüggései
9. Karvezetés
Az iskolai kórusmunka szerepe
A hazai gyermek- és ifjúsági kórusmuzsika kialakulása, virágzó évtizedei és helyzete
napjainkban.
Repertoár
Népzene és költészet hatása
Kitekintés a nemzetközi kórusirodalomra
A hangképzés és beéneklés helye és szerepe a kórusnevelésben
Beéneklő gyakorlatok típusai, sorrendisége
A tiszta intonálásra nevelés alapelvei
|
|
enek-zene tanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
ének-zene tanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles ének-zene tanár
Mesterképzési szak kódja: ENM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles ének-zene tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles ének-zene tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Ének-zene tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Középkor
Gregorián ének
- zenei gyökerek, a gregorián eredete, forrásai
- mise, officium, műfajok
Egyszólamú világi zene
A többszólamúság kialakulása
- többszólamú műfajok
- szerkesztési eljárások
Írásbeliség, zeneoktatás, szolmizáció
2. Reneszánsz
A reneszánsz korszakai
- korai, érett és kései reneszánsz
A protestantizmus és hatása
Reneszánsz kulturális központok
- franko-flamand karkultúra, contenance angloise,
- itáliai, francia, német, északi és spanyol reneszánsz
Zenelejegyzés, könyvnyomtatás, kottanyomtatás
A korszak énekes műfajai
A klasszikus vokálpolifóna jellemzői
Modális harmóniavilág
Az önálló hangszeres műfajok megjelenése
3. Barokk
Kulturális központok
Társadalmi változások (polgárosodás, új zenefogyasztási szokások, koncertterem, operaház)
A korszak vokális műfajai
- az a cappella kultúra továbbélése
- a hangszerkíséretes műfajok megjelenése
- az opera
Instrumentális műfajok
- billentyűs zene
- kamarazene
- a zenekar kialakulása
Formák és szerkesztésmódok, a barokk kontrapunkt
Dallam- és harmóniavilág (a funkciós gondolkodás kezdetei)
4. Bécsi klasszicizmus
Klasszikus formavilág
- a periódus
- kis- és összetett formák
Vokális és instrumentális műfajok
A szimfonikus zenekar
A hangszerek világa, csoportjai, típusai
Dallam- és hamóniavilág (a funkciós gondolkodás megszilárdulása)
5. Romantika
Műfajok továbbélése és keletkezése
A szerkesztési és formai szabályok föllazulása
Dallam- és harmóniavilág
- hangnemi kapcsolatok bővülése,
- új utak a harmónai gondolkodásban
Zene és társadalom viszonyának átrendeződése
- a nemzeti sajátosságok fölmutatása, megjelenítése
- forradalmak és szabadságmozgalmak
Programzene
Összművészeti törekvések
6. A XX. század és napjaink zenéje
Stílusirányzatok a század zenéjében
- impresszionizmus
- expresszionizmus
- folklorizmus
- neoklasszicizmus
- szeriális zene
- spekulatív törekvések (bruitizmus, konkrét zene, elektronikus zene stb.)
A zeneszerzői gondolkodás változásai
- a tercalapú harmóniavilág szétfeszítése
- a tonális gondolkodás elvetése, politonalitás, atonalitás, dodekafónia
- új funkciós gondolkodás, polaritás, tengelyrendszer
- hagyományos eljárások átértelmezése, aleatoria
A populáris zene társadalmi súlyának növekedése
- a jazz megjelenése (stílus a népzene és a műzene határán, hatása a század szerzőire)
- a kottakiadás és a hangrögzítés hatásai
- zene és üzlet
7. Magyar zene
A magyar népzene (énekes és hangszeres zene, rétegek, stílusok, formák)
Magyar gregoriánum
Udvari zene a magyar reneszánszban
- külföldi muzsikusok Magyarországon (Rauch, Stolzer, Mosto)
- magyar zene Európában (Bakfark)
A három részre osztott ország zenekultúrája
- világi dalkultúra, históriás énekek, katonadalok (Tinódi)
- katedrálisok, énekes iskolák zenéje (Szombathely, Pécs)
- a protestáns dallamok és prédikátorköltészet megjelenése a kollégiumi
zenekultúrában, iskolaközpontok
Kuruc dallamvilág, verbunkos táncmuzsika, az európai hangszeres kultúra hatása
Nemzeti romantikus zene, Mosonyi és Erkel munkássága
A magyar zene föllépése az európai kultúrában, Liszt zenéje
A folkloristák megjelenése, Kodály, Bartók
A XX. század és napjaink magyar zenéje
8. Népzene
A zene keletkezése, zene mint önkifejezés, a népzene meghatározása
A magyar népzene rétegződése
A magyar énekes és hangszeres népzene dallami, ritmikai és formai jellemzői
Népi hagyományok
A népi hangszerek történetiségének, eredetiségének megismerése
A magyar népzene kapcsolatai a rokon és a szomszéd népekkel
A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok zenéje
Népzene és műzene kapcsolatai, összefüggései
9. Karvezetés
Az iskolai kórusmunka szerepe
A hazai gyermek- és ifjúsági kórusmuzsika kialakulása, virágzó évtizedei és helyzete
napjainkban.
Repertoár
Népzene és költészet hatása
Kitekintés a nemzetközi kórusirodalomra
A hangképzés és beéneklés helye és szerepe a kórusnevelésben
Beéneklő gyakorlatok típusai, sorrendisége
A tiszta intonálásra nevelés alapelvei
|
|
fizikatanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
fizikatanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles fizikatanár
Mesterképzési szak kódja: FIM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles fizikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles fizikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
| félév |
1. szakképzettség |
2. szakképzettség |
pedagógia-pszichológia |
| 1. |
26 kredit |
0 |
4 kredit |
| 2. |
4 kredit |
26 kredit |
0 |
| 3. |
0 |
4 kredit |
6k + 20k gyakorlat |
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(okleveles fizikatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Mechanika. Kinematikai és dinamikai alapfogalmak. Egyenletes és egyenletesen
változó mozgások, periodikus mozgások kinematikai és dinamikai leírása. A
mechanika alaptörvényei, megmaradási tételek. Munkatétel. Egyensúly, egyszerű
gépek, gyakorlati alkalmazások. Égi mechanika, Kepler törvények. A klasszikus
mechanikai törvények érvényességi köre. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek. A
dinamika törvényei mozgó vonatkoztatási rendszerekben. Tér és idő. Galilei – féle
relativitási elv. A speciális relativitás elve. Einstein ekvivalencia- és általános
relativitási elve.
2. Az anyag különböző megjelenési formái és kölcsönhatásaik. Korpuszkuláris anyag és
erőterek. Alapvető kölcsönhatások a természetben. Az energiafogalom centrális
szerepe a klasszikus és a modern fizikában. Az általánosított energia-megmaradás elve
és alapvető jelentősége a fizikai problémák megoldásában, és a természeti jelenségek
magyarázatában.
3. A deformálható testek mechanikája. Szilárd testek rugalmas alakváltozásai. Egyensúly
folyadékokban és gázokban. Folyadékok felületi jelenségei. Áramlás folyadékokban
és gázokban. Közegellenállás, repülés, turbinák.
4. A termodinamika és statisztikus fizika alapjai. A hőmérséklet. A kinetikus gázelmélet,
az ekvipartíció tétele. A gázok állapotegyenlete, állapotváltozásai. Hőerőgépek,
körfolyamatok. A termodinamika főtételei, termodinamikai potenciálok, az entrópia
valószínűségi értelmezése. A hőtágulás. Halmazállapot-változások, többkomponensű
rendszerek egyensúlya. A hő terjedése. A nem-egyensúlyi termodinamika elemei,
transzportfolyamatok. A statisztikus fizika axiómája, a rendszer mikro- és
makroállapotai, Boltzmann-eloszlás.
5. Rezgések és hullámok. Mechanikai és elektromos rezgések. Kényszerrezgés,
rezonancia. A mechanikai, ill. az elektromágneses hullámok keletkezése és terjedése.
Fázis- és csoportsebesség. Hullámtani alapjelenségek. Hullámegyenlet. Huygens-
Fresnel elv, Doppler-effektus. Hangszerek fizikája. Az elektromágneses spektrum. Az
elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. A rádió adásvétel
elve és gyakorlati megvalósítása. Optikai alapjelenségek, lencsék, tükrök,
összetett optikai eszközök. A törésmutató.
6. Elektromágnesség. Az elektrosztatikai tér vákuumban, dielektrikumokban és
vezetőkben. A magnetosztatikai tér vákuumban. Az anyag mágneses tulajdonságai. Az
elektromos áram és hatásai. Ohm és Kirchhoff törvényei Vezetési mechanizmusok.
Elektronoptika. Az elektronmikroszkóp. Félvezető áramköri elemek Az
elektromágneses indukció jelensége és alkalmazásai. Váltakozó áramok, RLC körök.
A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben. Az elektrodinamikai
törvények relativisztikus közelítése, optikai következmények
1
7. Atomfizika. Klasszikus atommodellek. Az elektron hullámtermészete. A Bohr-
Sommerfeld-féle atommodell. Zeeman effektus. Részecskék speciális erőterekben,
ütközések elmélete, rezonancia állapotok, alagút-jelenség. A spin. Színképek és
finomszerkezetük. L-S kötés. A periódusos rendszer. A lézer. A Schrödinger egyenlet
származtatása, a H atom hullámmechanikai modellje. Folytonos és karakterisztikus
röntgensugarak, gyakorlati alkalmazásaik.
8. Mag- és részecskefizika. A radioaktivitás törvényei, bomlási sorozatok.
Tömegspektroszkópok. Magmodellek. Alfa-, béta-, és gammasugárzás. Magreakciók.
Részecskedetektorok. Gyorsító berendezések. A magenergia felszabadítása,
atombomba, atomreaktorok. Fúzió a csillagokban, a csillagfejlődés főbb stádiumai.
Kozmikus sugárzás. Radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása, dozimetria
alapfogalmak. Elemi részek és osztályozásuk. Megmaradási elvek és szimmetriák a
fizikában. Kvark-hipotézis.
9. A kvantumfizika alapjai. A kvantumelmélet kísérleti előzményei. Anyaghullámok és
hullám-részecske kettősség.. A Bohr-elmélet, az elektronok spinje, Pauli-elv, a
korrespondencia elv, a Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés. A
hullámfüggvény, az időfüggetlen Schrödinger-egyenlet megoldása egyszerű
potenciálfüggvények esetén.
10. Kondenzált anyagok fizikája. Kristályok szerkezete, reciprok rács, kristályhibák, nemperiodikus
szerkezetek. Diffrakciós anyagvizsgálati módszerek. Rácsrezgések,
fononok, diszperziós relációk. Elektronszerkezet, vezetési jelenségek, Hall-effektus.
Sávelmélet, félvezető eszközök. Termikus tulajdonságok. Szupravezetés. Dia-, para-,
és ferromágnesség. Anyagszerkezet-vizsgálati módszerek. Óriásmolekulájú anyagok,
polimerek fizikája.
11. Csillagászat. Tájékozódás a Földön és az égbolton. Csillagászati műszerek és
megfigyelési eljárások, távcsövek. Időszámítás. Csillagtérképek. A világmindenség
szerkezete és keletkezése. A Naprendszer, a Föld és további bolygók általános
jellemzése. A Tejútrendszer, a csillagok jellemzői, távolsága, látszólagos és abszolút
fényessége. A csillagok átmérője, tömege, hőmérséklete, színe és színképe.
12. A természettudományos kutatások és a társadalom. Természettudományos
megismerési módszerek. A természettudományok fejlődésének történeti csomópontjai,
szerepük az ipari forradalmakban, a nemzetközi konfliktusokban. Az ember, a
társadalom és a természet kölcsönhatása. Tudomány és erkölcs. A
természettudományok legjelentősebb felfedezéseinek hatása a társadalom, a gazdaság
életére, a világról alkotott elképzelésekre.
13. Nemlineáris jelenségek a természettudományokban. A nemlineáris dinamika alapjai,
Hamilton- és disszipatív rendszerek. Stabilitás analízis. Poincaré-leképezés.
Bifurkációk. Fraktálok. A káosz. Kaotikus mozgás. A kaotikus tartomány szerkezete
egydimenziós leképezésekben. Differenciál-egyenlet rendszerek attraktorának fraktál
szerkezete, alaptípusok. Valószínűségi szemlélet a kaotikus folyamatokban. Kaotikus
jelenségek a társtudományokban.
14. Anyagtudományi kutatások és alkalmazások. Nanoszerkezetű anyagok, fullerének,
nanocsövek és kompozitjaik. Kerámiák. Vékonyrétegek és multirétegek. Mágneses és
optikai adattárolás. Diffúzió. Kölcsönös diffúzió és szilárdtest reakciók. Orvosi
anyagok. Alakmemória ötvözetek és alkalmazásaik. Keménybevonatok készítése és
alkalmazásaik.
2
|
|
fizikatanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
1 |
fizikatanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szerepő megjelölése: okleveles fizikatanár
Mesterképzési szak kódja: FIM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez eőírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfeleős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-feleős neve, beosztása: Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben eőírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles fizikatanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles fizikatanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
eőfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(okleveles fizikatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Mechanika. Kinematikai és dinamikai alapfogalmak. Egyenletes és egyenletesen
változó mozgások, periodikus mozgások kinematikai és dinamikai leírása. A
mechanika alaptörvényei, megmaradási tételek. Munkatétel. Egyensúly, egyszerű
gépek, gyakorlati alkalmazások. Égi mechanika, Kepler törvények. A klasszikus
mechanikai törvények érvényességi köre. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek. A
dinamika törvényei mozgó vonatkoztatási rendszerekben. Tér és idő. Galilei – féle
relativitási elv. A speciális relativitás elve. Einstein ekvivalencia- és általános
relativitási elve.
2. Az anyag különböző megjelenési formái és kölcsönhatásaik. Korpuszkuláris anyag és
erőterek. Alapvető kölcsönhatások a természetben. Az energiafogalom centrális
szerepe a klasszikus és a modern fizikában. Az általánosított energia-megmaradás elve
és alapvető jelentősége a fizikai problémák megoldásában, és a természeti jelenségek
magyarázatában.
3. A deformálható testek mechanikája. Szilárd testek rugalmas alakváltozásai. Egyensúly
folyadékokban és gázokban. Folyadékok felületi jelenségei. Áramlás folyadékokban
és gázokban. Közegellenállás, repülés, turbinák.
4. A termodinamika és statisztikus fizika alapjai. A hőmérséklet. A kinetikus gázelmélet,
az ekvipartíció tétele. A gázok állapotegyenlete, állapotváltozásai. Hőerőgépek,
körfolyamatok. A termodinamika főtételei, termodinamikai potenciálok, az entrópia
valószínűségi értelmezése. A hőtágulás. Halmazállapot-változások, többkomponensű
rendszerek egyensúlya. A hő terjedése. A nem-egyensúlyi termodinamika elemei,
transzportfolyamatok. A statisztikus fizika axiómája, a rendszer mikro- és
makroállapotai, Boltzmann-eloszlás.
5. Rezgések és hullámok. Mechanikai és elektromos rezgések. Kényszerrezgés,
rezonancia. A mechanikai, ill. az elektromágneses hullámok keletkezése és terjedése.
Fázis- és csoportsebesség. Hullámtani alapjelenségek. Hullámegyenlet. Huygens-
Fresnel elv, Doppler-effektus. Hangszerek fizikája. Az elektromágneses spektrum. Az
elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. A rádió adásvétel
elve és gyakorlati megvalósítása. Optikai alapjelenségek, lencsék, tükrök,
összetett optikai eszközök. A törésmutató.
6. Elektromágnesség. Az elektrosztatikai tér vákuumban, dielektrikumokban és
vezetőkben. A magnetosztatikai tér vákuumban. Az anyag mágneses tulajdonságai. Az
elektromos áram és hatásai. Ohm és Kirchhoff törvényei Vezetési mechanizmusok.
Elektronoptika. Az elektronmikroszkóp. Félvezető áramköri elemek Az
elektromágneses indukció jelensége és alkalmazásai. Váltakozó áramok, RLC körök.
A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben. Az elektrodinamikai
törvények relativisztikus közelítése, optikai következmények
1
7. Atomfizika. Klasszikus atommodellek. Az elektron hullámtermészete. A Bohr-
Sommerfeld-féle atommodell. Zeeman effektus. Részecskék speciális erőterekben,
ütközések elmélete, rezonancia állapotok, alagút-jelenség. A spin. Színképek és
finomszerkezetük. L-S kötés. A periódusos rendszer. A lézer. A Schrödinger egyenlet
származtatása, a H atom hullámmechanikai modellje. Folytonos és karakterisztikus
röntgensugarak, gyakorlati alkalmazásaik.
8. Mag- és részecskefizika. A radioaktivitás törvényei, bomlási sorozatok.
Tömegspektroszkópok. Magmodellek. Alfa-, béta-, és gammasugárzás. Magreakciók.
Részecskedetektorok. Gyorsító berendezések. A magenergia felszabadítása,
atombomba, atomreaktorok. Fúzió a csillagokban, a csillagfejlődés főbb stádiumai.
Kozmikus sugárzás. Radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása, dozimetria
alapfogalmak. Elemi részek és osztályozásuk. Megmaradási elvek és szimmetriák a
fizikában. Kvark-hipotézis.
9. A kvantumfizika alapjai. A kvantumelmélet kísérleti előzményei. Anyaghullámok és
hullám-részecske kettősség.. A Bohr-elmélet, az elektronok spinje, Pauli-elv, a
korrespondencia elv, a Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés. A
hullámfüggvény, az időfüggetlen Schrödinger-egyenlet megoldása egyszerű
potenciálfüggvények esetén.
10. Kondenzált anyagok fizikája. Kristályok szerkezete, reciprok rács, kristályhibák, nemperiodikus
szerkezetek. Diffrakciós anyagvizsgálati módszerek. Rácsrezgések,
fononok, diszperziós relációk. Elektronszerkezet, vezetési jelenségek, Hall-effektus.
Sávelmélet, félvezető eszközök. Termikus tulajdonságok. Szupravezetés. Dia-, para-,
és ferromágnesség. Anyagszerkezet-vizsgálati módszerek. Óriásmolekulájú anyagok,
polimerek fizikája.
11. Csillagászat. Tájékozódás a Földön és az égbolton. Csillagászati műszerek és
megfigyelési eljárások, távcsövek. Időszámítás. Csillagtérképek. A világmindenség
szerkezete és keletkezése. A Naprendszer, a Föld és további bolygók általános
jellemzése. A Tejútrendszer, a csillagok jellemzői, távolsága, látszólagos és abszolút
fényessége. A csillagok átmérője, tömege, hőmérséklete, színe és színképe.
12. A természettudományos kutatások és a társadalom. Természettudományos
megismerési módszerek. A természettudományok fejlődésének történeti csomópontjai,
szerepük az ipari forradalmakban, a nemzetközi konfliktusokban. Az ember, a
társadalom és a természet kölcsönhatása. Tudomány és erkölcs. A
természettudományok legjelentősebb felfedezéseinek hatása a társadalom, a gazdaság
életére, a világról alkotott elképzelésekre.
13. Nemlineáris jelenségek a természettudományokban. A nemlineáris dinamika alapjai,
Hamilton- és disszipatív rendszerek. Stabilitás analízis. Poincaré-leképezés.
Bifurkációk. Fraktálok. A káosz. Kaotikus mozgás. A kaotikus tartomány szerkezete
egydimenziós leképezésekben. Differenciál-egyenlet rendszerek attraktorának fraktál
szerkezete, alaptípusok. Valószínűségi szemlélet a kaotikus folyamatokban. Kaotikus
jelenségek a társtudományokban.
14. Anyagtudományi kutatások és alkalmazások. Nanoszerkezetű anyagok, fullerének,
nanocsövek és kompozitjaik. Kerámiák. Vékonyrétegek és multirétegek. Mágneses és
optikai adattárolás. Diffúzió. Kölcsönös diffúzió és szilárdtest reakciók. Orvosi
anyagok. Alakmemória ötvözetek és alkalmazásaik. Keménybevonatok készítése és
alkalmazásaik.
2
|
|
fizikatanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
fizikatanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles fizikatanár
Mesterképzési szak kódja: FIM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles fizikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles fizikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(okleveles fizikatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Mechanika. Kinematikai és dinamikai alapfogalmak. Egyenletes és egyenletesen változó mozgások, periodikus mozgások kinematikai és dinamikai leírása. A mechanika alaptörvényei, megmaradási tételek. Munkatétel. Egyensúly, egyszerű gépek, gyakorlati alkalmazások. Égi mechanika, Kepler törvények. A klasszikus mechanikai törvények érvényességi köre. Gyorsuló vonatkoztatási rendszerek. A dinamika törvényei mozgó vonatkoztatási rendszerekben. Tér és idő. Galilei – féle relativitási elv. A speciális relativitás elve. Einstein ekvivalencia- és általános relativitási elve.
2. Az anyag különböző megjelenési formái és kölcsönhatásaik. Korpuszkuláris anyag és erőterek. Alapvető kölcsönhatások a természetben. Az energiafogalom centrális szerepe a klasszikus és a modern fizikában. Az általánosított energia-megmaradás elve és alapvető jelentősége a fizikai problémák megoldásában, és a természeti jelenségek magyarázatában.
3. A deformálható testek mechanikája. Szilárd testek rugalmas alakváltozásai. Egyensúly folyadékokban és gázokban. Folyadékok felületi jelenségei. Áramlás folyadékokban és gázokban. Közegellenállás, repülés, turbinák.
4. A termodinamika és statisztikus fizika alapjai. A hőmérséklet. A kinetikus gázelmélet, az ekvipartíció tétele. A gázok állapotegyenlete, állapotváltozásai. Hőerőgépek, körfolyamatok. A termodinamika főtételei, termodinamikai potenciálok, az entrópia valószínűségi értelmezése. A hőtágulás. Halmazállapot-változások, többkomponensű rendszerek egyensúlya. A hő terjedése. A nem-egyensúlyi termodinamika elemei, transzportfolyamatok. A statisztikus fizika axiómája, a rendszer mikro- és makroállapotai, Boltzmann-eloszlás.
5. Rezgések és hullámok. Mechanikai és elektromos rezgések. Kényszerrezgés, rezonancia. A mechanikai, ill. az elektromágneses hullámok keletkezése és terjedése. Fázis- és csoportsebesség. Hullámtani alapjelenségek. Hullámegyenlet. Huygens-Fresnel elv, Doppler-effektus. Hangszerek fizikája. Az elektromágneses spektrum. Az elektromágneses hullámok a természetben és a technikai gyakorlatban. A rádió adásvétel
elve és gyakorlati megvalósítása. Optikai alapjelenségek, lencsék, tükrök, összetett optikai eszközök. A törésmutató.
6. Elektromágnesség. Az elektrosztatikai tér vákuumban, dielektrikumokban és vezetőkben. A magnetosztatikai tér vákuumban. Az anyag mágneses tulajdonságai. Az elektromos áram és hatásai. Ohm és Kirchhoff törvényei Vezetési mechanizmusok. Elektronoptika. Az elektronmikroszkóp. Félvezető áramköri elemek Az elektromágneses indukció jelensége és alkalmazásai. Váltakozó áramok, RLC körök. A Maxwell-egyenletek vákuumban és anyagi közegben. Az elektrodinamikai törvények relativisztikus közelítése, optikai következmények
7. Atomfizika. Klasszikus atommodellek. Az elektron hullámtermészete. A Bohr-Sommerfeld-féle atommodell. Zeeman effektus. Részecskék speciális erőterekben, ütközések elmélete, rezonancia állapotok, alagút-jelenség. A spin. Színképek és finomszerkezetük. L-S kötés. A periódusos rendszer. A lézer. A Schrödinger egyenlet származtatása, a H atom hullámmechanikai modellje. Folytonos és karakterisztikus röntgensugarak, gyakorlati alkalmazásaik.
8. Mag- és részecskefizika. A radioaktivitás törvényei, bomlási sorozatok. Tömegspektroszkópok. Magmodellek. Alfa-, béta-, és gammasugárzás. Magreakciók. Részecskedetektorok. Gyorsító berendezések. A magenergia felszabadítása, atombomba, atomreaktorok. Fúzió a csillagokban, a csillagfejlődés főbb stádiumai. Kozmikus sugárzás. Radioaktív izotópok gyakorlati alkalmazása, dozimetria alapfogalmak. Elemi részek és osztályozásuk. Megmaradási elvek és szimmetriák a fizikában. Kvark-hipotézis.
9. A kvantumfizika alapjai. A kvantumelmélet kísérleti előzményei. Anyaghullámok és hullám-részecske kettősség.. A Bohr-elmélet, az elektronok spinje, Pauli-elv, a korrespondencia elv, a Heisenberg-féle határozatlansági összefüggés. A hullámfüggvény, az időfüggetlen Schrödinger-egyenlet megoldása egyszerű potenciálfüggvények esetén.
10. Kondenzált anyagok fizikája. Kristályok szerkezete, reciprok rács, kristályhibák, nemperiodikus szerkezetek. Diffrakciós anyagvizsgálati módszerek. Rácsrezgések, fononok, diszperziós relációk. Elektronszerkezet, vezetési jelenségek, Hall-effektus. Sávelmélet, félvezető eszközök. Termikus tulajdonságok. Szupravezetés. Dia-, para-, és ferromágnesség. Anyagszerkezet-vizsgálati módszerek. Óriásmolekulájú anyagok, polimerek fizikája.
11. Csillagászat. Tájékozódás a Földön és az égbolton. Csillagászati műszerek és megfigyelési eljárások, távcsövek. Időszámítás. Csillagtérképek. A világmindenség szerkezete és keletkezése. A Naprendszer, a Föld és további bolygók általános jellemzése. A Tejútrendszer, a csillagok jellemzői, távolsága, látszólagos és abszolút fényessége. A csillagok átmérője, tömege, hőmérséklete, színe és színképe.
12. A természettudományos kutatások és a társadalom. Természettudományos megismerési módszerek. A természettudományok fejlődésének történeti csomópontjai, szerepük az ipari forradalmakban, a nemzetközi konfliktusokban. Az ember, a társadalom és a természet kölcsönhatása. Tudomány és erkölcs. A természettudományok legjelentősebb felfedezéseinek hatása a társadalom, a gazdaság életére, a világról alkotott elképzelésekre.
13. Nemlineáris jelenségek a természettudományokban. A nemlineáris dinamika alapjai, Hamilton- és disszipatív rendszerek. Stabilitás analízis. Poincaré-leképezés. Bifurkációk. Fraktálok. A káosz. Kaotikus mozgás. A kaotikus tartomány szerkezete egydimenziós leképezésekben. Differenciál-egyenlet rendszerek attraktorának fraktál szerkezete, alaptípusok. Valószínűségi szemlélet a kaotikus folyamatokban. Kaotikus jelenségek a társtudományokban.
14. Anyagtudományi kutatások és alkalmazások. Nanoszerkezetű anyagok, fullerének, nanocsövek és kompozitjaik. Kerámiák. Vékonyrétegek és multirétegek. Mágneses és optikai adattárolás. Diffúzió. Kölcsönös diffúzió és szilárdtest reakciók. Orvosi anyagok. Alakmemória ötvözetek és alkalmazásaik. Keménybevonatok készítése és alkalmazásaik.
|
|
foldrajztanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
földrajztanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles földrajztanár
Mesterképzési szak kódja: FDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Sütő László főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles földrajztanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles földrajztanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A földrajztanár szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
1. a. Éghajlati rendszer; az éghajlat jellemzői, a földrajzi tényezők szerepe az éghajlat
alakításában, az éghajlat globális jellege, az éghajlat térbeli és időbeli különbségeinek hatásai
az élő és az élettelen környezetre.
b. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete; világgazdasági pólusok és perifériák,
azokat jellemző természeti és társadalmi sajátosságok, a fejlett és fejlődő országok
érdekellentétei.
2. a. Hagyományos kartográfia, Vetületi rendszerek. Térképészeti ismeretek: szelvényezés,
felszínábrázolás és névrajz, a térképek jelrendszere.
b. Ázsia; általános földrajzi jellemzői, makrorégióinak társadalmi-gazdasági folyamatai,
jellemzői, szerepe a világgazdaságban.
3. a. A Föld szerkezete. A Föld belsejének fizikai tulajdonságai. A lemeztektonika és a
hegységképződések.
b. Angolszász –Amerika; természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői, világgazdasági szerepe,
hatása.
4. a. Ásvány- és kőzetképződés; a kőzetek genetikai osztályozása, magmatizmus, diagenezis,
metamorfózis.
b. Az idegenforgalom földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
5. a. A Föld és az élet fejlődése; ősföldrajzi változások. A Föld és az élet fejlődése; az élet
kialakulása, a növényvilág fejlődése, az állatvilág fejlődése.
b. Afrika; makrorégióinak komplex földrajzi jellemzői, meghatározó társadalmi, gazdasági
folyamatai, problémái; világgazdasági helyzete.
6. a. A légkör kialakulása, szerkezete, folyamatai és jelenségei, a nagy földi légkörzés ennek
összetevői, az időjárást befolyásoló áramlási viszonyok, az időjárás szélsőségei.
b. Ausztrália, Sarkvidékek; komplex földrajzi jellemzésük, sajátos természet, társadalmi
jelenségek, folyamatok, globális természeti, gazdasági jelentőségük.
7. a. A Naprendszer; keletkezése, az égitestek általános jellemzése, alapvető mozgásaik, és
azok következményei.
b. Az Európai Unió; általános jellemzése, közösségi politikái, regionalitás, centrumok és
perifériák.
8. a. A víz körforgása, vízburok; felosztása, általános jellemzői, folyamatok és jelenségek az
óceánokban, tengerekben.
b. Dél-Európa; komplex földrajzi jellemzése, társadalmi, gazdasági folyamatai; a
Mediterránum természeti, társadalmi, gazdasági sajátosságai.
9. a. A szárazföld vizei; a felszíni vizek típusai, a folyóvízhálózat, a tavak, a felszínalatti
vizek.
b. Észak- és Nyugat-Európa; természeti, társadalmi és gazdasági sajátosságai, tipikus tájaik
komplex földrajzi arculata.
10. a. A külső erők felszínformálása; lejtős tömegmozgások, a szél és a jég tevékenysége.
Klimatikus geomorfológia, periglaciális felszínformálás. A folyók és tengerek felszínalakító
tevékenysége.
b. Közép- és Kelet-Európa; társadalmi-gazdasági jellemzői, sajátosságai, régiói.
11. a. A földrajzi övezetesség; markáns kivételek, komplexitás, térbeli elterjedés, a táj
fogalma, szerkezete, tájtípusok.
b. Kárpát-medence természeti jellemzői, adottságai, azok szerepe a társadalmi, gazdasági
tevékenységekben, folyamatokban.
12. a. Természet és gazdaság kapcsolata; a mezőgazdasági termelés földrajzi típusai, az
élelmiszertermelés és a világélelmezés helyzete.
b. Magyarország; általános társadalmi, gazdasági jellemzői, hazánk helyzete Európában és a
világban.
13. a. Magyarország nagytájak komplex földrajzi arculata, környezeti állapota.
b. A természetvédelem jogi kategóriái és bemutatóhelyei: Nemzeti park, Natúrpark,
tanösvény, földtani alapszelvény stb. hazai és külföldi példákkal.
14. a. A Föld energiatermelése, szerkezete, földrajzi eloszlása, az energiatermelés környezeti
hatásai, lehetőségei.
b. A települések kialakulása, településtípusok, szerkezetük, jellemzőik, társadalmi jelenségek,
problémák.
15. a. Az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer, globális problémák.
b. A Kárpát-medence gazdasági régiói és kapcsolatrendszerük.
16. a. A tájökológa alapjai, a táji ökoszisztéma, a georendszer, a tájökológiai analízis és
szintézis.
b. A városfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata, társadalmi igények és elvárások.
17. a. A világ nyersanyag kitermelő és feldolgozóiparának területi szerkezete.
b. Antropogén geomorfológia, és ember környezet-átalakító szerepe.
18. a. Tájtípusok és a táji rendszer stabilitása. A táj értékelésének típusai.
b. Táj és erőforrás használat a Kárpát-medencében (történeti földrajz).
19. a. Az ember szerepe a Kárpát-medencebeli tájak formálásában.
b. Latin-Amerika; makrorégióinak komplex jellemzői, társadalmi, gazdasági folyamatai, a
világgazdaságban betöltött szerepe, jellegzetes természeti és társadalmi problémái.
20.a. Antropogén tevékenységi típusok: okaik elemzése és elterjedésük regionális
különbségeinek bemutatása.
b. A világ „klasszikus” politikai földrajzi kérdései, etnikumok és a vallások politikai földrajzi
szerepe.
21. a. Hazánk idegenforgalmi földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
b. A regionális politika fogalma, típusai, cél- és eszközrendszere.
22. a. Vízgazdálkodás, vízvédelem, a folyószabályozás és környezeti hatásai, a víz társadalmi,
gazdasági szerepe, a vízellátás globális helyzete.
b. Digitális kartográfia. Tematikus térképészet. Térinformatikai alapismeretek. Távérzékelés.
23. a. A modern térkoncepciók, a tér regionalizálása.
b. Társadalom és környezet kapcsolata: a világ népesedési folyamatai, helyzete.
24. a. A talaj, talajképző tényezők, a talajok genetikai osztályozása, jellemzőik.
b. Természeti és társadalmi ütközőzóna: a Közel-Kelet természeti és társadalmi viszonyai.
25. a. Az európai tájhasználat jellegzetességei, a tájvédelem Európában.
b. Az Európai Unió regionális politikája és intézményrendszere.
|
|
foldrajztanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
1 |
földrajztanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles földrajztanár
Mesterképzési szak kódja: FDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Sütő László főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles földrajztanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles földrajztanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A földrajztanár szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
1. a. Éghajlati rendszer; az éghajlat jellemzői, a földrajzi tényezők szerepe az éghajlat
alakításában, az éghajlat globális jellege, az éghajlat térbeli és időbeli különbségeinek hatásai
az élő és az élettelen környezetre.
b. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete; világgazdasági pólusok és perifériák,
azokat jellemző természeti és társadalmi sajátosságok, a fejlett és fejlődő országok
érdekellentétei.
2. a. Hagyományos kartográfia, Vetületi rendszerek. Térképészeti ismeretek: szelvényezés,
felszínábrázolás és névrajz, a térképek jelrendszere.
b. Ázsia; általános földrajzi jellemzői, makrorégióinak társadalmi-gazdasági folyamatai,
jellemzői, szerepe a világgazdaságban.
3. a. A Föld szerkezete. A Föld belsejének fizikai tulajdonságai. A lemeztektonika és a
hegységképződések.
b. Angolszász –Amerika; természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői, világgazdasági szerepe,
hatása.
4. a. Ásvány- és kőzetképződés; a kőzetek genetikai osztályozása, magmatizmus, diagenezis,
metamorfózis.
b. Az idegenforgalom földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
5. a. A Föld és az élet fejlődése; ősföldrajzi változások. A Föld és az élet fejlődése; az élet
kialakulása, a növényvilág fejlődése, az állatvilág fejlődése.
b. Afrika; makrorégióinak komplex földrajzi jellemzői, meghatározó társadalmi, gazdasági
folyamatai, problémái; világgazdasági helyzete.
6. a. A légkör kialakulása, szerkezete, folyamatai és jelenségei, a nagy földi légkörzés ennek
összetevői, az időjárást befolyásoló áramlási viszonyok, az időjárás szélsőségei.
b. Ausztrália, Sarkvidékek; komplex földrajzi jellemzésük, sajátos természet, társadalmi
jelenségek, folyamatok, globális természeti, gazdasági jelentőségük.
7. a. A Naprendszer; keletkezése, az égitestek általános jellemzése, alapvető mozgásaik, és
azok következményei.
b. Az Európai Unió; általános jellemzése, közösségi politikái, regionalitás, centrumok és
perifériák.
8. a. A víz körforgása, vízburok; felosztása, általános jellemzői, folyamatok és jelenségek az
óceánokban, tengerekben.
b. Dél-Európa; komplex földrajzi jellemzése, társadalmi, gazdasági folyamatai; a
Mediterránum természeti, társadalmi, gazdasági sajátosságai.
9. a. A szárazföld vizei; a felszíni vizek típusai, a folyóvízhálózat, a tavak, a felszínalatti
vizek.
b. Észak- és Nyugat-Európa; természeti, társadalmi és gazdasági sajátosságai, tipikus tájaik
komplex földrajzi arculata.
10. a. A külső erők felszínformálása; lejtős tömegmozgások, a szél és a jég tevékenysége.
Klimatikus geomorfológia, periglaciális felszínformálás. A folyók és tengerek felszínalakító
tevékenysége.
b. Közép- és Kelet-Európa; társadalmi-gazdasági jellemzői, sajátosságai, régiói.
11. a. A földrajzi övezetesség; markáns kivételek, komplexitás, térbeli elterjedés, a táj
fogalma, szerkezete, tájtípusok.
b. Kárpát-medence természeti jellemzői, adottságai, azok szerepe a társadalmi, gazdasági
tevékenységekben, folyamatokban.
12. a. Természet és gazdaság kapcsolata; a mezőgazdasági termelés földrajzi típusai, az
élelmiszertermelés és a világélelmezés helyzete.
b. Magyarország; általános társadalmi, gazdasági jellemzői, hazánk helyzete Európában és a
világban.
13. a. Magyarország nagytájak komplex földrajzi arculata, környezeti állapota.
b. A természetvédelem jogi kategóriái és bemutatóhelyei: Nemzeti park, Natúrpark,
tanösvény, földtani alapszelvény stb. hazai és külföldi példákkal.
14. a. A Föld energiatermelése, szerkezete, földrajzi eloszlása, az energiatermelés környezeti
hatásai, lehetőségei.
b. A települések kialakulása, településtípusok, szerkezetük, jellemzőik, társadalmi jelenségek,
problémák.
15. a. Az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer, globális problémák.
b. A Kárpát-medence gazdasági régiói és kapcsolatrendszerük.
16. a. A tájökológa alapjai, a táji ökoszisztéma, a georendszer, a tájökológiai analízis és
szintézis.
b. A városfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata, társadalmi igények és elvárások.
17. a. A világ nyersanyag kitermelő és feldolgozóiparának területi szerkezete.
b. Antropogén geomorfológia, és ember környezet-átalakító szerepe.
18. a. Tájtípusok és a táji rendszer stabilitása. A táj értékelésének típusai.
b. Táj és erőforrás használat a Kárpát-medencében (történeti földrajz).
19. a. Az ember szerepe a Kárpát-medencebeli tájak formálásában.
b. Latin-Amerika; makrorégióinak komplex jellemzői, társadalmi, gazdasági folyamatai, a
világgazdaságban betöltött szerepe, jellegzetes természeti és társadalmi problémái.
20.a. Antropogén tevékenységi típusok: okaik elemzése és elterjedésük regionális
különbségeinek bemutatása.
b. A világ „klasszikus” politikai földrajzi kérdései, etnikumok és a vallások politikai földrajzi
szerepe.
21. a. Hazánk idegenforgalmi földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
b. A regionális politika fogalma, típusai, cél- és eszközrendszere.
22. a. Vízgazdálkodás, vízvédelem, a folyószabályozás és környezeti hatásai, a víz társadalmi,
gazdasági szerepe, a vízellátás globális helyzete.
b. Digitális kartográfia. Tematikus térképészet. Térinformatikai alapismeretek. Távérzékelés.
23. a. A modern térkoncepciók, a tér regionalizálása.
b. Társadalom és környezet kapcsolata: a világ népesedési folyamatai, helyzete.
24. a. A talaj, talajképző tényezők, a talajok genetikai osztályozása, jellemzőik.
b. Természeti és társadalmi ütközőzóna: a Közel-Kelet természeti és társadalmi viszonyai.
25. a. Az európai tájhasználat jellegzetességei, a tájvédelem Európában.
b. Az Európai Unió regionális politikája és intézményrendszere.
|
|
foldrajztanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
földrajztanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles földrajztanár
Mesterképzési szak kódja: FDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Sütő László főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles földrajztanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles földrajztanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A földrajztanár szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
1. a. Éghajlati rendszer; az éghajlat jellemzői, a földrajzi tényezők szerepe az éghajlat alakításában, az éghajlat globális jellege, az éghajlat térbeli és időbeli különbségeinek hatásai az élő és az élettelen környezetre.
b. A világgazdaság funkcionális és területi szerkezete; világgazdasági pólusok és perifériák, azokat jellemző természeti és társadalmi sajátosságok, a fejlett és fejlődő országok érdekellentétei.
2. a. Hagyományos kartográfia, Vetületi rendszerek. Térképészeti ismeretek: szelvényezés, felszínábrázolás és névrajz, a térképek jelrendszere.
b. Ázsia; általános földrajzi jellemzői, makrorégióinak társadalmi-gazdasági folyamatai, jellemzői, szerepe a világgazdaságban.
3. a. A Föld szerkezete. A Föld belsejének fizikai tulajdonságai. A lemeztektonika és a hegységképződések.
b. Angolszász –Amerika; természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői, világgazdasági szerepe, hatása.
4. a. Ásvány- és kőzetképződés; a kőzetek genetikai osztályozása, magmatizmus, diagenezis, metamorfózis.
b. Az idegenforgalom földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
5. a. A Föld és az élet fejlődése; ősföldrajzi változások. A Föld és az élet fejlődése; az élet kialakulása, a növényvilág fejlődése, az állatvilág fejlődése.
b. Afrika; makrorégióinak komplex földrajzi jellemzői, meghatározó társadalmi, gazdasági folyamatai, problémái; világgazdasági helyzete.
6. a. A légkör kialakulása, szerkezete, folyamatai és jelenségei, a nagy földi légkörzés ennek összetevői, az időjárást befolyásoló áramlási viszonyok, az időjárás szélsőségei.
b. Ausztrália, Sarkvidékek; komplex földrajzi jellemzésük, sajátos természet, társadalmi jelenségek, folyamatok, globális természeti, gazdasági jelentőségük.
7. a. A Naprendszer; keletkezése, az égitestek általános jellemzése, alapvető mozgásaik, és azok következményei.
b. Az Európai Unió; általános jellemzése, közösségi politikái, regionalitás, centrumok és perifériák.
8. a. A víz körforgása, vízburok; felosztása, általános jellemzői, folyamatok és jelenségek az óceánokban, tengerekben.
b. Dél-Európa; komplex földrajzi jellemzése, társadalmi, gazdasági folyamatai; a Mediterránum természeti, társadalmi, gazdasági sajátosságai.
9. a. A szárazföld vizei; a felszíni vizek típusai, a folyóvízhálózat, a tavak, a felszínalatti vizek.
b. Észak- és Nyugat-Európa; természeti, társadalmi és gazdasági sajátosságai, tipikus tájaik komplex földrajzi arculata.
10. a. A külső erők felszínformálása; lejtős tömegmozgások, a szél és a jég tevékenysége. Klimatikus geomorfológia, periglaciális felszínformálás. A folyók és tengerek felszínalakító tevékenysége.
b. Közép- és Kelet-Európa; társadalmi-gazdasági jellemzői, sajátosságai, régiói.
11. a. A földrajzi övezetesség; markáns kivételek, komplexitás, térbeli elterjedés, a táj fogalma, szerkezete, tájtípusok.
b. Kárpát-medence természeti jellemzői, adottságai, azok szerepe a társadalmi, gazdasági tevékenységekben, folyamatokban.
12. a. Természet és gazdaság kapcsolata; a mezőgazdasági termelés földrajzi típusai, az élelmiszertermelés és a világélelmezés helyzete.
b. Magyarország; általános társadalmi, gazdasági jellemzői, hazánk helyzete Európában és a világban.
13. a. Magyarország nagytájak komplex földrajzi arculata, környezeti állapota.
b. A természetvédelem jogi kategóriái és bemutatóhelyei: Nemzeti park, Natúrpark, tanösvény, földtani alapszelvény stb. hazai és külföldi példákkal.
14. a. A Föld energiatermelése, szerkezete, földrajzi eloszlása, az energiatermelés környezeti hatásai, lehetőségei.
b. A települések kialakulása, településtípusok, szerkezetük, jellemzőik, társadalmi jelenségek, problémák.
15. a. Az ember és környezete közötti kapcsolatrendszer, globális problémák.
b. A Kárpát-medence gazdasági régiói és kapcsolatrendszerük.
16. a. A tájökológa alapjai, a táji ökoszisztéma, a georendszer, a tájökológiai analízis és szintézis.
b. A városfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata, társadalmi igények és elvárások.
17. a. A világ nyersanyag kitermelő és feldolgozóiparának területi szerkezete.
b. Antropogén geomorfológia, és ember környezet-átalakító szerepe.
18. a. Tájtípusok és a táji rendszer stabilitása. A táj értékelésének típusai.
b. Táj és erőforrás használat a Kárpát-medencében (történeti földrajz).
19. a. Az ember szerepe a Kárpát-medencebeli tájak formálásában.
b. Latin-Amerika; makrorégióinak komplex jellemzői, társadalmi, gazdasági folyamatai, a világgazdaságban betöltött szerepe, jellegzetes természeti és társadalmi problémái.
20.a. Antropogén tevékenységi típusok: okaik elemzése és elterjedésük regionális különbségeinek bemutatása.
b. A világ „klasszikus” politikai földrajzi kérdései, etnikumok és a vallások politikai földrajzi szerepe.
21. a. Hazánk idegenforgalmi földrajza és általános gazdasági, ill. környezetformáló szerepe.
b. A regionális politika fogalma, típusai, cél- és eszközrendszere.
22. a. Vízgazdálkodás, vízvédelem, a folyószabályozás és környezeti hatásai, a víz társadalmi, gazdasági szerepe, a vízellátás globális helyzete.
b. Digitális kartográfia. Tematikus térképészet. Térinformatikai alapismeretek. Távérzékelés.
23. a. A modern térkoncepciók, a tér regionalizálása.
b. Társadalom és környezet kapcsolata: a világ népesedési folyamatai, helyzete.
24. a. A talaj, talajképző tényezők, a talajok genetikai osztályozása, jellemzőik.
b. Természeti és társadalmi ütközőzóna: a Közel-Kelet természeti és társadalmi viszonyai.
25. a. Az európai tájhasználat jellegzetességei, a tájvédelem Európában.
b. Az Európai Unió regionális politikája és intézményrendszere.
|
|
informatika tanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
informatika tanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles informatikatanár
Mesterképzési szak kódja: ITM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Vályi Sándor főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles informatikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles informatikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
Az Informatika tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati
témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
1. Az információs társadalom. Adatbiztonság, személyes adatok védelme: jogi, etikai,
pszichológiai és szociológiai vonatkozások. Infokommunikációs technológiák és
használatuk. Az információs polgár új szerepköre az információs társadalomban –
informatikai közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások.
2. Programozási alapfogalmak. Az algoritmusok tervezését és leírását segítő eszközök, és
módszertani vonatkozásaik. Programozási feladattípusok, a feladatmegoldás speciális
kérdései. A rekurzió szerepe a feladatmegoldásban. Minőségi, hatékonysági szempontok a
programkészítésben.
3. Programozási nyelvek áttekintése. A fejlesztés útja a problémafelvetéstől, a specifikáción,
tervezésen, kódoláson, tesztelésen, dokumentáláson keresztül. A különböző szoftverfejlesztési
módszerekés platformok közötti hasonlóságok és különbségek. A programozási
nyelvek alapelemei, szintaktika, szemantika.
4. Típusrendszer, típusképzés, konstansok, literálok, változók. Élettartam és hatáskör.
Típuskonverziók. Programvezérlési szerkezetek. Függvények és eljárások készítése.
Dinamikus memóriakezelés. Több modul és több programozási nyelv alkalmazása egyetlen
projektben. Hibajelzés és hibakezelés. Kivételkezelés. Felhasználói felületek tervezési
szabályai. Az input és output kezelése. Moduláris programozás, objektumorientált
programozás alapjai.
5. Információs technológiák szerepe a kommunikációban. Informatikai közhasználatú
felületek, információs hálózati szolgáltatások, információs technológiák alapjainak ismerete.
Oktatóprogramok típusai, jellemzőjük. A programozott oktatás gyökerei. A programok
kiválasztásának főbb szempontjai. A korszerű oktatóprogramokkal szemben támasztott
követelmények. Szoftverergonómiai követelmények oktatóprogram esetében.
6. Az informatika oktatásának célja, feladata, ismeretkörei. A Nemzeti Alaptanterv
informatikai témakörei. Az informatika oktatási formái. Tananyag - felépítés,
tantárgyfelépítés informatikából. Informatikai tantervek, tankönyvek elemzése. A helyi
tanterv készítésének, a tanmenet, az óravázlat készítésének szempontjai, tartalmi, formai
követelményei.
7. Az informatika alapfogalmainak, a programozási nyelvek, a programozás, az operációs
rendszerek, az alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés,
prezentációkészítés, weboldal készítés) tanításának módszerei, eszközei. Informatikai
feladatsorok összeállítása. A programozási feladatok megoldási metodikája. Optimalizálás.
Számonkérési formák a számítástechnikában. Gépvásárlás, számítástechnikai tanterem
kialakítása, szoftver rendszer összeállítás. Informatika az iskolában tanórákon kívül.
Tehetséggondozás informatikából.
8. A távoktatás fogalma. A távoktatási keretrendszer fogalma. Az e-learning és típusai. A
távoktatási rendszer hálózati és munkaállomás (lokális környezeti) jellemzői. A jó
távoktatási anyagok speciális vonásai.
9. Multimédia fejlesztő eszközök. Az előállításhoz felhasználható programcsomagok. A
multimédia alkalmazások kezelése távoktatási keretrendszerben. Multimédia elemek
összeállítása a távoktatási tananyagokhoz.
10. A logika informatikai alkalmazásai: formális módszerek. Automataelméleti és formális
nyelvészeti alapok áttekintése: generatív nyelvtan, Chomsky hierarchia, automaták és
nyelvek kapcsolata, véges automaták elmélete, véges automata hálózatok.
11. A mesterséges intelligencia alapjai. Az intelligens viselkedés megvalósításának lehetőségei.
Egyéb számítástudományi ismeretek: gráfelméleti módszerek számítástudományi
alkalmazásai, grammatikai hálózatok és alkalmazásaik, lingvisztikai alapok.
|
|
informatika tanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
2 |
informatika tanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles informatikatanár
Mesterképzési szak kódja: ITM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Vályi Sándor főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles informatikatanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles informatikatanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
Az Informatika tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati
témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
1. Az információs társadalom. Adatbiztonság, személyes adatok védelme: jogi, etikai,
pszichológiai és szociológiai vonatkozások. Infokommunikációs technológiák és
használatuk. Az információs polgár új szerepköre az információs társadalomban –
informatikai közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások.
2. Programozási alapfogalmak. Az algoritmusok tervezését és leírását segítő eszközök, és
módszertani vonatkozásaik. Programozási feladattípusok, a feladatmegoldás speciális
kérdései. A rekurzió szerepe a feladatmegoldásban. Minőségi, hatékonysági szempontok a
programkészítésben.
3. Programozási nyelvek áttekintése. A fejlesztés útja a problémafelvetéstől, a specifikáción,
tervezésen, kódoláson, tesztelésen, dokumentáláson keresztül. A különböző szoftverfejlesztési
módszerekés platformok közötti hasonlóságok és különbségek. A programozási
nyelvek alapelemei, szintaktika, szemantika.
4. Típusrendszer, típusképzés, konstansok, literálok, változók. Élettartam és hatáskör.
Típuskonverziók. Programvezérlési szerkezetek. Függvények és eljárások készítése.
Dinamikus memóriakezelés. Több modul és több programozási nyelv alkalmazása egyetlen
projektben. Hibajelzés és hibakezelés. Kivételkezelés. Felhasználói felületek tervezési
szabályai. Az input és output kezelése. Moduláris programozás, objektumorientált
programozás alapjai.
5. Információs technológiák szerepe a kommunikációban. Informatikai közhasználatú
felületek, információs hálózati szolgáltatások, információs technológiák alapjainak ismerete.
Oktatóprogramok típusai, jellemzőjük. A programozott oktatás gyökerei. A programok
kiválasztásának főbb szempontjai. A korszerű oktatóprogramokkal szemben támasztott
követelmények. Szoftverergonómiai követelmények oktatóprogram esetében.
6. Az informatika oktatásának célja, feladata, ismeretkörei. A Nemzeti Alaptanterv
informatikai témakörei. Az informatika oktatási formái. Tananyag - felépítés,
tantárgyfelépítés informatikából. Informatikai tantervek, tankönyvek elemzése. A helyi
tanterv készítésének, a tanmenet, az óravázlat készítésének szempontjai, tartalmi, formai
követelményei.
7. Az informatika alapfogalmainak, a programozási nyelvek, a programozás, az operációs
rendszerek, az alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés,
prezentációkészítés, weboldal készítés) tanításának módszerei, eszközei. Informatikai
feladatsorok összeállítása. A programozási feladatok megoldási metodikája. Optimalizálás.
Számonkérési formák a számítástechnikában. Gépvásárlás, számítástechnikai tanterem
kialakítása, szoftver rendszer összeállítás. Informatika az iskolában tanórákon kívül.
Tehetséggondozás informatikából.
8. A távoktatás fogalma. A távoktatási keretrendszer fogalma. Az e-learning és típusai. A
távoktatási rendszer hálózati és munkaállomás (lokális környezeti) jellemzői. A jó
távoktatási anyagok speciális vonásai.
9. Multimédia fejlesztő eszközök. Az előállításhoz felhasználható programcsomagok. A
multimédia alkalmazások kezelése távoktatási keretrendszerben. Multimédia elemek
összeállítása a távoktatási tananyagokhoz.
10. A logika informatikai alkalmazásai: formális módszerek. Automataelméleti és formális
nyelvészeti alapok áttekintése: generatív nyelvtan, Chomsky hierarchia, automaták és
nyelvek kapcsolata, véges automaták elmélete, véges automata hálózatok.
11. A mesterséges intelligencia alapjai. Az intelligens viselkedés megvalósításának lehetőségei.
Egyéb számítástudományi ismeretek: gráfelméleti módszerek számítástudományi
alkalmazásai, grammatikai hálózatok és alkalmazásaik, lingvisztikai alapok.
|
|
informatika tanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
informatika tanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles informatikatanár
Mesterképzési szak kódja: ITM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Vályi Sándor főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles informatikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles informatikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
Az Informatika tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
1. Az információs társadalom. Adatbiztonság, személyes adatok védelme: jogi, etikai, pszichológiai és szociológiai vonatkozások. Infokommunikációs technológiák és használatuk. Az információs polgár új szerepköre az információs társadalomban –informatikai közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások.
2. Programozási alapfogalmak. Az algoritmusok tervezését és leírását segítő eszközök, és módszertani vonatkozásaik. Programozási feladattípusok, a feladatmegoldás speciális kérdései. A rekurzió szerepe a feladatmegoldásban. Minőségi, hatékonysági szempontok a programkészítésben.
3. Programozási nyelvek áttekintése. A fejlesztés útja a problémafelvetéstől, a specifikáción, tervezésen, kódoláson, tesztelésen, dokumentáláson keresztül. A különböző szoftverfejlesztési módszerekés platformok közötti hasonlóságok és különbségek. A programozási nyelvek alapelemei, szintaktika, szemantika.
4. Típusrendszer, típusképzés, konstansok, literálok, változók. Élettartam és hatáskör. Típuskonverziók. Programvezérlési szerkezetek. Függvények és eljárások készítése. Dinamikus memóriakezelés. Több modul és több programozási nyelv alkalmazása egyetlen projektben. Hibajelzés és hibakezelés. Kivételkezelés. Felhasználói felületek tervezési szabályai. Az input és output kezelése. Moduláris programozás, objektumorientált programozás alapjai. 5. Információs technológiák szerepe a kommunikációban. Informatikai közhasználatú felületek, információs hálózati szolgáltatások, információs technológiák alapjainak ismerete. Oktatóprogramok típusai, jellemzőjük. A programozott oktatás gyökerei. A programok
kiválasztásának főbb szempontjai. A korszerű oktatóprogramokkal szemben támasztott követelmények. Szoftverergonómiai követelmények oktatóprogram esetében.
6. Az informatika oktatásának célja, feladata, ismeretkörei. A Nemzeti Alaptanterv informatikai témakörei. Az informatika oktatási formái. Tananyag - felépítés, tantárgyfelépítés informatikából. Informatikai tantervek, tankönyvek elemzése. A helyi tanterv készítésének, a tanmenet, az óravázlat készítésének szempontjai, tartalmi, formai követelményei.
7. Az informatika alapfogalmainak, a programozási nyelvek, a programozás, az operációs rendszerek, az alkalmazói rendszerek (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbáziskezelés, prezentációkészítés, weboldal készítés) tanításának módszerei, eszközei. Informatikai feladatsorok összeállítása. A programozási feladatok megoldási metodikája. Optimalizálás. Számonkérési formák a számítástechnikában. Gépvásárlás, számítástechnikai tanterem kialakítása, szoftver rendszer összeállítás. Informatika az iskolában tanórákon kívül. Tehetséggondozás informatikából.
8. A távoktatás fogalma. A távoktatási keretrendszer fogalma. Az e-learning és típusai. A távoktatási rendszer hálózati és munkaállomás (lokális környezeti) jellemzői. A jó távoktatási anyagok speciális vonásai.
9. Multimédia fejlesztő eszközök. Az előállításhoz felhasználható programcsomagok. A multimédia alkalmazások kezelése távoktatási keretrendszerben. Multimédia elemek összeállítása a távoktatási tananyagokhoz.
10. A logika informatikai alkalmazásai: formális módszerek. Automataelméleti és formális nyelvészeti alapok áttekintése: generatív nyelvtan, Chomsky hierarchia, automaták és nyelvek kapcsolata, véges automaták elmélete, véges automata hálózatok.
11. A mesterséges intelligencia alapjai. Az intelligens viselkedés megvalósításának lehetőségei. Egyéb számítástudományi ismeretek: gráfelméleti módszerek számítástudományi alkalmazásai, grammatikai hálózatok és alkalmazásaik, lingvisztikai alapok.
|
|
kemiatanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
kémiatanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles kémiatanár
Mesterképzési szak kódja: KEM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Molnár Mónika főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles kémiatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles kémiatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(KÉMIA tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Kémiai alapfogalmak, sztöchiometria. Egy- és többkomponensű anyagi halmazok típusai,
tulajdonságai, változásai.
2. Az anyagszerkezet alapjai. A kémia kötések, kristályrácsok, molekulák szerkezete,
sztereokémia. Kristálykémiai ismeretek. Ásványrendszertan. Kőzettan.
3. A periódusos rendszer. Szervetlen vegyületek nevezéktana, csoportosítása, általános
jellemzése, előállítási módszerei, felhasználásuk, biológiai szerepük és környezetre kifejtett
hatásuk
4. A fémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik,
felhasználásuk.. Félvezetők. Komplexvegyületek.
5. A nemfémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik,
felhasználásuk.
6. Az analitikai kémia feladatai és módszerei. Elválasztási módszerek.
7. Műszeres analitikai módszerek alapjai. Mintavétel. Minőségbiztosítás. Biokémiai analitikai
módszerek. Környezetanalitika alapjai.
8. A szerves kémia alapelvei. Szerves vegyületek szerkezete, csoportosítása. Nevezéktan.
9. Telített, telítetlen és aromás szénhidrogének jellemzése, tulajdonságai, reakció
mechanizmusok.
10. Szénhidrogén származékok csoportosítása és jellemzése. Elemorganikus vegyületek.
11. Heterociklusos vegyületek. Szénhidrátok csoportosítása, jellemzése.
12. Bioszerves kémia legfontosabb vegyületei. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek.
Az enzimműködés alapjai, anyagcsere folyamatok. Biomolekulák vizsgálati módszerei.
Szerves vegyületek szerkezetvizsgálati módszerei.
13. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok és elegyek termodinamikai leírásai. A termodinamika
főtételei, fázisdiagramok.
14. Kémiai és elektrokémiai egyensúlyok. Reakciókinetika. Dinamikus elektrokémia.
Kolloidkémia. Radiokémia.
15. A vegyipari és környezetvédelmi technológiák. A víz technológiája. Vízkémia.
16. Szervetlen és szerves vegyipari termékek előállítása. Petrolkémiai és biotechnológiai
iparok.
17. A környezeti kémia alapjai. Hulladékgazdálkodás. A kémiai elemek bio- és geokémiai
körforgalma.
18. A kémia történeti, filozófiai és társadalmi vonatkozásai. Nobel-díjasok a kémia területén.
|
|
kemiatanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
kémiatanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles kémiatanár
Mesterképzési szak kódja: KEM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Molnár Mónika főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles kémiatanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles kémiatanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(KÉMIA tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Kémiai alapfogalmak, sztöchiometria. Egy- és többkomponensű anyagi halmazok típusai,
tulajdonságai, változásai.
2. Az anyagszerkezet alapjai. A kémia kötések, kristályrácsok, molekulák szerkezete,
sztereokémia. Kristálykémiai ismeretek. Ásványrendszertan. Kőzettan.
3. A periódusos rendszer. Szervetlen vegyületek nevezéktana, csoportosítása, általános
jellemzése, előállítási módszerei, felhasználásuk, biológiai szerepük és környezetre kifejtett
hatásuk
4. A fémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik,
felhasználásuk.. Félvezetők. Komplexvegyületek.
5. A nemfémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik,
felhasználásuk.
6. Az analitikai kémia feladatai és módszerei. Elválasztási módszerek.
7. Műszeres analitikai módszerek alapjai. Mintavétel. Minőségbiztosítás. Biokémiai analitikai
módszerek. Környezetanalitika alapjai.
8. A szerves kémia alapelvei. Szerves vegyületek szerkezete, csoportosítása. Nevezéktan.
9. Telített, telítetlen és aromás szénhidrogének jellemzése, tulajdonságai, reakció
mechanizmusok.
10. Szénhidrogén származékok csoportosítása és jellemzése. Elemorganikus vegyületek.
11. Heterociklusos vegyületek. Szénhidrátok csoportosítása, jellemzése.
12. Bioszerves kémia legfontosabb vegyületei. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek.
Az enzimműködés alapjai, anyagcsere folyamatok. Biomolekulák vizsgálati módszerei.
Szerves vegyületek szerkezetvizsgálati módszerei.
13. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok és elegyek termodinamikai leírásai. A termodinamika
főtételei, fázisdiagramok.
14. Kémiai és elektrokémiai egyensúlyok. Reakciókinetika. Dinamikus elektrokémia.
Kolloidkémia. Radiokémia.
15. A vegyipari és környezetvédelmi technológiák. A víz technológiája. Vízkémia.
16. Szervetlen és szerves vegyipari termékek előállítása. Petrolkémiai és biotechnológiai
iparok.
17. A környezeti kémia alapjai. Hulladékgazdálkodás. A kémiai elemek bio- és geokémiai
körforgalma.
18. A kémia történeti, filozófiai és társadalmi vonatkozásai. Nobel-díjasok a kémia területén.
|
|
kemiatanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
kémiatanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles kémiatanár
Mesterképzési szak kódja: KEM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Molnár Mónika főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles kémiatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles kémiatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(KÉMIA tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Kémiai alapfogalmak, sztöchiometria. Egy- és többkomponensű anyagi halmazok típusai, tulajdonságai, változásai.
2. Az anyagszerkezet alapjai. A kémia kötések, kristályrácsok, molekulák szerkezete, sztereokémia. Kristálykémiai ismeretek. Ásványrendszertan. Kőzettan.
3. A periódusos rendszer. Szervetlen vegyületek nevezéktana, csoportosítása, általános jellemzése, előállítási módszerei, felhasználásuk, biológiai szerepük és környezetre kifejtett hatásuk
4. A fémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik, felhasználásuk.. Félvezetők. Komplexvegyületek.
5. A nemfémek általános jellemzése, fizikai- és kémiai tulajdonságaik, vegyületeik, felhasználásuk.
6. Az analitikai kémia feladatai és módszerei. Elválasztási módszerek.
7. Műszeres analitikai módszerek alapjai. Mintavétel. Minőségbiztosítás. Biokémiai analitikai módszerek. Környezetanalitika alapjai.
8. A szerves kémia alapelvei. Szerves vegyületek szerkezete, csoportosítása. Nevezéktan.
9. Telített, telítetlen és aromás szénhidrogének jellemzése, tulajdonságai, reakció mechanizmusok.
10. Szénhidrogén származékok csoportosítása és jellemzése. Elemorganikus vegyületek.
11. Heterociklusos vegyületek. Szénhidrátok csoportosítása, jellemzése.
12. Bioszerves kémia legfontosabb vegyületei. Biológiailag aktív természetes szénvegyületek.
Az enzimműködés alapjai, anyagcsere folyamatok. Biomolekulák vizsgálati módszerei. Szerves vegyületek szerkezetvizsgálati módszerei.
13. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok és elegyek termodinamikai leírásai. A termodinamika főtételei, fázisdiagramok.
14. Kémiai és elektrokémiai egyensúlyok. Reakciókinetika. Dinamikus elektrokémia. Kolloidkémia. Radiokémia.
15. A vegyipari és környezetvédelmi technológiák. A víz technológiája. Vízkémia.
16. Szervetlen és szerves vegyipari termékek előállítása. Petrolkémiai és biotechnológiai iparok.
17. A környezeti kémia alapjai. Hulladékgazdálkodás. A kémiai elemek bio- és geokémiai körforgalma.
18. A kémia történeti, filozófiai és társadalmi vonatkozásai. Nobel-díjasok a kémia területén.
|
|
kornyezettan-tanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
környezettan-tanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles környezettan-tanár
Mesterképzési szak kódja: KVM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Halász Judit főiskolai adjunktus
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, egyszakos képzésben
okleveles környezettan-tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles környezettan-tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
Környezettan tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
Megjegyzés: Minden tétel esetén szükséges a tétel tartalmának megjelenítése a közoktatásban és a tétel feldolgozásának lehetőségei, módszerei.
1. A környezet fogalma, alrendszerei, azok elemei és jellemzői. A környezettudomány fogalma, tárgya, módszerei és kapcsolata más tudományágakkal.
2. A Föld belső felépítése, folyamatai. Földtani eredetű környezeti veszélyek.
3. Az ásványok és kőzetek, jelentőségük a környezettudományban. A hulladékok, különös tekintettel a radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése.
4. A Kárpát Pannon régió geodinamikája és ennek környezeti vonatkozásai.
5. A Kárpát-Pannon régió hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagai és ezek kiaknázásának környezetföldtani vonatkozásai.
6. A zonális és nem zonális talajok képződése. A Föld és Magyarország klímazonális talajtípusai. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezői. A talajvédelem. A biogeográfia alapfogalmai.
7. A savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei.
8. A légkör szerkezete, a Föld-légkörrendszer sugárzás egyenlege. A légkör evolúciója, a Föld légkörének jelenlegi összetétele. Fotokémiai folyamatok a légkörben: a sztratoszferikus ózon kémiája; a troposzféra kémiája. A London típusú és a fotokémiai szmog képződése, jellemzői és hatásai.
9. A légköri aeroszol képződése, tulajdonságai, és hatásai. Biogeokémiai körfolyamatok: a kén, a foszfor, a nitrogén és a szén körforgása. Az emberi tevékenység módosító hatása az éghajlatra, és ennek következményei lokális (városklíma) és globális skálán.
8. A víz szerepe és jelentősége a Földön. A víz fizikai, kémiai tulajdonságai. A víz, mint életközeg. A víz körforgása. A szén, a nitrogén, a foszfor és a kén körforgása a vizekben. A hó- és jégtakaró.
9. A felszín alatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek. A felszínalatti vizek kapcsolata a vízkörforgalommal. A magyarországi felszín alatti vizek földtani, hidrodinamikai és vízkémiai jellemzői. Termálvizek és geotermia.
10. Magyarország felszíni vizeinek főbb típusai. A hazai felszíni víztípusok hidromorfológiai, fizikai, kémiai és élőlénycsoportok alapján történő jellemzése.
11. Felszíni és felszín alatti vizek minősítése és monitorozása. Az ivóvíz minősítése. Felszíni és felszín alatti vizek tisztítása. A felszíni és felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Veszélyeztetett ivóvízbázisok. Az eutrofizálódás. Az ökológiai vízigény.
14. A Föld energiamérlege. Az éghajlati rendszer elemei. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változását eredményező természeti és antropogén folyamatok okai és következményei. A globális éghajlatváltozás becsült mértéke és lehetséges következményei. A melegedés csökkentésére tett nemzetközi kísérletek, felkészülés a változásokra.
15. A földi élet kialakulása, fejlődése. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti értékelése. A bioszféra és az egyéb szférák kölcsönhatásai. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára, a fenntartható fejlődés.
16. A biológiai organizációs szintek jellemzői, az ökológiai szemlélet a környezettudományban. A sejt, az egyed, a populáció és a társulás, mint szerveződési szintek.
17. A prokariótak, egyszerű euakariótak (algák, protozoa) és gombák eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem, egészségügy) legfontosabb képviselői.
18. A növények eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői.
19. Az állatok eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői
20. A populációk struktúrája (pl. demográfiai mutatok, térbeli mintázatok) és működése (populáció dinamikai modellek).
21. A társulások struktúraja (pl. fiziognómia, diverzitás) és funkciója (szukcesszió, anyagforgalom, stabilitás). A trofikus struktúra ─ (táplálékláncok, táplálékhálózatok).
A biológiai diverzitás és megőrzésének fontossága. Inváziók.
22. A tájökológiai rendszerek stabilitása, funkciói. Fragmentáció és szegélyhatás. Állapotok és folyamatok változásai a tájökológiai rendszerben.
23. A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A szennyezések fizikai terjedése. ─ A zaj. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák, ezek kezelése.
24. Áramlások a légkörben és az óceánokban. A globális légköri és óceáni cirkulációs rendszerek, lehetséges változásuk. A mérsékeltöv időjárását meghatározó légköri folyamatok (ciklonok, anticiklonok).
25. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás felhasználása, és ezek környezeti hatásai. Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.
26. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés folyamatai, módszerei és termelés közben keletkező hulladékok, melléktermékek. A jövő energiatermelésének lehetőségei, a megújuló energiaforrások szerepe. Az energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
27. A környezet minősítése során alkalmazott monitorozó vizsgálatok alkalmazását lehetővé tevő méréstechnikai módszerek. A környezeti mintavételezés alapelvei. Az értékelési módszerek.
28. Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező, valamint a kommunális hulladékok osztályozása, minősítése. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok hasznosításának lehetősége.
29. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. Agrár–, természetvédelmi és tájvédelmi–, nyersanyagokkal való, ipari gazdálkodás. Környezetvédelem és beruházások
30. Környezetegészségtan célja, jelentősége és eszközei. A környezetszennyező anyagok humán élettani hatásai, környezeti terhelés. Az ökotoxikológia alkalmazási területei és módszerei.
31. A környezetvédelem célja, elvei, szervezetei és a jogi szabályozások. A fenntarthatóság fogalma, elvei és szemléletének érvényesítési lehetőségei. Az Európai Unió környezetvédelmi rendelkezései, valamint a kiemelkedően fontos nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.
32. A természetvédelem célja és szervezetei. A természetvédelmi területek típusai, a természetvédelmi kezelés és rekonstrukció, in situ és ex situ természetvédelem.
Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések.
|
|
kornyezettan-tanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
környezettan-tanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles környezettan-tanár
Mesterképzési szak kódja: KVM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Halász Judit főiskolai adjunktus
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles környezettan-tanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles környezettan-tanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
Környezettan tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
Megjegyzés: Minden tétel esetén szükséges a tétel tartalmának megjelenítése a közoktatásban
és a tétel feldolgozásának lehetőségei, módszerei.
1. A környezet fogalma, alrendszerei, azok elemei és jellemzői. A környezettudomány
fogalma, tárgya, módszerei és kapcsolata más tudományágakkal.
2. A Föld belső felépítése, folyamatai. Földtani eredetű környezeti veszélyek.
3. Az ásványok és kőzetek, jelentőségük a környezettudományban. A hulladékok,
különös tekintettel a radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése.
4. A Kárpát Pannon régió geodinamikája és ennek környezeti vonatkozásai.
5. A Kárpát-Pannon régió hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagai és ezek
kiaknázásának környezetföldtani vonatkozásai.
6. A zonális és nem zonális talajok képződése. A Föld és Magyarország klímazonális
talajtípusai. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió
kiváltó és befolyásoló tényezői. A talajvédelem. A biogeográfia alapfogalmai.
7. A savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai, javításuk
eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei.
8. A légkör szerkezete, a Föld-légkörrendszer sugárzás egyenlege. A légkör evolúciója, a
Föld légkörének jelenlegi összetétele. Fotokémiai folyamatok a légkörben: a
sztratoszferikus ózon kémiája; a troposzféra kémiája. A London típusú és a fotokémiai
szmog képződése, jellemzői és hatásai.
9. A légköri aeroszol képződése, tulajdonságai, és hatásai. Biogeokémiai körfolyamatok: a
kén, a foszfor, a nitrogén és a szén körforgása. Az emberi tevékenység módosító
hatása az éghajlatra, és ennek következményei lokális (városklíma) és globális skálán.
8. A víz szerepe és jelentősége a Földön. A víz fizikai, kémiai tulajdonságai. A víz, mint
életközeg. A víz körforgása. A szén, a nitrogén, a foszfor és a kén körforgása a
vizekben. A hó- és jégtakaró.
9. A felszín alatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek. A felszínalatti vizek
kapcsolata a vízkörforgalommal. A magyarországi felszín alatti vizek földtani,
hidrodinamikai és vízkémiai jellemzői. Termálvizek és geotermia.
10. Magyarország felszíni vizeinek főbb típusai. A hazai felszíni víztípusok
hidromorfológiai, fizikai, kémiai és élőlénycsoportok alapján történő jellemzése.
11. Felszíni és felszín alatti vizek minősítése és monitorozása. Az ivóvíz minősítése.
Felszíni és felszín alatti vizek tisztítása. A felszíni és felszínalatti vizek szerepe a
vízellátásban. Veszélyeztetett ivóvízbázisok. Az eutrofizálódás. Az ökológiai
vízigény.
14. A Föld energiamérlege. Az éghajlati rendszer elemei. Az üvegházhatású gázok
koncentrációjának változását eredményező természeti és antropogén folyamatok okai
és következményei. A globális éghajlatváltozás becsült mértéke és lehetséges
következményei. A melegedés csökkentésére tett nemzetközi kísérletek, felkészülés a
változásokra.
15. A földi élet kialakulása, fejlődése. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti
értékelése. A bioszféra és az egyéb szférák kölcsönhatásai. Az emberi tevékenység
káros hatásai a bioszférára, a fenntartható fejlődés.
16. A biológiai organizációs szintek jellemzői, az ökológiai szemlélet a
környezettudományban. A sejt, az egyed, a populáció és a társulás, mint szerveződési
szintek.
17. A prokariótak, egyszerű euakariótak (algák, protozoa)
és gombák eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl.
domesztikáció, természetvédelem, egészségügy) legfontosabb képviselői.
18. A növények eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl.
domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői.
19. Az állatok eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl.
domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői
20. A populációk struktúrája (pl. demográfiai mutatok, térbeli mintázatok) és működése
(populáció dinamikai modellek).
21. A társulások struktúraja (pl. fiziognómia, diverzitás) és funkciója (szukcesszió,
anyagforgalom, stabilitás). A trofikus struktúra ─ (táplálékláncok, táplálékhálózatok).
A biológiai diverzitás és megőrzésének fontossága. Inváziók.
22. A tájökológiai rendszerek stabilitása, funkciói. Fragmentáció és szegélyhatás.
Állapotok és folyamatok változásai a tájökológiai rendszerben.
23. A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A szennyezések fizikai terjedése. ─
A zaj. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák, ezek kezelése.
24. Áramlások a légkörben és az óceánokban. A globális légköri és óceáni cirkulációs
rendszerek, lehetséges változásuk. A mérsékeltöv időjárását meghatározó légköri
folyamatok (ciklonok, anticiklonok).
25. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és
mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás felhasználása, és ezek környezeti hatásai.
Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és
elhelyezése.
26. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés
folyamatai, módszerei és termelés közben keletkező hulladékok, melléktermékek. A
jövő energiatermelésének lehetőségei, a megújuló energiaforrások szerepe. Az
energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
27. A környezet minősítése során alkalmazott monitorozó vizsgálatok alkalmazását
lehetővé tevő méréstechnikai módszerek. A környezeti mintavételezés alapelvei. Az
értékelési módszerek.
28. Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező, valamint a kommunális
hulladékok osztályozása, minősítése. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés,
a hulladékok hasznosításának lehetősége.
29. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. Agrár–, természetvédelmi és tájvédelmi–,
nyersanyagokkal való, ipari gazdálkodás. Környezetvédelem és beruházások
30. Környezetegészségtan célja, jelentősége és eszközei. A környezetszennyező anyagok
humán élettani hatásai, környezeti terhelés. Az ökotoxikológia alkalmazási területei és
módszerei.
31. A környezetvédelem célja, elvei, szervezetei és a jogi szabályozások. A
fenntarthatóság fogalma, elvei és szemléletének érvényesítési lehetőségei. Az Európai
Unió környezetvédelmi rendelkezései, valamint a kiemelkedően fontos nemzetközi
környezetvédelmi egyezmények.
32. A természetvédelem célja és szervezetei. A természetvédelmi területek típusai, a
természetvédelmi kezelés és rekonstrukció, in situ és ex situ természetvédelem.
Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések.
|
|
kornyezettan-tanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
környezettan-tanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles környezettan-tanár
Mesterképzési szak kódja: KVM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Halász Judit főiskolai adjunktus
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles környezettan-tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles környezettan-tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
Környezettan tanári szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
Megjegyzés: Minden tétel esetén szükséges a tétel tartalmának megjelenítése a közoktatásban és a tétel feldolgozásának lehetőségei, módszerei.
1. A környezet fogalma, alrendszerei, azok elemei és jellemzői. A környezettudomány fogalma, tárgya, módszerei és kapcsolata más tudományágakkal.
2. A Föld belső felépítése, folyamatai. Földtani eredetű környezeti veszélyek.
3. Az ásványok és kőzetek, jelentőségük a környezettudományban. A hulladékok, különös tekintettel a radioaktív hulladékok kezelése, elhelyezése.
4. A Kárpát Pannon régió geodinamikája és ennek környezeti vonatkozásai.
5. A Kárpát-Pannon régió hasznosítható érces és nem érces ásványi nyersanyagai és ezek kiaknázásának környezetföldtani vonatkozásai.
6. A zonális és nem zonális talajok képződése. A Föld és Magyarország klímazonális talajtípusai. A talajok fizikai tulajdonságainak antropogén változásai, a talajerózió kiváltó és befolyásoló tényezői. A talajvédelem. A biogeográfia alapfogalmai.
7. A savanyú és a szikes talajok képződésének természetes és antropogén okai, javításuk eljárásai, anyagai. Növényzetük jellegzetességei.
8. A légkör szerkezete, a Föld-légkörrendszer sugárzás egyenlege. A légkör evolúciója, a Föld légkörének jelenlegi összetétele. Fotokémiai folyamatok a légkörben: a sztratoszferikus ózon kémiája; a troposzféra kémiája. A London típusú és a fotokémiai szmog képződése, jellemzői és hatásai.
9. A légköri aeroszol képződése, tulajdonságai, és hatásai. Biogeokémiai körfolyamatok: a kén, a foszfor, a nitrogén és a szén körforgása. Az emberi tevékenység módosító hatása az éghajlatra, és ennek következményei lokális (városklíma) és globális skálán.
8. A víz szerepe és jelentősége a Földön. A víz fizikai, kémiai tulajdonságai. A víz, mint életközeg. A víz körforgása. A szén, a nitrogén, a foszfor és a kén körforgása a vizekben. A hó- és jégtakaró.
9. A felszín alatti vizek jellemzése, vízáramlási rendszerek. A felszínalatti vizek kapcsolata a vízkörforgalommal. A magyarországi felszín alatti vizek földtani, hidrodinamikai és vízkémiai jellemzői. Termálvizek és geotermia.
10. Magyarország felszíni vizeinek főbb típusai. A hazai felszíni víztípusok hidromorfológiai, fizikai, kémiai és élőlénycsoportok alapján történő jellemzése.
11. Felszíni és felszín alatti vizek minősítése és monitorozása. Az ivóvíz minősítése. Felszíni és felszín alatti vizek tisztítása. A felszíni és felszínalatti vizek szerepe a vízellátásban. Veszélyeztetett ivóvízbázisok. Az eutrofizálódás. Az ökológiai vízigény.
14. A Föld energiamérlege. Az éghajlati rendszer elemei. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának változását eredményező természeti és antropogén folyamatok okai és következményei. A globális éghajlatváltozás becsült mértéke és lehetséges következményei. A melegedés csökkentésére tett nemzetközi kísérletek, felkészülés a változásokra.
15. A földi élet kialakulása, fejlődése. A földtörténet nagy kihalásainak környezeti értékelése. A bioszféra és az egyéb szférák kölcsönhatásai. Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára, a fenntartható fejlődés.
16. A biológiai organizációs szintek jellemzői, az ökológiai szemlélet a környezettudományban. A sejt, az egyed, a populáció és a társulás, mint szerveződési szintek.
17. A prokariótak, egyszerű euakariótak (algák, protozoa)
és gombák eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem, egészségügy) legfontosabb képviselői.
18. A növények eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői.
19. Az állatok eredete, legfontosabb nagy taxonjai, és gyakorlati szempontból (pl. domesztikáció, természetvédelem) legfontosabb képviselői
20. A populációk struktúrája (pl. demográfiai mutatok, térbeli mintázatok) és működése (populáció dinamikai modellek).
21. A társulások struktúraja (pl. fiziognómia, diverzitás) és funkciója (szukcesszió, anyagforgalom, stabilitás). A trofikus struktúra ─ (táplálékláncok, táplálékhálózatok). A biológiai diverzitás és megőrzésének fontossága. Inváziók.
22. A tájökológiai rendszerek stabilitása, funkciói. Fragmentáció és szegélyhatás. Állapotok és folyamatok változásai a tájökológiai rendszerben.
23. A környezet fizikai szennyezésének főbb formái. A szennyezések fizikai terjedése. ─ A zaj. A zajjal kapcsolatos környezeti és társadalmi problémák, ezek kezelése.
24. Áramlások a légkörben és az óceánokban. A globális légköri és óceáni cirkulációs rendszerek, lehetséges változásuk. A mérsékeltöv időjárását meghatározó légköri folyamatok (ciklonok, anticiklonok).
25. Az ionizáló és nem-ionizáló sugárzások és ezek biológiai hatásai. Természetes és mesterséges sugárterhelés. A radioaktivitás felhasználása, és ezek környezeti hatásai.
Sugárvédelem alapelvei, határértékek. A radioaktív hulladékok kezelése és elhelyezése.
26. Az energetika szerepe az emberi társadalmak fenntartásában. Az energiatermelés folyamatai, módszerei és termelés közben keletkező hulladékok, melléktermékek. A jövő energiatermelésének lehetőségei, a megújuló energiaforrások szerepe. Az energetikai folyamatokból származó környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei.
27. A környezet minősítése során alkalmazott monitorozó vizsgálatok alkalmazását lehetővé tevő méréstechnikai módszerek. A környezeti mintavételezés alapelvei. Az értékelési módszerek.
28. Az ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező, valamint a kommunális hulladékok osztályozása, minősítése. Hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok hasznosításának lehetősége.
29. Környezetgazdálkodás formái és módszerei. Agrár–, természetvédelmi és tájvédelmi–, nyersanyagokkal való, ipari gazdálkodás. Környezetvédelem és beruházások 30. Környezetegészségtan célja, jelentősége és eszközei. A környezetszennyező anyagok humán élettani hatásai, környezeti terhelés. Az ökotoxikológia alkalmazási területei és módszerei.
31. A környezetvédelem célja, elvei, szervezetei és a jogi szabályozások. A fenntarthatóság fogalma, elvei és szemléletének érvényesítési lehetőségei. Az Európai Unió környezetvédelmi rendelkezései, valamint a kiemelkedően fontos nemzetközi környezetvédelmi egyezmények.
32. A természetvédelem célja és szervezetei. A természetvédelmi területek típusai, a természetvédelmi kezelés és rekonstrukció, in situ és ex situ természetvédelem. Nemzetközi természetvédelmi egyezmények, EU rendelkezések.
|
|
magyartanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
magyartanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles magyartanár
Mesterképzési szak kódja: MAM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles magyartanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles magyartanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
MAGYARTANÁRI ZÁRÓSZIGORLATI TEMATIKA
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Fonetika, fonológia és leíró nyelvészet
A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok
egymásra hatása. Morfológia: tő- és toldaléktípusok. Szófajtan: a különböző szófaji
felosztások rendszere és vitás kérdései. Alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, az egyes
szófaji kategóriák jellemzői, altípusai. A szóalkotásmódok. Szintagmatan: a szószerkezetek és
a szószerkezet-csoportok fajtái. Mondattan: a mondat fogalma, a különböző mondatmeghatározások
elméleti kérdései. Az egyszerű és az összetett mondat, az alá- és a
mellérendelő összetett mondatok. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. A leíró
nyelvészeti ismeretek tanítása az általános és a középiskolai programokban.
2. Nyelvtörténet
Rokonságelméletek, a magyar nyelv korszakai. A magyar szókészlet eredete és alakulása. A
magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. Az idegen eredetű szavak
meghonosodásának általános jellegzetességei. Magyar hang- és szótörténet, morféma- és
mondattan az ősmagyar, az ómagyar és a középmagyar korban. A nyelvi változások jellemzői,
indítékai, a változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. Forrásfeldolgozás, forráselemzés. Főbb
nyelvemlékeink. A nyelvtörténet ismeretek alkalmazása az általános és középiskolai
anyanyelvi nevelésben és irodalomtanításban.
3. Szövegtan, pragmatika, stilisztika
A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei, a különböző szövegelméletek. A
szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje. A szövegösszetartó erő. A szöveg
szerkezete. A szövegelemzési technikák alkalmazása az általás iskolai és középiskolai
kommunikációtanításban, és irodalmi elemzésekben.
A stílus fogalma, a stilisztika mint határtudomány. Stíluselmélet, strukturalista,
cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek. a nyelv általános
varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában. A stílusérték és
a stílushatás egymásba épülése. A trópusok rendszere. A stilisztikai ismeretek az anyanyelvi
nevelés folyamatában.
4. Kommunikáció
Kommunikációs rendszerek és folyamatok. A kommunikációelmélet fogalomrendszere. A
verbális és nemverbális kommunikáció. A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összetevői. A
szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A beszédművelés és a szövegalkotás
ismeretrendszere. Szóbeli és írásos szövegműfajok, szövegtipológia. A szövegmeghangosítás
akusztikus tényezői. A hatékony közlés ismérvei. Kommunikációs közegek,
információáramlás.
5. Általános nyelvészet és egyéb nyelvtudományi részterületek
A nyelvtudomány tárgya, vizsgálati területei, helye a tudományok rendszerében,
segédtudományai, határterületei. Az elméleti és az alkalmazott nyelvészet fő területei. A főbb
nyelvészeti iskolák áttekintése. A nyelvelméletek, a nyelvleírás módjai.
Nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás összefüggése. A nyelv eredete, a nyelvek
osztályozása, nyelvtipológia, nyelvrokonság, nyelvi univerzálék.
A nyelv, mint jelrendszer. A szemiotika mint a nyelvtudomány része. A szociolingvisztika
kutatási területe, elméleti kérdései és gyakorlati alkalmazása. A nyelvváltozatok rendszere, a
nyelvi norma és a sztenderd. A nyelvhasználat társadalmiságának érvényesülése különböző
csoportokban, kommunikációs helyzetekben, beszédaktusokban. A kommunikatív
kompetencia. A mai magyar nyelvjárások főbb jellemzői. A nyelvpolitika időszerű kérdései.
A számítógépes nyelvészet és a korpusznyelvészet.
6. Az irodalomtudomány alapkérdései
Az irodalmi intézményrendszer. Az irodalmi műalkotás lételmélete. Az értelmezés és
értékközvetítés tevékenységformái, metódusai: irodalomesztétika, irodalomelmélet,
irodalomtörténet, textológia, filológia és egyéb tudományterületek mibenléte és használata az
irodalmi műalkotás megértésében.. Az irodalmi folyamat (irodalmi élet) természete. Az
irodalomkritika, az irodalmi interpretáció irányai és módozatai. Az irodalmi közlés
szövegtípusai, műfaji keretei. Az irodalmi textus az oralitásban, a kéziratos hagyományban, a
nyomtatott és digitális szöveghordozók világában.
7. Az irodalom elmélete
Az irodalom a művészetek rendszerében. Az irodalmi műalkotás, mint az esztétika
vizsgálódásának tárgya. Az irodalomelmélet irányzatai. A tudományelméletnek és a
filozófiának az irodalmi alkotásokra irányuló műveletekkel kapcsolatos problématerületei.
A jelelmélet, a lélektan és a társadalomtudományok irodalomtudománnyal érintkező felületei.
Az irodalmi művek befogadásához és interpretációjához szükséges ismeretek, eljárások és
technikák. Régi és az új retorikák, műfaji és stiláris kutatások, a narratológia és a lehetséges
világok elmélete.
8. Az irodalom a kultúra rendszerében
Az általános mítoszelmélet, etnográfia, folklór irodalommal érintkező területei. Az irodalmi
folyamatban érvényesülő eszmetörténeti hatások előadása, tudatosítása, különös tekintettel az
európai és magyar irodalomra. A főbb filozófiai áramlatok hatása a művelődési folyamatra
(sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok,
modern világképi alternatívák stb.), valamint ezeknek poétikai és esztétikai konzekvenciái.
Utánzás, imitáció, epigonizmus. Az olvasás társadalmi és kulturális jelensége.
Irodalomszociológiai regiszterek. Az összehasonlító irodalomtudomány és az interkulturális,
intertextuális kapcsolatok rendszere.
9. A magyar irodalom története
A „literatura-fogalom” a régiségben. Az orális epika problémái. A magyar középkor latin
nyelvű világi irodalma. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű
egyházi irodalom kezdetei. A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a
reneszánszban. A jagello-kori humanizmus. A reformáció korának irodalma. A barokk, mint
stílusirányzat és világkép. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői. A magyar
puritánus mozgalom. Az erdélyi emlékirat-irodalom. A kuruc költészet. A XVIII. századi
iskoladrámák és a liturgikus színjátszás. A magyarországi rokokó irodalom.
A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei,
tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi). A felvilágosodás korának magyar irodalmi
viszonyai (irodalmi-, színházi-, iskolai-, vallási központok és stíluseszmények, szalonok és
folyóiratok). A magyarországi klasszicizmus esztétikai programja és jeles képviselői. A
magyarországi színjátszás kibontakozása. Érzékenység és szentimentalizmus. Rokokó és
népiesség XVIII. századi irodalmunkban.. Irodalmi élet a reformkorban (szalonok és
társaskörök; folyóiratok és stíluseszményeik; almanachok és az almanach-líra; a Pesti Hírlap
és az irányköltészet).
A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei).
Műfaji törekvések a romantika korában.
A 19. század második felének irodalma. A korszak általános jellemzése. Társadalmi és
politikai viszonyok. A polgárosodás kibontakozása és térhódítása a kiegyezés után. Főbb
irányzatok és törekvések a korszak irodalmában (népnemzeti, nemesi-liberális irányzat), lírai
útkeresések. A századvég novellisztikája és regényirodalma. A Nyugat nagy nemzedéke.
magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és
művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar
avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói
mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar
irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői.
A magyar irodalom új jelenségei és problémái a háború utáni évtizedekben, az 1970-es
évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Történelmi és társadalmi háttér. A
háborús vereség és következményei. Az irodalmi élet újra indulása. Folytonosság és
útkeresés. Áramlatok, irányzatok, folyóiratok. A Nyugat második és harmadik nemzedéke. A
korszak írói csoportosulásai, az irodalmi élet problémái.. A kortárs magyar irodalom. A
magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig.
Szemléletváltás és poétikai átrendeződés az 1960-70-es évek fordulójától. Új költői és
szépírói formanyelv kiküzdése, betagozódás az európai irodalom áramlataiba. Újabb költői és
elbeszélő nemzedékek jelentkezése. Egyes kiemelkedőnek látszó alkotók, művek jellemzése
és elemzése a lírában, az epikában és a drámában.
10. A világirodalom története
Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. Mítosz és irodalom.. A klasszikus
görög-római irodalom.. Középkori egyházi és világi műfajok . A reneszánsz kialakulása és
jellemzői, társadalmi bázisa, világnézeti alapjai. Az antikvitás és a reneszánsz kapcsolata. Az
európai reneszánsz és humanizmus közös és eltérő sajátosságai. A reformáció
paradigmaváltása az európai gondolkodásban. A reneszánsz főbb képviselői az irodalomban
és a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet).
A barokk fogalma, jellemzői. Társadalmi bázisa, elméleti alapjai. A katolicizmus
szemléletváltása. Az egyház újjászervezése (ellenreformáció). A tridenti zsinat és a jezsuiták.
Egyházi és világi barokk. A klasszicizmus és felvilágosodás társadalmi és filozófiai háttere. A
harmadik rend törekvései, az ész tisztelete. A klasszicizmus és a felvilágosodás
kölcsönhatása. A „felvilágosult” klasszicizmus. A stílusok, stílusirányzatok együttélése.
Viszonya a barokkhoz, a rokokóhoz, a preromantikához, a népiességhez stb. Új műfajok
kialakulása. A 19. század világirodalmának stílusváltozatai. Európai romantika és realizmus.
Szimbolista törekvések. A impresszionizmus és szecesszió, a századvég avantgarde
mozgalmai. Áramlatok és irányzatok a 20. század első felének irodalmában. A realista
nagyregény és változatai. Új törekvések a drámairodalomban . A tudatfolyam-regény
kialakulása. Áramlatok a 20. század második felének világirodalmában. Egzisztencializmus és
neorealizmus. Az abszurd dráma. A beat-nemzedék irodalma. Mitologikus regényvilágok
(latin –amerikai széppróza). Fiction és non fiction irodalom.
11. Az irodalmi értékközvetítés szaktudományos, pedagógiai, művelődéstudományi
vonatkozásai
Az irodalmi érték fogalma és értelmezése, a fogalom történetisége. Esztétikum és ideológia.
Az egyes irodalmi szövegműfajok hagyományos és modern sajátosságainak ismertetése. . Az
irodalmi kommunikáció fogalma, tárgya, anyaga, felosztása, módszere, hatása, verbális és
nem verbális sajátosságai. Értékközvetítő módszerek a pedagógiai gyakorlatban. Műelemző
módszerek és stratégiák, valamint ezek legfontosabb szakirodalma. Az irodalmi művek
megítélésének ideológiai anomáliái. Irodalomtörténeti módszerek és paradigmák történeti
áttekintése (pl. pozitivizmus, szellemtörténet, marxizmus, posztmodern). A szaktudományi és
pedagógiai ismeretek integrálása, beleértve az irodalomtudomány legszélesebb értelemben
vett társtudományait (történeti, művelődéstörténeti, társadalomtudományi, nyelvészeti és
egyéb műveltségterületek). Az irodalmi és oktatási kánon összefüggései, szempontok az
oktatott szövegek megválasztásában. Az irodalomtanítás módszertani, intézményi keretei és
eszköztára. Iskolaszerkezet, iskolafogalom, irodalomtanítás. Az „irodalom” tantárgy
kialakulásának történeti folyamata Magyarországon. Az irodalomtanítás napi gyakorlata
(tankönyvválasztás, nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanterv, tematikus terv, saját
tanítási program kidolgozása). Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, kreatív
írás, populáris regiszter, regionális kultúra az irodalomórán. Befogadás- és befogadóközpontú
ismeretátadó, oktatási és nevelési stratégiák. Az irodalomtanítás és az élethosszig való
tanulás, a szaktudás közvetítése és az ismeretterjesztés kapcsolódási pontjai.
A zárószigorlat témaköreiből az alábbiak szerint húz tételt a vizsgázó:
Az 1–5. témakörből egy tétel húzása kötelező. Minden tétel tartalmaz egy diszciplináris
témát a hozzá szorosan illeszkedő anyanyelv-pedagógiai szempont (ismeretek, a tudás
átadásának módszerei, a tanulási folyamat segítése, nyelvi kompetenciák) konkrét
megfogalmazásával.
A 6–10. témakörből egy, valamint a 11. témakörből ugyancsak egy tétel húzása kötelező.
A zárószigorlat értékelése: szigorlati jegy.
A szigorlati jegy kiszámításának módja:
Az 1–5. témakörből húzott tételre adott érdemjegy, valamint a 6–10. és a 11. témakörre
együttesen adott érdemjegy átlaga.
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás,
az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a
B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex
ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
|
|
magyartanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
magyartanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles magyartanár
Mesterképzési szak kódja: MAM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles magyartanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles magyartanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
MAGYARTANÁRI ZÁRÓSZIGORLATI TEMATIKA
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Fonetika, fonológia és leíró nyelvészet
A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok
egymásra hatása. Morfológia: tő- és toldaléktípusok. Szófajtan: a különböző szófaji
felosztások rendszere és vitás kérdései. Alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, az egyes
szófaji kategóriák jellemzői, altípusai. A szóalkotásmódok. Szintagmatan: a szószerkezetek és
a szószerkezet-csoportok fajtái. Mondattan: a mondat fogalma, a különböző mondatmeghatározások
elméleti kérdései. Az egyszerű és az összetett mondat, az alá- és a
mellérendelő összetett mondatok. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. A leíró
nyelvészeti ismeretek tanítása az általános és a középiskolai programokban.
2. Nyelvtörténet
Rokonságelméletek, a magyar nyelv korszakai. A magyar szókészlet eredete és alakulása. A
magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. Az idegen eredetű szavak
meghonosodásának általános jellegzetességei. Magyar hang- és szótörténet, morféma- és
mondattan az ősmagyar, az ómagyar és a középmagyar korban. A nyelvi változások jellemzői,
indítékai, a változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. Forrásfeldolgozás, forráselemzés. Főbb
nyelvemlékeink. A nyelvtörténet ismeretek alkalmazása az általános és középiskolai
anyanyelvi nevelésben és irodalomtanításban.
3. Szövegtan, pragmatika, stilisztika
A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei, a különböző szövegelméletek. A
szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje. A szövegösszetartó erő. A szöveg
szerkezete. A szövegelemzési technikák alkalmazása az általás iskolai és középiskolai
kommunikációtanításban, és irodalmi elemzésekben.
A stílus fogalma, a stilisztika mint határtudomány. Stíluselmélet, strukturalista,
cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek. a nyelv általános
varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában. A stílusérték és
a stílushatás egymásba épülése. A trópusok rendszere. A stilisztikai ismeretek az anyanyelvi
nevelés folyamatában.
4. Kommunikáció
Kommunikációs rendszerek és folyamatok. A kommunikációelmélet fogalomrendszere. A
verbális és nemverbális kommunikáció. A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összetevői. A
szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A beszédművelés és a szövegalkotás
ismeretrendszere. Szóbeli és írásos szövegműfajok, szövegtipológia. A szövegmeghangosítás
akusztikus tényezői. A hatékony közlés ismérvei. Kommunikációs közegek,
információáramlás.
5. Általános nyelvészet és egyéb nyelvtudományi részterületek
A nyelvtudomány tárgya, vizsgálati területei, helye a tudományok rendszerében,
segédtudományai, határterületei. Az elméleti és az alkalmazott nyelvészet fő területei. A főbb
nyelvészeti iskolák áttekintése. A nyelvelméletek, a nyelvleírás módjai.
Nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás összefüggése. A nyelv eredete, a nyelvek
osztályozása, nyelvtipológia, nyelvrokonság, nyelvi univerzálék.
A nyelv, mint jelrendszer. A szemiotika mint a nyelvtudomány része. A szociolingvisztika
kutatási területe, elméleti kérdései és gyakorlati alkalmazása. A nyelvváltozatok rendszere, a
nyelvi norma és a sztenderd. A nyelvhasználat társadalmiságának érvényesülése különböző
csoportokban, kommunikációs helyzetekben, beszédaktusokban. A kommunikatív
kompetencia. A mai magyar nyelvjárások főbb jellemzői. A nyelvpolitika időszerű kérdései.
A számítógépes nyelvészet és a korpusznyelvészet.
6. Az irodalomtudomány alapkérdései
Az irodalmi intézményrendszer. Az irodalmi műalkotás lételmélete. Az értelmezés és
értékközvetítés tevékenységformái, metódusai: irodalomesztétika, irodalomelmélet,
irodalomtörténet, textológia, filológia és egyéb tudományterületek mibenléte és használata az
irodalmi műalkotás megértésében.. Az irodalmi folyamat (irodalmi élet) természete. Az
irodalomkritika, az irodalmi interpretáció irányai és módozatai. Az irodalmi közlés
szövegtípusai, műfaji keretei. Az irodalmi textus az oralitásban, a kéziratos hagyományban, a
nyomtatott és digitális szöveghordozók világában.
7. Az irodalom elmélete
Az irodalom a művészetek rendszerében. Az irodalmi műalkotás, mint az esztétika
vizsgálódásának tárgya. Az irodalomelmélet irányzatai. A tudományelméletnek és a
filozófiának az irodalmi alkotásokra irányuló műveletekkel kapcsolatos problématerületei.
A jelelmélet, a lélektan és a társadalomtudományok irodalomtudománnyal érintkező felületei.
Az irodalmi művek befogadásához és interpretációjához szükséges ismeretek, eljárások és
technikák. Régi és az új retorikák, műfaji és stiláris kutatások, a narratológia és a lehetséges
világok elmélete.
8. Az irodalom a kultúra rendszerében
Az általános mítoszelmélet, etnográfia, folklór irodalommal érintkező területei. Az irodalmi
folyamatban érvényesülő eszmetörténeti hatások előadása, tudatosítása, különös tekintettel az
európai és magyar irodalomra. A főbb filozófiai áramlatok hatása a művelődési folyamatra
(sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok,
modern világképi alternatívák stb.), valamint ezeknek poétikai és esztétikai konzekvenciái.
Utánzás, imitáció, epigonizmus. Az olvasás társadalmi és kulturális jelensége.
Irodalomszociológiai regiszterek. Az összehasonlító irodalomtudomány és az interkulturális,
intertextuális kapcsolatok rendszere.
9. A magyar irodalom története
A „literatura-fogalom” a régiségben. Az orális epika problémái. A magyar középkor latin
nyelvű világi irodalma. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű
egyházi irodalom kezdetei. A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a
reneszánszban. A jagello-kori humanizmus. A reformáció korának irodalma. A barokk, mint
stílusirányzat és világkép. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői. A magyar
puritánus mozgalom. Az erdélyi emlékirat-irodalom. A kuruc költészet. A XVIII. századi
iskoladrámák és a liturgikus színjátszás. A magyarországi rokokó irodalom.
A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei,
tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi). A felvilágosodás korának magyar irodalmi
viszonyai (irodalmi-, színházi-, iskolai-, vallási központok és stíluseszmények, szalonok és
folyóiratok). A magyarországi klasszicizmus esztétikai programja és jeles képviselői. A
magyarországi színjátszás kibontakozása. Érzékenység és szentimentalizmus. Rokokó és
népiesség XVIII. századi irodalmunkban.. Irodalmi élet a reformkorban (szalonok és
társaskörök; folyóiratok és stíluseszményeik; almanachok és az almanach-líra; a Pesti Hírlap
és az irányköltészet).
A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei).
Műfaji törekvések a romantika korában.
A 19. század második felének irodalma. A korszak általános jellemzése. Társadalmi és
politikai viszonyok. A polgárosodás kibontakozása és térhódítása a kiegyezés után. Főbb
irányzatok és törekvések a korszak irodalmában (népnemzeti, nemesi-liberális irányzat), lírai
útkeresések. A századvég novellisztikája és regényirodalma. A Nyugat nagy nemzedéke.
magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és
művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar
avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói
mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar
irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői.
A magyar irodalom új jelenségei és problémái a háború utáni évtizedekben, az 1970-es
évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Történelmi és társadalmi háttér. A
háborús vereség és következményei. Az irodalmi élet újra indulása. Folytonosság és
útkeresés. Áramlatok, irányzatok, folyóiratok. A Nyugat második és harmadik nemzedéke. A
korszak írói csoportosulásai, az irodalmi élet problémái.. A kortárs magyar irodalom. A
magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig.
Szemléletváltás és poétikai átrendeződés az 1960-70-es évek fordulójától. Új költői és
szépírói formanyelv kiküzdése, betagozódás az európai irodalom áramlataiba. Újabb költői és
elbeszélő nemzedékek jelentkezése. Egyes kiemelkedőnek látszó alkotók, művek jellemzése
és elemzése a lírában, az epikában és a drámában.
10. A világirodalom története
Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. Mítosz és irodalom.. A klasszikus
görög-római irodalom.. Középkori egyházi és világi műfajok . A reneszánsz kialakulása és
jellemzői, társadalmi bázisa, világnézeti alapjai. Az antikvitás és a reneszánsz kapcsolata. Az
európai reneszánsz és humanizmus közös és eltérő sajátosságai. A reformáció
paradigmaváltása az európai gondolkodásban. A reneszánsz főbb képviselői az irodalomban
és a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet).
A barokk fogalma, jellemzői. Társadalmi bázisa, elméleti alapjai. A katolicizmus
szemléletváltása. Az egyház újjászervezése (ellenreformáció). A tridenti zsinat és a jezsuiták.
Egyházi és világi barokk. A klasszicizmus és felvilágosodás társadalmi és filozófiai háttere. A
harmadik rend törekvései, az ész tisztelete. A klasszicizmus és a felvilágosodás
kölcsönhatása. A „felvilágosult” klasszicizmus. A stílusok, stílusirányzatok együttélése.
Viszonya a barokkhoz, a rokokóhoz, a preromantikához, a népiességhez stb. Új műfajok
kialakulása. A 19. század világirodalmának stílusváltozatai. Európai romantika és realizmus.
Szimbolista törekvések. A impresszionizmus és szecesszió, a századvég avantgarde
mozgalmai. Áramlatok és irányzatok a 20. század első felének irodalmában. A realista
nagyregény és változatai. Új törekvések a drámairodalomban . A tudatfolyam-regény
kialakulása. Áramlatok a 20. század második felének világirodalmában. Egzisztencializmus és
neorealizmus. Az abszurd dráma. A beat-nemzedék irodalma. Mitologikus regényvilágok
(latin –amerikai széppróza). Fiction és non fiction irodalom.
11. Az irodalmi értékközvetítés szaktudományos, pedagógiai, művelődéstudományi
vonatkozásai
Az irodalmi érték fogalma és értelmezése, a fogalom történetisége. Esztétikum és ideológia.
Az egyes irodalmi szövegműfajok hagyományos és modern sajátosságainak ismertetése. . Az
irodalmi kommunikáció fogalma, tárgya, anyaga, felosztása, módszere, hatása, verbális és
nem verbális sajátosságai. Értékközvetítő módszerek a pedagógiai gyakorlatban. Műelemző
módszerek és stratégiák, valamint ezek legfontosabb szakirodalma. Az irodalmi művek
megítélésének ideológiai anomáliái. Irodalomtörténeti módszerek és paradigmák történeti
áttekintése (pl. pozitivizmus, szellemtörténet, marxizmus, posztmodern). A szaktudományi és
pedagógiai ismeretek integrálása, beleértve az irodalomtudomány legszélesebb értelemben
vett társtudományait (történeti, művelődéstörténeti, társadalomtudományi, nyelvészeti és
egyéb műveltségterületek). Az irodalmi és oktatási kánon összefüggései, szempontok az
oktatott szövegek megválasztásában. Az irodalomtanítás módszertani, intézményi keretei és
eszköztára. Iskolaszerkezet, iskolafogalom, irodalomtanítás. Az „irodalom” tantárgy
kialakulásának történeti folyamata Magyarországon. Az irodalomtanítás napi gyakorlata
(tankönyvválasztás, nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanterv, tematikus terv, saját
tanítási program kidolgozása). Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, kreatív
írás, populáris regiszter, regionális kultúra az irodalomórán. Befogadás- és befogadóközpontú
ismeretátadó, oktatási és nevelési stratégiák. Az irodalomtanítás és az élethosszig való
tanulás, a szaktudás közvetítése és az ismeretterjesztés kapcsolódási pontjai.
A zárószigorlat témaköreiből az alábbiak szerint húz tételt a vizsgázó:
Az 1–5. témakörből egy tétel húzása kötelező. Minden tétel tartalmaz egy diszciplináris
témát a hozzá szorosan illeszkedő anyanyelv-pedagógiai szempont (ismeretek, a tudás
átadásának módszerei, a tanulási folyamat segítése, nyelvi kompetenciák) konkrét
megfogalmazásával.
A 6–10. témakörből egy, valamint a 11. témakörből ugyancsak egy tétel húzása kötelező.
A zárószigorlat értékelése: szigorlati jegy.
A szigorlati jegy kiszámításának módja:
Az 1–5. témakörből húzott tételre adott érdemjegy, valamint a 6–10. és a 11. témakörre
együttesen adott érdemjegy átlaga.
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás,
az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a
B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex
ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
|
|
magyartanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
magyartanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles magyartanár
Mesterképzési szak kódja: MAM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalábbe gy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Tukacsné dr. Károlyi Margit főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles magyartanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles magyartanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
MAGYARTANÁRI ZÁRÓSZIGORLATI TEMATIKA
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Fonetika, fonológia és leíró nyelvészet
A beszédprodukció és -percepció, hangképzés, a magyar beszédhangok rendszere, a hangok egymásra hatása. Morfológia: tő- és toldaléktípusok. Szófajtan: a különböző szófaji felosztások rendszere és vitás kérdései. Alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, az egyes szófaji kategóriák jellemzői, altípusai. A szóalkotásmódok. Szintagmatan: a szószerkezetek és a szószerkezet-csoportok fajtái. Mondattan: a mondat fogalma, a különböző mondatmeghatározások elméleti kérdései. Az egyszerű és az összetett mondat, az alá- és a mellérendelő összetett mondatok. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja. A leíró nyelvészeti ismeretek tanítása az általános és a középiskolai programokban.
2. Nyelvtörténet
Rokonságelméletek, a magyar nyelv korszakai. A magyar szókészlet eredete és alakulása. A magyar szókincs eredetbeli rétegei, ezek arányai nyelvünkben. Az idegen eredetű szavak meghonosodásának általános jellegzetességei. Magyar hang- és szótörténet, morféma- és mondattan az ősmagyar, az ómagyar és a középmagyar korban. A nyelvi változások jellemzői, indítékai, a változás és a nyelvi rendszer kapcsolatai. Forrásfeldolgozás, forráselemzés. Főbb nyelvemlékeink. A nyelvtörténet ismeretek alkalmazása az általános és középiskolai anyanyelvi nevelésben és irodalomtanításban.
3. Szövegtan, pragmatika, stilisztika
A szövegtan fogalma, kialakulása, vizsgálati módszerei, a különböző szövegelméletek. A szöveg szintaktikai, szemantikai, pragmatikai szintje. A szövegösszetartó erő. A szöveg szerkezete. A szövegelemzési technikák alkalmazása az általás iskolai és középiskolai kommunikációtanításban, és irodalmi elemzésekben. A stílus fogalma, a stilisztika mint határtudomány. Stíluselmélet, strukturalista, cselekvéselméleti, szövegrelációs és kognitív interakciós elméletek. a nyelv általános varianciája a hangzás, a jelentés és a szintaktikai szerkezetek tartományában. A stílusérték és a stílushatás egymásba épülése. A trópusok rendszere. A stilisztikai ismeretek az anyanyelvi nevelés folyamatában.
4. Kommunikáció
Kommunikációs rendszerek és folyamatok. A kommunikációelmélet fogalomrendszere. A verbális és nemverbális kommunikáció. A szóbeli és az írásbeli kommunikáció összetevői. A szövegalkotás és a szövegbefogadás tényezői. A beszédművelés és a szövegalkotás ismeretrendszere. Szóbeli és írásos szövegműfajok, szövegtipológia. A szövegmeghangosítás akusztikus tényezői. A hatékony közlés ismérvei. Kommunikációs közegek, információáramlás.
5. Általános nyelvészet és egyéb nyelvtudományi részterületek
A nyelvtudomány tárgya, vizsgálati területei, helye a tudományok rendszerében, segédtudományai, határterületei. Az elméleti és az alkalmazott nyelvészet fő területei. A főbb nyelvészeti iskolák áttekintése. A nyelvelméletek, a nyelvleírás módjai. Nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás összefüggése. A nyelv eredete, a nyelvek osztályozása, nyelvtipológia, nyelvrokonság, nyelvi univerzálék. A nyelv, mint jelrendszer. A szemiotika mint a nyelvtudomány része. A szociolingvisztika kutatási területe, elméleti kérdései és gyakorlati alkalmazása. A nyelvváltozatok rendszere, a nyelvi norma és a sztenderd. A nyelvhasználat társadalmiságának érvényesülése különböző csoportokban, kommunikációs helyzetekben, beszédaktusokban. A kommunikatív kompetencia. A mai magyar nyelvjárások főbb jellemzői. A nyelvpolitika időszerű kérdései. A számítógépes nyelvészet és a korpusznyelvészet.
6. Az irodalomtudomány alapkérdései
Az irodalmi intézményrendszer. Az irodalmi műalkotás lételmélete. Az értelmezés és értékközvetítés tevékenységformái, metódusai: irodalomesztétika, irodalomelmélet, irodalomtörténet, textológia, filológia és egyéb tudományterületek mibenléte és használata az irodalmi műalkotás megértésében.. Az irodalmi folyamat (irodalmi élet) természete. Az irodalomkritika, az irodalmi interpretáció irányai és módozatai. Az irodalmi közlés
szövegtípusai, műfaji keretei. Az irodalmi textus az oralitásban, a kéziratos hagyományban, a nyomtatott és digitális szöveghordozók világában.
7. Az irodalom elmélete
Az irodalom a művészetek rendszerében. Az irodalmi műalkotás, mint az esztétika vizsgálódásának tárgya. Az irodalomelmélet irányzatai. A tudományelméletnek és a filozófiának az irodalmi alkotásokra irányuló műveletekkel kapcsolatos problématerületei. A jelelmélet, a lélektan és a társadalomtudományok irodalomtudománnyal érintkező felületei. Az irodalmi művek befogadásához és interpretációjához szükséges ismeretek, eljárások és technikák. Régi és az új retorikák, műfaji és stiláris kutatások, a narratológia és a lehetséges világok elmélete.
8. Az irodalom a kultúra rendszerében
Az általános mítoszelmélet, etnográfia, folklór irodalommal érintkező területei. Az irodalmi folyamatban érvényesülő eszmetörténeti hatások előadása, tudatosítása, különös tekintettel az európai és magyar irodalomra. A főbb filozófiai áramlatok hatása a művelődési folyamatra (sztoicizmus, skolasztika, reneszánsz újplatonizmus, felvilágosodás korabeli eszmeáramlatok, modern világképi alternatívák stb.), valamint ezeknek poétikai és esztétikai konzekvenciái. Utánzás, imitáció, epigonizmus. Az olvasás társadalmi és kulturális jelensége. Irodalomszociológiai regiszterek. Az összehasonlító irodalomtudomány és az interkulturális, intertextuális kapcsolatok rendszere.
9. A magyar irodalom története
A „literatura-fogalom” a régiségben. Az orális epika problémái. A magyar középkor latin nyelvű világi irodalma. A magyar középkor latin nyelvű egyházi irodalma. A magyar nyelvű egyházi irodalom kezdetei. A humanizmus kezdetei Magyarországon. Szellemi áramlatok a reneszánszban. A jagello-kori humanizmus. A reformáció korának irodalma. A barokk, mint stílusirányzat és világkép. A magyarországi barokk jelentősebb képviselői. A magyar puritánus mozgalom. Az erdélyi emlékirat-irodalom. A kuruc költészet. A XVIII. századi iskoladrámák és a liturgikus színjátszás. A magyarországi rokokó irodalom. A felvilágosodás és magyarországi programja (elnevezése, fogalma, stílusmodelljei, tudományágai és tudósai, vonulatai, eszméi). A felvilágosodás korának magyar irodalmi viszonyai (irodalmi-, színházi-, iskolai-, vallási központok és stíluseszmények, szalonok és folyóiratok). A magyarországi klasszicizmus esztétikai programja és jeles képviselői. A magyarországi színjátszás kibontakozása. Érzékenység és szentimentalizmus. Rokokó és népiesség XVIII. századi irodalmunkban.. Irodalmi élet a reformkorban (szalonok és társaskörök; folyóiratok és stíluseszményeik; almanachok és az almanach-líra; a Pesti Hírlap és az irányköltészet). A romantika és magyarországi jellegzetességei (elnevezése; fogalma; eszméi; stílusjegyei). Műfaji törekvések a romantika korában.
A 19. század második felének irodalma. A korszak általános jellemzése. Társadalmi éspolitikai viszonyok. A polgárosodás kibontakozása és térhódítása a kiegyezés után. Főbb irányzatok és törekvések a korszak irodalmában (népnemzeti, nemesi-liberális irányzat), lírai útkeresések. A századvég novellisztikája és regényirodalma. A Nyugat nagy nemzedéke. magyar szellemi és kulturális élet társadalmi háttere. A két háború közötti korszak eszmei és művészeti tendenciái. A szellemi és az irodalmi élet megosztottsága, sokfélesége. A magyar avantgárd, az új mitologizmus, nemzeti konzervativizmus, kései romantika, a népi írói mozgalom, az új klasszicizmus, a Nyugat nemzedékeinek együttélése. A kisebbségi magyar
irodalmak kialakulása, fejlődése, értékei. Az irodalomtudomány és az esszé főbb képviselői. A magyar irodalom új jelenségei és problémái a háború utáni évtizedekben, az 1970-es évekig. A korszak történeti és esztétikai jellemzése. Történelmi és társadalmi háttér. A háborús vereség és következményei. Az irodalmi élet újra indulása. Folytonosság és útkeresés. Áramlatok, irányzatok, folyóiratok. A Nyugat második és harmadik nemzedéke. A korszak írói csoportosulásai, az irodalmi élet problémái.. A kortárs magyar irodalom. A magyar irodalom új jelenségeinek áttekintése az 1970-es évek elejétől napjainkig. Szemléletváltás és poétikai átrendeződés az 1960-70-es évek fordulójától. Új költői és szépírói formanyelv kiküzdése, betagozódás az európai irodalom áramlataiba. Újabb költői és elbeszélő nemzedékek jelentkezése. Egyes kiemelkedőnek látszó alkotók, művek jellemzése és elemzése a lírában, az epikában és a drámában.
10. A világirodalom története
Az ősműfajok kialakulása: okai, jellemzői, terjesztői. Mítosz és irodalom.. A klasszikus görög-római irodalom.. Középkori egyházi és világi műfajok . A reneszánsz kialakulása és jellemzői, társadalmi bázisa, világnézeti alapjai. Az antikvitás és a reneszánsz kapcsolata. Az európai reneszánsz és humanizmus közös és eltérő sajátosságai. A reformáció paradigmaváltása az európai gondolkodásban. A reneszánsz főbb képviselői az irodalomban
és a társművészetekben (képzőművészet, zene, építészet). A barokk fogalma, jellemzői. Társadalmi bázisa, elméleti alapjai. A katolicizmus szemléletváltása. Az egyház újjászervezése (ellenreformáció). A tridenti zsinat és a jezsuiták. Egyházi és világi barokk. A klasszicizmus és felvilágosodás társadalmi és filozófiai háttere. A harmadik rend törekvései, az ész tisztelete. A klasszicizmus és a felvilágosodás kölcsönhatása. A „felvilágosult” klasszicizmus. A stílusok, stílusirányzatok együttélése. Viszonya a barokkhoz, a rokokóhoz, a preromantikához, a népiességhez stb. Új műfajok kialakulása. A 19. század világirodalmának stílusváltozatai. Európai romantika és realizmus. Szimbolista törekvések. A impresszionizmus és szecesszió, a századvég avantgarde mozgalmai. Áramlatok és irányzatok a 20. század első felének irodalmában. A realista nagyregény és változatai. Új törekvések a drámairodalomban . A tudatfolyam-regény kialakulása. Áramlatok a 20. század második felének világirodalmában. Egzisztencializmus és neorealizmus. Az abszurd dráma. A beat-nemzedék irodalma. Mitologikus regényvilágok (latin –amerikai széppróza). Fiction és non fiction irodalom.
11. Az irodalmi értékközvetítés szaktudományos, pedagógiai, művelődéstudományi vonatkozásai
Az irodalmi érték fogalma és értelmezése, a fogalom történetisége. Esztétikum és ideológia. Az egyes irodalmi szövegműfajok hagyományos és modern sajátosságainak ismertetése. Azirodalmi kommunikáció fogalma, tárgya, anyaga, felosztása, módszere, hatása, verbális és nem verbális sajátosságai. Értékközvetítő módszerek a pedagógiai gyakorlatban. Műelemző módszerek és stratégiák, valamint ezek legfontosabb szakirodalma. Az irodalmi művek megítélésének ideológiai anomáliái. Irodalomtörténeti módszerek és paradigmák történeti áttekintése (pl. pozitivizmus, szellemtörténet, marxizmus, posztmodern). A szaktudományi és pedagógiai ismeretek integrálása, beleértve az irodalomtudomány legszélesebb értelemben vett társtudományait (történeti, művelődéstörténeti, társadalomtudományi, nyelvészeti és egyéb műveltségterületek). Az irodalmi és oktatási kánon összefüggései, szempontok az oktatott szövegek megválasztásában. Az irodalomtanítás módszertani, intézményi keretei és eszköztára. Iskolaszerkezet, iskolafogalom, irodalomtanítás. Az „irodalom” tantárgy kialakulásának történeti folyamata Magyarországon. Az irodalomtanítás napi gyakorlata (tankönyvválasztás, nemzeti alaptanterv, helyi tanterv, egyéni tanterv, tematikus terv, saját tanítási program kidolgozása). Az irodalom határterületei: filmolvasás, kreatív dráma, kreatív írás, populáris regiszter, regionális kultúra az irodalomórán. Befogadás- és befogadóközpontú ismeretátadó, oktatási és nevelési stratégiák. Az irodalomtanítás és az élethosszig való tanulás, a szaktudás közvetítése és az ismeretterjesztés kapcsolódási pontjai.
A zárószigorlat témaköreiből az alábbiak szerint húz tételt a vizsgázó:
Az 1–5. témakörből egy tétel húzása kötelező. Minden tétel tartalmaz egy diszciplináris témát a hozzá szorosan illeszkedő anyanyelv-pedagógiai szempont (ismeretek, a tudás átadásának módszerei, a tanulási folyamat segítése, nyelvi kompetenciák) konkrét megfogalmazásával.
A 6–10. témakörből egy, valamint a 11. témakörből ugyancsak egy tétel húzása kötelező.
A zárószigorlat értékelése: szigorlati jegy.
A szigorlati jegy kiszámításának módja:
Az 1–5. témakörből húzott tételre adott érdemjegy, valamint a 6–10. és a 11. témakörre együttesen adott érdemjegy átlaga.
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás, az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
|
|
matematikatanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
matematikatanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles matematikatanár
Mesterképzési szak kódja: MTM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Kovács Zoltán főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári mesterszak megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, egyszakos képzésben
okleveles matematikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári mesterszak két megfeleltethető főiskolai szintű
tanári szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles matematikatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Matematika tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Számelméleti alapismeretek, a számelmélet alaptétele. A prímszámelmélet elemei. A
kongruencia fogalma, maradékosztályok, Euler-Fermat-tétel. Lineáris és magasabb fokú
algebrai kongruenciák. Binom kongruenciák, kvadratikus kongruenciák.
2. Az egész számok gyűrűjének, a racionális, a valós és a komplex számok testének
kiépítése. Az algebra alaptétele. Másod-, harmad- és negyedfokú egyenletek algebrai
megoldása. A Galois-elmélet idevonatkozó eredményei.
3. Multiplikatív és additív számelméleti függvények. Tökéletes számok. Összegzési és
megfordítási függvények. Számelméleti függvények értékkészletére vonatkozó tételek.
Lineáris diofantikus egyenletek, a Pitagoraszi számhármasok, a Fermat-féle problémakör.
Diofantikus approximáció, a Pell-egyenlet.
4. A mátrix és a determináns fogalma, alaptulajdonságok, a mátrixok rangszámtétele, a
determináns kifejtése. Laplace tétele. Lineáris egyenletrendszerek, a Gauss-féle módszer,
Cramer-szabály, Kronecker-Capelli tétel. Homogén lineáris egyenletrendszerek.
5. Test feletti vektortér fogalma, vektorok lineáris függősége. Vektorrendszer rangja,
generátorrendszer, bázis, dimenzió. Vektorterek lineáris leképezései, a leképezés rangja és
magja. A szabadvektor fogalma, műveletek szabadvektorokkal (skaláris, vektoriális és
vegyes szorzat). Az egyenes egyenletei síkban és térben. A sík egyenletei. Másodrendű
görbék.
6. A geometria axiomatikus felépítése. Euklideszi és nemeuklideszi geometriák, modellek.
Abszolút tételek.
7. A differenciálgeometria alapvető fogalmai. Görbeelmélet: görbület, torzió, a görbeelmélet
alaptétele. Felületek első és második alapmennyiségei, mérés a felületen, felületek
görbülete.
8. Kombinatorikai alapfogalmak. Binomiális és polinomiális tétel, a Pascal-háromszög.
Gráfelméleti alapfogalmak. Néhány egyszerű gráfelméleti probléma megfogalmazása
(Euler-kör, Hamilton-kör). Fagráfok.
9. Valószínűségszámítási axiómák. Klasszikus és geometriai valószínűségi mezők. Feltételes
valószínűség, a teljes valószínűség és Bayes-tétele, események függetlensége.
Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. Várható érték. Szórásnégyzet.
A nagy számok törvényei.
10. A matematikai statisztika alapfogalmai, u- és t-próba, szórásanalízis, egyváltozós lineáris
regresszió.
11. Térelemek távolsága és szöge. Sokszögek és síkidomok területe, poliéderek és testek
térfogata. Poliéderekkel kapcsolatos tételek (Euler-tétel, szabályos poliéderek). A gömb,
az egyenes körkúp és az egyenes körhenger síkmetszetei.
12. A sík és a tér transzformációi: a mozgások, egybevágóságok, hasonlósági
transzformációk, projektív transzformációk csoportja. Háromszögek egybevágóságának és
hasonlóságának alapesetei. Háromszögre és körre vonatkozó arányossági tételek.
13. Halmazelméleti alapismeretek, műveletek halmazokkal. Halmazok számossága. A
matematikai logika elemei, következményfogalom, predikátumlogikai fogalmak. A
formális axiomatikus elméletek legfontosabb jellemzői.
14. Az algebrai művelet és algebrai struktúrák. Csoport, részcsoport, normálosztó. Ciklikus
csoportok tulajdonságai. Külső és belső direkt szorzat, a véges Abel-csoportok alaptétele.
Gyűrűk, testek, testbővítések.
15. Valós és metrikus térbeli sorozatok konvergenciája, valós számsorok. Valós és metrikus
teret metrikus térbe képező függvények folytonossága és határértéke. A folytonosságra és
határértékre vonatkozó alapvető tételek. Hatványsorok és elemi függvények.
16. Egy- és többváltozós függvények differenciálhatósága. Középértéktételek és
következményeik. Taylor-formula és Taylor-sor. Függvényvizsgálat (monotonitás,
konvexitás, egy- és többváltozós függvények szélsőértéke).
17. A Riemann- és a Lebesgue-integrál fogalma. Az integrál alapvető tulajdonságai és
kiszámítása. A mérték fogalma és alkalmazásai.
18. Elsőrendű közönséges explicit differenciálegyenletek (Picard-Lindelöf-féle egzisztenciaés
unicitástétel). Kvadraturával megoldható differenciálegyenletek. Magasabb rendű
differenciálegyenletek, átviteli elv, az n-edrendű lineáris differenciálegyenletek elmélete.
|
|
matematikatanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
matematikatanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles matematikatanár
Mesterképzési szak kódja: MTM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Kovács Zoltán főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles matematikatanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles matematikatanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári mesterszak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Matematika tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Számelméleti alapismeretek, a számelmélet alaptétele. A prímszámelmélet elemei. A
kongruencia fogalma, maradékosztályok, Euler-Fermat-tétel. Lineáris és magasabb fokú
algebrai kongruenciák. Binom kongruenciák, kvadratikus kongruenciák.
2. Az egész számok gyűrűjének, a racionális, a valós és a komplex számok testének
kiépítése. Az algebra alaptétele. Másod-, harmad- és negyedfokú egyenletek algebrai
megoldása. A Galois-elmélet idevonatkozó eredményei.
3. Multiplikatív és additív számelméleti függvények. Tökéletes számok. Összegzési és
megfordítási függvények. Számelméleti függvények értékkészletére vonatkozó tételek.
Lineáris diofantikus egyenletek, a Pitagoraszi számhármasok, a Fermat-féle problémakör.
Diofantikus approximáció, a Pell-egyenlet.
4. A mátrix és a determináns fogalma, alaptulajdonságok, a mátrixok rangszámtétele, a
determináns kifejtése. Laplace tétele. Lineáris egyenletrendszerek, a Gauss-féle módszer,
Cramer-szabály, Kronecker-Capelli tétel. Homogén lineáris egyenletrendszerek.
5. Test feletti vektortér fogalma, vektorok lineáris függősége. Vektorrendszer rangja,
generátorrendszer, bázis, dimenzió. Vektorterek lineáris leképezései, a leképezés rangja és
magja. A szabadvektor fogalma, műveletek szabadvektorokkal (skaláris, vektoriális és
vegyes szorzat). Az egyenes egyenletei síkban és térben. A sík egyenletei. Másodrendű
görbék.
6. A geometria axiomatikus felépítése. Euklideszi és nemeuklideszi geometriák, modellek.
Abszolút tételek.
7. A differenciálgeometria alapvető fogalmai. Görbeelmélet: görbület, torzió, a görbeelmélet
alaptétele. Felületek első és második alapmennyiségei, mérés a felületen, felületek
görbülete.
8. Kombinatorikai alapfogalmak. Binomiális és polinomiális tétel, a Pascal-háromszög.
Gráfelméleti alapfogalmak. Néhány egyszerű gráfelméleti probléma megfogalmazása
(Euler-kör, Hamilton-kör). Fagráfok.
9. Valószínűségszámítási axiómák. Klasszikus és geometriai valószínűségi mezők. Feltételes
valószínűség, a teljes valószínűség és Bayes-tétele, események függetlensége.
Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. Várható érték. Szórásnégyzet.
A nagy számok törvényei.
10. A matematikai statisztika alapfogalmai, u- és t-próba, szórásanalízis, egyváltozós lineáris
regresszió.
11. Térelemek távolsága és szöge. Sokszögek és síkidomok területe, poliéderek és testek
térfogata. Poliéderekkel kapcsolatos tételek (Euler-tétel, szabályos poliéderek). A gömb,
az egyenes körkúp és az egyenes körhenger síkmetszetei.
12. A sík és a tér transzformációi: a mozgások, egybevágóságok, hasonlósági
transzformációk, projektív transzformációk csoportja. Háromszögek egybevágóságának és
hasonlóságának alapesetei. Háromszögre és körre vonatkozó arányossági tételek.
13. Halmazelméleti alapismeretek, műveletek halmazokkal. Halmazok számossága. A
matematikai logika elemei, következményfogalom, predikátumlogikai fogalmak. A
formális axiomatikus elméletek legfontosabb jellemzői.
14. Az algebrai művelet és algebrai struktúrák. Csoport, részcsoport, normálosztó. Ciklikus
csoportok tulajdonságai. Külső és belső direkt szorzat, a véges Abel-csoportok alaptétele.
Gyűrűk, testek, testbővítések.
15. Valós és metrikus térbeli sorozatok konvergenciája, valós számsorok. Valós és metrikus
teret metrikus térbe képező függvények folytonossága és határértéke. A folytonosságra és
határértékre vonatkozó alapvető tételek. Hatványsorok és elemi függvények.
16. Egy- és többváltozós függvények differenciálhatósága. Középértéktételek és
következményeik. Taylor-formula és Taylor-sor. Függvényvizsgálat (monotonitás,
konvexitás, egy- és többváltozós függvények szélsőértéke).
17. A Riemann- és a Lebesgue-integrál fogalma. Az integrál alapvető tulajdonságai és
kiszámítása. A mérték fogalma és alkalmazásai.
18. Elsőrendű közönséges explicit differenciálegyenletek (Picard-Lindelöf-féle egzisztenciaés
unicitástétel). Kvadraturával megoldható differenciálegyenletek. Magasabb rendű
differenciálegyenletek, átviteli elv, az n-edrendű lineáris differenciálegyenletek elmélete.
|
|
matematikatanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
matematikatanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szerepl˝o megjelölése: okleveles matematikatanár
Mesterképzési szak kódja: MTM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhet˝o végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez el˝oírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvb˝ol államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelel˝os neve, beosztása: Dr. Szabó Antal f˝oiskolai tanár
Szakképzettség-felel˝os neve, beosztása: Dr. Kovács Zoltán f˝oiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben el˝oírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári mesterszak egyszakos képzésben
okleveles matematikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári mesterszak kétszakos képzésben
okleveles matematikatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Matematika tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Számelméleti alapismeretek, a számelmélet alaptétele. A prímszámelmélet elemei. A kongruencia fogalma, maradékosztályok, Euler-Fermat-tétel. Lineáris és magasabb fokú algebrai kongruenciák. Binom kongruenciák, kvadratikus kongruenciák.
2. Az egész számok gyűrűjének, a racionális, a valós és a komplex számok testének kiépítése. Az algebra alaptétele. Másod-, harmad- és egyedfokú egyenletek algebrai megoldása. A Galois-elmélet idevonatkozó eredményei.
3. Multiplikatív és additív számelméleti függvények. Tökéletes számok. Összegzési és megfordítási függvények. Számelméleti függvények értékkészletére vonatkozó tételek. Lineáris diofantikus egyenletek, a Pitagoraszi számhármasok, a Fermat-féle problémakör. Diofantikus approximáció, a Pell-egyenlet.
4. A mátrix és a determináns fogalma, alaptulajdonságok, a mátrixok rangszámtétele, a determináns kifejtése. Laplace tétele. Lineáris egyenletrendszerek, a Gauss-féle módszer, Cramer-szabály, Kronecker-Capelli tétel. Homogén lineáris egyenletrendszerek.
5. Test feletti vektortér fogalma, vektorok lineáris függősége. Vektorrendszer rangja, generátorrendszer, bázis, dimenzió. Vektorterek lineáris leképezései, a leképezés rangja és magja. A szabadvektor fogalma, műveletek szabadvektorokkal (skaláris, vektoriális és vegyes szorzat). Az egyenes egyenletei síkban és térben. A sík egyenletei. Másodrendű görbék.
6. A geometria axiomatikus felépítése. Euklideszi és nemeuklideszi geometriák, modellek. Abszolút tételek.
7. A differenciálgeometria alapvető fogalmai. Görbeelmélet: görbület, torzió, a görbeelmélet alaptétele. Felületek első és második alapmennyiségei, mérés a felületen, felületek görbülete.
8. Kombinatorikai alapfogalmak. Binomiális és polinomiális tétel, a Pascal-háromszög. Gráfelméleti alapfogalmak. Néhány egyszerű gráfelméleti probléma megfogalmazása (Euler-kör, Hamilton-kör). Fagráfok.
9. Valószínűségszámítási axiómák. Klasszikus és geometriai valószínűségi mezők. Feltételes valószínűség, a teljes valószínűség és Bayes-tétele, események függetlensége.
Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, sűrűségfüggvény. Várható érték. Szórásnégyzet. A nagy számok törvényei.
10. A matematikai statisztika alapfogalmai, u- és t-próba, szórásanalízis, egyváltozós lineáris regresszió.
11. Térelemek távolsága és szöge. Sokszögek és síkidomok területe, poliéderek és testek térfogata. Poliéderekkel kapcsolatos tételek (Euler-tétel, szabályos poliéderek). A gömb, az egyenes körkúp és az egyenes körhenger síkmetszetei.
12. A sík és a tér transzformációi: a mozgások, egybevágóságok, hasonlósági transzformációk, projektív transzformációk csoportja. Háromszögek egybevágóságának és hasonlóságának alapesetei. Háromszögre és körre vonatkozó arányossági tételek.
13. Halmazelméleti alapismeretek, műveletek halmazokkal. Halmazok számossága. A matematikai logika elemei, következményfogalom, predikátumlogikai fogalmak. A formális axiomatikus elméletek legfontosabb jellemzői.
14. Az algebrai művelet és algebrai struktúrák. Csoport, részcsoport, normálosztó. Ciklikus csoportok tulajdonságai. Külső és belső direkt szorzat, a véges Abel-csoportok alaptétele. Gyűrűk, testek, testbővítések.
15. Valós és metrikus térbeli sorozatok konvergenciája, valós számsorok. Valós és metrikus teret metrikus térbe képező függvények folytonossága és határértéke. A folytonosságra és határértékre vonatkozó alapvető tételek. Hatványsorok és elemi függvények.
16. Egy- és többváltozós függvények differenciálhatósága. Középértéktételek és következményeik. Taylor-formula és Taylor-sor. Függvényvizsgálat (monotonitás, konvexitás, egy- és többváltozós függvények szélsőértéke).
17. A Riemann- és a Lebesgue-integrál fogalma. Az integrál alapvető tulajdonságai és kiszámítása. A mérték fogalma és alkalmazásai.
18. Elsőrendű közönséges explicit differenciálegyenletek (Picard-Lindelöf-féle egzisztenciaés unicitástétel). Kvadraturával megoldható differenciálegyenletek. Magasabb rendű differenciálegyenletek, átviteli elv, az n-edrendű lineáris differenciálegyenletek elmélete.
|
|
mernoktanar (gepeszmernok) szakkepzettseg |
|
mérnöktanár (gépészmérnök) szakképzettség |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles mérnöktanár (gépészmérnök)
Mesterképzési szak kódja: MMM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Dezső Gergely főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles mérnöktanár (gépészmérnök) 4 féléves egyszakos képzésben
okleveles mérnöktanár (gépészmérnök) szakmai diszciplináris egység: 48 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 4 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A mérnöktanár (gépészmérnök) szakképzettség szakmai záró-szigorlati témakörei
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
1.
a) Lapos bőrszíjhajtások. Tengelyhelyzetek. Bőrszíj szélességének méretezése a szíj vastagságának függvényében. A lapos szíjak hosszának meghatározása a tengelytávolság ismeretében.
b) Gyártó és szerelő típusú gépipari vállalat modellezése. A gépgyártástechnológiai tervezés fő területei és szintjei, helye az iparvállalat irányítási rendszerében. Optimálás. Gyártórendszerek fő jellemzői.
2.
a) Ékszíjhajtások. Tengelyhelyzetek. Az ékszíjak számának meghatározása az ékszíj típusa és a terhelés függvényében. Az ékszíj hosszának meghatározása a tengelytávolság ismeretében.
b) Rugalmas gyártórendszerek. Általános gyártási modell, a termelés fő folyamata. Terheléskapacitás számítása, átfutási idők meghatározása, optimális gépelrendezés.
3.
a) Lánchajtások. Tengelyhelyzetek. A láncok hosszának meghatározása. Láncszemek, típusok. Kenési módszerek.
b) A gyártástervezés fogalomköre, fő feladatai. A munkahely célszerű kialakításának kérdései. Gyártási szűk keresztmetszet feloldásának módjai.
4.
a) Dörzshajtások. Átvihető erők és nyomatékok. Anyagpárok. Az összeszorító erő csökkentésének módjai.
b) Számítógépes termelésirányítás (TIR, PPS) rendeltetése, alapadatai. Termelési program-, mennyiségi, időpont- és kapacitástervezés. Termelésirányítás és a technológiai tervezés szintjei, a szintek kapcsolatai. Személyzet tervezése. PPS, mint a gyártás szabályozója.
5.
a) Dörzshajtásokkal megvalósítható fokozatnélküli hajtások.
b) A számítógéppel segített gyártás (CAM) technológiai kérdései. A számítógéppel integrált gyártás (CIM). A CIM rendszerek struktúrája, információs modellje, megvalósításának keretei.
6.
a) A fokozatos hajtóművek fordulatszámsorai. A főhajtóművek kinematikai jellemzői. Hajtóműegységek, kinematikai vázlatok, szabályozhatóság meghatározása.
b) A gyártórendszerek minőségirányítása (CAQ). Automatizált technológiai tervező rendszerek (ATTR). Az automatizált technológiai tervezőrendszerek (ATTR-ek) fő jellemzői, néhány tulajdonsága: modularitás, rugalmasság, kompatibilitás, adaptálhatóság.
7.
a) Fokozatos hajtóművek. Fokozatszám, szabályozhatóság, hajtóműegyenletek.
b) Típus és csoporttechnológiai folyamatok tervezésének fő elemei és módszerei, munkadarabok technológiai osztályozása. Optimálási lehetőségek a technológiai tervezés különböző szintjein.
8.
a) Fokozatos hajtóművek. Szerkezeti – és fordulatszámábrák, kinematikai vázlat. A fogszámok meghatározása.
b) Alkatrészek geometriai modellezése, a geometriai modellezés fő strukturális elemei. Bonyolult felületek megmunkálásának technológiai kérdései.
9.
a) A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés technológiai jellegzetességei, jellemző anyagátviteli módok. Az impulzus ívű anyagátmenet jellemzői. Szinergikus anyagátvitel, a szinergikus vezérlés lényege, a szinergikus áramforrások elektronikus vezérlései.
b) Oktatástechnológia fogalma, célja, főbb területei.
10.
a) A védőgázas fogyóelektródás ívhegesztés berendezései és eszközei. Az ívstabilitás feltételei, a belső szabályozás folyamata, működésének feltételei. A VFI eljárásváltozatai. A CMT (Cold Metal Transfer) eljárás jellemzői, alkalmazási területei.
b) Az információhordozók fejlődése és kiválasztási szempontjai
11.
a) A plazmaívhegesztés elve, eljárásváltozatai, berendezése, alkalmazási területei. Az AWI-ív és a plazmaív összehasonlítása.
b) A hagyományos oktatástechnikai eszközök.
12.
a) A lézer- és elektronsugaras hegesztés folyamatának jellemzői, paraméterei, a „mélyhegesztési jelenség” lényege, az eljárások jellegzetes alkalmazási területei. A lézer-hibrid eljárás elve, alkalmazásának előnyei.
b) Audiótechnikai anyagok és eszközök jellemzői.
13.
a) A plazma-, lézer-, és vízsugaras vágás jellemzői, eljárásváltozatai, alkalmazási területeik. A vágott felület minősítése, a vágóeljárások megválasztásának szempontjai.
b) Videótechnika anyagok és eszközök jellemzői.
14.
a) A hegesztés gyártástechnológiája. A hegesztés előkészítése, hegesztő készülékek. Hegesztési sorrendterv, a hegesztéstechnológia kidolgozásának szempontjai, technológiai dokumentációk.
A hegesztés művelete. A hegesztett kötések alakváltozásai, alakváltozást csökkentő technológiai módszerek.
b) Számítógépek alkalmazási lehetőségei az oktatásban.
15.
a) A hegesztés technológiai dokumentációinak (pWPS, WPQR, WPS) műszaki tartalma. A WPS kidolgozásának és minősítésének folyamata.
b) Programozott oktatás jellemzői, típusai, oktatóprogramok.
16.
a) A hegesztés minőségirányítása. Minőségügyi terv. A minőségterv tartalma, jellemzői.
b) A multimédia fogalma, eszközrendszere, alkalmazása.
|
|
pedagogiatanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
pedagógiatanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles pedagógiatanár
Mesterképzési szak kódja: PDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Márton Sára Katalin főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles pedagógiatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles pedagógiatanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Szakképzettségi zárószigorlat
(pedagógiatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Klasszikus és modern nevelésfelfogások –és iskolakoncepciók
· A neveléstudomány fejlődésének jelentős állomásai
· Értékalapú és transzcendentális nevelési rendszerek
· Természettudományok hatása a neveléstudományra
· Modern és posztmodern értelmezések
· A pedagógiai gondolkodás jellegzetes iskolakoncepciói
2. Nevelés-és oktatáslélektan
· A tanulói személyiség alakulása, fejlődése, az átlagtól eltérő személyiségfejlődés
pszichológiai és módszertani problémái
· A Társas viszonyok és csoportfolyamatok az iskolai nevelésben
· A tanulói teljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezők
· A nevelési módszerek pszichológiai elemzése
· A pedagógus személyiség hatása
3. A pedagógia oktatásának hazai fejlődéstörténete
· A kisgyermeknevelés intézményrendszere
· A tanítóképzés fejlődéstörténete
· A tanárképzés kialakulása és fejlődése
· A bolognai folyamat hatása a magyar tanárképzésre
4. Pedagógiai kommunikáció
· A kommunikáció fogalma, típusai, a pedagógiai kommunikáció sajátosságai és
fejlesztése
· A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott kommunikációs technikák
· A pedagógiai kommunikáció sajátosságai az információs-kommunikációs társadalomban
5. A pedagógiaoktatás folyamata, stratégiák, módszerek
· Tanulás és motiváció; tanulás különböző életkorokban, a felnőttek tanulásának
sajátosságai
· A tanulást befolyásoló pszichés állapotok
· Egész életen át tartó tanulás kompetenciái
· Oktatási folyamat a középiskolában, a felsőoktatásban, jellegzetes oktatási
stratégiák, önszabályozó tanulást fejlesztő stratégiák
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
· Korszerű oktatási módszerek, s alkalmazásuk a különböző életkori szakaszokban
6. Tanulásszervezés és irányítás
· A pedagógia tárgyak oktatása a különböző képzési formákban, a tanulók életkori
sajátosságainak figyelembevételével.
· Csoportos és egyéni tanulás
· Formális, nonformális tanulás, informális tanulás szervezésének, irányításának
lehetőségei
· Szervezett tanulási környezet, virtuális tanulási környezet, e-learning,
m-learning
· Távoktatás, mobil tanulás szervezésének, tervezésének sajátosságai
· A kompetencia alapú tanulás szervezése, irányítása
7. Tartalmi szabályozás és pedagógiai tervezés
· A tanterv típusai, szerepük a magyar és nemzetközi oktatásügyben, különösen
napjainkban.
· A tartalmi szabályozás mechanizmusa a közoktatásban, a felsőoktatásban.
· Pedagógiai tantárgyak típusai, a programtervezés sajátosságai, programfejlesztés.
Pedagógiai projekt tervezése, fejlesztése, innováció.
· A pedagógiai órák tervezése.
8. A pedagógiai értékelés
· Mérés és értékelés a pedagógiában makro, mezo és mikro szinten.
· A pedagógiai értékelés szerepe a pedagógiaoktatásban.
· Értékelési technikák alkalmazása különböző életkori csoportokban, képzési
formákban.
· Jutalmazás, büntetés
9. A pedagógiai kutatás módszertana
· Kutatás tervezésének, kivitelezésének folyamata
· Oktatáskutatás (különös tekintettel a pedagógiai tárgyak oktatására) módszertani
sajátosságai
· Projektek tervezésének, szervezésének módszertani sajátosságai, kutató fejlesztő
munka a pedagógia hatékony oktatásának érdekében.
· Feltáró és feldolgozó módszerek
· A kutatási beszámoló
10. A pedagógiai ismeretterjesztés
· A tudományos ismeretterjesztés típusai
· Pedagógiai ismeretközvetítés szervezeti formái
· Pedagógiai jellegű előadások, tanfolyamok tartásának elvei, módszertani sajátosságai
· Az internetpedagógia lehetőségei
2
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
11. Az oktatási rendszerek fejlesztésének nemzetközi és hazai trendjei
· Innovációs törekvések
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a nemzetközi oktatási
térben a 20. században és napjainkban.
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a magyar oktatásügyben
a 20. században és napjainkban
· Tanárképzési, pedagógusképzési modellek
12. Euroharmonizáció
· A magyar oktatásügy időszerű problémái
· Az Európai Unió oktatásügye
· Az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatáspolitikai vonzatai
Megjegyzés:
A témakörökhöz kapcsolódó irodalmak az engedélyezett indítási kérelmekben olvashatók.
3
|
|
pedagogiatanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
pedagógiatanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles pedagógiatanár
Mesterképzési szak kódja: PDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Márton Sára Katalin főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles pedagógiatanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles pedagógiatanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Szakképzettségi zárószigorlat
(pedagógiatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Klasszikus és modern nevelésfelfogások –és iskolakoncepciók
· A neveléstudomány fejlődésének jelentős állomásai
· Értékalapú és transzcendentális nevelési rendszerek
· Természettudományok hatása a neveléstudományra
· Modern és posztmodern értelmezések
· A pedagógiai gondolkodás jellegzetes iskolakoncepciói
2. Nevelés-és oktatáslélektan
· A tanulói személyiség alakulása, fejlődése, az átlagtól eltérő személyiségfejlődés
pszichológiai és módszertani problémái
· A Társas viszonyok és csoportfolyamatok az iskolai nevelésben
· A tanulói teljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezők
· A nevelési módszerek pszichológiai elemzése
· A pedagógus személyiség hatása
3. A pedagógia oktatásának hazai fejlődéstörténete
· A kisgyermeknevelés intézményrendszere
· A tanítóképzés fejlődéstörténete
· A tanárképzés kialakulása és fejlődése
· A bolognai folyamat hatása a magyar tanárképzésre
4. Pedagógiai kommunikáció
· A kommunikáció fogalma, típusai, a pedagógiai kommunikáció sajátosságai és
fejlesztése
· A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott kommunikációs technikák
· A pedagógiai kommunikáció sajátosságai az információs-kommunikációs társadalomban
5. A pedagógiaoktatás folyamata, stratégiák, módszerek
· Tanulás és motiváció; tanulás különböző életkorokban, a felnőttek tanulásának
sajátosságai
· A tanulást befolyásoló pszichés állapotok
· Egész életen át tartó tanulás kompetenciái
· Oktatási folyamat a középiskolában, a felsőoktatásban, jellegzetes oktatási
stratégiák, önszabályozó tanulást fejlesztő stratégiák
Nyíregyházi főiskola tanári mesterszak
· Korszerű oktatási módszerek, s alkalmazásuk a különböző életkori szakaszokban
6. Tanulásszervezés és irányítás
· A pedagógia tárgyak oktatása a különböző képzési formákban, a tanulók életkori
sajátosságainak figyelembevételével.
· Csoportos és egyéni tanulás
· Formális, nonformális tanulás, informális tanulás szervezésének, irányításának
lehetőségei
· Szervezett tanulási környezet, virtuális tanulási környezet, e-learning,
m-learning
· Távoktatás, mobil tanulás szervezésének, tervezésének sajátosságai
· A kompetencia alapú tanulás szervezése, irányítása
7. Tartalmi szabályozás és pedagógiai tervezés
· A tanterv típusai, szerepük a magyar és nemzetközi oktatásügyben, különösen
napjainkban.
· A tartalmi szabályozás mechanizmusa a közoktatásban, a felsőoktatásban.
· Pedagógiai tantárgyak típusai, a programtervezés sajátosságai, programfejlesztés.
Pedagógiai projekt tervezése, fejlesztése, innováció.
· A pedagógiai órák tervezése.
8. A pedagógiai értékelés
· Mérés és értékelés a pedagógiában makro, mezo és mikro szinten.
· A pedagógiai értékelés szerepe a pedagógiaoktatásban.
· Értékelési technikák alkalmazása különböző életkori csoportokban, képzési
formákban.
· Jutalmazás, büntetés
9. A pedagógiai kutatás módszertana
· Kutatás tervezésének, kivitelezésének folyamata
· Oktatáskutatás (különös tekintettel a pedagógiai tárgyak oktatására) módszertani
sajátosságai
· Projektek tervezésének, szervezésének módszertani sajátosságai, kutató fejlesztő
munka a pedagógia hatékony oktatásának érdekében.
· Feltáró és feldolgozó módszerek
· A kutatási beszámoló
10. A pedagógiai ismeretterjesztés
· A tudományos ismeretterjesztés típusai
· Pedagógiai ismeretközvetítés szervezeti formái
· Pedagógiai jellegű előadások, tanfolyamok tartásának elvei, módszertani sajátosságai
· Az internetpedagógia lehetőségei
2
Nyíregyházi főiskola tanári mesterszak
11. Az oktatási rendszerek fejlesztésének nemzetközi és hazai trendjei
· Innovációs törekvések
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a nemzetközi oktatási
térben a 20. században és napjainkban.
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a magyar oktatásügyben
a 20. században és napjainkban
· Tanárképzési, pedagógusképzési modellek
12. Euroharmonizáció
· A magyar oktatásügy időszerű problémái
· Az Európai Unió oktatásügye
· Az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatáspolitikai vonzatai
Megjegyzés:
A témakörökhöz kapcsolódó irodalmak az engedélyezett indítási kérelmekben olvashatók.
3
|
|
pedagogiatanar (egyeb pedagogus vegzettseg birtokaban, 65 kredit, 2 felev) |
|
pedagógiatanár (egyéb pedagógus végzettség birtokában, 65 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles pedagógiatanár
Mesterképzési szak kódja: PDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Márton Sára Katalin főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- szakdolgozat és portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles pedagógiatanár egyéb pedagógus végzettség birtokában
okleveles pedagógiatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 15 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
|
|
|
Zárószigorlat
Szakképzettségi zárószigorlat
(pedagógiatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Klasszikus és modern nevelésfelfogások –és iskolakoncepciók
· A neveléstudomány fejlődésének jelentős állomásai
· Értékalapú és transzcendentális nevelési rendszerek
· Természettudományok hatása a neveléstudományra
· Modern és posztmodern értelmezések
· A pedagógiai gondolkodás jellegzetes iskolakoncepciói
2. Nevelés-és oktatáslélektan
· A tanulói személyiség alakulása, fejlődése, az átlagtól eltérő személyiségfejlődés pszichológiai és módszertani problémái
· A Társas viszonyok és csoportfolyamatok az iskolai nevelésben
· A tanulói teljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezők
· A nevelési módszerek pszichológiai elemzése
· A pedagógus személyiség hatása
3. A pedagógia oktatásának hazai fejlődéstörténete
· A kisgyermeknevelés intézményrendszere
· A tanítóképzés fejlődéstörténete
· A tanárképzés kialakulása és fejlődése
· A bolognai folyamat hatása a magyar tanárképzésre
4. Pedagógiai kommunikáció
· A kommunikáció fogalma, típusai, a pedagógiai kommunikáció sajátosságai és
fejlesztése
· A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott kommunikációs technikák
· A pedagógiai kommunikáció sajátosságai az információs-kommunikációs társadalomban
5. A pedagógiaoktatás folyamata, stratégiák, módszerek
· Tanulás és motiváció; tanulás különböző életkorokban, a felnőttek tanulásának sajátosságai
· A tanulást befolyásoló pszichés állapotok
· Egész életen át tartó tanulás kompetenciái
· Oktatási folyamat a középiskolában, a felsőoktatásban, jellegzetes oktatási stratégiák, önszabályozó tanulást fejlesztő stratégiák
· Korszerű oktatási módszerek, s alkalmazásuk a különböző életkori szakaszokban
6. Tanulásszervezés és irányítás
· A pedagógia tárgyak oktatása a különböző képzési formákban, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.
· Csoportos és egyéni tanulás
· Formális, nonformális tanulás, informális tanulás szervezésének, irányításának lehetőségei
· Szervezett tanulási környezet, virtuális tanulási környezet, e-learning, m-learning
· Távoktatás, mobil tanulás szervezésének, tervezésének sajátosságai
· A kompetencia alapú tanulás szervezése, irányítása
7. Tartalmi szabályozás és pedagógiai tervezés
· A tanterv típusai, szerepük a magyar és nemzetközi oktatásügyben, különösen napjainkban.
· A tartalmi szabályozás mechanizmusa a közoktatásban, a felsőoktatásban.
· Pedagógiai tantárgyak típusai, a programtervezés sajátosságai, programfejlesztés.
Pedagógiai projekt tervezése, fejlesztése, innováció.
· A pedagógiai órák tervezése.
8. A pedagógiai értékelés
· Mérés és értékelés a pedagógiában makro, mezo és mikro szinten.
· A pedagógiai értékelés szerepe a pedagógiaoktatásban.
· Értékelési technikák alkalmazása különböző életkori csoportokban, képzési formákban.
· Jutalmazás, büntetés
9. A pedagógiai kutatás módszertana
· Kutatás tervezésének, kivitelezésének folyamata
· Oktatáskutatás (különös tekintettel a pedagógiai tárgyak oktatására) módszertani sajátosságai
· Projektek tervezésének, szervezésének módszertani sajátosságai, kutató fejlesztő munka a pedagógia hatékony oktatásának érdekében.
· Feltáró és feldolgozó módszerek
· A kutatási beszámoló
10. A pedagógiai ismeretterjesztés
· A tudományos ismeretterjesztés típusai
· Pedagógiai ismeretközvetítés szervezeti formái
· Pedagógiai jellegű előadások, tanfolyamok tartásának elvei, módszertani sajátosságai
· Az internetpedagógia lehetőségei
11. Az oktatási rendszerek fejlesztésének nemzetközi és hazai trendjei
· Innovációs törekvések
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a nemzetközi oktatási térben a 20. században és napjainkban.
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a magyar oktatásügyben a 20. században és napjainkban
· Tanárképzési, pedagógusképzési modellek
12. Euroharmonizáció
· A magyar oktatásügy időszerű problémái
· Az Európai Unió oktatásügye
· Az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatáspolitikai vonzatai
Megjegyzés:
A témakörökhöz kapcsolódó irodalmak az engedélyezett indítási kérelmekben olvashatók.
|
|
pedagogiatanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
pedagógiatanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szerepl˝o megjelölése: okleveles pedagógiatanár
Mesterképzési szak kódja: PDM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhet˝o végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez el˝oírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvb˝ol államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelel˝os neve, beosztása: Dr. Szabó Antal f˝oiskolai tanár
Szakképzettség-felel˝os neve, beosztása: Dr. Márton Sára Katalin f˝oiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben el˝oírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles pedagógiatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles pedagógiatanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
Szakképzettségi zárószigorlat
(pedagógiatanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. Klasszikus és modern nevelésfelfogások –és iskolakoncepciók
· A neveléstudomány fejlődésének jelentős állomásai
· Értékalapú és transzcendentális nevelési rendszerek
· Természettudományok hatása a neveléstudományra
· Modern és posztmodern értelmezések
· A pedagógiai gondolkodás jellegzetes iskolakoncepciói
2. Nevelés-és oktatáslélektan
· A tanulói személyiség alakulása, fejlődése, az átlagtól eltérő személyiségfejlődés pszichológiai és módszertani problémái
· A Társas viszonyok és csoportfolyamatok az iskolai nevelésben
· A tanulói teljesítményt befolyásoló pszichológiai tényezők
· A nevelési módszerek pszichológiai elemzése
· A pedagógus személyiség hatása
3. A pedagógia oktatásának hazai fejlődéstörténete
· A kisgyermeknevelés intézményrendszere
· A tanítóképzés fejlődéstörténete
· A tanárképzés kialakulása és fejlődése
· A bolognai folyamat hatása a magyar tanárképzésre
4. Pedagógiai kommunikáció
· A kommunikáció fogalma, típusai, a pedagógiai kommunikáció sajátosságai és fejlesztése
· A tanítás-tanulás folyamatában alkalmazott kommunikációs technikák
· A pedagógiai kommunikáció sajátosságai az információs-kommunikációs társadalomban
5. A pedagógiaoktatás folyamata, stratégiák, módszerek
· Tanulás és motiváció; tanulás különböző életkorokban, a felnőttek tanulásának sajátosságai
· A tanulást befolyásoló pszichés állapotok
· Egész életen át tartó tanulás kompetenciái
· Oktatási folyamat a középiskolában, a felsőoktatásban, jellegzetes oktatási stratégiák, önszabályozó tanulást fejlesztő stratégiák
· Korszerű oktatási módszerek, s alkalmazásuk a különböző életkori szakaszokban
6. Tanulásszervezés és irányítás
· A pedagógia tárgyak oktatása a különböző képzési formákban, a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével.
· Csoportos és egyéni tanulás
· Formális, nonformális tanulás, informális tanulás szervezésének, irányításának lehetőségei
· Szervezett tanulási környezet, virtuális tanulási környezet, e-learning, m-learning
· Távoktatás, mobil tanulás szervezésének, tervezésének sajátosságai
· A kompetencia alapú tanulás szervezése, irányítása
7. Tartalmi szabályozás és pedagógiai tervezés
· A tanterv típusai, szerepük a magyar és nemzetközi oktatásügyben, különösen napjainkban.
· A tartalmi szabályozás mechanizmusa a közoktatásban, a felsőoktatásban.
· Pedagógiai tantárgyak típusai, a programtervezés sajátosságai, programfejlesztés.
Pedagógiai projekt tervezése, fejlesztése, innováció.
· A pedagógiai órák tervezése.
8. A pedagógiai értékelés
· Mérés és értékelés a pedagógiában makro, mezo és mikro szinten.
· A pedagógiai értékelés szerepe a pedagógiaoktatásban.
· Értékelési technikák alkalmazása különböző életkori csoportokban, képzési formákban.
· Jutalmazás, büntetés
9. A pedagógiai kutatás módszertana
· Kutatás tervezésének, kivitelezésének folyamata
· Oktatáskutatás (különös tekintettel a pedagógiai tárgyak oktatására) módszertani sajátosságai
· Projektek tervezésének, szervezésének módszertani sajátosságai, kutató fejlesztő munka a pedagógia hatékony oktatásának érdekében.
· Feltáró és feldolgozó módszerek
· A kutatási beszámoló
10. A pedagógiai ismeretterjesztés
· A tudományos ismeretterjesztés típusai
· Pedagógiai ismeretközvetítés szervezeti formái
· Pedagógiai jellegű előadások, tanfolyamok tartásának elvei, módszertani sajátosságai
· Az internetpedagógia lehetőségei
11. Az oktatási rendszerek fejlesztésének nemzetközi és hazai trendjei
· Innovációs törekvések
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a nemzetközi oktatási
térben a 20. században és napjainkban.
· Oktatási rendszerek irányításának, szabályozásának típusai a magyar oktatásügyben
a 20. században és napjainkban
· Tanárképzési, pedagógusképzési modellek
12. Euroharmonizáció
· A magyar oktatásügy időszerű problémái
· Az Európai Unió oktatásügye
· Az Európai Unióhoz való csatlakozás oktatáspolitikai vonzatai
Megjegyzés:
A témakörökhöz kapcsolódó irodalmak az engedélyezett indítási kérelmekben olvashatók.
|
|
testnevelotanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
testnevelőtanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles testnevelőtanár
Mesterképzési szak kódja: TNM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Pásztorné dr. Batta Klára főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári mesterszak megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, egyszakos képzésben
okleveles testnevelőtanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári mesterszak két megfeleltethető főiskolai szintű
tanári szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles testnevelőtanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Testnevelő tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga.
Vizsgabizottság: egy elnök, aki minősített vezetőoktató, két oktató a diszciplináris területről.
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. A testkulturális tevékenység képességfeltételeinek és képességfejlesztő hatásának komplexitása:
- motoros képességek, a kondicionális képességek biológiai háttere,
- a képességfejlesztés terhelési mutatói, a terhelésadagolás szempontjai,
- a képességfejlesztés életkori, nemi és terhelési sajátosságai,
- a képességek mérésének elmélete és gyakorlata.
2. A testnevelés és sport sajátos formáinak helye, szerepe és anyaga az iskola testkulturális
tevékenységrendszerében:
- prevenció,
- integrált testnevelés,
- gyógytestnevelés,
- sajátos fejlesztést igénylők testnevelése és sportja.
3. A rekreációnak, mint a testkultúra egyik tevékenységi formájának megjelenése az iskolában és
az iskolán kívül:
- a rekreáció fogalma, fajtái,
- a mozgásos rekreáció területei,
- a rekreációs foglalkozások vezetése,
- az iskolai testnevelés és a mozgásos rekreáció tartalmának kapcsolódási pontjai, lehetőségei.
4. A szabadidős sporttevékenységek megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola
testkulturális tevékenységeiben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- játékvezetői ismeretek,
- sport- és rekreációs táborok szervezése és vezetése.
5. A mozgás, mint a testkultúra átfogó tevékenységi formája:
- a mozgásos cselekvéstanulás sajátosságai, folyamata,
- a pszicho-motoros tevékenység lehetőségei a fejlesztésben,
- transzferhatások.
6. Az atlétika mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés.
7. A torna mozgásanyagának helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
8. Az úszás helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
9. A küzdősportok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
10. A sportjátékok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés, játékvezetői ismeretek.
11. Az esélyegyenlőség megteremtése a testnevelésben. Az eltérő képességű (fogyatékkal, krónikus
betegségekkel élő, testi fejlődésükben lemaradó, elhízott) tanulók és felnőttek mozgásterápiája,
pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei:
- prevenció jelentősége a sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- sajátos fejlesztést igénylők sporttevékenységének koordinálása,
- sportfoglalkozások szervezése, vezetése sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében.
12. Eseményszervezés (event menedzsment) az iskolában:
- a sportesemények lehetséges változatai az iskolai élet különböző területein,
- a házibajnokságok (csapatsportágak, versengések, játékok) és szervezésük,
- sportbemutatók és szervezésük,
- sportnapok (iskolán kívüli résztvevőkkel is) és szervezésük,
- sportbemutatók és ünnepélyek korosztályos jellemzői és szervezési kérdései,
- sportünnepélyek gyakorlatanyaga.
13. Prevenció és rehabilitáció az iskolában
- Mozgásszervi elváltozások prevenciójának longitudinális programja Magyarországon
(Gerincgyógyászati Társaság programja): a biomechanikailag helyes testtartás kritériumainak,
agonista, antagonista izomegyensúly szempontjainak, ízületi mozgáshatároknak, a fizikai fittség
összetevőinek részletezése:
- állapotfelmérés, fizikális vizsgálatok (pulzus, vérnyomás, testtartás),
- motoros tesztek szempontjainak, mérésének, értékelésének elméleti és gyakorlati ismertetése,
- gyógytestnevelés helye, szerepe az iskolában,
- a tartási rendellenességek, gerincdeformitások prevenciója, rehabilitációja, aktív, passzív,
szabad és szergyakorlatok,
- egészségügyi rehabilitáció utáni fizikai aktivitás szempontjainak, mozgásanyagának,
terhelhetőségének figyelembevétele stb.,
- az egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása.
14. Tanári képességek fejlesztése – tehetséggondozás:
- kompetenciák a szakmai felkészültség komponensei,
- a tanuló személyiségének fejlesztése,
- tanulói csoportok, közösségek alakulásának fejlesztése a testnevelés órán,
- sporttudományi ismeretek és tantervi tudás integrálása,
- pedagógiai folyamat tervezése,
- tehetség fogalma,
- tehetség összetevői,
- tehetségtípusok,
- tehetség kiemelt területei,
- tehetség azonosítása.
|
|
testnevelotanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
testnevelőtanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles testnevelőtanár
Mesterképzési szak kódja: TNM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Pásztorné dr. Batta Klára főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles testnevelőtanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles testnevelőtanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári mesterszak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Testnevelő tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon
történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga.
Vizsgabizottság: egy elnök, aki minősített vezetőoktató, két oktató a diszciplináris területről.
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. A testkulturális tevékenység képességfeltételeinek és képességfejlesztő hatásának komplexitása:
- motoros képességek, a kondicionális képességek biológiai háttere,
- a képességfejlesztés terhelési mutatói, a terhelésadagolás szempontjai,
- a képességfejlesztés életkori, nemi és terhelési sajátosságai,
- a képességek mérésének elmélete és gyakorlata.
2. A testnevelés és sport sajátos formáinak helye, szerepe és anyaga az iskola testkulturális
tevékenységrendszerében:
- prevenció,
- integrált testnevelés,
- gyógytestnevelés,
- sajátos fejlesztést igénylők testnevelése és sportja.
3. A rekreációnak, mint a testkultúra egyik tevékenységi formájának megjelenése az iskolában és
az iskolán kívül:
- a rekreáció fogalma, fajtái,
- a mozgásos rekreáció területei,
- a rekreációs foglalkozások vezetése,
- az iskolai testnevelés és a mozgásos rekreáció tartalmának kapcsolódási pontjai, lehetőségei.
4. A szabadidős sporttevékenységek megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola
testkulturális tevékenységeiben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- játékvezetői ismeretek,
- sport- és rekreációs táborok szervezése és vezetése.
5. A mozgás, mint a testkultúra átfogó tevékenységi formája:
- a mozgásos cselekvéstanulás sajátosságai, folyamata,
- a pszicho-motoros tevékenység lehetőségei a fejlesztésben,
- transzferhatások.
6. Az atlétika mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés.
7. A torna mozgásanyagának helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
8. Az úszás helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
9. A küzdősportok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
10. A sportjátékok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális
tevékenységben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés, játékvezetői ismeretek.
11. Az esélyegyenlőség megteremtése a testnevelésben. Az eltérő képességű (fogyatékkal, krónikus
betegségekkel élő, testi fejlődésükben lemaradó, elhízott) tanulók és felnőttek mozgásterápiája,
pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei:
- prevenció jelentősége a sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- sajátos fejlesztést igénylők sporttevékenységének koordinálása,
- sportfoglalkozások szervezése, vezetése sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében.
12. Eseményszervezés (event menedzsment) az iskolában:
- a sportesemények lehetséges változatai az iskolai élet különböző területein,
- a házibajnokságok (csapatsportágak, versengések, játékok) és szervezésük,
- sportbemutatók és szervezésük,
- sportnapok (iskolán kívüli résztvevőkkel is) és szervezésük,
- sportbemutatók és ünnepélyek korosztályos jellemzői és szervezési kérdései,
- sportünnepélyek gyakorlatanyaga.
13. Prevenció és rehabilitáció az iskolában
- Mozgásszervi elváltozások prevenciójának longitudinális programja Magyarországon
(Gerincgyógyászati Társaság programja): a biomechanikailag helyes testtartás kritériumainak,
agonista, antagonista izomegyensúly szempontjainak, ízületi mozgáshatároknak, a fizikai fittség
összetevőinek részletezése:
- állapotfelmérés, fizikális vizsgálatok (pulzus, vérnyomás, testtartás),
- motoros tesztek szempontjainak, mérésének, értékelésének elméleti és gyakorlati ismertetése,
- gyógytestnevelés helye, szerepe az iskolában,
- a tartási rendellenességek, gerincdeformitások prevenciója, rehabilitációja, aktív, passzív,
szabad és szergyakorlatok,
- egészségügyi rehabilitáció utáni fizikai aktivitás szempontjainak, mozgásanyagának,
terhelhetőségének figyelembevétele stb.,
- az egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása.
14. Tanári képességek fejlesztése – tehetséggondozás:
- kompetenciák a szakmai felkészültség komponensei,
- a tanuló személyiségének fejlesztése,
- tanulói csoportok, közösségek alakulásának fejlesztése a testnevelés órán,
- sporttudományi ismeretek és tantervi tudás integrálása,
- pedagógiai folyamat tervezése,
- tehetség fogalma,
- tehetség összetevői,
- tehetségtípusok,
- tehetség kiemelt területei,
- tehetség azonosítása.
|
|
testnevelotanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
testnevelőtanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles testnevelőtanár
Mesterképzési szak kódja: TNM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Pásztorné dr. Batta Klára főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári mesterszak egyszakos képzésben
okleveles testnevelőtanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári mesterszak kétszakos képzésben
okleveles testnevelőtanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
Testnevelő tanár
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga.
Vizsgabizottság: egy elnök, aki minősített vezetőoktató, két oktató a diszciplináris területről.
A szigorlat tartalma, témakörei:
1. A testkulturális tevékenység képességfeltételeinek és képességfejlesztő hatásának komplexitása:
- motoros képességek, a kondicionális képességek biológiai háttere,
- a képességfejlesztés terhelési mutatói, a terhelésadagolás szempontjai,
- a képességfejlesztés életkori, nemi és terhelési sajátosságai,
- a képességek mérésének elmélete és gyakorlata.
2. A testnevelés és sport sajátos formáinak helye, szerepe és anyaga az iskola testkulturális tevékenységrendszerében:
- prevenció,
- integrált testnevelés,
- gyógytestnevelés,
- sajátos fejlesztést igénylők testnevelése és sportja.
3. A rekreációnak, mint a testkultúra egyik tevékenységi formájának megjelenése az iskolában és az iskolán kívül:
- a rekreáció fogalma, fajtái,
- a mozgásos rekreáció területei,
- a rekreációs foglalkozások vezetése,
- az iskolai testnevelés és a mozgásos rekreáció tartalmának kapcsolódási pontjai, lehetőségei.
4. A szabadidős sporttevékenységek megjelenése, helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- játékvezetői ismeretek,
- sport- és rekreációs táborok szervezése és vezetése.
5. A mozgás, mint a testkultúra átfogó tevékenységi formája:
- a mozgásos cselekvéstanulás sajátosságai, folyamata,
- a pszicho-motoros tevékenység lehetőségei a fejlesztésben,
- transzferhatások.
6. Az atlétika mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés.
7. A torna mozgásanyagának helye, szerepe, jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
8. Az úszás helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységeiben:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
9. A küzdősportok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységében:
- mozgásanyaga,
- szabályai,
- oktatása,
- versenyeztetés.
10. A sportjátékok mozgásanyagának helye, szerepe és jelentősége az iskola testkulturális tevékenységben:
- sportágai,
- mozgásanyaga,
- oktatása,
- szabályai,
- versenyeztetés, játékvezetői ismeretek.
11. Az esélyegyenlőség megteremtése a testnevelésben. Az eltérő képességű (fogyatékkal, krónikus betegségekkel élő, testi fejlődésükben lemaradó, elhízott) tanulók és felnőttek mozgásterápiája,pszichoszomatikus fejlesztésének speciális ismeretei:
- prevenció jelentősége a sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- sajátos fejlesztést igénylők sporttevékenységének koordinálása,
- sportfoglalkozások szervezése, vezetése sajátos fejlesztést igénylők esetében,
- gyakorlottság az integrált testnevelés- és sportfoglalkozás vezetésében.
12. Eseményszervezés (event menedzsment) az iskolában:
- a sportesemények lehetséges változatai az iskolai élet különböző területein,
- a házibajnokságok (csapatsportágak, versengések, játékok) és szervezésük,
- sportbemutatók és szervezésük,
- sportnapok (iskolán kívüli résztvevőkkel is) és szervezésük,
- sportbemutatók és ünnepélyek korosztályos jellemzői és szervezési kérdései,
- sportünnepélyek gyakorlatanyaga.
13. Prevenció és rehabilitáció az iskolában
- Mozgásszervi elváltozások prevenciójának longitudinális programja Magyarországon (Gerincgyógyászati Társaság programja): a biomechanikailag helyes testtartás kritériumainak, agonista, antagonista izomegyensúly szempontjainak, ízületi mozgáshatároknak, a fizikai fittség összetevőinek részletezése:
- állapotfelmérés, fizikális vizsgálatok (pulzus, vérnyomás, testtartás),
- motoros tesztek szempontjainak, mérésének, értékelésének elméleti és gyakorlati ismertetése,
- gyógytestnevelés helye, szerepe az iskolában,
- a tartási rendellenességek, gerincdeformitások prevenciója, rehabilitációja, aktív, passzív, szabad és szergyakorlatok,
- egészségügyi rehabilitáció utáni fizikai aktivitás szempontjainak, mozgásanyagának, terhelhetőségének figyelembevétele stb.,
- az egészségtudatos magatartás és életvitel kialakítása.
14. Tanári képességek fejlesztése – tehetséggondozás:
- kompetenciák a szakmai felkészültség komponensei,
- a tanuló személyiségének fejlesztése,
- tanulói csoportok, közösségek alakulásának fejlesztése a testnevelés órán,
- sporttudományi ismeretek és tantervi tudás integrálása,
- pedagógiai folyamat tervezése,
- tehetség fogalma,
- tehetség összetevői,
- tehetségtípusok,
- tehetség kiemelt területei,
- tehetség azonosítása.
|
|
tortenelemtanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
történelemtanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szerepl˝o megjelölése: okleveles történelemtanár
Mesterképzési szak kódja: TRM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhet˝o végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez el˝oírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvb˝ol államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelel˝os neve, beosztása: Dr. Szabó Antal f˝oiskolai tanár
Szakképzettség-felel˝os neve, beosztása: Dr. Buhály Attila f˝oiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben el˝oírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethet˝o f˝oiskolai szint ˝u tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles történelemtanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethet˝o f˝oiskolai szint ˝u tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles történelemtanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(történelemtanár)
A szigorlat célja: a tanárjelölt által választott történelemtanári szakképzettség
ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat tartalmazza a szakterület
teljes, komplex ismeretanyagát. A tanárjelöltnek bizonyítania kell a szigorlat során a
diszciplináris felkészültségét.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei: a történelemtanári diszciplináris ismeretek alábbi komplex
kérdéskörei a következő tematikus bontásban:
1. A magyar és az egyetemes történelem korszakai
a. Az emberiség őstörténete; az ókori kelet története; a görög-római antikvitás; a
római imperializmus kialakulása, kiteljesedése; a középkori Európa; az európai
hatalmi viszonyok átrendeződése a 16-18. században; a „hosszú 19. század”;
modernkori diktatúrák a 20. században; a hidegháború és az egyesülő Európa
b. A magyar őstörténet; Magyarország az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt;
török- és Habsburg-ellenes harcok; Magyarország újjászervezése és a
Habsburg Birodalomba való beilleszkedése a 18. században; a reformkor és az
1848/49-es forradalom és szabadságharc; a dualizmus kora; az I. világháború
és az 1918/19. évi forradalmak; a Horthy-korszak; a II. világháború; a
szocializmus Magyarországon; 1956
2. A történettudomány témakörei (gazdaság- és társadalomtörténet, eszmetörténet,
hadtörténet, egyháztörténet, mentalitástörténet) egy-egy történeti kontextusban
a. A görög és a római mentalitás, életmód hasonlóságai, különbsége
b. A feudális rendszer kialakulásának folyamata, fő jellemzői; a gazdaságitársadalmi
és hatalmi-politikai viszonyok problematikája
c. A középkori Európa kultúrája
d. A 15-16. századi földrajzi felfedezések okai, technikai feltételei, eredményei és
következményei
e. A reformáció kialakulása, irányzatai, elterjedése, társadalmi-gazdasági és
kulturális hatása Európában és Magyarországon
f. Polgári forradalmak Európában
g. A nagy földrajzi felfedezések gazdasági, társadalmi következményei
h. Az ipari forradalom
i. A 19. század eszmei-politikai irányzatai (liberalizmus, konzervativizmus,
szocializmus, nacionalizmus)
j. Az európai gazdaság és társadalom fejlődése 1789-1914
k. A középkori Magyarország művelődéstörténete
l. Az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakulásért folytatott
küzdelemre
m. A dualizmus-kori magyar társadalom egyes rétegeinek (arisztokrácia, dzsentri,
nagypolgárság, parasztság) életmódja
n. A magyar társadalom szerkezete és az életmód az 1960-as, 1970-es években; a
gazdaságpolitika főbb jellemzői, irányváltásai az 1970-es, 1980-as években
Magyarországon
1
3. A forráselemzés típusai, azok gyakorlati alkalmazása. A történeti források típusai
(tárgyi, írott); egyes történeti korszakok forrástípusai. A képi és multimédiás források
felhasználásának lehetőségei a 19-20. század kutatásában, oktatásában. Az „oral
history”. A forráskritika alapelvei.
4. Az ismeretszerzés és –feldolgozás folyamata
a. A történetkutatás segédeszközei: bibliográfiák, repertóriumok, lexikonok,
szótárak. Magyar történettudományi szakfolyóiratok. Korszak-, régió- vagy
témakörspecifikusan néhány nemzetközi szakfolyóirat ismerete
b. Elektronikus adatbázisok, keresőprogramok használata
c. A történetkutatás intézményei: könyvtárak, múzeumok, levéltárak
d. Kutatásmódszertan: az adatgyűjtés technikája, a források és a szakirodalom
feldolgozása
e. Eligazodás oksági viszonyok, ok-okozati összefüggések rendszerében.
Alternatívák felismerése, elemzése egy-egy konkrét történelmi szituáció
(Kossuth-Széchenyi, kiegyezés, a Horthy-rendszer működése és Magyarország
II. világháborús szereplése) esetében. A tettek és az események, folyamatok
mögött meghúzódó szándékok, tendenciák felismerése, elemzése, érvelés.
„Multiperspektivitás” a történelemben és a történelemtanításban
5. A történelem segéd- és rokontudományai: a paleográfia, epigráfia, kronológia,
heraldika, diplomatika, numizmatika, szfragisztika, inszigniológia kérdésfeltevései,
felhasználhatósága, törvényszerűségei. A történelem rokontudományai: régészet,
néprajz, vallástörténet, művelődéstörténet ismerete, felhasználhatósága
a. A történettudomány segéd- és rokontudományai közötti együttműködés
eredményei a magyarság őstörténetében, a honfoglalás eseményeiben
6. A legújabb történetírói irányzatok ismerete, forrásai és alkalmazása egy-egy
történelmi kontextusban: mikrotörténelem, „gender studies”. A történelmi
Magyarország történeti demográfiája, kisebbségeinek története
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás,
az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a
B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex
ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
2
|
|
tortenelemtanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
történelemtanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles történelemtanár
Mesterképzési szak kódja: TRM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Buhály Attila főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles történelemtanár 5 féléves szakpáros képzésben
okleveles történelemtanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(történelemtanár)
A szigorlat célja: a tanárjelölt által választott történelemtanári szakképzettség
ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat tartalmazza a szakterület
teljes, komplex ismeretanyagát. A tanárjelöltnek bizonyítania kell a szigorlat során a
diszciplináris felkészültségét.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei: a történelemtanári diszciplináris ismeretek alábbi komplex
kérdéskörei a következő tematikus bontásban:
1. A magyar és az egyetemes történelem korszakai
a. Az emberiség őstörténete; az ókori kelet története; a görög-római antikvitás; a
római imperializmus kialakulása, kiteljesedése; a középkori Európa; az európai
hatalmi viszonyok átrendeződése a 16-18. században; a „hosszú 19. század”;
modernkori diktatúrák a 20. században; a hidegháború és az egyesülő Európa
b. A magyar őstörténet; Magyarország az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt;
török- és Habsburg-ellenes harcok; Magyarország újjászervezése és a
Habsburg Birodalomba való beilleszkedése a 18. században; a reformkor és az
1848/49-es forradalom és szabadságharc; a dualizmus kora; az I. világháború
és az 1918/19. évi forradalmak; a Horthy-korszak; a II. világháború; a
szocializmus Magyarországon; 1956
2. A történettudomány témakörei (gazdaság- és társadalomtörténet, eszmetörténet,
hadtörténet, egyháztörténet, mentalitástörténet) egy-egy történeti kontextusban
a. A görög és a római mentalitás, életmód hasonlóságai, különbsége
b. A feudális rendszer kialakulásának folyamata, fő jellemzői; a gazdaságitársadalmi
és hatalmi-politikai viszonyok problematikája
c. A középkori Európa kultúrája
d. A 15-16. századi földrajzi felfedezések okai, technikai feltételei, eredményei és
következményei
e. A reformáció kialakulása, irányzatai, elterjedése, társadalmi-gazdasági és
kulturális hatása Európában és Magyarországon
f. Polgári forradalmak Európában
g. A nagy földrajzi felfedezések gazdasági, társadalmi következményei
h. Az ipari forradalom
i. A 19. század eszmei-politikai irányzatai (liberalizmus, konzervativizmus,
szocializmus, nacionalizmus)
j. Az európai gazdaság és társadalom fejlődése 1789-1914
k. A középkori Magyarország művelődéstörténete
l. Az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakulásért folytatott
küzdelemre
m. A dualizmus-kori magyar társadalom egyes rétegeinek (arisztokrácia, dzsentri,
nagypolgárság, parasztság) életmódja
n. A magyar társadalom szerkezete és az életmód az 1960-as, 1970-es években; a
gazdaságpolitika főbb jellemzői, irányváltásai az 1970-es, 1980-as években
Magyarországon
1
3. A forráselemzés típusai, azok gyakorlati alkalmazása. A történeti források típusai
(tárgyi, írott); egyes történeti korszakok forrástípusai. A képi és multimédiás források
felhasználásának lehetőségei a 19-20. század kutatásában, oktatásában. Az „oral
history”. A forráskritika alapelvei.
4. Az ismeretszerzés és –feldolgozás folyamata
a. A történetkutatás segédeszközei: bibliográfiák, repertóriumok, lexikonok,
szótárak. Magyar történettudományi szakfolyóiratok. Korszak-, régió- vagy
témakörspecifikusan néhány nemzetközi szakfolyóirat ismerete
b. Elektronikus adatbázisok, keresőprogramok használata
c. A történetkutatás intézményei: könyvtárak, múzeumok, levéltárak
d. Kutatásmódszertan: az adatgyűjtés technikája, a források és a szakirodalom
feldolgozása
e. Eligazodás oksági viszonyok, ok-okozati összefüggések rendszerében.
Alternatívák felismerése, elemzése egy-egy konkrét történelmi szituáció
(Kossuth-Széchenyi, kiegyezés, a Horthy-rendszer működése és Magyarország
II. világháborús szereplése) esetében. A tettek és az események, folyamatok
mögött meghúzódó szándékok, tendenciák felismerése, elemzése, érvelés.
„Multiperspektivitás” a történelemben és a történelemtanításban
5. A történelem segéd- és rokontudományai: a paleográfia, epigráfia, kronológia,
heraldika, diplomatika, numizmatika, szfragisztika, inszigniológia kérdésfeltevései,
felhasználhatósága, törvényszerűségei. A történelem rokontudományai: régészet,
néprajz, vallástörténet, művelődéstörténet ismerete, felhasználhatósága
a. A történettudomány segéd- és rokontudományai közötti együttműködés
eredményei a magyarság őstörténetében, a honfoglalás eseményeiben
6. A legújabb történetírói irányzatok ismerete, forrásai és alkalmazása egy-egy
történelmi kontextusban: mikrotörténelem, „gender studies”. A történelmi
Magyarország történeti demográfiája, kisebbségeinek története
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás,
az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a
B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók.
(A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex
ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
2
|
|
tortenelemtanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
történelemtanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles történelemtanár
Mesterképzési szak kódja: TRM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Buhály Attila főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles történelemtanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles történelemtanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
A tanári szakképzettség zárószigorlata
(történelemtanár)
A szigorlat célja: a tanárjelölt által választott történelemtanári szakképzettség ismeretanyagának és kompetenciáinak számonkérése. A szigorlat tartalmazza a szakterület teljes, komplex ismeretanyagát. A tanárjelöltnek bizonyítania kell a szigorlat során a diszciplináris felkészültségét.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei: a történelemtanári diszciplináris ismeretek alábbi komplex kérdéskörei a következő tematikus bontásban:
1. A magyar és az egyetemes történelem korszakai
a. Az emberiség őstörténete; az ókori kelet története; a görög-római antikvitás; a római imperializmus kialakulása, kiteljesedése; a középkori Európa; az európai hatalmi viszonyok átrendeződése a 16-18. században; a „hosszú 19. század”; modernkori diktatúrák a 20. században; a hidegháború és az egyesülő Európa
b. A magyar őstörténet; Magyarország az Árpád- és a vegyesházi királyok alatt; török- és Habsburg-ellenes harcok; Magyarország újjászervezése és a Habsburg Birodalomba való beilleszkedése a 18. században; a reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc; a dualizmus kora; az I. világháború és az 1918/19. évi forradalmak; a Horthy-korszak; a II. világháború; a szocializmus Magyarországon; 1956
2. A történettudomány témakörei (gazdaság- és társadalomtörténet, eszmetörténet, hadtörténet, egyháztörténet, mentalitástörténet) egy-egy történeti kontextusban
a. A görög és a római mentalitás, életmód hasonlóságai, különbsége
b. A feudális rendszer kialakulásának folyamata, fő jellemzői; a gazdaságitársadalmi és hatalmi-politikai viszonyok problematikája
c. A középkori Európa kultúrája
d. A 15-16. századi földrajzi felfedezések okai, technikai feltételei, eredményei és következményei
e. A reformáció kialakulása, irányzatai, elterjedése, társadalmi-gazdasági és kulturális hatása Európában és Magyarországon
f. Polgári forradalmak Európában
g. A nagy földrajzi felfedezések gazdasági, társadalmi következményei
h. Az ipari forradalom
i. A 19. század eszmei-politikai irányzatai (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus)
j. Az európai gazdaság és társadalom fejlődése 1789-1914
k. A középkori Magyarország művelődéstörténete
l. Az európai forradalmak hatása a magyar polgári átalakulásért folytatott küzdelemre
m. A dualizmus-kori magyar társadalom egyes rétegeinek (arisztokrácia, dzsentri, nagypolgárság, parasztság) életmódja
n. A magyar társadalom szerkezete és az életmód az 1960-as, 1970-es években; a gazdaságpolitika főbb jellemzői, irányváltásai az 1970-es, 1980-as években Magyarországon
3. A forráselemzés típusai, azok gyakorlati alkalmazása. A történeti források típusai (tárgyi, írott); egyes történeti korszakok forrástípusai. A képi és multimédiás források felhasználásának lehetőségei a 19-20. század kutatásában, oktatásában. Az „oral history”. A forráskritika alapelvei.
4. Az ismeretszerzés és –feldolgozás folyamata
a. A történetkutatás segédeszközei: bibliográfiák, repertóriumok, lexikonok, szótárak. Magyar történettudományi szakfolyóiratok. Korszak-, régió- vagy témakörspecifikusan néhány nemzetközi szakfolyóirat ismerete
b. Elektronikus adatbázisok, keresőprogramok használata
c. A történetkutatás intézményei: könyvtárak, múzeumok, levéltárak
d. Kutatásmódszertan: az adatgyűjtés technikája, a források és a szakirodalom feldolgozása
e. Eligazodás oksági viszonyok, ok-okozati összefüggések rendszerében.
Alternatívák felismerése, elemzése egy-egy konkrét történelmi szituáció (Kossuth-Széchenyi, kiegyezés, a Horthy-rendszer működése és Magyarország II. világháborús szereplése) esetében. A tettek és az események, folyamatok mögött meghúzódó szándékok, tendenciák felismerése, elemzése, érvelés. „Multiperspektivitás” a történelemben és a történelemtanításban
5. A történelem segéd- és rokontudományai: a paleográfia, epigráfia, kronológia, heraldika, diplomatika, numizmatika, szfragisztika, inszigniológia kérdésfeltevései, felhasználhatósága, törvényszerűségei. A történelem rokontudományai: régészet, néprajz, vallástörténet, művelődéstörténet ismerete, felhasználhatósága
a. A történettudomány segéd- és rokontudományai közötti együttműködés eredményei a magyarság őstörténetében, a honfoglalás eseményeiben
6. A legújabb történetírói irányzatok ismerete, forrásai és alkalmazása egy-egy történelmi kontextusban: mikrotörténelem, „gender studies”. A történelmi Magyarország történeti demográfiája, kisebbségeinek története
Megjegyzés: a témakörökhöz kapcsolódó általános és sajátos szakmai kompetenciák, a tudás,
az attitűdök, a képességek, a célok és a vonatkozó szakirodalom az akkreditációs anyagban, a B/III/2. pontban, a tantárgyleírások végén részletesen megtalálhatók. (A szakképzettséghez kapcsolódó szakmódszertani, pedagógiai-pszichológiai komplex
ismeretekről és kompetenciákról a TZV-n tesz tanúbizonyságot.)
|
|
vizualis es kornyezetkultura tanar (ba, bsc alapoklevel birtokaban, szakparos kepzes, 150 kredit, 5 felev) |
|
vizuális és környezetkultúra tanár (BA, BSc alapoklevél birtokában, szakpáros képzés, 150 kredit, 5 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár
Mesterképzési szak kódja: VKM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Nagy Lajos Imre DLA, főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat és a portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár 5 féléves
szakpáros képzésben
okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár szakmai diszciplináris egység: 38 kredit
tanári szak 2. szakképzettség diszciplináris egység: 38 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 38 kredit
szabadon választható tantárgyak: 6 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit
Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek
előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek
teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
|
|
|
Zárószigorlat
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Szakképzettségi zárószigorlat
(vizuális és környezetkultúra tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
Kötelező témakörök
A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás
A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi-plasztikai
gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati
alkalmazása. Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából, a
közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális
beágyazottságának ismerete.
Az ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései.
Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben
Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált használata.
A szemléltetés, a projekt és a feladatsor alkalmazása. A komplex vizuális nevelés. A vizuális
képességek és ismeretek értékelésének formái. Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és
osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál.
Vizuális kreativitási modellek
A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe, a kreativitás-fejlesztés
modelljeinek hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás jelentőségének és fejlesztési
lehetőségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete.
A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben.
Vizuális kreativitás elméletek és gyakorlatok.
A művészettörténet és műelemzés
A műalkotás, mint élményforrás. A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és
kifejezés egyik módjának az ismerete. A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a
tudományban és a művészetben betöltött szerepe. A fogyasztói és állampolgári nevelés a
tárgyvilág, a városi környezet értő használatához.
Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak
ismeretében.
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
2
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Kötelezően választható témakörök (az alapszakhoz nem közvetlenül kapcsolódó két
témakör választása kötelező)
Képalkotás és műelemzés
A szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. Téri elem, képi elem,
motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. Színes ábrázolás
történetének áttekintése. A képalkotás produktumainak elemzése. A műalkotás és a néző
viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a
vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet,
arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája.
Az ikonológia és az ikonográfia.
Téralkotás és műelemzés
Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet
szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér
szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Az
újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai
szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A
modern városi tér szerepe a mai város életében.
Vizuális médiumok és reprezentációelméletek
Optikai képkészítés változatos módjai és alkalmazásai.
A mozgókép története, előzményei, sajátos idő és térszerkezete. A filmidő, filmtér, utalás és
filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepe a filmkészítésben.
A képekről szóló beszéd (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi
eljárásai stb.), interdiszciplinaritása. A ‘mi a kép?’ és a ‘hogyan válhat bármi is képpé?’
kérdése.
Tér és környezetelemzés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek
Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok, forma és tér
viszonya és összefüggései. A rögzítési, ábrázolási rendszerek. A vizuális nyelv alapelemei,
viszonyai és kontextusa.
Absztrakció, transzpozíció. Objektív és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések,
konvenciók szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. A vizuális üzenetek szemiotikai
értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata „mindennapi képeinkben”, képzőművészeti
alkotásokban, és a népművészetben stb.
Megjegyzés:
A záróvizsga érdemjegyét a kötelező és a kötelezően választható témakörök tételeire adott
hallgatói válaszok osztályzatainak számtani átlagából képezzük.
3
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
4
|
|
vizualis- es kornyezetkultura tanar (azonos tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
vizuális- és környezetkultúra tanár (azonos tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár
Mesterképzési szak kódja: VKM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár
Szakképzettség-felelős neve, beosztása: Dr. Nagy Lajos Imre DLA, főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak megfeleltethető főiskolai szintű tanári szakképzettség
birtokában, egyszakos képzésben
okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak két megfeleltethető főiskolai szintű tanári
szakképzettség birtokában, kétszakos képzésben
okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár szakterületi ismeretei: 30 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 30 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefüggő szakmai gyakorlat: 20 kredit (a portfólió kreditértéke az összefüggő szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
26 kredit
|
0
|
4 kredit
|
|
2.
|
4 kredit
|
26 kredit
|
0
|
|
3.
|
0
|
4 kredit
|
6k + 20k gyakorlat
|
|
|
|
Zárószigorlat
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Szakképzettségi zárószigorlat
(vizuális és környezetkultúra tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
Kötelező témakörök
A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás
A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi-plasztikai
gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati
alkalmazása. Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából, a
közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális
beágyazottságának ismerete.
Az ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései.
Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben
Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált használata.
A szemléltetés, a projekt és a feladatsor alkalmazása. A komplex vizuális nevelés. A vizuális
képességek és ismeretek értékelésének formái. Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és
osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál.
Vizuális kreativitási modellek
A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe, a kreativitás-fejlesztés
modelljeinek hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás jelentőségének és fejlesztési
lehetőségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete.
A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben.
Vizuális kreativitás elméletek és gyakorlatok.
A művészettörténet és műelemzés
A műalkotás, mint élményforrás. A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és
kifejezés egyik módjának az ismerete. A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a
tudományban és a művészetben betöltött szerepe. A fogyasztói és állampolgári nevelés a
tárgyvilág, a városi környezet értő használatához.
Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak
ismeretében.
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
2
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
Kötelezően választható témakörök (az alapszakhoz nem közvetlenül kapcsolódó két
témakör választása kötelező)
Képalkotás és műelemzés
A szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. Téri elem, képi elem,
motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. Színes ábrázolás
történetének áttekintése. A képalkotás produktumainak elemzése. A műalkotás és a néző
viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a
vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet,
arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája.
Az ikonológia és az ikonográfia.
Téralkotás és műelemzés
Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet
szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér
szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Az
újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai
szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A
modern városi tér szerepe a mai város életében.
Vizuális médiumok és reprezentációelméletek
Optikai képkészítés változatos módjai és alkalmazásai.
A mozgókép története, előzményei, sajátos idő és térszerkezete. A filmidő, filmtér, utalás és
filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepe a filmkészítésben.
A képekről szóló beszéd (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi
eljárásai stb.), interdiszciplinaritása. A ‘mi a kép?’ és a ‘hogyan válhat bármi is képpé?’
kérdése.
Tér és környezetelemzés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek
Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok, forma és tér
viszonya és összefüggései. A rögzítési, ábrázolási rendszerek. A vizuális nyelv alapelemei,
viszonyai és kontextusa.
Absztrakció, transzpozíció. Objektív és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések,
konvenciók szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. A vizuális üzenetek szemiotikai
értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata „mindennapi képeinkben”, képzőművészeti
alkotásokban, és a népművészetben stb.
Megjegyzés:
A záróvizsga érdemjegyét a kötelező és a kötelezően választható témakörök tételeire adott
hallgatói válaszok osztályzatainak számtani átlagából képezzük.
3
Nyíregyházi Egyetem tanári mesterszak
4
|
|
vizualis- es kornyezetkultura tanar (eltero tanari szakkepzettseg birtokaban, 60 kredit, 2 felev) |
|
vizuális- és környezetkultúra tanár (eltérő tanári szakképzettség birtokában, 60 kredit, 2 félév) |
Adatlap
A szak általános adatai
Mesterképzési szak megnevezése: tanári szak (Teacher Education)
A szakképzettség oklevélben szerepl˝o megjelölése: okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár
Mesterképzési szak kódja: VKM
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhet˝o végzettségi szint: mesterfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez el˝oírt nyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvb˝ol államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga
vagy ezzel egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képzési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelel˝os neve, beosztása: Dr. Szabó Antal f˝oiskolai tanár
Szakképzettség-felel˝os neve, beosztása: Dr. Nagy Lajos Imre DLA, f˝oiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben el˝oírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- portfólió benyújtása, elfogadása
A képzés szerkezete – tanári szak egyszakos képzésben
okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 10 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
A képzés szerkezete – tanári szak kétszakos képzésben
okleveles vizuális- és környezetkultúra-tanár szakterületi ismeretei: 40 kredit
másik szakképzettség szakterületi ismeretei: 40 kredit
pedagógia-pszichológiai egység: 10 kredit
összefügg˝o szakmai gyakorlat: 30 kredit (a portfólió kreditértéke az összefügg˝o szakmai gyakorlat
része)
a képzés szervezése kétszakos képzésben:
|
félév
|
1. szakképzettség
|
2. szakképzettség
|
pedagógia-pszichológia
|
|
1.
|
0
|
26 kredit
|
4 kredit
|
|
2.
|
26 kredit
|
4 kredit
|
0
|
|
3.
|
14 kredit
|
10 kredit
|
6 kredit
|
|
4.
|
0
|
0
|
30 kredit
|
|
|
|
Zárószigorlat
Szakképzettségi zárószigorlat
(vizuális és környezetkultúra tanár)
A szigorlat célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése.
A szigorlat módja: szóbeli vizsga
Vizsgabizottság: a diszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A szigorlat tartalma, témakörei:
Kötelező témakörök
A képi gondolkodás és esztétikai ítéletalkotás
A kognitív funkciók fejlődése, a látvány és az esztétikai ítéletalkotás. A képi-plasztikai gondolkodás, alkotás, a vizuális megismerés, képi látásmód elméleti ismerete és gyakorlati alkalmazása. Az emberi környezet értékelése a hasznosság és a szépség szempontjából, a közlő, kifejező szándékú vizuális alkotások társadalmi, történelmi, szociális beágyazottságának ismerete. Az ítéletalkotás és a vizuális élmény, a látás és a tanulás összefüggései.
Tanítási stratégiák a vizuális nevelésben
Feladat és tevékenység alkalmazó rendszerei. A munkaformák tananyag orientált használata. A szemléltetés, a projekt és a feladatsor alkalmazása. A komplex vizuális nevelés. A vizuális képességek és ismeretek értékelésének formái. Értékelési stratégiák kialakítása. Értékelés és osztályozás a vizuális nevelés különböző tevékenységtípusainál.
Vizuális kreativitási modellek A kreativitás és a tehetség szemlélet fogalmainak szerepe, a kreativitás-fejlesztés modelljeinek hasonlóságai és különbözőségei. A kreativitás jelentőségének és fejlesztési lehetőségeinek (vizuális alkotó tevékenységeken keresztül) ismerete. A kreativitásra nevelés szükségessége, lehetőségei a közoktatásban, a művészeti nevelésben. Vizuális kreativitás elméletek és gyakorlatok.
A művészettörténet és műelemzés A műalkotás, mint élményforrás. A vizuális művészetnek, mint az emberi megismerés és kifejezés egyik módjának az ismerete. A látható minőségeknek a napi gyakorlatban, a tudományban és a művészetben betöltött szerepe. A fogyasztói és állampolgári nevelés a tárgyvilág, a városi környezet értő használatához.
Múzeumkommunikációs, múzeumpedagógiai törekvések a művészetoktatás tradícióinak ismeretében.
Kötelezően választható témakörök (az alapszakhoz nem közvetlenül kapcsolódó két témakör választása kötelező)
Képalkotás és műelemzés
A szerkezet - funkció - ábrázolás kapcsolata, egész - rész viszonya. Téri elem, képi elem, motívum a kompozícióban, a különböző ábrázolási rendszerekben. Színes ábrázolás történetének áttekintése. A képalkotás produktumainak elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet, arány, mozgás, ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája. Az ikonológia és az ikonográfia.
Téralkotás és műelemzés
Az ókori, és a középkori városépítészet, a városi tér épületei és funkciója, a térépítészet
szobrászati elemei. A reneszánsz város térépítészete, a tér és a képzőművészet. A városi tér
szerepe a város életében. A kelet és a nyugat térépítészete, a tér képzőművészeti elemei. Az
újkori, és a modernkori városépítészet, az új városi tér épületei és funkciója, a térépítészet mai
szobrászati elemei. A modern város térépítészete, a tér, a térrendszer és a képzőművészet. A
modern városi tér szerepe a mai város életében.
Vizuális médiumok és reprezentációelméletek
Optikai képkészítés változatos módjai és alkalmazásai. A mozgókép története, előzményei, sajátos idő és térszerkezete. A filmidő, filmtér, utalás és
filmes elbeszélés, meseszövés és narráció, montázs szerepe a filmkészítésben. A képekről szóló beszéd (optika, pszichológia, művészettörténet, a természettudomány képi eljárásai stb.), interdiszciplinaritása. A ‘mi a kép?’ és a ‘hogyan válhat bármi is képpé?’ kérdése.
Tér és környezetelemzés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek
Természetes és mesterséges formák elemzése, értelmezése, formakapcsolatok, forma és tér viszonya és összefüggései. A rögzítési, ábrázolási rendszerek. A vizuális nyelv alapelemei, viszonyai és kontextusa. Absztrakció, transzpozíció. Objektív és szubjektív közlések. A transzponált vizuális közlések, konvenciók szerepe az ábrázolásban és a kifejezésben. A vizuális üzenetek szemiotikai értelmezése, jel és jelentéstartalmak vizsgálata „mindennapi képeinkben”, képzőművészeti alkotásokban, és a népművészetben stb.
Megjegyzés:
A záróvizsga érdemjegyét a kötelező és a kötelezően választható témakörök tételeire adott hallgatói válaszok osztályzatainak számtani átlagából képezzük.
|