2016/2017. tanév - A diszciplináris mesterképzési szakok mintatantervei
| uSzak | sorrend | Szak | Adatlap | Mintatanterv | Tantárgyleírás | Szakdolgozati útmutató | Záróvizsgatételek |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| andragogia mesterkepzesi szak | andragógia mesterképzési szak |
Adatlap
A szak általános adatai |
Szakdolgozati útmutató
NYÍREGYHÁZI EGYETEM ÚTMUTATÓ DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ
Készítette: Kerülő Judit főiskolai tanár
NYÍREGYHÁZA, 2014. TARTALOMJEGYZÉK II. A diplomamunka készítésének indokai 4 II.1. A diplomamunka készítésének célja. 4 III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők. 5 III.1.3. Praktikus tényezők. 6 III.2. A témaválasztás szempontjai 6 IV. A témavezető, konzulens. 7 VI. A diplomamunka felépítése. 9 VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése. 10 VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere. 11 VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához. 11 VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége. 12 VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete. 13 VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése. 13 VI.4.2.1. A kutatás lépései 14 VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék. 15 VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai 15 VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke. 17 VII. A diplomamunkával szemben támasztott formai követelmények. 19 VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények. 19 VIII. A diplomamunka leadása. 20 IX. A diplomamunka minősítése, érdemjegye. 21 IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai 21 IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai 22 IX.1.1.1. Tartalmi szempontok. 22 IX.1.1.2. Formai szempontok. 22 IX.1.1.3. Etikai szempontok. 22 IX.2. A diplomamunka megvédése. 23
„Ez a könyv…, olyan kell, hogy legyen, mint egy létra. Válladra veszed, a falnak támasztod, felmászol a tetőre, aztán ha már fenn vagy, el is feledkezhetsz a cipekedésről, a létrafokok számáról, egyáltalán arról, hogy hogyan kerültél oda a tetőre.” (Blaskó Ágnes - Hamp Gábor) I. BevezetésAmikor az ember először kényszerül arra, hogy egy problémát saját gondolatmenete alapján ismertessen és elemezzen, az első pillanatban nagyon egyszerűnek tűnik a feladat. Ezt gondoljuk akkor, amikor kiválasztottuk diplomamunkánk témáját. Ahogy azonban közeledik a diplomamunka elkészítésének és beadásának ideje, egyre inkább úgy érezzük, fogalmunk sincs arról, hogyan kezdjük el, miről írjunk. Az első gondolatunk, rossz témát választottunk, erről még senki sem írt, nincs vagy túlzottan sok az elolvasandó szakirodalom. Ilyenkor keresi fel a hallgató témavezető tanárát azzal a kérdéssel, hogy szerinte mit írjon, miről szóljon a dolgozat. Csalódottan veszi tudomásul, ha a témavezető azt válaszolja, „amit Ön fontosnak gondol”. A következőkben, ahogy az idő egyre gyorsabban telik, jön a lelkiismeret furdalás, el kellene már kezdeni a munkát, majd a pánik és az utolsó pillanatra halasztott munka. Azért, hogy Ön ezeken a fázisokon ne menjen át, ennek érdekében írom ezt az útmutatót, segédanyagot. Részletesen elemzem a diplomamunka készítésének célját, a téma és témavezető választás kérdéseit és az ezeket befolyásoló tényezőket, a diplomamunka felépítését, ismertetem a tartalmi és formai követelményeket, a szakirodalmi feldolgozásának menetét, a leggyakrabban használt hivatkozási lehetőségeket, majd bemutatom a minősítés szempontjait. Igyekeztem feldolgozni az e témában megjelent szakirodalmakat, más felsőoktatási intézmény által összeállított módszertani segédleteket és a szakdolgozatok, diplomamunkák témavezetése során szerzett több évtizedes oktatói tapasztalatomat. Az útmutatóban a diplomamunka írása kapcsán felmerülő fontosabb kérdésekre szeretnénk választ adni, bemutatva egyúttal a leggyakoribb hibákat is. Természetesen számtalan olyan probléma is felmerülhet írás közben, amire ebből a tájékoztatóból nem talál megoldást. Ezért a tanulmány végén olyan magyar és idegen nyelvű irodalmakat soroltam fel, amelyek részletesen foglalkoznak egyrészt a szakdolgozatírás, diplomamunka módszertani kérdéseivel, másrészt az önálló kutatás megtervezéséhez és lebonyolításához adnak útmutatást. Remélem, hogy ezt az útmutatót hasznosnak és érdekesnek találja kedves Olvasó és számos kérdésére választ kaphat belőle. Értékelő és továbbgondolkodásra késztető észrevételeit, kérdéseit várva, kívánok hozzá jó olvasást és kiválóra minősített diplomamunkát!
Kerülő Judit keruloj@gmail.com II. A diplomamunka készítésének indokaiA diplomamunka megírását a felsőoktatási törvény és az adott mesterszak képzési és képesítési követelménye írja elő. A szak mintatanterve rendelkezik arról, hogy a hallgatónak a képzés melyik szakaszában, félévében kell témát választania. A diplomamunkához rendelt kreditértéket szintén a szak képesítési követelménye határozza meg. Andragógia mesterszakon 10 kreditpont, nemzetközi tanulmányok mesterszakon 8 kreditpont jár a diplomamunka elkészítéséért. A diplomamunka érdemjegye jelentősen befolyásolja a hallgató diplomájának minősítését is. II.1. A diplomamunka készítésének célja
III. TémaválasztásA diplomamunka megírásának folyamata a témaválasztással indul. Arra törekszünk, hogy hallgatóink diplomamunkáinak témái harmonizáljanak az egyes szakokon elsajátított tananyaggal. Ennek megfelelően hirdetjük meg az oktatóink által javasolt diplomamunkai témaköröket, amelyeket az aktuális félévben a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet honlapjáról le tud tölteni. (www.nyf.hu/tki,). Az ajánlás nem zárja ki az önálló témaválasztás lehetőségét. Amennyiben Ön nem a kiírt témakörökből választ, kérjük témaválasztását egyeztesse az illetékes intézet vezetőjével, illetve a témakörhöz választani szándékozott konzulenssel!
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők III.1.1. Tartalmi tényezők
III.1.3. Praktikus tényezők
III.2. A témaválasztás szempontjai
Fontos arra is figyelnie, hogy a meghirdetett diplomamunkai témakörök gyakorta irányadó jellegű, általános és átfogó témákat magukban rejtő javaslatok, ezért a téma és a cím pontosítása a témavezető és az Ön egyeztetését igényli. A kiírt témajavaslatok tehát egyáltalán nem biztos, hogy a diplomamunkája leendő címével is megegyeznek. Abban az esetben, ha Ön a választott témáját semmilyen módon nem tudja feldolgozni, abban az esetben lehetősége van ezt megváltoztatni. Ilyenkor kérelmet kell írnia a Tanulmányi és Kreditátvételi Bizottsághoz, amiben indokolnia kell változtatási szándékát. A döntés előtt véleményt kérnek a korábbi témavezetőjétől és új témájának konzulensétől is. Csak ezek után döntenek kérelméről. Ezért nyomatékosan felhívom a figyelmét, valóban csak nagyon indokolt esetben válassza ezt a megoldást! IV. A témavezető, konzulensA diplomamunka elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős intézet által megbízott témavezető, konzulens végzi. A témavezető az intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási egységvezető engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet. A témavezetővel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata, aki a konzultációkon irányítja és tanácsaival segíti munkáját, de a téma érdemi feldolgozását természetesen a hallgató fogja elvégezni. A hallgató a konzultációkon való részvételét a témavezetőjével igazoltatja, ezt az igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a diplomamunkájával együtt adja le. Ennek nyomtatványa a www.nyf.hu honlapról tölthető le. Leendő témavezetőjét célszerű már a jelentkezés, illetve a témaválasztás előtt megkeresnie. Érdemes előre egyeztetni, hogy az oktató leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően tudja-e vállalni az Ön diplomamunkájának a témavezetését. A témavezetővel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a témavezető megállapodásától függ. Az Ön számára a témavezető által biztosított konzultáció a szakmai munka elengedhetetlen része, ezért ezzel a lehetőséggel feltétlenül éljen! A diplomamunka időtartama alatt Ön igény és egyeztetés után keresi fel témavezetőjét. A hatékonyság érdekében ezekre a konzultációkra felkészülten érkezzen, megfelelő kérdésekkel, problémafelvetésekkel esetleg vázlattal, hisz csak ekkor van értelme és haszna a találkozásnak. A konzultáció időpontját előre érdemes egyeztetni témavezetőjével, ennek leghatékonyabb módja az e-mailen történő megkeresés. Témavezetője e-mail címét a www.nyf.hu honlap elérhetőség menüpontjában találja meg. Természetesen, ha a kérdései írásban is megválaszolhatóak, elegendő az e-mailen való kapcsolattartás is. A dolgozat véglegesnek gondolt, témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása előtt mindenképpen fontos a személyes konzultáció lehetősége. Kérem, vegye figyelembe azt is, hogy valószínűleg témavezetőjének nem Ön az egyetlen hallgatója, ezért a hozzá elküldött vagy elvitt anyag átnézésére minimum egy hetet szánjon, ezt követően érdemes csak újból keresnie Őt. A dolgozat véglegesnek szánt változatot az esetleges javítások miatt legkésőbb a diplomamunka beadási határideje előtt egy hónappal adja le témavezetőjének! Ha ennél később juttatja el hozzá dolgozatát, aligha marad ideje a témavezető javaslatai alapján történő korrigálásokra, kiegészítésekre és az ezek utáni újbóli konzultációkra.
V. TémavázlatA téma kiválasztása és a témavezetővel való elfogadtatása után következik a témavázlat elkészítése. Annak a folyamatnak a megtervezése, hogy Ön konkrétan „mit és hogyan” akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a konzulensével kell elfogadtatnia, majd a témában illetékes intézet vezetőjével. Ezt követően ennek egy példányát az előírt határidőn belül be kell adnia abba az intézetbe, melynek vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az intézet lesz az, az egység, ahol majd a diplomamunkájával kapcsolatos ügyintézés történik.
V.1. A témavázlat tartalmaA diplomamunka elkészítéséhez nélkülözhetetlen a témavázlat. Ebben fogalmazzuk meg, hogy milyen kérdésekkel, problémákkal szeretnénk foglalkozni dolgozatában. Azt javaslom, hogy ehhez a vázlathoz időbeosztást és ütemezést is tervezzen, így tudja reálisan felmérni egyrészt az Ön előtt álló munkát, másrészt tudatosítani az Önre váró feladat elvégzéséhez szükséges tennivalókat. A témavázlatban, tehát azokat a terveket rögzítjük, hipotéziseinket, kutatási elképzeléseinket fogalmazzuk meg, amelyekkel dolgozatunkban foglalkozni szeretnénk. Mindez nagy segítséget jelent a további gyűjtőmunkához, szakirodalom feldolgozáshoz. Természetesen a szakirodalom áttanulmányozása és a kutatás során újabb megválaszolandó kérdések és problémák is felmerülhetnek, így a témavázlat gyakorlatilag a dolgozat végleges formájáig nagyon sokat alakul, változik. Egyáltalán nem baj, ha a témavázlat elkészítésének idején még inkább kérdéseink, mint határozott véleményünk van. A témavázlatot olyan iránytűnek, segédeszköznek tekintsük, amely a továbbiakban a szakirodalom gyűjtése idején azon problémák felé irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, amelyeket dolgozatunkban elemezni szeretnénk, és egyben segíti a rendszeres és módszeres munkánkat. Az elkészített témavázlatot minden esetben beszéljük meg, egyeztessük témavezetőnkkel!
VI. A diplomamunka felépítéseVI.1. CímlapKülső borító:
Belső borító:
VI.2. TartalomjegyzékA tartalomjegyzék a dolgozat logikai vázát mutatja meg, az eligazodást segíti, ezért a dolgozat elejére helyezzük el, közvetlen a belső borító után. Tartalmazza a dolgozat fő és alfejezeteinek valamint mellékleteinek címét és az oldalszámát. A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás” címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javításnál, korrigálásnál aktualizálódik és így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.
VI.3. „Bevezetés” fejezetKötelező és lényeges része a dolgozatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a hallgató a bevezetéssel és az összegző résszel rengeteg időt tölt el és tanácstalan, miről is szóljanak ezek a fejezetek. A bevezetés figyelemfelkeltő és egyben ráhangoló része dolgozatának. E fejezet után tiszta, világos képet kell kapnunk, miről fogunk olvasni a következő oldalakon. Tartalmazza:
A bevezető fejezet maximum 2-4 oldal. Célszerű ezt a dolgozat elkészülte után megírni, de legalább is korrigálni. Kérem, ebben a fejezetben és a dolgozat további részében is kerülje a patetikus, személyes életére vonatkozó utalásokat! Ne feledje, a diplomamunka tudományos munka, melynek stílusa objektív, érzelmektől mentes! A bevezetés elé kerülhet egy olyan mottó, amely a téma lényegéhez kapcsolódó, odaillő frappáns idézet. (ld.3. o.) Természetesen ez lehetőség, semmi esetre sem kötelező elem.
VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtéseAz egész írásmű középpontja, a dolgozat terjedelmének 85-90 százalékát jelenti. Itt már nagy különbségek lehetnek attól függően, hogy milyen témában, milyen elemzési, kutatási módszert alkalmazva készíti el dolgozatát. A továbbiakban egy általános sémát mutatok be, természetesen a témavezetővel való egyeztetés után ettől eltérő gondolatmenettel is készülhet diplomamunka.
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere
VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége
VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetéseA dolgozat értékét növeli, ha a hallgató saját kutatást, önálló adatgyűjtést is végez. Az ilyen típusú szociológiai, statisztikai adatfelvétel előnye, hogy a szerző konkrét információihoz jut a vizsgált témában, amivel kiegészítheti, módosítja, aktualizálja, konkrét alapsokaságra vonatkozhatja a szakirodalomban olvasottakat. A legfontosabb előny, hogy az elméletben tanultakat gyakorlatban kipróbálhatja, alkalmazni tudja. Ám a tapasztalt témavezetők arról is beszámolnak, hogy a hallgatók rendre alultervezik az önálló kutatásra szánt időt. Az adatfelvételek időigényesek és rendre elveszik az időt a dolgozat tényleges megírásától. Kedves Hallgató! Az alábbiakban ismertetett kutatási lépéseknek megfelelően készítsen jól áttekinthető és reálisan betartható ütemtervet, amit feltétlenül egyeztessen témavezetőjével! E nélkül semmi esetre se fogjon önálló kutatásba! Témavezetője gyakorlott szakember, aki kontrollálni tudja az Ön elképzeléseit. Felhívom figyelmét, hogy az útmutató végén olyan szakirodalmakat is talál majd, amelyek segítségére lehetnek önálló kutatása megtervezéséhez és lebonyolításához.
VI.4.2.1. A kutatás lépései
VI.5. „Összegzés” fejezetA „Bevezető” részhez hasonlóan kötelező és lényeges része dolgozatának. Amíg a bevezető figyelemfelkeltő, addig ez a rész összefoglalási céllal készül. Ebből ki kell derülnie, hogy
Felhívom a figyelmét, hogy a diplomamunkája védésén a záróvizsga-bizottság tagjai valószínűleg kizárólag az összegző fejezetből szereznek benyomást, kapnak képet az Ön által elkészített dolgozatról. Az összegző résznek, tehát olyannak kell lenni, amilyet Ön is mindig keres tankönyveiben egy-egy fejezet végén, azaz tömörnek és logikusnak, de ugyanakkor érthetően mutassa be és foglalja össze a dolgozat lényegét. Terjedelme általában 2-5 oldal. Javaslom, hogy az összegző rész megírása előtt olvassa el a „Bevezető” fejezetet is, mert az ott feltett kérdéseket, problémákat az összegzésben feltétlenül meg kell válaszolnia.
VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzékNagyon fontos, kötelező része a diplomamunkának. Ebből derül ki, hogy a hallgató mennyire tájékozott az általa feldolgozott téma szakirodalmában, ismeri-e témája legfontosabb kutatásait, milyen szakirodalmakat használt dolgozata megírásakor. Felhívom a figyelmét, hogy a dolgozatát értékelő opponensek általában először a tartalomjegyzéket tekintik át, ezt követően azonnal az irodalomjegyzékhez lapoznak, ebből tájékozódnak a szerző témában való jártasságáról. Ezért is kell különös figyelmet fordítania ennek a résznek az összeállítására. Legalább ennyire fontos etikai szabály a felhasznált irodalmak pontos ismertetése. A diplomamunkával szemben egyik legfontosabb követelmény a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, súlyos szankciókkal jár, ha bármely korábban készült szakdolgozatot, diplomamunkát, nyomtatásban megjelent irodalmat másol le valaki és hivatkozás nélkül veszi át az abban leírtakat. Mindez a diplomamunka elutasítása és a záróvizsgára bocsátás megtagadása mellett a hallgató fegyelmi felelősségre vonását is jelenti. Ennek elkerülése érdekében minden szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dolgozatot saját maga készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte. Ezt a nyilatkozatot aláírva a dolgozatba be kell köttetni.
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályaiA diplomamunka azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva írt a szerző, egyértelműen hivatkozni kell, akkor is ha nem szószerinti, hanem tartalmi átvételről van szó. Tartalmi átvételről abban az esetben beszélünk, ha a szerző gondolatait, véleményét vagy annak lényegét átfogalmazva vesszük át. A hivatkozásnak korrektnek és pontosnak kell lennie, az azonosításhoz elegendő információt kell közölnie, tehát ha bárki utána szeretne nézni az általunk megadott hivatkozás alatt található forrásnak, adatnak, könnyen meg tudja azt tenni. Ehhez szükségünk van a szerző(k) nevére, a kiadás évére, a címre, a kiadó nevére és a kiadás helyére, adat, szó szerinti idézet esetén az oldalszámra is.
Több szerző esetén (Blaskó, Hamp, 2007. 175.o.) Szó szerinti idézetek, adatok közlése esetén fontos az oldalszám feltüntetése is. Három vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásnál elegendő az első szerző megnevezése után az „et. al.” megjelölés . ( Fónai et.al. 2001.) Ha ugyannak a szerzőnek azonos évben több publikációját is felhasználjuk, ilyenkor az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel különböztetjük meg azokat. (Ferge, 2008a). (Ferge, 2008b) Kérem, figyeljen az írásjelekre is! Fontos, hogy szerzőként soha ne a kötet szerkesztőjét tüntesse fel, hanem a tanulmány íróját! Hátul az irodalomjegyzékben pedig a szerzők vezetéknevének alfabetikus rendje szerint jelenjen meg a pontos fellelhetőség!
Alkalmazását a Microsoft Word szövegszerkesztő program jelentősen megkönnyíti, hisz a „Beszúrás” menüjében található opció segítségével folyamatosan számozott hivatkozások készíthetőek úgy, hogy bármilyen változás esetén a program újraszámozza azokat.
Bármelyik hivatkozást használjuk dolgozatunkban, fontos, hogy azt következetesen, logikusan és folyamatosan alkalmazzuk. A pontos hivatkozás a dolgozat értékét jelentősen növeli, a hallgató igényességét, alapos munkáját igazolja.
VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzékeKülönbségek kell tennünk a „bibliográfia” és a „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” között. A „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” esetén a dolgozat írásához ténylegesen felhasznált műveket sorolhatjuk csak fel, míg a „bibliográfia” ettől bővebb, utal arra is, hogy melyek voltak azok az irodalmak, amelyeket a diplomamunka megírásához Ön elolvasott, feldolgozott, de a szövegben nem hivatkozott rájuk. Mindkét esetben a forrásokat szerző szerinti alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell feltüntetni. Felhívom a figyelmét, hogy bibliográfia vagy felhasznált irodalomjegyzék nélkül dolgozata nem fogadható el.
Magyar szerző esetén a vezeték és a keresztnevet is kiírjuk. Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex Kiadó, Budapest Külföldi szerző esetén a vezetéknévvel kezdjük és a keresztnevének csak a kezdőbetűjét jelöljük. Babbie, E. (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
Kerülő Judit (2001): A kérdőív készítés metodikája, vagy mikor merjünk belefogni kérdőíves megkérdezésbe. In Fónai Mihály- Kerülő Judit- Takács Péter (szerk): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 49-65.o.
Perger Józsefné (1999): A háztartások és a telefon. Statisztikai Szemle, 9, 750.o.
Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. www.szolf.hu, letöltés ideje. 2010.08.09.
Kovács Éva (2008): A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők. Nyíregyházi Főiskola, 32. o.
A cég, a vállalat, intézmény teljes, a kiadványon szereplő neve, címe, a kiadvány címe, lapszám, műfaj, évszám(ha megállapítható) Nyírségvíz ZRT, Nyíregyháza. Minőségbiztosítási kézikönyv. 5. o. Belső kiadvány. 2010.
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. www.Magyarország.hu 20/2007.(V.21.) SZMM. Rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről www.Magyarország.hu Felhívom a figyelmét, hogy a Kormányzati Portálon www.Magyarország.hu, „keresés” menüpont „jogszabálykeresés” alatt az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározatot, utasítást stb.) is megtalál. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható. Mindez jelentősen megkönnyítheti azoknak a dolgát, akik szakdolgozatuk, diplomamunkájuk megírásához jogszabályokat kívánnak felhasználni. Az önkormányzati rendeletekről leggyakrabban az adott település honlapjáról tudunk tájékozódni.
VI.7. MellékletekA diplomamunkához mellékletek is csatolhatóak, amelyek kiegészítik, illusztrálják a leírtakat. A mellékleteket számozni szoktuk, 1. számú melléklet, 2. számú melléklet stb. A mellékleteket külön oldalszámozzuk, nem tartoznak a dolgozat oldalszámába. Mellékletekbe kerüljenek:
VII. A diplomamunkával szemben támasztott formai követelmények
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
VIII. A diplomamunka leadása
IX. A diplomamunka minősítése, érdemjegyeAz elkészült és határidőre beadott diplomamunkát a témavázlatot befogadó intézet vezetője által felkért független bíráló(k) értékeli(k) és javaslatot tesz (tesznek) a diplomamunka minősítésére. A bíráló(k), opponens(ek) szöveges értékelést készít(enek), amelyben javaslatot tesz(nek) a dolgozat minősítésére. A diplomamunka szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák megkezdése előtt a hallgató az intézet által biztosított időpontokban személyesen megtekintheti. Ennek részleteiről az intézeti honlapról tájékozódhat. IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai
IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjaiElégtelenre tartalmi, formai és etikai szempontok alapján minősíthető egy szakdolgozat, diplomamunka. IX.1.1.1. Tartalmi szempontok
IX.1.1.2. Formai szempontok
IX.1.1.3. Etikai szempontok
Amennyiben a bíráló (két bíráló esetén mindkét bíráló) a diplomamunkát elégtelenre minősítette, a hallgató záróvizsgáját nem kezdheti meg és azt leghamarabb a következő tanulmányi félévben pótolhatja. A bíráló(k) által elégtelenre minősített diplomamunkát pótolni a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal lehet.[2] Két bíráló esetén, ha csak az egyik értékelte elégtelenre a dolgozatot, új opponenst kell felkérni. Abban az esetben, ha a harmadik opponens is elégtelenre minősíti a dolgozatot, a hallgató záróvizsgára nem bocsátható.
IX.2. A diplomamunka megvédéseA diplomamunka megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben történik.[3] A védéskor a hallgató szóban bemutatja dolgozatát és a bizottság által feltett kérdésekre, észrevételekre, véleményekre válaszol. A bizottság az opponens(ek) által javasolt kérdések mellett vagy helyett más kérdéseket is megfogalmazhat. A diplomamunka szóbeli bemutatása, a hallgató kérdésekre adott válaszai, valamint az opponensi vélemények figyelembe vétele után a záróvizsga bizottság állapítja meg annak végső érdemjegyét. A záróvizsga eredményét a szóbeli felelet és a diplomamunka védés érdemjegyének egyszerű számtani átlaga adja, két tizedesjegy pontossággal.
X. ÖsszegzésTanulmányom elkészítésével azt a célt tűztem ki, hogy bevezessem Önt a szakdolgozat, diplomamunka készítésének rejtelmeibe és ezáltal segítséget adjak annak megírásához. Arra törekedtem, hogy a szakirodalmi olvasmányaim és témavezetői tapasztalatom alapján a hallgatók konzultációkon feltett legfontosabb kérdéseit megválaszoljam. A tanulmány a diplomamunkával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket is teljesíti, ebben a vonatkozásban akár mintául is szolgál. A fejezetek bár tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz, elegendő lehet akár egyik vagy a másik elolvasása. Bízom abban, mostanra kiderült, nagy munka vár Önre, ami csak átgondolt tervezéssel kemény és következetes feladatmegvalósítással végezhető el eredményesen. Végül engedje meg, hogy dolgozata megírásához még néhány tanáccsal segítségére legyek!
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK ANDRAGÓGIA MA 2016.
1. Az oktatáspolitika és a felnőttoktatás kapcsolata, története 2. Felnőttoktatási rendszerek és politikák az Európai Unióban 3. Az andragógiai kutatások tervezési folyamata, méréselméleti kérdései és disszeminációja 4. A tanuláselméletek pedagógiai és andragógiai kérdései 5. A kompetenciaalapú, modulrendszerű képzések fejlesztésének lehetőségei és súlypontjai 6. A képzések szervezési stratégiái 7. Az infokommunikációs technikák és módszerek felnőttoktatási alkalmazásának lehetőségei 8. Kompetenciák mérése, hazai és nemzetközi tapasztalatok 9. Minőségkultúra a felnőttek képzésében 10. A felnőttoktatás célcsoportjai és a hátrányok újratermelődése 11. Hozzáférés és társadalmi befogadás az egész életen át tartó tanulás során 12. Hazai és nemzetközi kutatások a hátrányos helyzetű csoportok felnőttoktatásba való bevonása területén 13. A kisebbségi csoportok andragógiai problémái, a felnőttoktatás nyújtotta kitörési esélyek 14. Andragógus szerepek és kompetenciák 15. A felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok |
|||
| nemzetkozi tanulmanyok mesterkepzesi szak | nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak |
Adatlap
A szak általános adatai |
Szakdolgozati útmutató
NYÍREGYHÁZI EGYETEM ÚTMUTATÓ DIPLOMAMUNKA KÉSZÍTÉSÉHEZ
Készítette: Kerülő Judit főiskolai tanár
NYÍREGYHÁZA, 2014. TARTALOMJEGYZÉK II. A diplomamunka készítésének indokai 4 II.1. A diplomamunka készítésének célja. 4 III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők. 5 III.1.3. Praktikus tényezők. 6 III.2. A témaválasztás szempontjai 6 IV. A témavezető, konzulens. 7 VI. A diplomamunka felépítése. 9 VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése. 10 VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere. 11 VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához. 11 VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége. 12 VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete. 13 VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése. 13 VI.4.2.1. A kutatás lépései 14 VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék. 15 VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai 15 VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke. 17 VII. A diplomamunkával szemben támasztott formai követelmények. 19 VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények. 19 VIII. A diplomamunka leadása. 20 IX. A diplomamunka minősítése, érdemjegye. 21 IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai 21 IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai 22 IX.1.1.1. Tartalmi szempontok. 22 IX.1.1.2. Formai szempontok. 22 IX.1.1.3. Etikai szempontok. 22 IX.2. A diplomamunka megvédése. 23
„Ez a könyv…, olyan kell, hogy legyen, mint egy létra. Válladra veszed, a falnak támasztod, felmászol a tetőre, aztán ha már fenn vagy, el is feledkezhetsz a cipekedésről, a létrafokok számáról, egyáltalán arról, hogy hogyan kerültél oda a tetőre.” (Blaskó Ágnes - Hamp Gábor) I. BevezetésAmikor az ember először kényszerül arra, hogy egy problémát saját gondolatmenete alapján ismertessen és elemezzen, az első pillanatban nagyon egyszerűnek tűnik a feladat. Ezt gondoljuk akkor, amikor kiválasztottuk diplomamunkánk témáját. Ahogy azonban közeledik a diplomamunka elkészítésének és beadásának ideje, egyre inkább úgy érezzük, fogalmunk sincs arról, hogyan kezdjük el, miről írjunk. Az első gondolatunk, rossz témát választottunk, erről még senki sem írt, nincs vagy túlzottan sok az elolvasandó szakirodalom. Ilyenkor keresi fel a hallgató témavezető tanárát azzal a kérdéssel, hogy szerinte mit írjon, miről szóljon a dolgozat. Csalódottan veszi tudomásul, ha a témavezető azt válaszolja, „amit Ön fontosnak gondol”. A következőkben, ahogy az idő egyre gyorsabban telik, jön a lelkiismeret furdalás, el kellene már kezdeni a munkát, majd a pánik és az utolsó pillanatra halasztott munka. Azért, hogy Ön ezeken a fázisokon ne menjen át, ennek érdekében írom ezt az útmutatót, segédanyagot. Részletesen elemzem a diplomamunka készítésének célját, a téma és témavezető választás kérdéseit és az ezeket befolyásoló tényezőket, a diplomamunka felépítését, ismertetem a tartalmi és formai követelményeket, a szakirodalmi feldolgozásának menetét, a leggyakrabban használt hivatkozási lehetőségeket, majd bemutatom a minősítés szempontjait. Igyekeztem feldolgozni az e témában megjelent szakirodalmakat, más felsőoktatási intézmény által összeállított módszertani segédleteket és a szakdolgozatok, diplomamunkák témavezetése során szerzett több évtizedes oktatói tapasztalatomat. Az útmutatóban a diplomamunka írása kapcsán felmerülő fontosabb kérdésekre szeretnénk választ adni, bemutatva egyúttal a leggyakoribb hibákat is. Természetesen számtalan olyan probléma is felmerülhet írás közben, amire ebből a tájékoztatóból nem talál megoldást. Ezért a tanulmány végén olyan magyar és idegen nyelvű irodalmakat soroltam fel, amelyek részletesen foglalkoznak egyrészt a szakdolgozatírás, diplomamunka módszertani kérdéseivel, másrészt az önálló kutatás megtervezéséhez és lebonyolításához adnak útmutatást. Remélem, hogy ezt az útmutatót hasznosnak és érdekesnek találja kedves Olvasó és számos kérdésére választ kaphat belőle. Értékelő és továbbgondolkodásra késztető észrevételeit, kérdéseit várva, kívánok hozzá jó olvasást és kiválóra minősített diplomamunkát!
Kerülő Judit keruloj@gmail.com II. A diplomamunka készítésének indokaiA diplomamunka megírását a felsőoktatási törvény és az adott mesterszak képzési és képesítési követelménye írja elő. A szak mintatanterve rendelkezik arról, hogy a hallgatónak a képzés melyik szakaszában, félévében kell témát választania. A diplomamunkához rendelt kreditértéket szintén a szak képesítési követelménye határozza meg. Andragógia mesterszakon 10 kreditpont, nemzetközi tanulmányok mesterszakon 8 kreditpont jár a diplomamunka elkészítéséért. A diplomamunka érdemjegye jelentősen befolyásolja a hallgató diplomájának minősítését is. II.1. A diplomamunka készítésének célja
III. TémaválasztásA diplomamunka megírásának folyamata a témaválasztással indul. Arra törekszünk, hogy hallgatóink diplomamunkáinak témái harmonizáljanak az egyes szakokon elsajátított tananyaggal. Ennek megfelelően hirdetjük meg az oktatóink által javasolt diplomamunkai témaköröket, amelyeket az aktuális félévben a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet honlapjáról le tud tölteni. (www.nyf.hu/tki,). Az ajánlás nem zárja ki az önálló témaválasztás lehetőségét. Amennyiben Ön nem a kiírt témakörökből választ, kérjük témaválasztását egyeztesse az illetékes intézet vezetőjével, illetve a témakörhöz választani szándékozott konzulenssel!
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők III.1.1. Tartalmi tényezők
III.1.3. Praktikus tényezők
III.2. A témaválasztás szempontjai
Fontos arra is figyelnie, hogy a meghirdetett diplomamunkai témakörök gyakorta irányadó jellegű, általános és átfogó témákat magukban rejtő javaslatok, ezért a téma és a cím pontosítása a témavezető és az Ön egyeztetését igényli. A kiírt témajavaslatok tehát egyáltalán nem biztos, hogy a diplomamunkája leendő címével is megegyeznek. Abban az esetben, ha Ön a választott témáját semmilyen módon nem tudja feldolgozni, abban az esetben lehetősége van ezt megváltoztatni. Ilyenkor kérelmet kell írnia a Tanulmányi és Kreditátvételi Bizottsághoz, amiben indokolnia kell változtatási szándékát. A döntés előtt véleményt kérnek a korábbi témavezetőjétől és új témájának konzulensétől is. Csak ezek után döntenek kérelméről. Ezért nyomatékosan felhívom a figyelmét, valóban csak nagyon indokolt esetben válassza ezt a megoldást! IV. A témavezető, konzulensA diplomamunka elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős intézet által megbízott témavezető, konzulens végzi. A témavezető az intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási egységvezető engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet. A témavezetővel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata, aki a konzultációkon irányítja és tanácsaival segíti munkáját, de a téma érdemi feldolgozását természetesen a hallgató fogja elvégezni. A hallgató a konzultációkon való részvételét a témavezetőjével igazoltatja, ezt az igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a diplomamunkájával együtt adja le. Ennek nyomtatványa a www.nyf.hu honlapról tölthető le. Leendő témavezetőjét célszerű már a jelentkezés, illetve a témaválasztás előtt megkeresnie. Érdemes előre egyeztetni, hogy az oktató leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően tudja-e vállalni az Ön diplomamunkájának a témavezetését. A témavezetővel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a témavezető megállapodásától függ. Az Ön számára a témavezető által biztosított konzultáció a szakmai munka elengedhetetlen része, ezért ezzel a lehetőséggel feltétlenül éljen! A diplomamunka időtartama alatt Ön igény és egyeztetés után keresi fel témavezetőjét. A hatékonyság érdekében ezekre a konzultációkra felkészülten érkezzen, megfelelő kérdésekkel, problémafelvetésekkel esetleg vázlattal, hisz csak ekkor van értelme és haszna a találkozásnak. A konzultáció időpontját előre érdemes egyeztetni témavezetőjével, ennek leghatékonyabb módja az e-mailen történő megkeresés. Témavezetője e-mail címét a www.nyf.hu honlap elérhetőség menüpontjában találja meg. Természetesen, ha a kérdései írásban is megválaszolhatóak, elegendő az e-mailen való kapcsolattartás is. A dolgozat véglegesnek gondolt, témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása előtt mindenképpen fontos a személyes konzultáció lehetősége. Kérem, vegye figyelembe azt is, hogy valószínűleg témavezetőjének nem Ön az egyetlen hallgatója, ezért a hozzá elküldött vagy elvitt anyag átnézésére minimum egy hetet szánjon, ezt követően érdemes csak újból keresnie Őt. A dolgozat véglegesnek szánt változatot az esetleges javítások miatt legkésőbb a diplomamunka beadási határideje előtt egy hónappal adja le témavezetőjének! Ha ennél később juttatja el hozzá dolgozatát, aligha marad ideje a témavezető javaslatai alapján történő korrigálásokra, kiegészítésekre és az ezek utáni újbóli konzultációkra.
V. TémavázlatA téma kiválasztása és a témavezetővel való elfogadtatása után következik a témavázlat elkészítése. Annak a folyamatnak a megtervezése, hogy Ön konkrétan „mit és hogyan” akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a konzulensével kell elfogadtatnia, majd a témában illetékes intézet vezetőjével. Ezt követően ennek egy példányát az előírt határidőn belül be kell adnia abba az intézetbe, melynek vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az intézet lesz az, az egység, ahol majd a diplomamunkájával kapcsolatos ügyintézés történik.
V.1. A témavázlat tartalmaA diplomamunka elkészítéséhez nélkülözhetetlen a témavázlat. Ebben fogalmazzuk meg, hogy milyen kérdésekkel, problémákkal szeretnénk foglalkozni dolgozatában. Azt javaslom, hogy ehhez a vázlathoz időbeosztást és ütemezést is tervezzen, így tudja reálisan felmérni egyrészt az Ön előtt álló munkát, másrészt tudatosítani az Önre váró feladat elvégzéséhez szükséges tennivalókat. A témavázlatban, tehát azokat a terveket rögzítjük, hipotéziseinket, kutatási elképzeléseinket fogalmazzuk meg, amelyekkel dolgozatunkban foglalkozni szeretnénk. Mindez nagy segítséget jelent a további gyűjtőmunkához, szakirodalom feldolgozáshoz. Természetesen a szakirodalom áttanulmányozása és a kutatás során újabb megválaszolandó kérdések és problémák is felmerülhetnek, így a témavázlat gyakorlatilag a dolgozat végleges formájáig nagyon sokat alakul, változik. Egyáltalán nem baj, ha a témavázlat elkészítésének idején még inkább kérdéseink, mint határozott véleményünk van. A témavázlatot olyan iránytűnek, segédeszköznek tekintsük, amely a továbbiakban a szakirodalom gyűjtése idején azon problémák felé irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, amelyeket dolgozatunkban elemezni szeretnénk, és egyben segíti a rendszeres és módszeres munkánkat. Az elkészített témavázlatot minden esetben beszéljük meg, egyeztessük témavezetőnkkel!
VI. A diplomamunka felépítéseVI.1. CímlapKülső borító:
Belső borító:
VI.2. TartalomjegyzékA tartalomjegyzék a dolgozat logikai vázát mutatja meg, az eligazodást segíti, ezért a dolgozat elejére helyezzük el, közvetlen a belső borító után. Tartalmazza a dolgozat fő és alfejezeteinek valamint mellékleteinek címét és az oldalszámát. A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás” címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javításnál, korrigálásnál aktualizálódik és így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.
VI.3. „Bevezetés” fejezetKötelező és lényeges része a dolgozatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a hallgató a bevezetéssel és az összegző résszel rengeteg időt tölt el és tanácstalan, miről is szóljanak ezek a fejezetek. A bevezetés figyelemfelkeltő és egyben ráhangoló része dolgozatának. E fejezet után tiszta, világos képet kell kapnunk, miről fogunk olvasni a következő oldalakon. Tartalmazza:
A bevezető fejezet maximum 2-4 oldal. Célszerű ezt a dolgozat elkészülte után megírni, de legalább is korrigálni. Kérem, ebben a fejezetben és a dolgozat további részében is kerülje a patetikus, személyes életére vonatkozó utalásokat! Ne feledje, a diplomamunka tudományos munka, melynek stílusa objektív, érzelmektől mentes! A bevezetés elé kerülhet egy olyan mottó, amely a téma lényegéhez kapcsolódó, odaillő frappáns idézet. (ld.3. o.) Természetesen ez lehetőség, semmi esetre sem kötelező elem.
VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtéseAz egész írásmű középpontja, a dolgozat terjedelmének 85-90 százalékát jelenti. Itt már nagy különbségek lehetnek attól függően, hogy milyen témában, milyen elemzési, kutatási módszert alkalmazva készíti el dolgozatát. A továbbiakban egy általános sémát mutatok be, természetesen a témavezetővel való egyeztetés után ettől eltérő gondolatmenettel is készülhet diplomamunka.
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere
VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége
VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetéseA dolgozat értékét növeli, ha a hallgató saját kutatást, önálló adatgyűjtést is végez. Az ilyen típusú szociológiai, statisztikai adatfelvétel előnye, hogy a szerző konkrét információihoz jut a vizsgált témában, amivel kiegészítheti, módosítja, aktualizálja, konkrét alapsokaságra vonatkozhatja a szakirodalomban olvasottakat. A legfontosabb előny, hogy az elméletben tanultakat gyakorlatban kipróbálhatja, alkalmazni tudja. Ám a tapasztalt témavezetők arról is beszámolnak, hogy a hallgatók rendre alultervezik az önálló kutatásra szánt időt. Az adatfelvételek időigényesek és rendre elveszik az időt a dolgozat tényleges megírásától. Kedves Hallgató! Az alábbiakban ismertetett kutatási lépéseknek megfelelően készítsen jól áttekinthető és reálisan betartható ütemtervet, amit feltétlenül egyeztessen témavezetőjével! E nélkül semmi esetre se fogjon önálló kutatásba! Témavezetője gyakorlott szakember, aki kontrollálni tudja az Ön elképzeléseit. Felhívom figyelmét, hogy az útmutató végén olyan szakirodalmakat is talál majd, amelyek segítségére lehetnek önálló kutatása megtervezéséhez és lebonyolításához.
VI.4.2.1. A kutatás lépései
VI.5. „Összegzés” fejezetA „Bevezető” részhez hasonlóan kötelező és lényeges része dolgozatának. Amíg a bevezető figyelemfelkeltő, addig ez a rész összefoglalási céllal készül. Ebből ki kell derülnie, hogy
Felhívom a figyelmét, hogy a diplomamunkája védésén a záróvizsga-bizottság tagjai valószínűleg kizárólag az összegző fejezetből szereznek benyomást, kapnak képet az Ön által elkészített dolgozatról. Az összegző résznek, tehát olyannak kell lenni, amilyet Ön is mindig keres tankönyveiben egy-egy fejezet végén, azaz tömörnek és logikusnak, de ugyanakkor érthetően mutassa be és foglalja össze a dolgozat lényegét. Terjedelme általában 2-5 oldal. Javaslom, hogy az összegző rész megírása előtt olvassa el a „Bevezető” fejezetet is, mert az ott feltett kérdéseket, problémákat az összegzésben feltétlenül meg kell válaszolnia.
VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzékNagyon fontos, kötelező része a diplomamunkának. Ebből derül ki, hogy a hallgató mennyire tájékozott az általa feldolgozott téma szakirodalmában, ismeri-e témája legfontosabb kutatásait, milyen szakirodalmakat használt dolgozata megírásakor. Felhívom a figyelmét, hogy a dolgozatát értékelő opponensek általában először a tartalomjegyzéket tekintik át, ezt követően azonnal az irodalomjegyzékhez lapoznak, ebből tájékozódnak a szerző témában való jártasságáról. Ezért is kell különös figyelmet fordítania ennek a résznek az összeállítására. Legalább ennyire fontos etikai szabály a felhasznált irodalmak pontos ismertetése. A diplomamunkával szemben egyik legfontosabb követelmény a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, súlyos szankciókkal jár, ha bármely korábban készült szakdolgozatot, diplomamunkát, nyomtatásban megjelent irodalmat másol le valaki és hivatkozás nélkül veszi át az abban leírtakat. Mindez a diplomamunka elutasítása és a záróvizsgára bocsátás megtagadása mellett a hallgató fegyelmi felelősségre vonását is jelenti. Ennek elkerülése érdekében minden szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dolgozatot saját maga készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte. Ezt a nyilatkozatot aláírva a dolgozatba be kell köttetni.
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályaiA diplomamunka azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva írt a szerző, egyértelműen hivatkozni kell, akkor is ha nem szószerinti, hanem tartalmi átvételről van szó. Tartalmi átvételről abban az esetben beszélünk, ha a szerző gondolatait, véleményét vagy annak lényegét átfogalmazva vesszük át. A hivatkozásnak korrektnek és pontosnak kell lennie, az azonosításhoz elegendő információt kell közölnie, tehát ha bárki utána szeretne nézni az általunk megadott hivatkozás alatt található forrásnak, adatnak, könnyen meg tudja azt tenni. Ehhez szükségünk van a szerző(k) nevére, a kiadás évére, a címre, a kiadó nevére és a kiadás helyére, adat, szó szerinti idézet esetén az oldalszámra is.
Több szerző esetén (Blaskó, Hamp, 2007. 175.o.) Szó szerinti idézetek, adatok közlése esetén fontos az oldalszám feltüntetése is. Három vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásnál elegendő az első szerző megnevezése után az „et. al.” megjelölés . ( Fónai et.al. 2001.) Ha ugyannak a szerzőnek azonos évben több publikációját is felhasználjuk, ilyenkor az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel különböztetjük meg azokat. (Ferge, 2008a). (Ferge, 2008b) Kérem, figyeljen az írásjelekre is! Fontos, hogy szerzőként soha ne a kötet szerkesztőjét tüntesse fel, hanem a tanulmány íróját! Hátul az irodalomjegyzékben pedig a szerzők vezetéknevének alfabetikus rendje szerint jelenjen meg a pontos fellelhetőség!
Alkalmazását a Microsoft Word szövegszerkesztő program jelentősen megkönnyíti, hisz a „Beszúrás” menüjében található opció segítségével folyamatosan számozott hivatkozások készíthetőek úgy, hogy bármilyen változás esetén a program újraszámozza azokat.
Bármelyik hivatkozást használjuk dolgozatunkban, fontos, hogy azt következetesen, logikusan és folyamatosan alkalmazzuk. A pontos hivatkozás a dolgozat értékét jelentősen növeli, a hallgató igényességét, alapos munkáját igazolja.
VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzékeKülönbségek kell tennünk a „bibliográfia” és a „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” között. A „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” esetén a dolgozat írásához ténylegesen felhasznált műveket sorolhatjuk csak fel, míg a „bibliográfia” ettől bővebb, utal arra is, hogy melyek voltak azok az irodalmak, amelyeket a diplomamunka megírásához Ön elolvasott, feldolgozott, de a szövegben nem hivatkozott rájuk. Mindkét esetben a forrásokat szerző szerinti alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell feltüntetni. Felhívom a figyelmét, hogy bibliográfia vagy felhasznált irodalomjegyzék nélkül dolgozata nem fogadható el.
Magyar szerző esetén a vezeték és a keresztnevet is kiírjuk. Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex Kiadó, Budapest Külföldi szerző esetén a vezetéknévvel kezdjük és a keresztnevének csak a kezdőbetűjét jelöljük. Babbie, E. (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
Kerülő Judit (2001): A kérdőív készítés metodikája, vagy mikor merjünk belefogni kérdőíves megkérdezésbe. In Fónai Mihály- Kerülő Judit- Takács Péter (szerk): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 49-65.o.
Perger Józsefné (1999): A háztartások és a telefon. Statisztikai Szemle, 9, 750.o.
Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. www.szolf.hu, letöltés ideje. 2010.08.09.
Kovács Éva (2008): A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők. Nyíregyházi Főiskola, 32. o.
A cég, a vállalat, intézmény teljes, a kiadványon szereplő neve, címe, a kiadvány címe, lapszám, műfaj, évszám(ha megállapítható) Nyírségvíz ZRT, Nyíregyháza. Minőségbiztosítási kézikönyv. 5. o. Belső kiadvány. 2010.
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. www.Magyarország.hu 20/2007.(V.21.) SZMM. Rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről www.Magyarország.hu Felhívom a figyelmét, hogy a Kormányzati Portálon www.Magyarország.hu, „keresés” menüpont „jogszabálykeresés” alatt az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározatot, utasítást stb.) is megtalál. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható. Mindez jelentősen megkönnyítheti azoknak a dolgát, akik szakdolgozatuk, diplomamunkájuk megírásához jogszabályokat kívánnak felhasználni. Az önkormányzati rendeletekről leggyakrabban az adott település honlapjáról tudunk tájékozódni.
VI.7. MellékletekA diplomamunkához mellékletek is csatolhatóak, amelyek kiegészítik, illusztrálják a leírtakat. A mellékleteket számozni szoktuk, 1. számú melléklet, 2. számú melléklet stb. A mellékleteket külön oldalszámozzuk, nem tartoznak a dolgozat oldalszámába. Mellékletekbe kerüljenek:
VII. A diplomamunkával szemben támasztott formai követelmények
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
VIII. A diplomamunka leadása
IX. A diplomamunka minősítése, érdemjegyeAz elkészült és határidőre beadott diplomamunkát a témavázlatot befogadó intézet vezetője által felkért független bíráló(k) értékeli(k) és javaslatot tesz (tesznek) a diplomamunka minősítésére. A bíráló(k), opponens(ek) szöveges értékelést készít(enek), amelyben javaslatot tesz(nek) a dolgozat minősítésére. A diplomamunka szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák megkezdése előtt a hallgató az intézet által biztosított időpontokban személyesen megtekintheti. Ennek részleteiről az intézeti honlapról tájékozódhat. IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai
IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjaiElégtelenre tartalmi, formai és etikai szempontok alapján minősíthető egy szakdolgozat, diplomamunka. IX.1.1.1. Tartalmi szempontok
IX.1.1.2. Formai szempontok
IX.1.1.3. Etikai szempontok
Amennyiben a bíráló (két bíráló esetén mindkét bíráló) a diplomamunkát elégtelenre minősítette, a hallgató záróvizsgáját nem kezdheti meg és azt leghamarabb a következő tanulmányi félévben pótolhatja. A bíráló(k) által elégtelenre minősített diplomamunkát pótolni a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal lehet.[2] Két bíráló esetén, ha csak az egyik értékelte elégtelenre a dolgozatot, új opponenst kell felkérni. Abban az esetben, ha a harmadik opponens is elégtelenre minősíti a dolgozatot, a hallgató záróvizsgára nem bocsátható.
IX.2. A diplomamunka megvédéseA diplomamunka megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben történik.[3] A védéskor a hallgató szóban bemutatja dolgozatát és a bizottság által feltett kérdésekre, észrevételekre, véleményekre válaszol. A bizottság az opponens(ek) által javasolt kérdések mellett vagy helyett más kérdéseket is megfogalmazhat. A diplomamunka szóbeli bemutatása, a hallgató kérdésekre adott válaszai, valamint az opponensi vélemények figyelembe vétele után a záróvizsga bizottság állapítja meg annak végső érdemjegyét. A záróvizsga eredményét a szóbeli felelet és a diplomamunka védés érdemjegyének egyszerű számtani átlaga adja, két tizedesjegy pontossággal.
X. ÖsszegzésTanulmányom elkészítésével azt a célt tűztem ki, hogy bevezessem Önt a szakdolgozat, diplomamunka készítésének rejtelmeibe és ezáltal segítséget adjak annak megírásához. Arra törekedtem, hogy a szakirodalmi olvasmányaim és témavezetői tapasztalatom alapján a hallgatók konzultációkon feltett legfontosabb kérdéseit megválaszoljam. A tanulmány a diplomamunkával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket is teljesíti, ebben a vonatkozásban akár mintául is szolgál. A fejezetek bár tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz, elegendő lehet akár egyik vagy a másik elolvasása. Bízom abban, mostanra kiderült, nagy munka vár Önre, ami csak átgondolt tervezéssel kemény és következetes feladatmegvalósítással végezhető el eredményesen. Végül engedje meg, hogy dolgozata megírásához még néhány tanáccsal segítségére legyek!
Kívánok Önnek az íráshoz erős motivációt, türelmet, kitartást, megértő családtagokat és végül eredményes diplomamunkát. Ne feledje, Ön azért járt mesterszakra, mert szeretne választott szakmájában jó szakember lenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az önálló munkával megírt diplomamunka.
XI. BibliográfiaA diplomamunka készítéshez felhasználható irodalmak
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK MA 2016.
|