2016/2017. tanév - Az osztatlan tanárképzés mintatantervei
| uSzak | sorrend | Szak | Adatlap | Mintatanterv | Tantárgyleírás | Szakdolgozati útmutató | Zárószigorlati témakörök | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2. tanari felkeszites (pedagogia-pszichologia) | 2. Tanári felkészítés (pedagógia-pszichológia) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1. anyanyelvi ismeretek (kriteriumkovetelmeny minden osztatlan tanarkepzesi szakon) | 1. Anyanyelvi ismeretek (kritériumkövetelmény minden osztatlan tanárképzési szakon) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 3. c tipusu tantargyak listaja | 3. C típusú tantárgyak listája | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| angol nyelv es kultura tanara | angol nyelv és kultúra tanára |
Adatlap
Angol nyelv és kultúra tanára A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - Az angol nyelv és kultúra tanára szak felelőse: Dr. Ajtay-Horváth Magda főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez angol nyelv és kultúra tanára (osztatlan) szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. A szakdolgozat nyelve az angol. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben a célnyelven (angol nyelven) dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris, szakmódszertani, illetve diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A szakdolgozat gyakorlati jegyének megszerzéséhez félévenként minimum két alkalommal a hallgatónak konzultálnia kell témavezetőjével. A két konzultációt a témavezető az űrlapon (5. számú melléklet) aláírásával igazolja. Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban, melyek közül egy példány a hallgatónál marad, egy példányt a témavezetőnek adnak le, egyet a tanszéki ügyintézőnek (tanszéki példány), egyet pedig a tanulmányi előadónak. A szakdolgozat témavezetője – a TVSz. 18. §-ában foglaltaknak megfelelően – „az Intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási egység vezetőjének engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet”. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati témaválasztó lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30., ill. február 28. (őszi/tavaszi félévnek megfelelően). A témaválasztás a 6. félév teljesítése után lehetséges. A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím megadása is. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is).
A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Szakirodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. IV. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek Az idézeteket a dolgozatban jól látható módon szükséges elkülöníteni. Ennek egyik módja az idézőjel használata, mely után zárójelben, még a pont előtt, megjelöljük a szerző nevét, a forrás kiadásának évét, majd kettőspont után a lap számát, majd zárjuk a zárójelet. A szó szerinti idézeteket elkülönítésének másik módja, ha a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül idézzük a szöveget. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézet után ebben az esetben is szükséges a forrás pontos megadása. Irodalomjegyzék A bibliográfia (References vagy Works Cited a választott szabványtól függően) tartalmazza a szakdolgozatban idézett összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani.
Hivatkozások A hivatkozás módja a tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, fontos, hogy a választott szabvány szerint a hivatkozás egységes és következetes legyen. Használható hivatkozási szabványok: Harvard, MLA, APA. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után. Nyelvészeti dolgozat esetében például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák (Hyland 2009: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Hyland, Ken 2009. Teaching and Researching Writing. London: Pearson. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford, California: Stanford University Press. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Horváth Péter Iván 2002. Mitől hiteles a fordítás. Fordítástudomány. IV. évf. 2. szám 37-45. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat ajánlott terjedelme minimum 25-30, maximum 50 oldal, mellékletek nélkül. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: kb. 60.000 – 120.000 karakter szóközökkel együtt. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30., keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3–4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik a forrás megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a nyelvi, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2016
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2017
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása 4. sz. melléklet
Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE
A megszerezhető 100 pontból a hallgató ….. pontot ért el. 0-50 pont: elégtelen (1) 51-62 pont: elégséges (2) 63-75 pont: közepes (3) 76-89 pont: jó (4) 90-100 pont: jeles (5) Javasolt érdemjegy: A szakdolgozat védésén megválaszolandó kérdések: Bíráló Témavezető
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Nincs feltöltve
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| biologiatanar (egeszsegtan) | 2 | biológiatanár (egészségtan) |
Adatlap
Biológiatanár (egészségtan) A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A biológiatanár (egészségtan) szak felelőse: Dr. Szép Tibor egyetemi tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Biológia (egészségtan) (osztatlan) tanárképzési szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Anyag és módszer A vizsgálat során használt anyagok, eszközök, módszerek (mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.) ismertetését olyan részletességgel kell megadni, hogy elvben a munkát a leírás alapján meg lehessen ismételni. IV. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. V. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. VI. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VII. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A szó szerinti idézeteket el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák (Máté 1997: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab 1997. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80000 és 160000 között. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2017.
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2017.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, …………………………………….. ………………………………… a hallgató aláírása 4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Szakmai zárószigorlat témakörei Biológia (egészségtan) osztatlan képzés
A pro- és eukarióta sejt szerveződése és eredete. A sejtmag felépítése és funkciói. A sejtosztódás típusai. A plazmamembrán szerkezete. Membrántranszport, a membránműködés elektromos kísérő jelenségei. A citoszol és a citoszkeleton. Az endoplazmás retikulum, a Golgi-apparátus, és az endoszómás-lizoszómás kompartment felépítése és funkciói. A peroxiszómák. A mitokondriumok felépítése és működése.
A gerinctelenek jellemzése: anatómiájuk (szimmetria, morfológia, szervrendszerek), rendszertanuk és főbb taxonjaik. Az ízeltlábúak fontosabb recens taxonjainak jellemzése, határozásuk alapelvei, fejlődéstörténeti jelentőségük. Földünk természetvédelmi és gazdasági szempontból fontos fajainak bemutatása, különös tekintettel a Kárpát-medencére.
A gerincesek jellemzése: anatómiájuk (szimmetria, morfológia, szervrendszerek) rendszertanuk és főbb taxonjaik. Fontosabb recens osztályainak jellemzése, határozásuk alapelvei, fejlődéstörténeti jelentőségük. Földünk természetvédelmi és gazdasági szempontból fontos fajainak bemutatása, különös tekintettel a Kárpát-medencére.
Az ember szaporodása, egyed- és törzsfejlődése. Az ivarsejtek kialakulása és a megtermékenyítés. Az embrionális és a posztembrionális fejlődés szakaszai. Az ember evolúciójának fázisai. A ma élő emberfajták (nagyrasszok rasszok) bemutatása.
A fototróf eukarióta egysejtűek szerveződése. A teleptestű és a hajtásos növények szervezettana és egyedfejlődése. A növényi szövetrendszerek. Növényi embriogenezis, ndospermiumtípusok, a csíranövények biológiája. Vegetatív és reproduktív szervek morfológiája. Szaporodásmódok a növényvilágban. A növények életfázis váltakozása. Megtermékenyítés.
A hazánk legfontosabb növénytaxonjainak (moha, haraszt, nyitvatermő, zárvatermő) jellemzése, a legjelentősebb zárvatermő növénycsaládok és azok természeti és gazdasági szempontból fontosabb növényfajainak ismertetése. Az egyes fajok azonosításának módszerei határozó könyvek alapján.
Biológiai szerveződési szintek és a szupraindividuális organizáció. Ökológiai tényezők és a környezet. A populáció fogalma és jellemzői. Elemi populációs kölcsönhatások. A populációdinamika alapfogalmai. Az életközösségek szerveződése. A niche fogalma. Táplálkozási hálózatok. A biológiai sokféleség, a diverzitás értelmezése. Az ökoszisztéma fogalma, anyagforgalom és energiaáramlás. A globális éghajlatváltozás és hatása a bioszférára.
A viselkedés fogalma, neurobiológiai alapjai. Tanulási mechanizmusok. Kommunikáció. A viselkedésökológia és viselkedésevolúció alapjai. A szexuális viselkedés alapjai, genetikai szabályozottsága, utódgondozás. A szociális viselkedés formái és evolúciója. Az emberi társadalom és az emberi nyelv eredete. Az élővilág rendszerezésének története. Faj fogalma, speciáció, extinkció, adaptáció, szelekció. Taxon fogalma és taxonómiai kategóriák. Az osztályozási eljárások típusai. Fenetikus osztályozások. A kladisztikus osztályozás alapelvei.
Biológiailag jelentős szénhidrátok és lipidek. A fehérjék és nukleinsavak szerveződése és funkcióik. Anyagcsere folyamatok: glikolízis, citromsav-ciklus, terminális oxidáció és oxidatív foszforiláció. A genetikai információ áramlása: a replikáció, transzkripció és transzláció folyamatai.
A mikróbák alapvető morfológiai jellemzői. Az egysejtűek szerveződése. Szaporodás, tenyésztés, szaporodás-gátlás. A prokarióták anyagcsere sokfélesége. A mikrobák hasznosítása az iparban. A légzés folyamatai és fényhasznosítás. Mikróbák részvétele az elemek biogeokémiai körforgalmában. Szimbiózis. A vírusok helye az élővilágban, legfontosabb jellemzőik, eredetük. Az emberi szervezet normál mikrobiótája. A gombák világa, a zuzmók.
A biológiai sokféleség típusai. Biodiverzitás megoszlása a Földön. A biodiverzitás értéke. Kihalással fenyegetettség, természetvédelmi kategóriák. Élőhelyek pusztulása, fragmentációja, leromlása. Túlzott hasznosítás, idegenhonos fajok. Kis populációk problémái. A populációvédelem alapjai. Ex situ védelem. Védett területek típusai, tervezése, létrehozása. Természetvédelmi kezelés. Élőhely-helyreállítás. Természetvédelmet szolgáló jogi, gazdaságpolitikai eszközök és a társadalmi környezet. Biodiverzitás monitorozás. Hazánk és a föld kiemelkedő jelentőségű védett területei.
A természetes szelekció általi evolúció alapelvei, a négy darwini posztulátum, és az evolúció definíciója. A természetes szelekció mechanizmusa, evolúciós mintázatok. Az adaptáció fogalma és vizsgálata. A természetes szelekció speciális esetei, és ezek hatása a morfológiai jellemzőkre és viselkedésre. Szexuális szelekció és rokonszelekció. Életmenet evolúció. Az evolúció mechanizmusai: mutáció, szelekció, genetikai sodródás, migráció. Mesterséges rendszerek evolúciója.
A sejtciklus szabályozása. A rákos elváltozás kialakulása. A sejthalál formái, morfológiai jellemzőik. Az apoptózis molekuláris mechanizmusa. A klónozás fogalma. Alapvető molekuláris biológiai eszközök és eljárások, valamint gyakorlati alkalmazásaik: heterológ protein expresszió, genom programok, DNS diagnosztika, GMO. A génmanipulációs és biotechnológiai kutatások etikai vonatkozásai.
A testfolyadék élettana. A sejtek közötti kommunikáció. Az emlősök és az ember keringési-, kiválasztó-, mozgás- és táplálkozási szervrendszerének élettana. Az ember hormon- és idegrendszerének bemutatása. Immunbiológia alapjai.
Vízforgalom, ásványi táplálkozás, a tápanyagfelvétel és szállítás, a fotoszintézis és szénhidrát-anyagcsere, metabolikus folyamatok. Növényi hormonok és speciális metabolitok. Növényi fejlődés- és stresszélettan.
A biogeográfia fogalma, kialakulása, megközelítési-, tárgyalási módjai. Flóra-, faunaelemek, reliktumok és endemizmusok. Flóra és vegetáció. Földünk vegetációövei. Flórabirodalmak. A Kárpát-medence növénytakarója és florisztikai beosztása. Az área fogalma és sajátságai, a biomok regionalitása és evolúciótörténete. A Kárpát-medence állatfaunájának csoportosítása.
Mendeli genetika és a mendeli analízis kiterjesztése. Nemhez kötött öröklődés, kapcsoltság. Mendeli módon öröklődőbetegségek. A humán genom. Az örökítő anyag megváltozása: a mutáció típusai, keletkezése. Mobilis genetikai elemek, rekombináció. DNS-repair. A génműködés szabályozásának alapjai pro- és eukariótákban.
Az egészség fogalma és dimenziói. Az egészséges életmód és a testi egészség feltételei. Higiéné. Rizikófaktorok, primer prevenció. Egészséges táplálkozás. Élelmiszer-biztonság. Betegségek osztályozása, betegségcsoportok és azok tünetei iskoláskorban és fiataloknál. A testi-lelki egészség kapcsolata. Káros szenvedélyek, addikciók, függőség. A sportolás egészségtana. Relaxáció és egészségvédelem. Szexuális nevelés. Elsősegélynyújtás és újraélesztés.
Lokális, regionális, kontinentális és globális szemléletű környezetközpontú gondolkodás, fenntarhatóság. Vízszennyezés, szennyvíztisztítás. Hőszennyezés. Levegőszennyezés és hatásai a növény- és állatvilágra, a művi környezetre és egészségkárosító hatásai. A kármentesítési eljárások alapjai. Talajdegradáció, rekultiváció. Zaj és rezgés elleni védelem. Sugárzások. A hulladék keletkezésének megelőzése, mennyiségének csökkentési lehetőségei, elhelyezési technológiák. A környezetvédelem jogi szabályozása.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| enek-zene tanar | ének-zene tanár |
Adatlap
Ének-zene tanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - Az ének-zene tanár szak felelőse: Ferencziné dr. Ács Ildikó főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Ének-zene (osztatlan) tanár szakos hallgatók részére
I. Általános tudnivalók
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű, melynek témája csak az egyik tanári szakhoz kapcsolódhat. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehet a Neptun-rendszerben.
A szakdolgozatok meghirdetésének rendje és a szakdolgozati címek választása
A címek (témák, témavezetők) listáját tavaszi félév szorgalmi időszakának végéig a tanulmányterület felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében a vizsgaidőszak utolsó napja.
Konzultációk
A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (4. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. További információk az 5. számú mellékletben olvashatók. . II. Tartalmi követelmények (A szakdolgozatírás menete, munkafázisai)
Általánosságban a szakdolgozatok két típusa különböztethet meg:
Természetesen e két szakdolgozattípus nem választható el egymástól mereven, a leggyakrabban a kettő összekapcsolódik, mindkét típus jegyeit magán hordozó szakdolgozat is elkészíthető. A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása.
1. munkafázis: a téma kijelölése A fölkészültségnek és az érdeklődési körnek megfelelően történik. 2. munkafázis: az anyaggyűjtésa) A szakirodalom felkutatása és kijegyzetelése, amely szó szerinti vagy tartalmi idézés formájában jelenik meg a dolgozatban. Föltétlen föl kell jegyezni a felhasznált irodalom/könyv/tanulmány/cikk szerzőjét, a mű címét, a kiadás helyét, évét (l. később a hivatkozásnál). A forráskutatás, a kiválogatás módszerei: rendszeres kutatás: a szakirodalom rendszeres átfésülése fordított időrendben, tehát a legfrissebbektől haladunk visszafelé. Hólabdarendszer: a friss publikációkból kiindulva a hivatkozások fonalán haladunk. Ilyenkor elsősorban az ún. rejtett bibliográfiák felkutatása és felhasználása történik, tehát a kézikönyvek fejezeteinek, tudományos folyóiratok közleményeinek a végén található szakirodalmi tételeké. A szakirodalom felkutatása során két szempontot feltétlen szem előtt kell tartani: a legfrissebbek kerüljenek be a szakdolgozatba (l. hólabdarendszer); a legfontosabb, legismertebb szakkönyvek semmiképpen ne maradjanak ki! Az alábbi elsődleges és másodlagos források használhatók fel: segédkönyvek (szaklexikonok, szótárak, szöveggyűjtemények, szakenciklopédiák), kézikönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanulmánygyűjtemények, monográfiák; tanulmányok, tudományos cikkek, referátumok. b) A vizsgálandó anyag (korpusz): adatok, dokumentumok összegyűjtése, levéltári kutatása. Az anyaggyűjtés során a cédulázás módszerével is dolgozhatunk. 3. munkafázis: az elrendezésA gyűjtött anyagnak és saját mondanivalónknak a fő rendezési elvek (elsősorban logikai, ok-okozati elv, másodsorban időrendi elv), valamint rendezési szempontok szerinti sorrendbe állítása. Rendezési szempontok: egység (minden megállapításunknak, esetleges kitérőnknek a központi témára kell vonatkoznia), teljesség (a témáról minden lényeges részletet, megállapítást közölni kell), haladás (minden kisebb és nagyobb egység az azt megelőző részre épüljön, azt vigye előre, és a következőt készítse elő), arányosság (az egyes részek terjedelme az adott gondolati egység tartalmi fontosságától függjön).
A dolgozat tagolása: I. Bevezetés Tartalmaznia kell a téma- és célmegjelölést, a témával kapcsolatos adatokat (hely, közreműködő stb.), a vizsgálódás menetét, a vizsgálati minta bemutatását, a hipotézist, az alkalmazott módszereket.
II. Tárgyalás 1. Előkészítés, szakirodalmi összefoglaló A problémakörrel kapcsolatos szakirodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) A vizsgálat során használt anyagok, eszközök, módszerek (mérési módszerek, mér eszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.) ismertetését olyan részletességgel kell megadni, hogy elvben a munkát a leírás alapján meg lehessen ismételni. 2. Kifejtés A választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások legyenek megalapozva, legyenek alátámasztva tényekkel és érvekkel. Itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben, megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől.
III. Befejezés Tartalmaznia kell az eredmények összefoglalását, a tárgyalás főbb tételeit. A befejezés kitekintő is kell hogy legyen, azt is le kell írni, hogy a tárgyalásban kifejtettek miért fontosak. A befejezés szembesít a bevezetéssel. A kételyeket, kérdőjeleket is megfogalmazza, s nem utolsósorban tovább mutat: megfogalmazza azokat a területeket is, amerre tovább lehet folytatni a kutatást. (Így a szakdolgozat egy láncszemhez hasonlítható, amely egy hosszú lánchoz kapcsolódik, de nyitva van, hogy újabb láncszemeket lehessen hozzá fűzni.)
IrodalomjegyzékA dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. Bővebben a formai követelményekben olvasható.
MellékletekAzon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). Éljünk a számítógépes szövegszerkesztés kínálta lehetőségekkel! A dolgozat legyen egyéni és élményszerű, de csak olyan mértékben, hogy stílusa tudományos, igényes, irodalmi legyen.
Arányszámok a részek között: 1:6:1. Például egy 40 oldalas szakdolgozat arányai: bevezetés kb. 5 oldal, tárgyalás: kb. 30 oldal, befejezés: kb. 5 oldal. (Természetesen a számok hozzávetőlegesek, a terjedelem mindig függ a témától és a tárgyalásmódtól.)
III. Formai követelmények
A borítóMűbőr kötéses, a lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet)
A belső borító és jogi nyilatkozatA belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a konzulens neve és beosztása, a beadás éve (2. sz. melléklet). A nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van (3. sz. melléklet).
A tartalomjegyzék, oldalszámozásA belső borító után következő oldalon található, szó szerint egyeznie kell a dolgozatban szereplő címekkel (a betű nagyságában, típusában úgyszintén.) Hűen tükröznie kell a dolgozat tagolását. A fejezetek, esetleg alfejezetek után a felhasznált szakirodalom, majd a mellékletek, jegyzetek következzenek. Aprólékos tagolás nem ajánlott, mert követhetetlenné válik a dolgozat. Éljünk inkább az alfejezeteken belül a bekezdésekkel, azon belül pedig – ha még szükséges – a gondolatjeles tagolással. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szinteken olvasható címek azonos betűnagyságúak legyenek, elhelyezkedésüket tekintve is egyezzenek meg (középen, vagy bal oldalt), s abban is, hogy a cím utáni térköz legyen egységes. Az oldalszámozás a fő rész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is.
IdézetekMinden idézetet idézőjellel és dőlt betűvel kell elkülöníteni a főszövegtől. Az idézetek nem haladhatják meg a szakdolgozat terjedelmének tíz százalékát. Amennyiben eredeti forrás elérése nem lehetséges, a szerzőt, a címet, valamint az internetes címet (URL) és a letöltés dátumát kell megjelölni.
Táblázatok, kottapéldák, ábrákA főszövegben elhelyezett táblázatok, kottapéldák, illetve ábrák számozását nem kezdjük újra fejezetenként, hanem folyamatosan írjuk. Például: 2. táblázat, 8. kottapélda, 4. ábra. A kottapéldák lehetőség szerint kottaszerkesztő programmal legyenek elkészítve. A táblázatok, ábrák, kottapéldák szélessége ne haladja meg a főszöveg szélességét. A szakdolgozat szöveges részén belül elhelyezett illusztrációk, kottapéldák nem haladhatják meg a szakdolgozat terjedelmének tíz százalékát. A dolgozat témájától függően a témavezető engedélyével ettől kis mértékben eltérhet a hallgató.
HivatkozásA dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot (lábjegyzet vagy szövegközi) használhatja a szerző, de a két hivatkozási mód keverése kerülendő. 1. Lábjegyzet A szakdolgozatban lapalji jegyzeteket kell alkalmazni, nem pedig fejezetvégi jegyzeteket. A lábjegyzeteket arab számmal kell írni, számozásuk folytatólagos. A mondatvégi lábjegyzetszámok mindig a mondatot záró pont után helyezkednek el, felső indexbe helyezve. A lapalji jegyzeteket Times New Roman betűtípussal, 10 pontos betűmérettel, egyes sortávolsággal, sorkizártan kell írni. A lábjegyzeteket nagybetűvel kell kezdeni, és ponttal kell befejezni. A lábjegyzetek a forrásokra, a szakirodalomra történ hivatkozást szolgálják. A főszöveghez kapcsolódó gondolatok kifejtése, kiegészít információk bemutatása is ezekben jelenik meg.
Példa a lábjegyzetben történ szakirodalmi hivatkozásra:
Ha egy fejezetben többször is hivatkozunk ugyanarra a szakmunkára, akkor az első hivatkozást követően rövidítve utalhatunk vissza rá. Ha a hivatkozások között nem szerepel más hivatkozás, akkor az I.m. (= idézett mű), oldalszám, illetve az I.h. (= idézett hely) formát választjuk. Ha a hivatkozások között más hivatkozás is szerepel, akkor vissza kell utalni a korábbi hivatkozásra. 2. Szövegközi hivatkozás A szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után áll, például:
155) magyar nyelv hivatkozás esetén pl.: (Halász – Kovács, 2002: 145-147)
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés hivatkozása esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozásnál. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszer a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992.
Példák: (Máté 1997: 44) A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab (1997): A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Haugen, Einar (1972): The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press, Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Báthory Zoltán (2003): Helyi tanterv. In: Szabó László Tamás (szerk.): Tantervelmélet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 134–138. p. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Buda András (2002): Eszköz. Educatio, 4.sz. 578–586. p.
Az internetes források esetében fel kell tüntetni a szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát. Pukánszky Béla: Pedagógiai és pszichológiai tudományos iskolák a szegedi egyetemen. http://www.edu.u-szeged.hu/nt/hu/?q=hu/informaciok/tortenet; 2016.05.02.h.
Dőlt betű használata – kurziválásMűcímek esetében használatos. Például: Das wohltemperierte Klavier. Elemzésekben a hangneveket lehet dőlt betűvel írni. Például: asz, fisz.
Idézőjel Idézőjelet csak idézeteknél használunk, mely alul nyit és felül zár a következőképpen: „…”.
ZárójelA zárójelet csak kiegészítő információk esetén használjuk, például kottapéldákra, ábrákra, mellékletekre, táblázatokra történ utaláskor vagy születési dátumok megadásánál. A főszöveghez képest kevésbé lényegesnek tűnő gondolatok elkülönítésére azonban nem a zárójel, hanem a lábjegyzet szolgál.
MellékletA függelék akár több fejezetből is állhat. Tartalmazhat kottapéldákat, közreadásokat, adatgyűjteményeket, táblázatokat, fényképeket. Melléklet lehet CD, CD-ROM, DVD is.
Felhasznált irodalomA fejezet tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni a feldolgozott irodalmat. A külföldi szerzők neveit fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. A felhasznált irodalmat Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan kell írni. Az egyes bibliográfiai adatok között nem kell kihagyni sorközt. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerül pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni.
Példák Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Kiadó, Város. Kolneder, Walter (1982): Vivaldi. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szerző Neve (Évszám): Tanulmány címe. Folyóirat neve, folyóiratszám valamint az oldalszám. Buda András: Eszköz. Educatio, 2002. 4. sz. 578–586. p. Smith, Peter J.: Workplace Learning and Flexible Delivery. Review of Educational Research, 2003. no. 1. 53–88. p.
Egyéb követelményekA szakdolgozatot A/4 szabvány méret fehér papír egyik oldalára nyomtatva kell elkészíteni egy példányban számítógépes szövegszerkesztővel. Betű nagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2–2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások nélkül. Új gondolat mindig bekezdéssel indul. Ez alól kivétel a fejezet, alfejezet első bekezdése, mely a sor elején indul. A szakdolgozat javasolt terjedelme: minimum 30, maximum 40 oldal (60.000-80.000 karakter szóköz nélkül), mellékletek nélkül. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, és archiválás céljából feltöltendő a Bessenyei György Tanárképző Központ által megadott tárhelyre. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határidejét a mindenkori intézményi Időrendi mutató határozza meg. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 6. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatot a hallgató a feltöltésre használt elektronikus felületen tekintheti meg. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nem azonosíthatók. A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik: még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
1. sz. melléklet
SZAKDOLGOZAT
xy neve
201…
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe Hallgató neve Hallgató szakja Konzulens: neve, beosztása 20….
3. sz. melléklet NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Zenei Intézet
SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS RLAP
1. konzultációs félév Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
A leckekönyvbe is bekerül gyakorlati jegy: ________________________
2. konzultációs félév
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
A leckekönyvbe is bekerül gyakorlati jegy: ________________________
Aláírásommal igazolom, hogy a hallgató beköttetheti és leadhatja szakdolgozatát.
___________________________ témavezető
5. sz. melléklet Konzultációs ütemterv
A hallgató félévenként legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval. A munkarend ütemezésétől függően az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. A hallgatónak is van lehetősége több konzultációt kérni konzulensétől, amennyiben kutatása során olyan új kérdések merülnek fel, melyek döntően befolyásolják a dolgozatírás menetét.
Az első félév
Az első konzultáció alkalmával a témavezető oktató tájékoztatja a hallgatót a három félév, valamint az aktuális félév munkarendjének időbeli eloszlásáról. A hallgató és a témavezető oktató egyeztetik a felhasználható irodalmak körét, valamint a konzulens tanár ismerteti a forrásgyűjtés lehetséges módszereit. A hallgató köteles önállóan elkészíteni a félév során egy minimum három oldal terjedelmű tervet, melyben ismerteti hipotézisét, az önálló kutatás során használatos módszereket, valamint a témával kapcsolatban megjelent szakirodalmakat. A tervet a szakdolgozat megírása során alkalmazott formai szempontok alapján kell elkészíteni. A hallgató köteles konzulense számára bemutatni dolgozata belső oldalait, melyek tartalmi és formai rendjéről a szakdolgozati útmutató rendelkezik. Feladat a hallgató által bemutatott terv kidolgozása a szakdolgozat bevezetés cím fejezetének tartalmi és formai követelményeinek megfelelően. A hallgató köteles elkészíteni szakdolgozatának tárgyalási szakaszából az előkészítést, valamint szóban ismertetnie kell a tárgyalási szakasz kifejtésének koncepcióját.
Összegzés:
A második félév
A hallgató köteles ismertetni dolgozatának aktuális állapotát a Zenei Intézet által szervezett szakdolgozati megbeszélésen. A megbeszélésen részt vesznek a szakdolgozatot író hallgatók, a munkájukat segít oktatók, témavezetők valamint a intézetigazgató által meghívottak. A megbeszélés időpontját az intézet minden esetben a félév első harmadára tűzi ki. A hallgató elkészíti a tárgyalási szakaszból a kifejtést, valamint a teljes befejezést. A hallgató csak a konzulens oktató beleegyezésével köttetheti be és adhatja le szakdolgozatát. Ennek igazolását szintén mellékelni kell a szakdolgozat leadásakor. Továbbá a szakdolgozat abban a félévben adható le, amely félév kezdetén a hallgató a szakdolgozatát legalább 50%-os készültségűre megírta. A hallgató a TVSz által meghatározott időpontig végleges, a szakdolgozati útmutatónak megfelel formában adja le dolgozatát.
Összegzés:
Amennyiben a félévi ütemtervben foglaltak valamelyikét a hallgató nem teljesíti, úgy azt a témát vezet oktató minden esetben köteles feljegyezni a szakdolgozati konzultációs űrlapon.
6. sz. melléklet Szakdolgozati bírálat
Hallgató neve, szakja: A szakdolgozat címe: A szakdolgozat témavezetője: A bíráló neve: A szakdolgozatot a bíráló az alábbi értékelési szempontok szerint minősíti (szerezhető összes pontszám: 100 pont)
dolgozat külleme): max: - 5
II. A dolgozat rövid, szöveges értékelése: (tartalmi erősségek, gyengeségek)
III. A dolgozat összpontszáma: IV. A szakdolgozat érdemjegye: (betűvel) (számmal) V. A záróvizsgán feltenni javasolt kérdések: 1.)
2.)
Nyíregyháza, 20……………………………………
………………………………………… a bíráló aláírása
7. sz. melléklet A szakdolgozat bírálati szempontjaiSegédanyag a bírálati lap kitöltéséhez Kapja: témavezető és bíráló
1. A témaválasztás indoklása, célkitűzés, a probléma sajátossága: 0 – 15 pont
a.) periférikusabb probléma megoldásához kapcsolódik, de a tudományágon belül újszerű kérdést vet fel 5 pont b.) az adott tudományágban, hazánkban széles körben kutatott, releváns 10 pont c.) az adott tudományágban, hazánkban kevésbé kutatott, de releváns 15 pont
2. Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai: 0 – 15 pont
a.) csak általánosan ismert könyvekre, monográfiákra, tanulmányokra hivatkozik 4 pont b.) önálló adatgyűjtésre, elsődleges forrásokra, eredeti dokumentumokra alapozott 8 pont c.) szakmai folyóiratoknak vagy forrásoknak a témához tartozó kritikai áttekintését adja 12 pont d.) eredeti idegen nyelv szakirodalmat használ 15 pont
3. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0 - 30 pont
a.)eredménye(i), korábbi megállapítás(ok) megismétlése(i), vagy nem bizonyított minden állítása 10 pont b.) következtetése(i) új(ak), de nyilvánvaló(ak), egyszerű(ek), a mindennapi tapasztalatból közvetlenül is adódnak 20 pont c.) kritikai elemzésekkel (hivatkozásokkal, adatokkal, tényekkel, azok összehasonlításával) igazolt új és eredeti megállapításokat ad 30 pont
4. A dolgozat szerkezete: 0 – 20 pont
a.) nehezen áttekinthető, de követhető 5 pont b.) megfelel 10 pont c.) jól és ötletesen szerkesztett 20 pont
5. A dolgozat stílusa: 0 – 5 pont
a.) nehézkes fogalmazás, de a szakkifejezések használata helyes 2 pont b.) szabatos, jól követhet fogalmazás, a szakkifejezések használata helyes 5 pont
6. Az irodalomjegyzék és mellékletek: 0 – 10 pont
a.) a felvett bibliográfiai adatok pontosak, de nem minden feltüntetett hivatkozás szerepel bennük, vagy a mellékletek nehezen kezelhetők, kevésbé áttekinthetők, esetleg hiányosak 2 pont b.) a szövegben említett mű szerepel az irodalomjegyzékben és a mellékletek áttekinthetőek, esztétikusak 10 pont 7. A dolgozat egészéről kialakult összegző vélemény: 1 – 5 pontÖsszesen: 100 pont Javasolt érdemjegy: A szakdolgozat javasolt minősítése: 100-90 jeles (5) 89-76 jó (4) 75-63 közepes (3) 62-51 elégséges (2) 50-0 elégtelen (1)
|
Zárószigorlati témakörök
Ének-zene tanári szak zárószigorlata |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| fizikatanar (termeszettudomanyos gyakorlatok) | fizikatanár (természettudományos gyakorlatok) |
Adatlap
Fizikatanár (természettudományos gyakorlatok)
A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A fizikatanár (természettudományi gyakorlatok) szak felelőse: Dr. Beszeda Imre főiskolai tanár
Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez FIZIKA osztatlan tanárképzési szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris vagy diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, amelyet a hallgató 9. és a 10. félévben köteles felvenni a Neptun-rendszerben. A Szakdolgozat I (kód FIO1036) a 9. félévben kötelező, előfeltétele a FIO1028 Elemi fizika c. kurzus. A Szakdolgozat II. a 10. féléves kurzus, előfeltétele a FIO1026 kódú Szakdolgozat I kurzus. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozó munkáját külső szakember (aki kellő ismeretekkel rendelkezik a szakdolgozat témájával kapcsolatban) is segítheti a témavezető együttműködésével. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább négy alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet.
2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) A szakdolgozat elméleti összefoglalója a dolgozatnak legfeljebb kb. 50%-át teheti ki. III. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · a témához kapcsolódó kísérletek, mérések, kutatások elvégzése, azok részletes, alapos, egyértelmű, előremutató kiértékelése, elemzése; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. A szakdolgozat második 50 %-át e munka teszi ki. IV. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szakterület szokásainak megfelelően a hivatkozások szövegbeli megjelenésének sorrendjében készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. A dolgozat szerkesztése során a szövegben utalni kell a mellékletben található dokumentumra. Ez segíti az olvasót a dolgozat tartalmának megismerésében, megértésében. Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Táblázat esetén a magyarázó szöveg a táblázat fölé, ábra esetében pedig az ábra alá kerül. Idézetek A szó szerinti idézeteket el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat szövegében felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A feldolgozott irodalmat a szakterület szokásainak megfelelően a hivatkozások szövegbeli megjelenésének sorrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, szögletes zárójelben a megfelelő hivatkozás sorszáma, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák A [3] jelű hivatkozás feloldása a dolgozat végén: általános szabály: szerző, szerzők (szerkesztő), cím, kiadó, kiadás helye, oldalszám vagy oldalszám-taromány, kiadás éve Máté Jakab, A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997. Haugen, Einar, The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California, 1972. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd, Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33, 1988. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Finta Viktória, Az „elektroszmog”-ról tudományosan, Fizikai Szemle 189-192, 2015 Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64, 1987. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.] Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80000 és 160000 között. A szakdolgozat kemény kötésben adandó le, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), amelyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a kitöltött konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása:
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2077.
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM Aktuális logó A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2077.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása 4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
SZAKDOLGOZAT I.
témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
témavezető a szakdolgozat írója
SZAKDOLGOZAT II.
témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Általános iskolai fizikatanári
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| foldrajztanar | földrajztanár |
Adatlap
Földrajztanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A földrajztanár szak felelőse: Dr. Kókai Sándor főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez és értékeléséhez a Földrajz (osztatlan) tanárképzésben részt vevő hallgatóknak a Turizmus és Földrajztudományi Intézetben
Az alábbiakban segítséget szeretnénk adni Önnek, hogy szakdolgozatát minél könnyebben készítse el. Összefoglaltuk a legfontosabb követelményeket, amelyek figyelembe vételével kell szakdolgozatát elkészítenie majd benyújtania. Kérjük, hogy a tájékoztatót figyelmesen olvassa el. Amennyiben munkája során olyan kérdések merülnek fel, melyekre itt nem talál egyértelmű választ, forduljon konzulenséhez, aki készséggel segítségére lesz Önnek. A szakdolgozatok elkészítésére érvényes általános szabályok a Nyíregyházi Egyetem szabályzatában megtalálhatóak (külalak, kötés, szerkezet, nyilatkozat stb.), amelyek a Turizmus és Földrajztudományi Intézetben elkészítendő szakdolgozatokra is vonatkoznak. Az Intézet által kért egyedi követelmények az alábbiakban foglalhatók össze, amelyek minden szakdolgozóra nézve kötelező érvényűek a 2016/2017-os tanévtől kezdve.
I. A szakdolgozat témaválasztásának feltételei:
A dolgozat lehetőleg a témavezető saját kutatási területéhez (témájához) kapcsolódjon. Más szakdolgozati téma csak akkor fogadható el, ha a választott témavezetőnek ugyan nem a fő kutatási területe, de abban jártassággal rendelkezik. Egyéb témák kiválasztása csak az intézetvezetővel történő egyéni egyeztetés során lehetséges. A témalap leadási határideje: Szakdolgozat I. kurzus felvételi félévének regisztrációs időszaka. A kurzus felvétele a Neptunban, csak a témavezetővel történt előzetes egyeztetés esetén fogadható el. Előzetes egyeztetés hiányában a szakdolgozót el kell utasítani.
II. A szakdolgozat elfogadásának minimumkövetelményei:
Amennyiben a fenti feltételek bármelyike nem teljesül, a szakdolgozat elégtelen minősítéssel értékelendő és nem fogadható el.
III. A szakdolgozat elkészítésének ütemezése:
Az első szakdolgozati félévre kötelező minimumkövetelményeket határoztunk meg. A „Szakdolgozat I.” gyakorlati tárgynak minősül, ezért a követelmények teljesítése a vizsgaidőszak kezdetéig kötelező, s a vizsgaidőszakban csak egyszeri gyakorlati jegy védés lehetséges.
Szakdolgozat I. (9. félév): Kötelező a szakdolgozat vázlatának, tartalomjegyzékének, alap irodalomjegyzékének - minimum 10 tétel – elkészítése és a szakirodalmi feldolgozás, módszertani fejeztek és a kutatási eredmények első részleteinek írott formában történő leadása, amelynek terjedelme minimum 20 000 számítógépes karakter legyen (kb. 10 oldal), az irodalomjegyzék és a mellékletek nélkül! A hallgatók 15 perces szemináriumi előadásban (amely lehet a házi OTDK előadása is) kötelesek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében elért eredményeket. Szakdolgozat II. (10. félév): A szakdolgozat elkészítése az Intézet által megadott formai és tartalmi követelmények figyelembevételével, az éves Időrendi útmutatóban megjelölt határidőre.
IV. A szakdolgozat elkészítésének általános követelményei:
A szakdolgozatból ki kell tűnnie, hogy a hallgató:
V. A szakdolgozat felépítése A dolgozat részei: Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével; Bevezetés; Szakirodalmi áttekintés; Anyag és módszer; Eredmények; Diszkusszió (Következtetések); Összefoglalás; Irodalomjegyzék; Ábrajegyzék, Mellékletek. Ezen egységeknek természetesen a szakdolgozat témájának megfelelő fejezetcímek választandók. A szakdolgozatnak a hagyományos hármas felépítést célszerű követnie:
Bevezető rész:
Téma kifejtése:
Befejező, záró gondolatok:
VI. A szakdolgozat elkészítése:
1. A szakdolgozat elkészítése során követelmény a kijelölt konzulens rendszeres felkeresése, aki a szakdolgozat szerkezeti kialakításában is segítséget tud adni! A belső konzulenst – ennek megléte kötelező – a hallgató választhatja ki, illetve az Intézet jelölheti ki, a témának megfelelően. A szakdolgozat megírásához külső konzulens – nem kötelező – segítsége is igénybe vehető, a belső konzulenssel és az intézetigazgatóval történt egyeztetés után.
2. A tagoláshoz decimális struktúrát és tartalomjegyzéket alkalmazzunk: I. A Geográfia Hazai és nemzetközi JELENTŐSÉGE......................... 1. Bevezetés................................................................................................................. 1.1. Témaválasztás................................................................................................... 1.2. A vizsgálat probléma indokoltsága, időbeli határai..........................................
4. A szakdolgozat terjedelme: szövegszerkesztett formában, 12 pontos Times New Roman betűtípussal, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, bal oldalon 3 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul és felül 2,5-2,5 cm margóval, kb. 30 oldalnak felel meg. (Önálló oldalnak minimum 1/3 oldalnyi szövegrész számít). 5. Az illusztrációk a szövegben legyenek elhelyezve, és azokat szöveg magyarázza meg. Táblázat esetén a címet fölötte, ábra esetén alatta adjuk meg. A forrásokat mindig a táblázat, vagy ábra alatt helyezzük el. Az ábrára, táblázatra, térképre a szöveges jellemzés, következtetés levonása esetén a szöveg közben kötelezően hivatkozunk (1. ábra). 1. ábra: A geográfia tudomány rendszertani helye és jelentősége (Forrás: saját szerkesztés) A táblázatokat szintén sorszámmal lássuk el, a címet a táblázat felett helyezzük el. 1. táblázat: Internetes keresések száma a Föld Napjára 2016. április 22.-én (Forrás: XY adatai alapján saját szerkesztés) 6. A szakdolgozat elkészítésénél kötelező szövegközi hivatkozásokat alkalmazni. Hivatkozni kell az adatforrásokra, valamint a téma elismert kutatói által leírt tudományos megállapítások átvételekor. Szövegközi hivatkozást többféleképpen tehetünk:
7. A szakdolgozat végén az irodalomjegyzékben mindent szükséges feltüntetni, amit a kutatás során a hallgató a téma kidolgozásához felhasznált. Az irodalomjegyzékben feltüntetett forrásokra, a szövegben kötelező hivatkozni!
Példák az irodalomjegyzékben feltüntetett forrásokra:
- könyv Frisnyák S. (1995): Magyarország történeti földrajza. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 213 p.
- könyvrészlet, tanulmánykötet, Kókai S. (2015): A tanszék- (intézet-) kutatómunkája. – In: Kókai S. (szerk) A nyíregyházi földrajztanárképzés öt évtizede (1964-2014). Nyíregyháza, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó. – pp.109-124.
- konferenciakötet Hanusz Á. - Kókai S. - Sütő L. - Szepesi J. (2008): Csenger és környéke turisztikai fejlesztésének földrajzi kapcsolatai. – In: Hanusz Á. (szerk.) Konferenciakötet Göőz Lajos professzor 80. születésnapjára, Nyíregyháza; Turizmus és Földrajztudományi Intézet pp. 101-117.
- folyóirat Székely A. (1969): A magyar középhegyvidék periglaciális formái és üledékei = Földrajzi Közlemények. – 93. köt. 3. sz., p. 272-289.
- levéltári és egyéb szerző nélküli anyag: Borsodi Szénbányászati Tröszt (1992): 5. dob. 3 köt.: Lyukóvölgyi (Miskolci Bányaüzem) története 1988-1992. – Miskolc: Miskolci Egyetem Levéltára
- Interjú Szerző/Interjúalany a kommunikáció éve. az interjú témája, a kommunikáció típusa (dőlt betűkkel) – hónap és nap. Hanusz Á. 2016. Falusi turizmus a Beregben, prominenciainterjú a FATOSZ megyei elnökével, január 12.
- Internet: Ha nincs szerző, akkor a pontos URL cím (nem a keresőmotor, pl. Google… címe, hanem a konkrét oldalé) és a letöltés dátuma, pl. http://travel.com.travel.co.uk/training/training:index.html [olvasva: 2015.05.23].
Ha szerzővel rendelkező elektronikus könyvet, könyvrészletet, folyóirat cikket, konferenciakötetet használunk, akkor a papíralapú irodalmi hivatkozásnak megfelelően járunk el, kiegészítve az URL címmel és az olvasási dátummal, pl.
Dobány Z. 2010. A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18–20. század). ANP füzetek IX. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Jósvafő. http://www.nyf.hu/foldrajz/sites/www.nyf.hu.
VII. A szakdolgozatok értékelése
A pontszámok iránymutatók, a szempontok segítik a dolgozat megírását és felépítését.
1. Illusztrációk: (1-20 pont) Az ábrákat, térképeket, táblázatokat tartalmuk és kivitelük alapján értékeljük, amelyben figyelembe vesszük az átvett és az önálló munkán alapuló illusztrációk arányát.
2. A dolgozat nyelvezete, helyesírása, formája: (0-10 pont) Itt vesszük figyelembe a világos megfogalmazást és a helyesírási szabályok alkalmazását, különös tekintettel a földrajzi nevekre. A sajtóhibák, elütések gyakorisága, a szöveg és az illusztrációk megfelelő elrendezése is itt pontozandó.
3. Tartalmi értékelés, módszerek alkalmazása: (1-20 pont) Itt vesszük figyelembe a felhasznált módszerek alkalmazását, a módszerek megfelelő kiválasztását, a szöveges értékelések egzaktságát, az illusztrációk magyarázatát, az eredmények kiértékelésének helyességét.
4. Szakirodalmi tájékozottság: (1-20 pont) Itt értékeljük a hivatkozások számát és a témában megismert szakirodalom feldolgozását.
5. A szakdolgozat összképe: (1-30 pont) Itt kerül értékelésre, a hallgató mennyire sajátította el az önálló munkához szükséges szemléletet, módszertani ismereteket, helyesen vonta le következtetéseit, alkotó módon alkalmazta a felhasznált anyagokat.
Összesen elérhető 100 pont jeles: 90-100 pont jó: 76-89 pont közepes: 63-75 pont elégséges: 51-62 pont elégtelen: 0-50 pont
|
Zárószigorlati témakörök
A földrajztanár szakképzettség szakmai záró szigorlati témakörei |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| informatikatanar | informatikatanár |
Adatlap
Informatikatanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - Az informatikatanár szak felelőse: Dr. Blahota István főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Informatika (osztatlan) tanár szakos hallgatók részére
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris vagy szakmódszertani vagy diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója, vagy óraadója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A szakdolgozó munkáját külső szakember (aki kellő ismeretekkel rendelkezik a szakdolgozat témájával kapcsolatban) is segítheti a témavezető együttműködésével. A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1-2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. IV. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. A dolgozat szerkesztése során a szövegben utalni kell a melléklet(ek)re.
Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A szó szerinti idézeteket (kivéve tételek, lemmák, definíciók, stb.) el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel (LaTeX esetén kisebb (ún. small) betűmérettel), másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat szövegében felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, szögletes zárójelben a megfelelő hivatkozás sorszáma, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák A [3] jelű hivatkozás feloldása a dolgozat végén: általános szabály: szerző, szerzők (szerkesztő), cím, kiadó, kiadás helye, oldalszám vagy oldalszám-tartomány, kiadás éve Máté Jakab, A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997 Haugen, Einar, The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California, 1972 A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd, Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33, 1988. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István, A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9, 1989 Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő, Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64, 1987 Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat készíthető LaTeX-ban is, article dokumentumosztály, 12-es betűméret szerint. Ekkor használja a LaTeX beépített tipográfiai adottságait; környezetek, hivatkozások, egyenletek, képletek szövegközi, illetve kiemelt (display) alakja, fejezetek, alfejezetek számozása, tartalomjegyzék generálása, képek, táblázatok elnevezése, citációk. A szakdolgozat terjedelme minimum 30, maximum 80 oldal, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80 000 és 160 000 között. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a kitöltött konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium (kivéve tételek, lemmák, definíciók, stb., ekkor elég a fejezet elején megjelölni a forrásokat). A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
A hallgató neve
2016.
2. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM Az egyetem logója A szakdolgozat címe A hallgató neve A témavezető neve, beosztása 2016.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Informatikatanár szak - Zárószigorlati témakörök |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| kemiatanar | kémiatanár |
Adatlap
Kémiatanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A kémiatanár szak felelőse: Dr. Jekő József főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Kémia (osztatlan) tanárképzési szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Anyag és módszer A vizsgálat során használt anyagok, eszközök, módszerek (mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.) ismertetését olyan részletességgel kell megadni, hogy elvben a munkát a leírás alapján meg lehessen ismételni. IV. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. V. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. VI. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VII. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A szó szerinti idézeteket el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák (Máté 1997: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab 1997. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80000 és 160000 között. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2017.
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2017.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, …………………………………….. ………………………………… a hallgató aláírása 4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
A kémiatanári zárószigorlat tételsora |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| magyartanar | magyartanár |
Adatlap
Magyartanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A magyartanár szak felelőse: Dr. Pethő József főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez magyar osztatlan tanárképzési szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozat tartalmát tekintve lehet vagy csak diszciplináris, vagy csak szakmódszertani, vagy vegyesen diszciplináris-szakmódszertani. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30., ill. február 28. (őszi/tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet.
A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki. A bevezetés terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak legyenek; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. IV. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet)
Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul, és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A hosszabb (5 sornál hosszabb) szó szerinti idézeteket ajánlatos elkülöníteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni, a témavezető útmutatásának megfelelően. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után nyelvészeti dolgozat esetében, például:
Irodalmi dolgozat esetében irányadó az ItK hivatkozási rendszere: itk.iti.mta.hu/szabvany Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetet alkalmazó hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák (Máté 1997: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab 1997. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell adni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július. http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt. 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80 000 és 160 000 között szóközökkel együtt. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése nagyobb terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölés nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
A hallgató neve
2017
2. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2017
3. sz. melléklet NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ........................................................................................................................................... Szak: .......................................................................................................................................... Neptun-kód: ............................................................................................................................... jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
……………………………… dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Zárószigorlati témakörök |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| matematikatanar | matematikatanár |
Adatlap
Matematikatanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A matematikatanár szak felelőse: Dr. Nagy Károly főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez
Matematika (osztatlan) tanár szakos hallgatók részére
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris vagy szakmódszertani vagy diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója, vagy óraadója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A szakdolgozó munkáját külső szakember (aki kellő ismeretekkel rendelkezik a szakdolgozat témájával kapcsolatban) is segítheti a témavezető együttműködésével. A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1-2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. IV. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. A dolgozat szerkesztése során a szövegben utalni kell a melléklet(ek)re.
Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A szó szerinti idézeteket (kivéve tételek, lemmák, definíciók, stb.) el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel (LaTeX esetén kisebb (ún. small) betűmérettel), másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat szövegében felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, szögletes zárójelben a megfelelő hivatkozás sorszáma, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák A [3] jelű hivatkozás feloldása a dolgozat végén: általános szabály: szerző, szerzők (szerkesztő), cím, kiadó, kiadás helye, oldalszám vagy oldalszám-tartomány, kiadás éve Máté Jakab, A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1997 Haugen, Einar, The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California, 1972 A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd, Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33, 1988. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István, A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9, 1989 Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő, Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64, 1987 Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat készíthető LaTeX-ban is, article dokumentumosztály, 12-es betűméret szerint. Ekkor használja a LaTeX beépített tipográfiai adottságait; környezetek, hivatkozások, egyenletek, képletek szövegközi, illetve kiemelt (display) alakja, fejezetek, alfejezetek számozása, tartalomjegyzék generálása, képek, táblázatok elnevezése, citációk. A szakdolgozat terjedelme minimum 30, maximum 80 oldal, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80 000 és 160 000 között. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a kitöltött konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium (kivéve tételek, lemmák, definíciók, stb., ekkor elég a fejezet elején megjelölni a forrásokat). A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
A hallgató neve
2016.
2. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM Az egyetem logója A szakdolgozat címe A hallgató neve A témavezető neve, beosztása 2016.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
A szakképzettségi zárószigorlat témakörei |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| nepzene- es nepikultura-tanar | népzene- és népikultúra-tanár |
Adatlap
Népzene- és népi kultúra tanára
A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A népzene- és népikultúra-tanár szak felelőse: Dr. Ratkó Lujza főiskolai docens
Kreditkövetelmény:
1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése Megjegyzés: A gyakorlati év megkezdése előtt, a szakmai kreditek megszerzése után ún. diplomakoncert teljesítése kritériumkövetelmény, ami a záróvizsga részét képezi.
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Népzene és népi kultúra (osztatlan) tanár szakos hallgatók részére I. Általános tudnivalókA szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű, melynek témája csak az egyik tanári szakhoz kapcsolódhat. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris és szakmódszertani jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehet a Neptun-rendszerben. A szakdolgozatok meghirdetésének rendje és a szakdolgozati címek választásaA címek (témák, témavezetők) listáját tavaszi félév szorgalmi időszakának végéig a tanulmányterület felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében a vizsgaidőszak utolsó napja. KonzultációkA hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (4. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. További információk az 5. számú mellékletben olvashatók. II. Tartalmi követelmények (A szakdolgozatírás menete, munkafázisai)Általánosságban a szakdolgozatok két típusa különböztethet meg:
Természetesen e két szakdolgozattípus nem választható el egymástól mereven, a leggyakrabban a kettő összekapcsolódik, mindkét típus jegyeit magán hordozó szakdolgozat is elkészíthető. A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. 1. munkafázis: a téma kijelölése A fölkészültségnek és az érdeklődési körnek megfelelően történik. 2. munkafázis: az anyaggyűjtésa) A szakirodalom felkutatása és kijegyzetelése, amely szó szerinti vagy tartalmi idézés formájában jelenik meg a dolgozatban. Föltétlen föl kell jegyezni a felhasznált irodalom/könyv/tanulmány/cikk szerzőjét, a mű címét, a kiadás helyét, évét (l. később a hivatkozásnál). A forráskutatás, a kiválogatás módszerei: rendszeres kutatás: a szakirodalom rendszeres átfésülése fordított időrendben, tehát a legfrissebbektől haladunk visszafelé. Hólabdarendszer: a friss publikációkból kiindulva a hivatkozások fonalán haladunk. Ilyenkor elsősorban az ún. rejtett bibliográfiák felkutatása és felhasználása történik, tehát a kézikönyvek fejezeteinek, tudományos folyóiratok közleményeinek a végén található szakirodalmi tételeké. A szakirodalom felkutatása során két szempontot feltétlen szem előtt kell tartani: a legfrissebbek kerüljenek be a szakdolgozatba (l. hólabdarendszer); a legfontosabb, legismertebb szakkönyvek semmiképpen ne maradjanak ki! Az alábbi elsődleges és másodlagos források használhatók fel: segédkönyvek (szaklexikonok, szótárak, szöveggyűjtemények, szakenciklopédiák), kézikönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanulmánygyűjtemények, monográfiák; tanulmányok, tudományos cikkek, referátumok. b) A vizsgálandó anyag (korpusz): adatok, dokumentumok összegyűjtése, levéltári kutatása. Az anyaggyűjtés során a cédulázás módszerével is dolgozhatunk. 3. munkafázis: az elrendezésA gyűjtött anyagnak és saját mondanivalónknak a fő rendezési elvek (elsősorban logikai, ok-okozati elv, másodsorban időrendi elv), valamint rendezési szempontok szerinti sorrendbe állítása. Rendezési szempontok: egység (minden megállapításunknak, esetleges kitérőnknek a központi témára kell vonatkoznia), teljesség (a témáról minden lényeges részletet, megállapítást közölni kell), haladás (minden kisebb és nagyobb egység az azt megelőző részre épüljön, azt vigye előre, és a következőt készítse elő), arányosság (az egyes részek terjedelme az adott gondolati egység tartalmi fontosságától függjön). A dolgozat tagolása: I. Bevezetés Tartalmaznia kell a téma- és célmegjelölést, a témával kapcsolatos adatokat (hely, közreműködő stb.), a vizsgálódás menetét, a vizsgálati minta bemutatását, a hipotézist, az alkalmazott módszereket. II. Tárgyalás 1. Előkészítés, szakirodalmi összefoglaló A problémakörrel kapcsolatos szakirodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) A vizsgálat során használt anyagok, eszközök, módszerek (mérési módszerek, mér eszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.) ismertetését olyan részletességgel kell megadni, hogy elvben a munkát a leírás alapján meg lehessen ismételni. 2. Kifejtés A választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások legyenek megalapozva, legyenek alátámasztva tényekkel és érvekkel. Itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben, megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől. III. Befejezés Tartalmaznia kell az eredmények összefoglalását, a tárgyalás főbb tételeit. A befejezés kitekintő is kell hogy legyen, azt is le kell írni, hogy a tárgyalásban kifejtettek miért fontosak. A befejezés szembesít a bevezetéssel. A kételyeket, kérdőjeleket is megfogalmazza, s nem utolsósorban tovább mutat: megfogalmazza azokat a területeket is, amerre tovább lehet folytatni a kutatást. (Így a szakdolgozat egy láncszemhez hasonlítható, amely egy hosszú lánchoz kapcsolódik, de nyitva van, hogy újabb láncszemeket lehessen hozzá fűzni.) IrodalomjegyzékA dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. Bővebben a formai követelményekben olvasható. MellékletekAzon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). Éljünk a számítógépes szövegszerkesztés kínálta lehetőségekkel! A dolgozat legyen egyéni és élményszerű, de csak olyan mértékben, hogy stílusa tudományos, igényes, irodalmi legyen.
Arányszámok a részek között: 1:6:1. Például egy 40 oldalas szakdolgozat arányai: bevezetés kb. 5 oldal, tárgyalás: kb. 30 oldal, befejezés: kb. 5 oldal. (Természetesen a számok hozzávetőlegesek, a terjedelem mindig függ a témától és a tárgyalásmódtól.)
III. Formai követelmények A borítóMűbőr kötéses, a lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozatA belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a konzulens neve és beosztása, a beadás éve (2. sz. melléklet). A nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van (3. sz. melléklet). A tartalomjegyzék, oldalszámozásA belső borító után következő oldalon található, szó szerint egyeznie kell a dolgozatban szereplő címekkel (a betű nagyságában, típusában úgyszintén.) Hűen tükröznie kell a dolgozat tagolását. A fejezetek, esetleg alfejezetek után a felhasznált szakirodalom, majd a mellékletek, jegyzetek következzenek. Aprólékos tagolás nem ajánlott, mert követhetetlenné válik a dolgozat. Éljünk inkább az alfejezeteken belül a bekezdésekkel, azon belül pedig – ha még szükséges – a gondolatjeles tagolással. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szinteken olvasható címek azonos betűnagyságúak legyenek, elhelyezkedésüket tekintve is egyezzenek meg (középen, vagy bal oldalt), s abban is, hogy a cím utáni térköz legyen egységes. Az oldalszámozás a fő rész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. IdézetekMinden idézetet idézőjellel és dőlt betűvel kell elkülöníteni a főszövegtől. Az idézetek nem haladhatják meg a szakdolgozat terjedelmének tíz százalékát. Amennyiben eredeti forrás elérése nem lehetséges, a szerzőt, a címet, valamint az internetes címet (URL) és a letöltés dátumát kell megjelölni. Táblázatok, kottapéldák, ábrákA főszövegben elhelyezett táblázatok, kottapéldák, illetve ábrák számozását nem kezdjük újra fejezetenként, hanem folyamatosan írjuk. Például: 2. táblázat, 8. kottapélda, 4. ábra. A kottapéldák lehetőség szerint kottaszerkesztő programmal legyenek elkészítve. A táblázatok, ábrák, kottapéldák szélessége ne haladja meg a főszöveg szélességét. A szakdolgozat szöveges részén belül elhelyezett illusztrációk, kottapéldák nem haladhatják meg a szakdolgozat terjedelmének tíz százalékát. A dolgozat témájától függően a témavezető engedélyével ettől kis mértékben eltérhet a hallgató. HivatkozásA dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot (lábjegyzet vagy szövegközi) használhatja a szerző, de a két hivatkozási mód keverése kerülendő. 1. Lábjegyzet A szakdolgozatban lapalji jegyzeteket kell alkalmazni, nem pedig fejezetvégi jegyzeteket. A lábjegyzeteket arab számmal kell írni, számozásuk folytatólagos. A mondatvégi lábjegyzetszámok mindig a mondatot záró pont után helyezkednek el, felső indexbe helyezve. A lapalji jegyzeteket Times New Roman betűtípussal, 10 pontos betűmérettel, egyes sortávolsággal, sorkizártan kell írni. A lábjegyzeteket nagybetűvel kell kezdeni, és ponttal kell befejezni. A lábjegyzetek a forrásokra, a szakirodalomra történ hivatkozást szolgálják. A főszöveghez kapcsolódó gondolatok kifejtése, kiegészít információk bemutatása is ezekben jelenik meg. Példa a lábjegyzetben történ szakirodalmi hivatkozásra:
Ha egy fejezetben többször is hivatkozunk ugyanarra a szakmunkára, akkor az első hivatkozást követően rövidítve utalhatunk vissza rá. Ha a hivatkozások között nem szerepel más hivatkozás, akkor az I.m. (= idézett mű), oldalszám, illetve az I.h. (= idézett hely) formát választjuk. Ha a hivatkozások között más hivatkozás is szerepel, akkor vissza kell utalni a korábbi hivatkozásra. 2. Szövegközi hivatkozás A szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után áll, például:
155) magyar nyelv hivatkozás esetén pl.: (Halász – Kovács, 2002: 145-147)
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés hivatkozása esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozásnál. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszer a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák: (Máté 1997: 44) A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab (1997): A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Haugen, Einar (1972): The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press, Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Báthory Zoltán (2003): Helyi tanterv. In: Szabó László Tamás (szerk.): Tantervelmélet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 134–138. p. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Buda András (2002): Eszköz. Educatio, 4.sz. 578–586. p.
Az internetes források esetében fel kell tüntetni a szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát. Pukánszky Béla: Pedagógiai és pszichológiai tudományos iskolák a szegedi egyetemen. http://www.edu.u-szeged.hu/nt/hu/?q=hu/informaciok/tortenet; 2016.05.02.h.
Dőlt betű használata – kurziválásMűcímek esetében használatos. Például: Das wohltemperierte Klavier. Elemzésekben a hangneveket lehet dőlt betűvel írni. Például: asz, fisz.
Idézőjel Idézőjelet csak idézeteknél használunk, mely alul nyit és felül zár a következőképpen: „…”.
ZárójelA zárójelet csak kiegészítő információk esetén használjuk, például kottapéldákra, ábrákra, mellékletekre, táblázatokra történ utaláskor vagy születési dátumok megadásánál. A főszöveghez képest kevésbé lényegesnek tűnő gondolatok elkülönítésére azonban nem a zárójel, hanem a lábjegyzet szolgál.
MellékletA függelék akár több fejezetből is állhat. Tartalmazhat kottapéldákat, közreadásokat, adatgyűjteményeket, táblázatokat, fényképeket. Melléklet lehet CD, CD-ROM, DVD is.
Felhasznált irodalomA fejezet tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni a feldolgozott irodalmat. A külföldi szerzők neveit fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. A felhasznált irodalmat Times New Roman betűtípussal, 12 pontos betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan kell írni. Az egyes bibliográfiai adatok között nem kell kihagyni sorközt. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerül pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni.
Példák Szerző Neve (évszám): Könyv címe. Kiadó, Város. Kolneder, Walter (1982): Vivaldi. Gondolat Kiadó, Budapest.
Szerző Neve (Évszám): Tanulmány címe. Folyóirat neve, folyóiratszám valamint az oldalszám. Buda András: Eszköz. Educatio, 2002. 4. sz. 578–586. p. Smith, Peter J.: Workplace Learning and Flexible Delivery. Review of Educational Research, 2003. no. 1. 53–88. p.
Egyéb követelményekA szakdolgozatot A/4 szabvány méret fehér papír egyik oldalára nyomtatva kell elkészíteni egy példányban számítógépes szövegszerkesztővel. Betű nagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2–2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások nélkül. Új gondolat mindig bekezdéssel indul. Ez alól kivétel a fejezet, alfejezet első bekezdése, mely a sor elején indul. A szakdolgozat javasolt terjedelme: minimum 30, maximum 40 oldal (60.000-80.000 karakter szóköz nélkül), mellékletek nélkül. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, és archiválás céljából feltöltendő a Bessenyei György Tanárképző Központ által megadott tárhelyre. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határidejét a mindenkori intézményi Időrendi mutató határozza meg. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 6. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatot a hallgató a feltöltésre használt elektronikus felületen tekintheti meg. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nem azonosíthatók. A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik: még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
1. sz. melléklet
SZAKDOLGOZAT
xy neve
201…
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe Hallgató neve Hallgató szakja Konzulens: neve, beosztása 20….
3. sz. melléklet NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Zenei Intézet
SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS RLAP
1. konzultációs félév Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
A leckekönyvbe is bekerül gyakorlati jegy: ________________________
2. konzultációs félév
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
Kijelölt feladatok: ____________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Elvégzett feladatok: __________________________________________________________ _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________
Dátum: ___________________________
A leckekönyvbe is bekerül gyakorlati jegy: ________________________
Aláírásommal igazolom, hogy a hallgató beköttetheti és leadhatja szakdolgozatát.
___________________________ témavezető
5. sz. melléklet Konzultációs ütemtervA hallgató félévenként legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval. A munkarend ütemezésétől függően az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. A hallgatónak is van lehetősége több konzultációt kérni konzulensétől, amennyiben kutatása során olyan új kérdések merülnek fel, melyek döntően befolyásolják a dolgozatírás menetét. Az első félévAz első konzultáció alkalmával a témavezető oktató tájékoztatja a hallgatót a három félév, valamint az aktuális félév munkarendjének időbeli eloszlásáról. A hallgató és a témavezető oktató egyeztetik a felhasználható irodalmak körét, valamint a konzulens tanár ismerteti a forrásgyűjtés lehetséges módszereit. A hallgató köteles önállóan elkészíteni a félév során egy minimum három oldal terjedelmű tervet, melyben ismerteti hipotézisét, az önálló kutatás során használatos módszereket, valamint a témával kapcsolatban megjelent szakirodalmakat. A tervet a szakdolgozat megírása során alkalmazott formai szempontok alapján kell elkészíteni. A hallgató köteles konzulense számára bemutatni dolgozata belső oldalait, melyek tartalmi és formai rendjéről a szakdolgozati útmutató rendelkezik. Feladat a hallgató által bemutatott terv kidolgozása a szakdolgozat bevezetés cím fejezetének tartalmi és formai követelményeinek megfelelően. A hallgató köteles elkészíteni szakdolgozatának tárgyalási szakaszából az előkészítést, valamint szóban ismertetnie kell a tárgyalási szakasz kifejtésének koncepcióját. Összegzés:
A második félévA hallgató köteles ismertetni dolgozatának aktuális állapotát a Zenei Intézet által szervezett szakdolgozati megbeszélésen. A megbeszélésen részt vesznek a szakdolgozatot író hallgatók, a munkájukat segít oktatók, témavezetők valamint a intézetigazgató által meghívottak. A megbeszélés időpontját az intézet minden esetben a félév első harmadára tűzi ki. A hallgató elkészíti a tárgyalási szakaszból a kifejtést, valamint a teljes befejezést. A hallgató csak a konzulens oktató beleegyezésével köttetheti be és adhatja le szakdolgozatát. Ennek igazolását szintén mellékelni kell a szakdolgozat leadásakor. Továbbá a szakdolgozat abban a félévben adható le, amely félév kezdetén a hallgató a szakdolgozatát legalább 50%-os készültségűre megírta. A hallgató a TVSz által meghatározott időpontig végleges, a szakdolgozati útmutatónak megfelel formában adja le dolgozatát. Összegzés:
Amennyiben a félévi ütemtervben foglaltak valamelyikét a hallgató nem teljesíti, úgy azt a témát vezet oktató minden esetben köteles feljegyezni a szakdolgozati konzultációs űrlapon.
6. sz. melléklet Szakdolgozati bírálat
Hallgató neve, szakja: A szakdolgozat címe: A szakdolgozat témavezetője: A bíráló neve: A szakdolgozatot a bíráló az alábbi értékelési szempontok szerint minősíti (szerezhető összes pontszám: 100 pont)
dolgozat külleme): max: - 5
II. A dolgozat rövid, szöveges értékelése: (tartalmi erősségek, gyengeségek)
III. A dolgozat összpontszáma: IV. A szakdolgozat érdemjegye: (betűvel) (számmal) V. A záróvizsgán feltenni javasolt kérdések: 1.)
2.)
Nyíregyháza, 20……………………………………
………………………………………… a bíráló aláírása
7. sz. melléklet A szakdolgozat bírálati szempontjaiSegédanyag a bírálati lap kitöltéséhez Kapja: témavezető és bíráló1. A témaválasztás indoklása, célkitűzés, a probléma sajátossága: 0 – 15 pont a.) periférikusabb probléma megoldásához kapcsolódik, de a tudományágon belül újszerű kérdést vet fel 5 pont b.) az adott tudományágban, hazánkban széles körben kutatott, releváns 10 pont c.) az adott tudományágban, hazánkban kevésbé kutatott, de releváns 15 pont 2. Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai: 0 – 15 pont a.) csak általánosan ismert könyvekre, monográfiákra, tanulmányokra hivatkozik 4 pont b.) önálló adatgyűjtésre, elsődleges forrásokra, eredeti dokumentumokra alapozott 8 pont c.) szakmai folyóiratoknak vagy forrásoknak a témához tartozó kritikai áttekintését adja 12 pont d.) eredeti idegen nyelv szakirodalmat használ 15 pont 3. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0 - 30 pont a.) eredménye(i), korábbi megállapítás(ok) megismétlése(i), vagy nem bizonyított minden állítása 10 pont b.) következtetése(i) új(ak), de nyilvánvaló(ak), egyszerű(ek), a mindennapi tapasztalatból közvetlenül is adódnak 20 pont c.) kritikai elemzésekkel (hivatkozásokkal, adatokkal, tényekkel, azok összehasonlításával) igazolt új és eredeti megállapításokat ad 30 pont 4. A dolgozat szerkezete: 0 – 20 pont a.) nehezen áttekinthető, de követhető 5 pont b.) megfelel 10 pont c.) jól és ötletesen szerkesztett 20 pont 5. A dolgozat stílusa: 0–5 pont a.) nehézkes fogalmazás, de a szakkifejezések használata helyes 2 pont b.) szabatos, jól követhet fogalmazás, a szakkifejezések használata helyes 5 pont
6. Az irodalomjegyzék és mellékletek: 0 – 10 pont a.) a felvett bibliográfiai adatok pontosak, de nem minden feltüntetett hivatkozás szerepel bennük, vagy a mellékletek nehezen kezelhetők, kevésbé áttekinthetők,esetleg hiányosak 2 pont b.) a szövegben említett mű szerepel az irodalomjegyzékben és a mellékletek áttekinthetőek, esztétikusak 10 pont &n |
Zárószigorlati témakörök
Népzene- és népikultúra-tanári szak zárószigorlata és a diplomakoncert követelményei
A szigorlat célja: a szak teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex módon történő számonkérése A szigorlat módja: szóbeli vizsga A szigorlat ideje: a szakmai kreditek megszerzése után, a gyakorlati év megkezdése előtt Vizsgabizottság: a szakdiszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített oktató A szigorlat tételei: A Népzeneelmélet
Néprajz
C Szakmódszertan
Népzene- és népikultúra-tanári szak diplomakoncert követelménye
A diplomakoncert célja: A megszerzett egyéni hangszeres tudás szólisztikus, és kamarazenekari formában való bemutatása. A diplomakoncert módja: nyilvános hangverseny. Ideje: a szakmai kreditek megszerzése után, a gyakorlati év megkezdése előtt. Vizsgabizottság összetétele: elnök, aki minősített oktató; külső társelnök, aki minősített oktató, vagy a szakterület elismert szaktekintélye; a szakdiszciplináris terület oktatói.
Követelmények:
A diplomakoncert műsorideje személyenként minimum 20, maximum 25 perc, melyet a hallgató önálló műsorként egyhuzamban mutat be. A koncertprogramot a hallgató önállóan válogatja és szerkeszti meg. Az összeállításban kötelezően három zenei dialektus autentikus, tájra jellemző zenei anyagából három műfaj (lírai dalok, szokásdalok, tánckíséret) szerepeljen a hagyományoknak megfelelő hangszerelésben. A három összeállításból legalább egy összeállításban énekeljen is a vizsgázó. A koncertprogramban a főiskolai hallgatók mellett meghívott vendégelőadók is szerepelhetnek (maximum 5 fő). A vizsgán az alkalomhoz illő, a műfaj sajátosságainak megfelelő öltözékben kell megjelenni.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| rajz- es vizualiskultura-tanar | rajz- és vizuáliskultúra-tanár |
Adatlap
Rajz- és vizuáliskultúra-tanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A rajz- és vizuáliskultúra-tanár szak felelőse: Dr. Szepessy Béla főiskolai docens Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez rajz- és vizuális kultúra osztatlan tanárképzési szakon
1. Általános tudnivalók A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű, amelynek témája lehet diszciplináris, szakmódszertani vagy mindkettő. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. Szakdolgozat választására 60 kreditpont teljesítését követően van lehetőség. A szakdolgozat két féléves tantárgy, melyet a hallgató a 7. és 8. félévben vehet fel a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30., ill. február 28. (őszi/tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet.
2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (nem publicisztikai jellegű), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem a képek, ábrák közlésével is). Nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja.
A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1-2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló és a téma tágabb összefüggései • a problémakörrel kapcsolatos irodalom, képi források feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom illetve képi forrásanyag kiválasztása; • annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni (stílustörténeti vagy fogalomtörténeti háttér bemutatása) III. Eredmények és értékelésük • a témának megfelelő alfejezetekben a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; • itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely a helyzetértékelésben/ megoldáskeresésben jól elhatárolható más személyek véleményétől; • a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a bevezetőben megfogalmazott saját hipotéziseire/ problémafelvetésére. IV. Összefoglalás • a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; • az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. V. Irodalomjegyzék • A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VI. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
3. Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet). (Viszont a szakdolgozati lapot és a konzultációs lapokat csak mellékelni kell, nem a bekötött szakdolgozat részei.) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A pontos oldalszámokat tartalmazó tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált képeket és ábrákat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Szövegközi idézetek A művész írásaiból, publikált interjúból kiemelt, szó szerinti idézeteket el kell különíteni a főszövegtől idézőjellel. Másik megoldásként Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül a lap jobb és baloldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. A témavezető útmutatásának megfelelően.
Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Újabban ajánlott a szövegközi hivatkozás: a hivatkozott szövegrész után zárójelben, oldalszámmal, például:
A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni (azonban a lábjegyzet nem a szómagyarázat helye). (Alternatív hivatkozási mód: a hivatkozott szövegrész után lábjegyzet beszúrása, ahol hasonlóképp a szerző neve, évszám, oldalszám szerepel.) Szóbeli közlésre (interjú) való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése.
A hivatkozás feloldása a dolgozat végén, az Irodalomjegyzékben az alábbi formában: Szabó Júlia 1971. A magyar aktivizmus története. Akadémiai Kiadó, Budapest Farkas Zsuzsa – Sz. Kürti Katalin 2004. Munkácsy Mihály és a fotográfia. Magyar Fotográfiai Múzeum, Budapest Cabello, Juan – Dávid Ferenc – Wehli Tünde – Derdák Éva – Bérci László – Sedlmayr János – Szekér György 1993. A tari Szent Mihály-templom és udvarház. Akadémiai Kiadó, Budapest Tanulmánykötetből, folyóiratból vett írás esetén, az irodalomjegyzékben a cikk teljes terjedelmének oldalszámát kell szerepeltetni: Gráfik Imre 1975. A családon belüli tulajdonjelek. In: Voigt V. – Szépe Gy. – Szerdahelyi I. (szerk.): Jel és közösség. Budapest. 67-81. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni: H. Nagy Péter: Szimbólum és/vagy allegória 2002 In: Iskolakultúra, 2002. (12. évf.) 6-7. sz. 112-122. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00000/00011/00061/pdf/iskolakultura_EPA00011_2002_06_07_114- 122.pdf [2018. okt. 22.]
Irodalomjegyzék A feldolgozott szakirodalmi művek száma tíznél nem lehet kevesebb. A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani.
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2–2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme 40-60 oldal mellékletek nélkül. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám a hivatkozásokkal: 80 000–120 000 között szóközökkel együtt. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD- vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz mellékelni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a négy félév konzultációs űrlapjait. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani. Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása:
1 . sz. melléklet
SZAKDOLGOZAT
a hallgató neve
2018
2. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe
A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása
2018.
3. sz. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………………………… Szak: …………………………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ……………………………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………...………… című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………….
……………………………………. a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása: Bíráló munkahelye:
……………………………….. dátum
………………………………….. a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap a ………….. félévben
Név: __________________________________________ szak: _______________________ Szakdolgozat címe: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Témavezető: ___________________________________
Kijelölt feladatok:_________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:_________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Nyíregyházi Egyetem, Vizuális Kultúra Intézet, |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| termeszetismeret-kornyezettan tanar | természetismeret-környezettan tanár |
Adatlap
Természetismeret-környezettan tanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A természetismeret-környezettan tanár szak felelőse: Dr. Kiss Ferenc főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése |
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez Környezettan-természetismeret (osztatlan) tanárképzési szakon
A szakdolgozat a hallgató egyik szakjának megfelelő, önálló munkán alapuló írásbeli mű. Célja annak bizonyítása, hogy a hallgató tanulmányai folyamán megfelelő elméleti alapokat szerzett ahhoz, hogy a választott területhez kapcsolódó témát a rendelkezésre álló hazai és külföldi szakirodalom alapján egyéni megközelítésben dolgozza fel. A szakdolgozatnak tartalmát tekintve diszciplináris jellegűnek kell lennie. A szakdolgozat kreditértéke 8 kredit. A szakdolgozat két féléves tantárgy, mely a hallgató döntése alapján a 7. és a 10. félév között bármikor felvehető a Neptun-rendszerben. A címek (témák, témavezetők) listáját az aktuális félév kezdetekor a szak felelőse bocsátja a hallgatók rendelkezésére, akik választásukat a témavezetővel egyeztetik, és témaválasztó lapot töltenek ki négy példányban (hallgató, témavezető, tanulmányterület-felelős, tanulmányi előadó). A szakdolgozat témavezetője a Nyíregyházi Egyetem oktatója. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Hallgatói Szolgáltató Központ határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a témaválasztás félévében szeptember 30, ill. február 28 (őszi / tavaszi félévnek megfelelően). A hallgató félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető oktatóval, aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja (5. sz. melléklet). Az előírtnál több konzultációra is sor kerülhet. 2. Tartalmi követelmények A dolgozat címe: a dolgozat tartalmának, mondanivalójának tömör kifejezése; utal a dolgozat központi témakörére/témaköreire; amennyiben a cím nem egyértelműen igazít el a tárgyat illetően, akkor szükséges magyarázó alcím adása. A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). A dolgozat részei I. Bevezetés A dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása; a témaválasztás indoklása; a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása; a kifejtés menetének és logikájának, rövid ismertetése; az alkalmazott módszerek bemutatása; a szükséges lehatárolások: terjedelmi korlátok vagy egyéb okok miatt a dolgozat egyes, a címben jelzett témához természetes módon kapcsolódó egyéb területek közül mire nem tér ki, terjedelme rövid (1–2 oldal). II. Irodalmi összefoglaló · a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása; · annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.) III. Anyag és módszer A vizsgálat során használt anyagok, eszközök, módszerek (mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.) ismertetését olyan részletességgel kell megadni, hogy elvben a munkát a leírás alapján meg lehessen ismételni. IV. Eredmények és értékelésük · a választott probléma leírása, értékelése úgy, hogy a szakdolgozatban szereplő megállapítások megalapozottak, tényekkel és érvekkel alátámasztottak; · itt jelenik meg a szerző személyes állásfoglalása, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől; · a tapasztalatokat a szerző visszacsatolja a megfogalmazott hipotézisekre / problémafelvetésre. V. Összefoglalás · a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása; · az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése. VI. Irodalomjegyzék · A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők nevei alapján alfabetikus sorrendben készül. (Bővebben ld. a formai követelményekben.) VII. Mellékletek (nem kötelező) Azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimédiás adathordozók megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével, alfejezetével szoros kapcsolatba vagy nem hozhatók, vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet. A mellékleteket mindig el kell látni számmal, címmel, és azokat a tartalomjegyzékben is fel kell tüntetni.
Formai követelmények A borító A lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve. (1. sz. melléklet) A belső borító és jogi nyilatkozat A belső borítónak a következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény neve, a szakdolgozat címe, a hallgató neve, szakja, a témavezető neve és beosztása, a beadás éve. (2. sz. melléklet) Nyilatkozat a szerzői és adatvédelmi jogokról, melynek helye a belső borító után, önálló oldalon van. (3. sz. melléklet) Tartalomjegyzék, oldalszámozás A tartalomjegyzék a belső borítót követő oldalon található. Az oldalszámozás a főrész első oldalával indul és érvényes a bibliográfiában is. Ábrák, táblázatok A dolgozatban felhasznált ábrákat és táblázatokat be kell számozni. Ha nem saját készítésű, a forrásokat meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Idézetek A szó szerinti idézeteket el kell különíteni a főszövegtől Times New Roman betűtípussal, 10-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal, sorkizártan, idézőjel nélkül. Ebben az esetben a lap jobb és bal oldali margójától nagyobb távolságra behúzva, tömbszedésben kell közölni. Az idézetek terjedelmét a témavezető maximálja. Irodalomjegyzék A bibliográfia tartalmazza a szakdolgozat lábjegyzeteiben felsorolt összes szakirodalmi hivatkozást. A szakdolgozatban rövidített formában szereplő irodalmat feloldva, teljes alakban kell megadni. A feldolgozott irodalmat a szerzők nevének betűrendjében kell felsorolni. A külföldi szerzők nevét a fordított sorrendben kell megadni úgy, hogy a vezetéknévtől vesszővel elválasztjuk a keresztnevet. Ha egy szerzőtől több műcímet is idézünk, akkor a megjelenés sorrendjében kell a régebbitől a közelebbiig feltüntetni az adatokat. Minden egyéb, itt felsorolásra nem kerülő pontban a témavezető oktató tud segítséget nyújtani. Hivatkozások A tudományágnak megfelelően, a témavezetővel egyeztetve történik a hivatkozás módja. A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni. Bármelyik hivatkozási módot használja is a szerző, egy a fő: legyen egységes és következetes. Ajánlott a szövegközi hivatkozás a hivatkozott szövegrész után, például:
Amennyiben szó szerint átvett idézetről, vagy valamilyen felsorolás, ábra, táblázat átvételéről van szó, az oldalszámot mindenképpen meg kell adni. A szövegközi hivatkozás esetén a lábjegyzeteket kiegészítő információk közlésére kell használni. Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a szó szerinti hivatkozás esetében. Alternatív hivatkozási mód a lábjegyzetekben történő hivatkozás. Szóbeli közlésre való hivatkozás esetén elég a név és az évszám feltüntetése. Kereszthivatkozás esetén a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük. Fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézeteket nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre, pl. Idézi Inzelt 1992. Példák (Máté 1997: 44). A hivatkozás feloldása a dolgozat végén: Máté Jakab 1997. A 19. századi nyelvtudomány rövid története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Haugen, Einar 1972. The Ecology of Language. Essays. Stanford University Press. Stanford, California. A hivatkozás feloldása tanulmánykötetből vett írás esetén: Benkő Loránd 1988. Irodalmi nyelv – köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó. Budapest. 15–33. A hivatkozás feloldása abban az esetben, ha az írás folyóiratban jelent meg: Jakab István 1989. A magyar nyelv szlovákiai változatai. Magyar Nyelvőr 140–9. Ha a folyóirat nem évfolyamonként, hanem lapszámonként kezdi újra az oldalszámozást, akkor a következő módon kell feloldani a szövegközi hivatkozást: Kulcsár Szabó Ernő 1987. Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs 12: 159–64. Az internetes források esetében tüntesse fel a hallgató az eredeti forrást. A szerzőt, a címet, az internetes címet (URL), valamint a letöltés dátumát is meg kell jelölni. Zsidó Ferenc 2013. Nem könyvdráma! Székelyföld. július http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTk4OQ== [2014. okt 22.]
Egyéb követelmények A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű papírra kell elkészíteni számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12, betűtípus: Times New Roman, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 2,5 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2-2 cm margóval. A folyó szöveg mindvégig sorkizárt legyen, elválasztások és üres sorok beszúrása nélkül. A római számmal jelölt fő fejezetek új oldalon kezdődjenek. A szakdolgozat terjedelme minimum 40, maximum 80 oldal, mellékletek nélkül, lehetőség szerint kétoldalasan nyomtatva. A terjedelem a címlap, a tartalomjegyzék, a mellékletek és az irodalomjegyzék nélkül, a főszövegre értendő. Karakterszám: 80000 és 160000 között. A szakdolgozat bármilyen kötésben (hőkötött, gyorsfűzött stb.) leadható, hozzá mellékelt CD-vel (vagy DVD-vel), melyen a teljes anyag elektronikus formában megtalálható. A szakdolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A szakdolgozat leadásának határideje április 30, keresztfélév esetén november 30. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálata a 4. sz. melléklet alapján készül el. A bírálatról a hallgatót a szakjának megfelelő témafelelős intézet tájékoztatja. A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős intézet szervezésében a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik. A szakdolgozatot magyar nyelven kell benyújtani.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelenre való minősítését vonja maga után az alábbi körülmények valamelyikének vagy mindegyikének fennállása: A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül: a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül, azaz plágium. A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. A dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza. A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2017.
2. sz. melléklet NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve Szak A témavezető neve, beosztása 2017.
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: …………………………………………………………………………………………….. Szak: …………………………………………………………………………………………… Neptun-kód: ………………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, …………………………………….. ………………………………… a hallgató aláírása 4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Szakmai zárószigorlat témakörei |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| testnevelo tanar | 1 | testnevelő tanár |
Adatlap
Testnevelő tanár A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A testnevelő tanár szak felelőse: Dr. Vajda Ildikó főiskolai tanár Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A TESTNEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETBEN
NYÍREGYHÁZA, 2016.
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek intézeti szintű szabályozást igényelnek. A Testnevelési és Sporttudományi Intézetben ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók. Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről az egyetem Tanulmányi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a téma választása
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató természettudományos irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról, valamint a tanári végzettséget adó szakokon hogyan tudja az előzőeket pedagógiai és módszertani ismereteivel szintetizálni.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést. Irodalmi áttekintés: A tankönyvek, kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és a legismertebb külföldi irodalomra és azt sokoldalúan értékeli. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, hangsúlyozza az új tudományos felfedezéseket, valamint új szempontok szerint értelmezi és a szaktudománya rendszerébe integrálja azokat. Kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. (A tankönyvi szövegek összeollózása kerülendő!) Feltételezés, kérdésfeltevés: A témával kapcsolatban felmerülő kérdések megfogalmazása illetve a problémához kapcsolódó feltételezések bemutatása. Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, stb.) általános jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb. Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá. Következtetések: A feltett kérdésekre megadja a szerző a válaszokat és ezek segítségével a hipotéziseiről döntést hoz. Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel. Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket. Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban. Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. (A Magyar Sporttudományi Szemle közlési feltételeinek figyelembevételével!) Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát (név, évszám). A jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben. A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza meg. Ha ugyanabban az évben ugyanattól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével Bevezetés Irodalmi áttekintés Feltételezés, kérdésfeltevés Anyag és módszer Eredmények Következtetések Összefoglalás Irodalomjegyzék Mellékletek
4. A munka ütemezése
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát, számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket.
5. A szakdolgozat minősítése
0-50 elégtelen (1); 51-62 elégséges (2); 63-74 közepes (3) 75-86 jó (4) 87-100 jeles (5)
1. sz. melléklet (külső fekete címlap) SZAKDOLGOZAT NYÍREGYHÁZA, 2016.
Kiss Péter Tamás
2. sz. melléklet (belső címlap) NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe Hallgató neve Konzulens: Neve, beosztása 2014
3. sz. melléklet (minta) IRODALOMJEGYZÉK
ÁCS P. (2009): Sporttudományi kutatások módszertana. PTE-TTK TSTI, Pécs. BABBIE, E. (2008): A társadalomkutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest. CSÁNYI T. (2008): Tanítási stratégiák, és a differenciálás dimenziói a testnevelésben. In: ARDAY L., TIHANYINÉ H. Á. (szerk): Kézikönyv az alsótagozatos testnevelés tanításához. Okker Kiadó, Budapest, 95-100. HAMZA I., KARÁCSONY I., MOLNÁR F. VÍGH L., GYULAI G., (2000): Torna 1x1. Hamza István magánkiadása, Budapest. KECSKEMÉTI L., IZSÓ L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. KRUBER, D. (2000): Az atlétika oktatása tornateremben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs. MORVAY-SEY K., RÉTSÁGI E. (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról. Egy pécsi vizsgálat eredményei. Új Pedagógiai Szemle. 6: 3-4. 129-139. SOMODI L. (2003): Mozgáskoordináció- és gyorsaságfejlesztő gyakorlatok óvodától felnőtt korig. Baráti Bőrlabda Futball Klub, Budapest.
4. sz. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név:………………………………………………………………………………………… Szak:……………………………………………………………………………………… NEPTUN kód: …………………………………………………………………………… jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
|
Zárószigorlati témakörök
A tanári szakképzettség zárószigorlata |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| tortenelemtanar es allampolgari ismeretek tanara | történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára |
Adatlap
Történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára A képzésért felelős oktatók: - A tanárképzésért felelős vezető: Dr. Szabó Antal főiskolai tanár - A gyakorlati képzés felelőse: Dr. Vallner Judit főiskolai tanár - A történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára szak felelőse: Dr. Buhály Attila főiskolai docens Kreditkövetelmény: 1. szakképzettség: 91 kredit 2. szakképzettség: 91 kredit szakdolgozat: 8 kredit szabadon választható tantárgyak: 12 kredit
Tanári felkészítés: szakmódszertanok: 16 kredit pedagógia-pszichológia: 28 kredit gyakorlat: 54 kredit
A szakpáros képzésben egy szakdolgozatot kell írni. Az ismeretek egymásra épülése részletesen link Kreditallokáció részletesen link Idegennyelvi követelmény: A mesterfokozat megszerzéséhez az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. Kredit nélküli követelmények: - Anyanyelvi ismeretek - Általános testnevelés - Szakmai zárószigorlatok és pedagógia-pszichológia zárószigorlat teljesítése
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató osztatlan történelem és állampolgári ismeretek tanára szak hallgatóinak szakdolgozat készítéséhez
Általános tudnivalók A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő önálló munkán alapuló írásbeli mű, amely a hallgató alapos szakmai ismereteit bizonyítja. A szakdolgozat témája az osztatlan tanárképzési szakhoz kapcsolódik. A hallgató egyik szakjához kapcsolódóan egy szakdolgozatot készít. A választott téma hazai és nemzetközi szakirodalmon alapuló önálló kidolgozásával bizonyítja a szakdolgozat készítője, hogy az egyetemi képzés keretében megszerzett kompetenciákat és ismereteket képes önállóan rendszerezni, szintetizálni és alkalmazni. A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának IV. 18. §. rendelkezik a szakdolgozatírás azon kérdéseiről, melyek intézeti szintű szabályozást igényelnek. Az osztatlan történelem tanárszakon elkészített szakdolgozat értéke 8 kredit.
A szakdolgozati címek választása és a szakdolgozatok meghirdetésének rendje A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat IV. 18. §. 3. értelmében a „szakdolgozati címválasztás előzetes feltétele, hogy a hallgató tanulmányai során összegyűjtsön 60 kreditet (…). Amennyiben a hallgató a fenti kreditet akkumulálta, a szakdolgozati cím választására jogosult.” A szaktanszékek a témavezetők által kiírt címeket minden év április 30-ig közzéteszik az intézeti tanszék honlapján és a hirdetőtáblán. A közzététel után lehetséges az egyes témavezetőkkel való egyeztetés, a cím pontosítása stb. A szakdolgozat témája lehet: a.) diszciplináris, azaz a történettudomány valamely témakörével, problémájával foglalkozó; b.) módszertani, azaz a történelemtanítás valamely módszertani problémájával, vagy egy adott történelmi esemény, probléma, jelenség tanításával foglalkozó. A szakdolgozati cím a szakdolgozati lap kitöltésével és leadásával válik véglegessé. A szakdolgozati lap formáját a Tanulmányi Osztály határozza meg. A szakdolgozati lap leadásának határideje a szakdolgozat-választás félévében (legkésőbb a hatodik félévben) a vizsgaidőszak utolsó napja. A diszciplináris témaválasztás esetén célszerű a szakdolgozat készítést a témavezető oktatóval folyamatosan konzultálva a 7. és 8. félévre koncentrálni, míg a szakmódszertani jellegű téma megírása a külső tanítási gyakorlattal töltött 9. és 10. félévre is eshet.
A szakdolgozat megírásának általános menetrendje A szakdolgozati bejelentőlap leadását követő félévekben félévente legalább két alkalommal köteles konzultálni a témavezető tanárral (konzulens), aki ezt a konzultációs űrlapon aláírásával igazolja. A szakdolgozatot a tanulmányok utolsó félévében, a záróvizsga előtt legalább 30 nappal kell benyújtani a szaktanárnak hagyományos bekötött formában egy példányban, és egyidejűleg elektronikusan feltölteni a Nyíregyházi Egyetem szakdolgozattárába. A dolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati lap hallgatói példányát és a konzultációs űrlapot. A határidőn túli beadásról a TVSz. rendelkezik. A szakdolgozat bírálatát a TVSz. rendelkezéseinek megfelelően kell elkészíteni. (TVSZ IV. 18. § 6. és 7.) A szakdolgozat védése záróvizsga keretében zajlik. A szakdolgozatvédés a témafelelős tanszék szervezésében ugyancsak a TVSz. és a záróvizsga-szabályzat szerint történik.
Tartalmi követelmények (A szakdolgozatírás menete, munkafázisai)
Általánosságban a szakdolgozatok két típusa különböztethető meg:
1. Saját vizsgálaton, önálló adatgyűjtésen alapuló korpusz feldolgozása, elméleti vagy gyakorlati jellegű szakmunka. 2. Kompiláció, azaz a tárgykörrel kapcsolatos eddig megjelent szakirodalom elemző, értékelő feldolgozása, bemutatása. Nem „összeollózása”, mivel a dolgozatnak azt kell bizonyítania, hogy a szerző kritikus szemmel tanulmányozta a szakirodalmat, s képes volt ezt összefoglalni, kapcsolatot teremteni a nézőpontok között, átfogóan felvázolni az adott problémát. Különösen célszerű vitatott tudományos kérdés ilyen módon való bemutatása, miközben kiderül a szerző álláspontja, véleménye is. Természetesen e két szakdolgozattípus nem választható el egymástól mereven, a leggyakrabban a kettő összekapcsolódik, mindkét típus jegyeit magán hordozó szakdolgozat is elkészíthető.
1. munkafázis: a téma kijelölése
A fölkészültségnek és az érdeklődési körnek megfelelően történik. Fontos a találó cím megválasztása, célszerű alcímet is alkalmazni.
2. munkafázis: az anyaggyűjtés
a) A szakirodalom felkutatása és kijegyzetelése, amely szó szerinti vagy tartalmi idézés formájában jelenik meg a dolgozatban. Föltétlen föl kell jegyezni a felhasznált irodalom/könyv/tanulmány/cikk szerzőjét, a mű címét, a kiadás helyét, évét (l. később a hivatkozásnál). A forráskutatás, a kiválogatás módszerei: — rendszeres kutatás: a szakirodalom szisztematikus átfésülése fordított időrendben, tehát a legfrissebbektől haladunk visszafelé. — hólabdarendszer: a friss publikációkból kiindulva a hivatkozások fonalán haladunk. Ilyenkor elsősorban az ún. rejtett bibliográfiák felkutatása és felhasználása történik, tehát a kézikönyvek fejezeteinek, tudományos folyóiratok közleményeinek a végén található szakirodalmi tételeké. A szakirodalom felkutatása során két szempontot feltétlen szem előtt kell tartani: a legfrissebbek kerüljenek be a szakdolgozatba (l. hólabdarendszer); a legfontosabb, legismertebb szakkönyvek semmiképpen ne maradjanak ki! Az alábbi elsődleges és másodlagos források használhatók fel: segédkönyvek (szaklexikonok, szótárak, szöveggyűjtemények, szakenciklopédiák), kézikönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanulmánygyűjtemények, monográfiák; tanulmányok, tudományos cikkek, referátumok. b) A vizsgálandó anyag (korpusz): adatok, dokumentumok összegyűjtése, levéltári kutatása. Az anyaggyűjtés során a cédulázás módszerével is dolgozhatunk. A szakdolgozat-készítés ezen szakaszában is a hallgató folyamatosan egyeztetni köteles a témavezetővel, illetve meghatározott időközökben a szakdolgozónak számot kell adnia az elért eredményeiről, be kell mutatni munkajegyzeteit, ugyanakkor segítséget kérhet a felmerült nehézségek megoldásához.
3. munkafázis: az elrendezés
A gyűjtött anyagnak és saját mondanivalónknak a fő rendezési elvek (elsősorban logikai, ok-okozati elv, másodsorban időrendi elv), valamint rendezési szempontok szerinti sorrendbe állítása. Rendezési szempontok: egység (minden megállapításunknak, esetleges kitérőnknek a központi témára kell vonatkoznia), teljesség (a témáról minden lényeges részletet, megállapítást közölni kell), haladás (minden kisebb és nagyobb egység az azt megelőző részre épüljön, azt vigye előre, és a következőt készítse elő), arányosság (az egyes részek terjedelme az adott gondolati egység tartalmi fontosságától függjön.
A dolgozat tagolása:
I. Bevezetés
II. Tárgyalás
1. Előkészítés 2. Kifejtés
III. Befejezés A dolgozat információértékében folyamatosan gazdagodik, majd a tetőpontra jutva lezárul. Így a szerkezeti váz egy ballisztikus görbéhez (ívhez) hasonlít:
Bevezetés Előkészítés Kifejtés Befejezés Tárgyalás
Ajánlott arányszámok a részek között: 1:6:1. Például egy 40 oldalas szakdolgozat arányai: bevezetés kb. 5 oldal, tárgyalás: kb. 30 oldal, befejezés: kb. 5 oldal. (Természetesen a számok hozzávetőlegesek, a terjedelem mindig függ a témától és a tárgyalásmódtól.)
I. Bevezetés
Tartalmaznia kell a téma- és célmegjelölést, a témával kapcsolatos adatokat (hely, közreműködő stb.), a vizsgálódás menetét, a vizsgálati minta bemutatását, a hipotézist, az alkalmazott módszereket, és körül kell határolni a témát.
II. Tárgyalás
1. Előkészítés
Ebben a részben történik a téma kifejtéséhez szükséges előismertek tisztázása. Nyilvánvaló, hogy egy részét az olvasó is tudhatja, így a fő cél az aktivizálás, pontosítás, kiegészítés. Tartalmazza a probléma részletes fölvetését, mások véleményét a témáról, valamint az eddigi eredmények összegzését. Itt történik tehát a szakirodalmi források feldolgozása, idézése.
2. Kifejtés
A saját álláspont bemutatása az érvelés (bizonyítás, cáfolás) segítségével, itt történik az összegyűjtött anyag (korpusz) feldolgozása.
III. Befejezés
Tartalmaznia kell az eredmények összefoglalását, a tárgyalás főbb tételeit. Helyes, ha a fő logikai csomópontokat gyűjtjük úgy össze, hogy magasabb szintre helyezzük a mondandót. A befejezés kitekintő is kell, hogy legyen, azt is le kell írni, a tárgyalásban kifejtettek miért fontosak, hogyan hasznosíthatók az oktatásban. A befejezés szembesít a bevezetéssel. A kételyeket, kérdőjeleket is megfogalmazza, s nem utolsósorban tovább mutat: megfogalmazza azokat a területeket is, amerre tovább lehet folytatni a kutatást. (Így a szakdolgozat egy láncszemhez hasonlítható, amely egy hosszú lánchoz kapcsolódik, de nyitva van, hogy újabb láncszemeket lehessen hozzá fűzni.) A kidolgozás elvei: szakszerűség (a szaknyelv pontos használata), pontosság (a tények, idézetek, adatok hű és pontos közlése, a dolgozat tárgyilagosságát erősíti), szemléletesség (nemcsak a mértékletesen képszerű megfogalmazásban, hanem – ha szükséges – az ábrák, illusztrációk, grafikonok, táblázatok, diagramok közlésével is). Éljünk a számítógépes szövegszerkesztés kínálta lehetőségekkel! A dolgozat legyen egyéni és élményszerű, de csak olyan mértékben, hogy stílusa tudományos, igényes, irodalmi legyen. Az elrendezés, írás munkafázisában a témavezető és a szakdolgozó között folyamatos a munkakapcsolat, a találkozásaik időpontját, az elvégzett munkát, illetve a kiszabott jövőbeni feladatot a konzultációs lapon rögzítik.
Formai követelmények
1. A hivatkozás A felhasznált, feldolgozott irodalom tartalmi beemelése történhet szó szerinti idézetként (idézőjelben), vagy tartalmi idézetként (parafrázis), azaz más szerzők gondolatait saját szavainkkal adjuk vissza, jelenítjük meg. Minden tudományos igényű munkának ellenőrizhetőnek kell lennie, ezért van szükség hivatkozásra. A másoktól származó gondolatok forrását pontosan meg kell jelölni akár szó szerint, akár tartalmilag idézünk. (lásd A szakirodalom feltüntetésénél) Nem kell félni a lábjegyzetek számától, de arra vigyázni kell, hogy a dolgozatot nem 1–2 szakkönyvre való hivatkozás alapján írjuk meg. Arra kell törekedni, hogy feltárjuk az egy-egy témával eddig foglalkozó műveket, szakcikkeket, és bemutassuk, hogy a különböző időben készült írások szerzői hogyan látták a problémát. A szakirodalom körültekintő összegyűjtése és felhasználása, vagyis beépítése – és nem bemásolása – a dolgozatba, a munka értékelésekor nagy súllyal esik a latba.
2. Bibliográfia — rövidítés — lábjegyzet Az irodalomjegyzékbe a felhasznált könyvek, folyóiratcikkek kerülnek szerzőik ABC-rendjében. Ugyanitt oldjuk fel a lábjegyzetekben a hivatkozásnál alkalmazott rövidítéseket. A hivatkozás lábjegyzetben és ne végjegyzetben történjen. Beszúrása a szövegszerkesztő programban a következőképpen: Beszúrás–Hivatkozás–Lábjegyzet–Beszúrás. A lábjegyzetben használt forma egységesen az ún. rövid hivatkozás legyen, azaz a szerző családneve, az idézett mű megjelenési éve és az oldalszám Pl. Szabó 1985: 35. vagy Kristó 1979: 12–15. Az internetes forrásra, lelőhelyre hivatkozásnál az adott lelőhelyre mutató teljes linket kell feltüntetni és a letöltés időpontját (év, hónap, nap) jelölni. Pl. http://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_FI-1935_05/?pg=169&layout=s (Letöltés ideje: 2016. 03. 24.); vagy http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=7819 (Letöltés ideje: 2013. november 11.)
3. A borító Műbőrkötéses, a lap közepén található a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűvel, jobb alsó részén a hallgató neve, alatta a beadás éve.
4. A belső oldal
A következőket kell tartalmaznia: az oktatási intézmény megnevezése, a szakdolgozat címe, a témavezető neve, a szakdolgozat írójának neve, szakja (szakpárja).
5. A tartalomjegyzék A belső borító után következő oldalon található, fejezetcímeinek szó szerint egyeznie kell a dolgozatban szereplő címekkel (a betű nagyságában, típusában úgyszintén.) Hűen tükröznie kell a dolgozat tagolását. A fejezetek, alfejezetek tagolása történhet a következőképpen: I.
1.
2.
a)
b)
3.
II.
VI. Felhasznált szakirodalom
VII. Mellékletek, jegyzetek
Ha szükséges, a római szám és az arab szám közé felvehetjük az ábécé nagybetűit is. Ennél aprólékosabb tagolás nem ajánlott, mert követhetetlenné válik a dolgozat. Éljünk inkább az alfejezeteken belül a bekezdésekkel, azon belül pedig – ha még szükséges – a gondolatjeles tagolással. Ügyeljünk arra, hogy az azonos szinteken olvasható címek azonos betűnagyságúak legyenek, elhelyezkedésüket tekintve is egyezzenek meg (középen vagy bal oldalt), s abban is, hogy a cím után egy, kettő vagy három sorköz legyen egységesen!
A szakirodalom feltüntetése
A felhasznált szakirodalom tételes, betűrendes felsorolása mindazoknak a szakmunkáknak, amelyeket a szakdolgozat-készítés során feltárt, olvasott a szakdolgozó, illetve amikre a lábjegyzetekben hivatkozott (a szövegközi hivatkozások feloldása). Mindez természetesen a dolgozat befejezése után következik. A lista élére a levéltári források kerüljenek, utána az okmánytárak, szöveggyűjtemények, végül a szakkönyvek és folyóiratcikkek. Az internetes lelőhelyek listája külön blokkba kerüljön. A felhasznált szakirodalom feltüntetésének egyik lehetséges formája az alábbi táblázatos elrendezés:
ABC-rendbe szedése a műveknek a szövegszerkesztő programban: Táblázat–Az oszlop kijelölése–Sorba rendezés–Szöveg: emelkedő A táblázat keretének eltüntetése: Formátum–Szegélyek és mintázat–Nincs Legvégül számozatlan oldalon szerepel(het)nek a (kép)mellékletek, levéltári kutatások során fénymásolt dokumentumok, iskolai dolgozatok, a tárgy- és szómutató stb. Ha kép- vagy dokumentummellékletről van szó, akkor a képek, dokumentumok lelőhelyét, forráshelyét a Képek jegyzéke, vagy Mellékletek jegyzéke tartalmazza.
A szakdolgozat leadása, befogadása A szakdolgozat legkésőbb a 10. félévben az aktuálisan megállapított határidőig nyújtható be. A befogadásnál döntő a fent részletezett követelmények teljesülése, illetve a konzulens oktató pozitív jelzése a szakdolgozat készítési folyamat értékeléséről, amit részben a Szakdolgozat 1. és Szakdolgozat 2. gyakorlati jegyei is tükröznek. Nem fogadható be a szakdolgozat, ha a konzulens oktató azt írásban indokolva megtagadja többek között az alábbiak miatt: – A szakdolgozatban a fentebb tárgyalt főbb tartalmi és formai elemek nem azonosíthatók. – A dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül, a címben jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt. – A dolgozat több mint egy bekezdése kb. 3-4 mondat terjedelemben szó szerinti formában, vagy azt megközelítő módon egy adott műből építkezik, annak irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium). – A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy szakmunkából építkezik: még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben meg is jelöli a dolgozat írója. –A szakdolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza, terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér. A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
Egyéb követelmények
A szakdolgozatot A/4 szabvány méretű fehér papír egyik oldalára nyomtatva kell elkészíteni egy példányban számítógépes szövegszerkesztővel. Betűnagyság: 12 pontos, javasolt betűtípus: Times New Roman, 1,5-es sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 3–3 cm margóval. A szakdolgozat javasolt terjedelme: kb. 50 oldal, mellékletek nélkül.
SZAKDOLGOZAT
xy neve
2037. (a beadás éve)
2. sz. melléklet: belső címlap
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
A szakdolgozat címe A hallgató neve A témavezető neve, beosztása 2037. (a beadás éve)
3. sz. melléklet NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ............................................................................................................................................................................................ Szak: .......................................................................................................................................................................................... Neptun-kód: ............................................................................................................................................................................. jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a ..................................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................................................................... című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
………………………………… a hallgató aláírása
4. sz. melléklet Bírálati lap az osztatlan, kétszakos tanárképzési szak szakdolgozatához
A hallgató neve: A dolgozat címe: A témavezető neve, beosztása: A bíráló neve, beosztása:
……………………………… dátum …………………………………… a bíráló aláírása
5. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs űrlap
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
Kijelölt feladatok:________________________________________________________ _______________________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________Elvégzett feladatok: ______________________________________________________ _______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ Dátum: ___________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
A leckekönyvbe is bekerülő gyakorlati jegy: ________________________
___________________________ ___________________________ témavezető a szakdolgozat írója
|
Zárószigorlati témakörök
Szakmai zárószigorlat témakörei történelem tanárszakon |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||