|
c tipusu tantargyak listaja |
|
C típusú tantárgyak listája
|
|
|
|
|
|
|
biologia |
2 |
biológia |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: biológia
A szakképzettség oklevélben szerepő megjelölése: biológus
Alapképzési szak kódja: BIB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szabó Sándor főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 102 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 60 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 8 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja. A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
Specializáció:
- Alkalmazott biológus specializáció választás esetén a specializáció mintatantervében meghatározott 60 kredit kötelezően teljesítendő.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZETBEN A BSC ALAPKÉPZÉSI SZAKOKON
NYÍREGYHÁZA
Tartalomjegyzék
1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 3
2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének rendje, a téma választása ......... 3
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei ............................................................. 3
4. A munka ütemezése .............................................................................................................. 5
5. Mellékletek az útmutatóhoz ................................................................................................. 6
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata rendelkezik a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről. A Környezettudományi Intézetben ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók.
Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről az egyetem Tanulmányi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a téma választása
2.1. A szakfelelősök a szakdolgozati témákat minden év április 30-ig (illetve november 30-ig ha a szak mintatanterve három féléves szakdolgozati munkát ír elő) közzéteszik az egység honlapján és hirdetőtábláján.
2.2. A hallgató csak az alapképzési szakjának megfelelő témát választhat.
2.3. A szakdolgozatra történő jelentkezés a szakdolgozati témalap kitöltésével és leadásával történik. A szakdolgozati témalap formáját a Tanulmányi és Felvételi Csoport határozza meg.
2.4. A jelentkezés akkor válik véglegessé, amikor a hallgató a Szakdolgozat I. tantárgyat felveszi, és a szakdolgozati témalapot leadja.
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
A belső címlap (2. sz. melléklet), a jogi nyilatkozat (3. sz. melléklet) és a tartalomjegyzék után az alábbi fejezetekre kérjük tagolni a szakdolgozatot!
A dolgozat szerkezete, az egyes fejezetek tartalma feleljen meg az alapszak tudományterületén általánosan elfogadott elveknek.
A Környezettudományi Intézetben, a kísérleti munkát tartalmazó szakdolgozat esetén az alábbi felépítést javasoljuk:
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést.
Irodalmi áttekintés: A tankönyvek kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és a legismertebb külföldi irodalomra. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. Tankönyvi szövegek, korábbi szakdolgozatok összeollózása, illetve elektronikusan elérhető dokumentumrészletek beillesztése kerülendő.
Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.
Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá. Tartalmazza továbbá az alapvető következtetéseket.
Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel. Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban.
Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket.
Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A jelölésekben legyünk következetesek. A 5. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben.
A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza meg. Ha ugyanabban az évben ugyan attól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
3.2.1. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni.
3.2.2. A belső címlapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve, az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet), majd a jogi nyilatkozat (3. sz. melléklet).
3.2.3. A dolgozat részei (például természettudományos, kísérletes munka esetén):
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Anyag és módszer
Eredmények
Diszkusszió
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
3.2.4. Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 3,0 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint.
3.2.5. Az alcímeknél a decimális struktúrát alkalmazzuk.
3.2.6. Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg értelmezze. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat római számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A táblázatokra és ábrákra történő első utalás a szövegben – amennyiben lehetséges – a táblázattal és ábrával azonos oldalon legyen.
3.2.7. Az egyenleteket egyenletszerkesztővel kell elkészíteni, és középre kell rendezni, az egyenleteket számozni kell. Az egyenletek előtt 1,5-ös sortávolság kimarad.
3.2.8. Ha az ábrák, táblázatok, képek stb. száma nagy, akkor a dolgozat áttekinthetőségét növeli, ha azokat a szakdolgozat végén elhelyezett mellékletben közöljük. Az értelmezésük viszont az eredmények és diszkusszió fejezetben történjen.
3.2.9. Ha a dolgozat tárgyi eszköz elkészítését is eredményezte, annak fényképét a szakdolgozatnak tartalmazni kell, magát a tárgyat nem kell külön a dolgozathoz csatolni de a tanszéken álljon az érdeklődők rendelkezésére.
3.2.10. Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni.
4. A munka ütemezése
4.1. A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat.
4.2. A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak tájékoztatást a magyar és idegennyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről (szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket, kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat, stb. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa és végleges formába önthesse szakdolgozatát.
4.3. A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák eredményeit. (Konzulensenként minden félévben legalább két konzultáció ajánlott). A leckekönyvnek tartalmaznia kell a tantervben előírt számú félév végén a témavezető aláírását és a megítélt gyakorlati jegyet, melyeket a számítógépi rendszerben is rögzíteni kell.
4.4. Ajánlás a szakdolgozat elkészítésének időbeli ütemezéséhez 2 féléves szakdolgozati munka esetén.
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát és számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket.
4.5. A hallgatók a szakdolgozatot a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a tanulmányok utolsó félévében április 30-ig, illetve november 30-ig adják le egy példányban (bekötve és elektronikus adathordozón) az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati témalap hallgatói példányát is.
4.6. A független bíráló június 1-ig (illetve január 1-ig) készítse el értékelését és tegyen javaslatot a szakdolgozat minősítésére. A bírálók kijelölése a tanszékvezető feladata. A bíráló lehet a tanszék egyik oktatója, de lehet egy másik tanszéken dolgozó oktató is, illetve nem főállású, egyetemi diplomával rendelkező, külső szakember.
4.7. A bírálat szempontjai lehetnek a következők:
A dolgozat szerkesztése, stílusa. A szakirodalom feldolgozása és elemzése. A témafeldolgozási módszerek színvonala. Az eredmények értékelése, (az értékelés helyessége, teljessége, sokoldalúsága, az eredmények kellő bizonyítottsága, megalapozottsága, összevetése az irodalmi adatokkal), a következtetések és a javaslatok minősége Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága. Egyéb észrevételek. Kérdések, melyekre a választ a védésen kell megadni. Ajánlott a 3. sz. melléklet szerinti értékelő lap használata, amelytől a bíráló eltérhet a tudományágtól és a dolgozat jellegétől függően.
5. Mellékletek az útmutatóhoz
Külső címlap (1. sz.)
Belső címlap (2. sz.)
Jogi nyilatkozat (3. sz.)
Szakdolgozati bírálólap (4. sz.)
Az irodalmi hivatkozás módja (5. sz.)
1. sz. melléklet (külső címlap)
SZAKDOLGOZAT
Kiss Péter Tamás
NYÍREGYHÁZA, 20..
2. sz. melléklet (belső címlap)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakja
Konzulens: Neve, beosztása
20..
3. sz. melléklet (jogi nyilatkozat)
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ……………………………………………………………………………………………..
Szak: ……………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: …………………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
4. sz. melléklet
SZAKDOLGOZATI BÍRÁLÓLAP
Név:
Szak: Tanszék/Intézet:
Dolgozat címe:
A dolgozat szerkesztése stílusa:
Max.: 10 pont
A szakirodalom feldolgozása, elemzése:
Max.: 10 pont
A téma feldolgozási módszerének színvonala:
Max.: 10 pont
Az eredmények és következtetések értékelése:
Max.: 15 pont
Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága, illetve tudományos értéke:
Max: 5 pont
Összes pontszám:
A dolgozat minősítése:
21-27 pont: elégséges (2); 28-35 pont: közepes (3); 36-42 pont: jó (4); 43-50 pont: jeles (5)
Kérdések:
Kelt,……………………………………………
…………………………………..
bíráló
5. sz. melléklet
Az irodalmi hivatkozás módjai
IRODALOMJEGYZÉK
BALOGH, Á., NÁDAS, E., SZENTE, K., TUBA, Z., 2000. The effect of rehydration on carbohydrate metabolism of some desiccation tolerant species. Plant Physiology and Biochemistry, Supplement, 38: 126.
BALOGH, J., ANDRUCH, V., HARGITAINÉ TÓTH, Á., 2002. Trisz-cianinszínezékek spektrofotometriai vizsgálata és analitikai alkalmazásának lehetőségei. 45. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés, Siófok. Előadások összefoglalói, 131.
BALOGH J., MAGA, I., HARGITAI-TÓTH, Á., ANDRUCH, V., 2000. Spectrophotometric study of the complexation and extraction of Chorium(VI) with cyanine dye. Talanta, 53., 543.
BARÓTFI, I. (ed.), 2000. Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
BATTA, K. 2000. Az egyensúly fejlesztése általános iskolai tanulók körében. Iskola Testnevelés és Sport, Elméleti, módszertani és információs szaklap, 2: 12.
BOGDÁN, K. 2004. Mozgástani mérőkísérletek bemutatása és feldolgozása V-SCOPE alkalmazásával. Természettudományi Közlemények, Nyíregyházi Főiskola, TTFK.
FILEP, L.., 2001. Teaching and Learning. http://www.ex.ac.uk/cimt/ijmtl/ijmenu.htm (April 18, 2001)
FILEP, L., 2004. Matematika, informatika. In: Világhíres magyarok. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004.
FRISNYÁK, S., 2001. A kultúrtáj kialakulása az Alföldön. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén (szerk. DORMÁNY G. et. al.). Szeged, 10 p. 7. 12.
GÁT, GY., 2004.On the pointwise convergence of Cesaro means of two-variable functions with respect to unbounded Vilenkin systems, Journal of Approximation Theory, 128 (1):69.
HADHÁZY, T., SZABÓ, Á., SZABÓ, T. 2003. Teller Edére emlékezünk 1908-2003 (Társszerzők: Szabó Árpád, Szabó Tímea): A fizika tanítása, XI. évf. 5. sz. 36.
HARGITAI TÓTH, Á., 2005. Examination of heavy metal extraction from polluted soils. Microchemical Journal. 79: 55.
KABATA-PENDIAS, A., PENDIAS, H.., 2001. Trace elements in soils and plants (3rd edition). CRC Press LLC, Boca Raton, London, New York, Washington, D.C.
KISS, S., RÓKA, S. 2001. Néhány szép megoldás a diákoktól, Matematika, Módszertani Lapok, 3: 18. 12
KÓKAI, S., 2003. Sátoraljaújhely térszerkezeti helyének változásai a XIX-XX. században. In: Szerencs és a Zempléni-hegység. (Szerk. FRISNYÁK S. – GÁL A.), Szerencs-Nyíregyháza, 211.
PILLING, M., SEAKINS, P., 1997. Reakciókinetika. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
SARKA, L., 2004. Tanulókísérletek egyszerűen XXI. Kémiatanári Konferencia Pécs, 2004. augusztus 15-19. workshop összefoglaló, 139.
SZABÓ S., BRAUN, M., NAGY P., T., BALÁZSY S., REISINGER O., 2000. Decomposition of duckwedd (Lemna gibba L.) under axenic and microbial conditions: flux of nutrients betwen litter water and sediment, the impact of leaching and microbial degradation. Hydrobiologia, 434 (1): 201.
SZALONTAI, T., 2000.Facts and tendencies in the Hungarian mathematics teaching. International Journal for Mathematics Teaching, www.intermep.org
WITTNER I., DÉVAI GY., T. NAGY M., 2003. A szerves anyag és a bakteriológiai viszonyok kapcsolata sekélyvízi üledékben. In: Dombos M., Lakner G. (szerk.): 6. Magyar Ökológus Kongresszus. Gödöllő, 2003. augusztus 27-29. Előadások és poszterek összefoglalói. – Besenyei György Könyvkiadó, 275.
A szakdolgozat belső borító sablonja és a szakdolgozatban elhelyezendő jogi nyilatkozat letölthető innen.
|
Záróvizsgatételek
- Biológia BSc:
1. Növényélettan BIB1303
- A növények ásványianyagforgalma
- A fotoszintézis
- A növények ingerélettana
- A növények fejlődésének hormonális szabályozása.
2. Állatélettan BIB1302
- A nedvkeringés és a vér élettana
- A neuroendokrin rendszer élettana
- Az állatok szaporodásélettana
- A vegatatív életműködések élettana.
3. Humánbiológia BIB1305
- Kvantitatív és kvalitatív emberi jellegek variációi
- Az ember evolúciója
- A jelenkori emberfajták.
4. Molekuláris biológia BIB1310
- A molekuláris biológia jelentősége
- A sejtmag szerkezete és funkciói
- Molekuláris biológiai vizsgálati módszerek.
|
|
csecsemo- es kisgyermeknevelo |
|
csecsemő- és kisgyermeknevelő |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: csecsemő- és kisgyermeknevelő
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: csecsemő- és kisgyermeknevelő
Alapképzési szak kódja: CGB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Vassné dr. Figula Erika, főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 104 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 26 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit
Megjegyzés: -
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozatok elkészítéséhez a csecsemő- és kisgyermeknevelő
alapképzési szakon
1. A szakdolgozatokkal kapcsolatos általános tudnivalók
Az csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon folytatott tanulmányokat lezáró szakdolgozat legfőbb funkciója az, hogy képet adjon arról, milyen szinten képes a hallgató a képzés során nyert ismereteit egy önálló kutatásban vagy egy elméleti kérdés új megközelítésű kifejtésében alkotó módon felhasználni, a választott téma által kínált keretek között alkalmazni. Szakdolgozati témát az intézet oktatói (ill. a képzésben résztvevő egyéb oktatók) által évente változtatott listából lehet választani, amelyet az intézet hirdetőtábláján és honlapján is megtalálnak a hallgatók. Kivételes esetben hallgatói kezdeményezésű témajavaslatot is befogadhatnak a témavezetők, ennek azonban feltétele, hogy a javasolt téma szervesen illeszkedjen a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon megismert tudományterületekhez és az intézet profiljához. Akár elméleti, akár empirikus kutatást tartalmazó szakdolgozatot ír a hallgató, egyaránt követelmény, hogy a dolgozat tartalmazzon nóvumként értékelhető kutatási eredményt, megfigyelést, összehasonlítást, feltárt összefüggést. Nem lehet szakdolgozatot írni túlságosan nagy, átfogó jellegű témákból, és olyan témából sem, amelynek magyar (vagy idegen) nyelven nincs megfelelő mennyiségű irodalma. A szakdolgozatok stílusát illetően a tudományos értekező próza stíluskövetelményei a mérvadók.
A szakdolgozatok témájának kiválasztása az alapképzés 4. félévében történik. A téma kiválasztását a konzulensként felkért oktató és az illetékes intézeti tanszékvezető hagyja jóvá.
A hallgatóknak ezt követően kell a főiskola Hallgatói Szolgáltató Központjának Tanulmányi és Felvételi Csoportjánál regisztráltatni a témaválasztásukat. A témaválasztás esetleges módosítására alapképzésben a legkésőbb a 6. félév elejéig kerülhet sor. A 6. félév második hete után a szakdolgozati téma megváltoztatására már nincs lehetőség. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 2. §-ának 6. pontja alapján a szakdolgozat címének, témavezetőjének megváltoztatását, valamint a TDK dolgozat szakdolgozatként való elfogadását a szakfelelős engedélyezi. Ilyen esetben a hallgató a szakfelelős javaslata alapján kérelmet nyújthat be a főiskola Tanulmányi Albizottságához, amely elsősorban a szakfelelős véleményére
támaszkodva hozza meg döntését.
A diplomamunka elvárt terjedelme a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon minimum 35 oldal (mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, TNR betűtípussal, másfeles sortávolság mellett). Az egyes oldalakon a szöveg szerkezete a következő elhelyezési szabályokat követi:
3 cm-es felső, 3 cm-es alsó, baloldalon 3 cm-es, jobboldalon 2 cm-es margó. Az idézetek nem haladhatják meg a dolgozat terjedelmének 15 %-át. A dolgozat egyes fejezeteiben elhelyezett illusztrációk, ábrák aránya nem haladhatja meg a dolgozat 10 %-át. A dolgozathoz függelék is csatolható, amelyben további illusztrációs anyagok szerepelhetnek. A függelék nem számít bele a dolgozat megszabott terjedelmébe. A dolgozatban minden egyes nyomtatott, kéziratos vagy internetes forrásból nyert információt korrekt hivatkozással kell ellátni. Az internetes források aránya nem haladhatja meg az összes felhasznált forrás 40 %-át. A szakdolgozat beadása előtt félévente három témavezetői konzultációt köteles teljesíteni minden hallgató.
Abban az esetben, ha a konzultációs lapot nem írja alá a témavezető, nem nyújtható be a szakdolgozat.
A bírálatra való leadás a szakdolgozatnak az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszékéhez beosztott ügyintézőjének való átadását jelenti. A szakdolgozat bírálatra való leadásának határideje őszi félévben nov. 30., tavaszi félévben április 30. Indokolt esetben a hallgató a dolgozat leadási határidejének egy héttel történő meghosszabbítását kérvényezheti, kérelme elbírálását az illetékes intézeti tanszékvezető végzi. A kérelem csak akkor nyújtható be, ha a szakdolgozat témavezetője is hozzájárul a halasztás kérvényezéséhez.
A dolgozatokról minden esetben egy bírálat készül: a bírálót az illetékes tanszékvezető jelöli ki minden egyes szakdolgozat esetében. A bírálat elkészítése után a véleményező visszajuttatja a szakdolgozatot a bírálat két aláírt példányával együtt az illetékes tanszéki ügyintézőnek. A bírálatot a hallgatónak a záróvizsga előtt legalább egy héttel át kell adni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésére a válaszok megfogalmazására.
2. A szakdolgozatok bírálata
Az elméleti tárgyú és empirikus kutatást tartalmazó dolgozatok értékelése különböző bírálati szempontok alapján történik. A dolgozatokra adható maximális pontszám 100 pont.
Az elméleti tárgyú szakdolgozatok esetében a következő szempontok segítik az értékelőt:
1. A dolgozat tárgyául választott elméleti probléma relevanciájának indoklása. (0-10 pont)
2. A vizsgált probléma meghatározása, a meghatározás során felmerülő fogalmak tisztázása, a dolgozat középpontjába helyezett problémával kapcsolatos kérdések összegyűjtése. (0-20 pont)
3. A probléma szakirodalmának ismerete és a szakirodalmi előzmények értékelőértelmező jellegű feldolgozása. (0-15 pont)
4. A problémával kapcsolatban alkalmazott új megközelítés, értelmezési keret, elméleti modell vagy rendszer, összehasonlító elemzés részletes bemutatása. (0-20 pont)
5. A kapott eredmények, következtetések megbízhatósága, a bemutatott elemző vagy összehasonlító gondolatmenet logikussága. (0-15 pont)
6. A dolgozat szerkezete, stílusa. (0-5 pont)
7. Az irodalomjegyzék és az esetleges mellékletek formai kivitelezése, a hivatkozások megfelelősége. (0-5 pont)
8. A dolgozat egészéről alkotott kép. (0-10 pont)
Az empirikus kutatást tartalmazó szakdolgozatok esetében a következő szempontok segítik az értékelőt:
1. A dolgozat tárgyául választott kutatási kérdés, vizsgálat relevanciájának indoklása. (0-10 pont)
2. A vizsgált probléma meghatározása, a tervezett vizsgálati módszerek ismertetésének korrektsége, a mintavétel és az adatgyűjtés módjának szakszerű leírása. (0-20 pont)
3. A probléma szakirodalmának ismerete és a szakirodalmi-kutatási előzmények értékelőértelmező jellegű bemutatása. (0-15 pont)
4. A lefolytatott kutatás részletes ismertetése, a vizsgálat során nyert eredmények szakszerű megfogalmazása és szemléletes megjelenítése. (0-20 pont)
5. A kapott eredmények és a belőlük levont következtetések megbízhatósága, az eredmények értékelésének korrektsége. (0-15 pont)
6. A dolgozat szerkezete, stílusa. (0-5 pont)
7. Az irodalomjegyzék és az esetleges mellékletek formai kivitelezése, a hivatkozások megfelelősége. (0-5 pont)
8. A dolgozat egészéről alkotott kép. (0-10 pont)
A bírálatnak az fenti kritériumok alapján kiszámolható pontszám meghatározásán túl tartalmaznia kell egy minimum 10 mondatból álló szöveges értékelést is, amelyben a bíráló részletesen is kifejti, milyen értékei és hiányosságai vannak a bírált diplomamunkának. A szöveges értékeléshez kapcsolódva köteles a bíráló két olyan kérdést is megfogalmazni, amelyek a dolgozat kifogásolt vagy nem kellő alapossággal kifejtett, esetleg vitatható eredményeket /következtetéseket tartalmazó részeire vagy a kutatás lehetséges folytatására, továbbépítésére, a vizsgált elméleti probléma másfajta megközelítésére vonatkozhatnak.
3. További formai és tartalmi követelmények
A szakdolgozatok oldalszámozása a tartalomjegyzékkel kezdődik és az irodalomjegyzékkel fejeződik be. Az oldalszámok az egyes lapok alján, középen helyezendők el.
Az egyes fejezeteket decimális rendszerű számozással (a főfejezeteket egy számjeggyel, az alfejezeteket két-három számjeggyel) kell ellátni. Egy dolgozaton belül legfeljebb háromszintű tagolás alkalmazása ajánlott. Példa: 1.1.3. Ennél több szintű tagolás nehezen követhetővé teszi a munkát. Az olvasást megkönnyíti, ha a dolgozat részei arányosan tagolódnak bekezdésekre. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen terjedelmesebb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket 1 cm-rel beljebb kell kezdeni. Az egyes bekezdések között ne legyenek sorkihagyások. Kiemelésre kizárólag dőlt betűt alkalmazzunk. Az egy mondatnyi vagy egy mondatnál hosszabb kiemeléseket célszerű kerülni.
A dolgozat külső borítójának a következő adatokat kell tartalmaznia: „szakdolgozat” felirat nyomtatott nagybetűkkel a borító közepén, a borító jobb alsó sarkában pedig a szakdolgozat készítőjének neve szerepel, alatta pedig a dolgozat lezárásának éve. A belső borítót az egyetem Hallgatói Szolgáltató Központjának honlapján közölt minta alapján kell elkészíteni.
A szakdolgozat ajánlott szerkezete:
Címlap
Nyilatkozat (arról, hogy a szakdolgozat a szerzői jogok nemzetközi szabályainak betartásával
készült)
Konzultációs igazolás
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Szakirodalmi áttekintés
A kutatás bemutatása (kérdések megfogalmazása, a kifejtendő problémák ismertetése, a vizsgált minta jellemzése, feldolgozás, vizsgálati módszerek), elméleti tárgyú dolgozat esetében az új megközelítés, összehasonlítás vagy értelmezés bemutatása.
A kapott eredmények és azok értékelése
Következtetések és javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
Ha a szövegben táblázatot és/ vagy ábrát szerepeltet a dolgozatíró, ezeket minden esetben címmel és sorszámmal kell ellátni. A táblázatok sorszámát és címét az adott táblázat felett, az ábrák sorszámát és címét az ábra alatt kell közölni, amelyekre szövegkörnyezetben hivatkozni
kell. Saját szerkesztésű táblázat esetében célszerű feltüntetni az táblázatban közölt adatokat eredményező vizsgálat helyét és idejét (évszámát). Példa: 2. táblázat. Négy középiskola tanárainak átlagos heti óraterhelése (Nyíregyháza, 2011).
A mellékleteket is sorszámmal és címmel kell ellátni. A mellékletbe kerülnek azok a nagyobb méretű táblázatok és ábrák is, amelyek szövegközi elhelyezése Ide helyezendők el a kérdőíves felmérés alapjául szolgáló dokumentumok is (pl. a vizsgálathoz használt kérdőív egy kitöltetlen példánya, a strukturált interjú kérdései, az interjú jegyzőkönyve).
4. Az irodalmi hivatkozás követelményei:
1. A szövegközi hivatkozás módjai
A, Egy szerző esetén
Egy szerző egy adott munkájára való hivatkozás: a munka szerzőjének vezetéknevét, és a megjelenés dátumát zárójelben kell feltüntetni, azokat egymástól vesszővel elválasztva.
Példa: Egy kérdőíves kutatási módszert alkalmazó vizsgálat (Kiss, 2004) hasonló eltéréseket mutatott ki.
A szerző neve lehet a szöveg része is. Ebben az esetben a megjelenés dátuma a szerző nevét követi zárójelben. Példa: Kiss (2004) kérdőíves vizsgáltában hasonló eredményekre jutott.
A szerző neve, és az évszám is képezheti a szöveg részét. Ebben az esetben nem szükséges a mondatban zárójelben újabb hivatkozást beépíteni. Külföldi szerző esetében is természetesen a szerző vezetéknevének és az általa írt mű kiadási évszámának a feltüntetése szükséges a fent ismertetett módon. Példa: A XX. században legtöbbet idézett népszerű gyermeknevelési kézikönyv megállapítása szerint nem elsősorban követelni kell a gyermektől, hanem segíteni az önkibontakozásában (Spock, 1977), csak ez a nevelésfelfogás eredményezhet kiegyensúlyozott felnőtteket.
B, Több szerző esetén
Két szerző esetén mindkét szerző vezetéknevét fel kell tüntetni a zárójelben, és nevüket & jellel, vagy és kötőszóval kell összekötni, majd az évszámot vesszővel elválasztva a nevek után írni. Példa: (Kiss és Kovács, 1999).
Kettőnél több, de hatnál nem több szerző esetén az összes szerző vezetéknevét feltüntetjük a zárójelben, és az utolsó szerző neve elé „és” kötőszó kerül. Ezt követi az évszám. Hatnál több szerző esetén a zárójelben az első szerzőt tüntetjük fel, és az „és mtsai” vagy az „et al.” formulával használjuk.
C, Azonos tényeket megállapító tanulmányokra való hivatkozás
Különböző szerzőkre, illetve tanulmányokra való hivatkozás esetében egy zárójelen belül tüntetjük fel a tanulmányok szerzőit és az évszámokat, azokat pontosvesszővel választjuk el egymástól. Példa: (Kovács, 2005; Lakatos és Fekete, 1996).
Amennyiben egy szerzőnek több, különböző évben megjelent munkáira hivatkozunk, a zárójelben a szerző vezetékneve után az évszámokat egymástól vesszővel elválasztva tüntetjük fel. Példa: (Nagy, 2000, 2003).
Amennyiben egy szerzőnek azonos évben megjelent munkáira hivatkozunk, akkor ezeket a, b, c stb. (kisbetűk) használatával különböztetjük meg egymástól. Az irodalomjegyzékben is feltüntetjük ezeket a betűket. Példa: (Kocsis, 2000a, 2000b).
D, Szó szerinti hivatkozás
A szó szerint átvett szöveget idézőjelbe kell tenni, majd a zárójelben a szerző(k) vezetékneve és a tanulmány megjelenésének dátuma után a pontos oldalszámot is fel kell tüntetni. Példa: (Szabó, 1987, 117).
2. Levéltári források hivatkozása
A, Levéltári, irattári forrás esetében megadjuk a lelőhelyet, a fond nevét, az irat elnevezését, ügyiratszámát vagy egyéb azonosító adatát. A levéltári forrásra való hivatkozás lábjegyzetben történik.
Példa: A Műemlékek Országos Bizottságának levele Breyer István püspökhöz, 1937. február 23. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Könyvtára, MOB iratok 222/1936.
B, Ha a lelőhelyre más forrás kapcsán is utalunk, rövidítsük a nevét (a dolgozat végén rövidítésjegyzékben adjuk meg a név feloldását). Példa: MNL HBmL. XXI. 9/a. 131/1945. sz. irat, a tanfelügyelő 1945. okt. 4-i jelentése.
3. Internetes források hivatkozása
A, Amennyiben fel van tüntetve a szerző, akkor a szerző, cikk címe, megjelenés helye, megjelenés időpontja, az adott cikk URL-címe és a letöltés időpontja szerepel a hivatkozásban. Lábjegyzetben történő hivatkozás esetében ezeket mind fel lehet tüntetni.
Szövegközi hivatkozás esetében a szerzőt és a megjelenés évszámát kell csupán megnevezni, ahogy a nyomtatott források esetében, hiszen ezek alapján az irodalomjegyzékben megtalálhatja az adott forrás adatait az olvasó.
Példa:
Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Letöltés ideje: 2013.04.19.)
Szövegközi hivatkozásban: Ezzel a mai nyelvészek (Molnár, 2012) is egyetértenek.
B, Amennyiben nincs feltüntetve a szerző, a cikk címével kezdjük a forrásdokumentum megjelölését. Példa: Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Nyelv és Tudomány, 2013. április 20.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk-internetes-forrasokra (Letöltés ideje: 2013. 06. 9.)
Szövegközi hivatkozásban ilyenkor a szövegben szerepeltetjük dőlt betűvel a címet és zárójelbe csupán az évszámot írjuk. Példa: A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre.
C, Az internetes forrásokat a felhasznált irodalom végén, külön blokkban tüntetjük fel.
4. A különbözőféle források megjelenítése az irodalomjegyzékben
A felhasznált irodalmak megjelenítésében a szerzői vezetéknevek alfabetikus sorrendjét kell követniük a dolgozatíróknak.
A, Könyvek esetében legelső helyen szerepel a szerző neve, majd zárójelben a megjelenés éve, azután kettőspont jön, ezt követi a cím, a végén ponttal, ezután kell feltüntetni a kiadó nevét és a megjelenés helyét. A két utóbbi adat között vessző van.
Példa: Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius, Pécs
A szerző nevét Kapitälchennel is írhatjuk:
ISÉPY M. (1996): Gyógypedagógia. Comenius, Pécs
Ha valamelyik bibliográfiai adat nem található meg az adott műben, a hiányzó adatra is utalunk a könyv irodalomjegyzékbeli leírásakor. Ha például nem tudjuk a kiadás évét, azt a következőképpen tüntetjük fel: Pomogáts Béla (é. n.) Magyarok között a nagyvilágban. Úti beszámolók 1980-2001. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest.
A kiadó megnevezésének hiányának feltüntetésére az alábbi jelzést használjuk: k. n.
A megjelenés helyének hiányát pedig az alábbi módon jelezzük: h. n.
B, Könyvfejezet esetében a fejezet szerzőjének (vagy szerzőinek) vezetékneve és keresztneve áll az első helyen, ezt követi a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In: a szerkesztő(k) neve, zárójelben kiírva, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), majd a könyv címe dőlt betűvel, azután pedig a megjelenés helye és a kiadó, ez utóbbi kettő között kettőspont szerepel. Ezt követi a hivatkozott könyvfejezet oldalszámokkal jelölt helyének megadása.
Példa: Szádóczky Erika (2001): Epidemiológia. In.: Szádóczky E., Rihmer Z. (szerk.): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 150-168.
C, Folyóiratban megjelent tanulmány esetében a legelső helyen áll a szerző(k) vezetékneve és keresztneve, ezt követi a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat (teljes, nem rövidített) címe és az évfolyamszám dőlt betűvel (füzetszám zárójelben), majd az oldalszám.
Amennyiben külföldi szerző(k)ről vagy idegen nyelven író magyar szerző(k)ről van szó, a családi név után vesszőt teszünk.
Példa: Rácz Kata (2003): Elhúzódó átmenet: A megélhetési stratégiák változása Kálmánházán. Szociológiai Szemle, 13 (1) 100–117.
Vagy: Rácz Kata (2003): Elhúzódó átmenet: A megélhetési stratégiák változása Kálmánházán. Szociológiai Szemle, 13/1. sz., 100-117.
D, Jogszabályokra, törvényekre, rendeletekre való hivatkozás
Az ilyen típusú forrásokra általában lábjegyzetben hivatkozunk. Jogszabályra, rendeletre, törvényre való hivatkozás esetén a jogszabály, rendelet vagy törvény címét, sorszámát, típusát és a kibocsátás évét kell feltüntetni. Zárójelben érdemes feltüntetni a Magyar Közlönybeli közzététel (mint kihirdetés) dátumát is. Példa:
177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásról
E, Egyéb hivatkozások
A hiányos azonosítású, adatú, vagy a ritka, nehezen beszerezhető, illetve csak egyes helyeken hozzáférhető dokumentumnál meg kell adni a lelőhelyet, pl.: „Hozzáférhető a DE Neveléstudományok Intézetének Könyvtárában”.
Nem megjelent tanulmányok esetében a „kézirat” megjelölés szükséges, minden egyéb fellelhető információ mellett, a fellelhetőség helyének megjelölésével (pl. a szerző tulajdonában). Megjelenés alatt lévő tanulmányok esetében (ha azt a szerző kéziratban a szakdolgozó rendelkezésére bocsátotta) a „Megjelenés alatt” megjelölést kell alkalmazni, a várható megjelenési évet megadva. Szóbeli közlésre is lehet hivatkozni, ilyenkor
lábjegyzetben vagy az adott információ után zárójelben tüntetjük fel azt a személyt, akitől az idézett információ származik. Példa: (Gál Lajosné szóbeli közlése.)
A szakdolgozat belső borító sablonja és a szakdolgozatban elhelyezendő jogi nyilatkozat letölthető innen.
|
Záróvizsgatételek
Nyíregyházi Egyetem
Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak
Záróvizsga tételsor
1. A neveléstudomány tárgya, főbb területei, interdiszciplináris kapcsolatai. A hazai neveléstudomány jelentősebb képviselői a XX. században. A pedagógia jövőjéről alkotott elképzelések jellemzői.
Irodalom:
Theo Dietrich: A pedagógiai gondolkodás és a neveléstudomány sajátosságai. In:
Brezsnyánszky László – Buda Mariann (szerk.): A neveléstudomány értelmezései.
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001, 116-125.
Kormos József: Nevelésfilozófia. PPKE BTK, Budapest, 2012, 131-134.
Elérhetőség: https://btk.ppke.hu/uploads/articles/4090/file/kormos_jozsefnevelesfilozofia.
2. A társadalmi integráció keretei, a formális és az informális nevelés változásai. Az intézményes nevelés társadalmi viszonyai, a társadalmi elvárások változásai és azok hatása a nevelés gyakorlatára.
Irodalom:
Kozma Tamás (1994): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönykiadó, Bp.
3. Az érzékelés, észlelés és a mozgási készségek fejlődése valamint a beszéd
alakulása csecsemő- és kisgyermekkorban
Irodalom:
Michael Cole, Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest 150-
157 o., 199-203 o., 305-316 o.
Vajda Zsuzsanna (2014): A gyermek pszichológiai fejlődése. Saxum Kiadó, Budapest.
Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Zrt.,
Budapest
4. A csecsemő- és kisgyermekkor elméleti megközelítései (Erikson, Freud, Piaget) és a kötődés mintázatai
Irodalom:
Michael Cole, Sheila R. Cole (2003): Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest 248-
259 o., 272-279 o., 402-403 o.
Erik Erikson (2002): Gyermek és tárrsadalom, Osiris Kiadó, 243-271 o.
Vajda Zsuzsanna (2014): A gyermek pszichológiai fejlődése. Saxum Kiadó, Budapest.
Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (2006): Gyermeklélektan. Medicina Könyvkiadó Zrt.,
Budapest
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben
résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia
Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
5. Az egészséges táplálkozás összetevői csecsemő-és kisgyermek korban. Az anyatejes táplálás, mesterséges táplálás, hozzátáplálás specifikumai.
Irodalom:
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja - Az egészséges csecsemő
táplálásáról (1. módosított változat)- EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 21. szám -
www.eum.hu/download.php?docID=3826
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja az egészséges csecsemő (0-12
hónap) táplálásáról- H I V A T A L O S É R T E S Í T Ő o 2010. évi 104. szám
http://www.mave.hu/uploads/file/VSZK%20protokoll%20csecsemo%20taplalasa%200-12%20ho.pdf
http://kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/6/PDF/2011/18.pdf - A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve az 1 és 3 éves kor közötti kisgyermekek táplálásáról
GYERMEKGYÓGYÁSZAT Online:http://www.klinikaikozpont.uszeged.
hu/pedia/images/pdf/CME_AN/4ANFT/09.pdf
Az egészséges csecsemő táplálása: Csecsemő és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Az irányelvet összeállították: dr Arató András, dr. Várkonyi Ágnes
6. Az egészségre káros szenvedélyek típusai, a prevenció lehetőségei.
Irodalom:
Balogh László: Gyermek-ápolástan 1-2. Medicina, 2009. Bpest
Dr. Szél Éva: A gyermek fejlődése, táplálása, gondozása. SOTE, Bpest
7. A normalitás és abnormalitás fogalma a személyiség fejlődésben. Fejlődési zavarok a gyermekkorban: a fejlődéslélektani modell. Patológiás
viselkedésszerveződések a fejlődés folyamatában (problémás pontok) a különböző életszakaszokban: csecsemőkor, kisgyerekkor.
Irodalom
Bagdy, E. 1998, Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest
Murányi –Kovács E.- Kabainé Huszka A., 1988, A gyermekkori és a serdülőkori személyiségzavarok pszichológiája, Tankönyvkiadó, Budapest
Pinczésné Palásty, I. – Girasek, J (szerk.), 2006, A személyiségfejlődés zavarai szöveggyűjtemény,
Ranschburg , J. 1998., Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
8. A kisgyermeknevelő mentálhigiénés állapota. A kiégés jellemzői; a prevenció lehetőségei.
Irodalom:
Buda Béla: Munkahely és mentálhigiéné. In: Közösségi mentálhigiéné (szerk. Gerevich, J.) Animula, 1997. 51.-63. o.
Ónody Sarolta: Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási lehetőségei In: Új Pedagógiai Szemle, 51. évf. 5. sz. 2001 május
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00049/2001-05-ta-Onody-Kiegesi.html
Tomcsányi Teodóra: A mentálhigiéné jelenségvilága. In.: Tanakodó; A mentálhigiéné elmélete, a mentálhigiénés képzés, mentálhigiéné az emberek szolgálatában. Szerk.: (Tomcsányi, T., Grezsa, F., Jelenits, I. ) Híd Alapítvány, Budapest, 1999. 16.- 45. o.
9. A családok segélyezése mellett és ellen szóló érvek. A juttatások odaítélésének módja, univerzális és szelektív juttatások jellemzése.
Irodalom:
Zombori Gyula (1994): Szociálpolitika alapfogalmai. TWINS Kiadó, Budapest.
Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába, Napvilág, Budapest.
10. A gyermekvédelem magyarországi gyakorlatának intézményrendszerének bemutatása. A jelző rendszer, a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgálat működése.
Irodalom:
Veczkó József: Gyermekvédelem pszichológiai nézőpontból. Társadalmi, család-és gyermekérdekek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2007. 362.p. ISBN978-963-19-5865-
2 II. A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei 55-89.p. XI. Gyermekvédelem és nevelés 302-348.p.
Grosch Mária - Sebestyén Bianka - Dr. Takács Bernadett - Vokony Éva: Gyermekek napközbeni ellátása standardok, irányelvek GYN In:
http://csaladinapkozi.com/uploads/bejegyzesek/csatolmanyok/533b146a52295.pdf
2007. GYN-B 1. standard: Család-bölcsőde kapcsolat. GYN-B 4. standard: Nevelés- Gondozás
11. A család fogalma, funkciói, típusai, családok a mai magyar társadalomban. A család életmódja, főbb mutatói. A családi szocializáció tartalma, mechanizmusai.
Irodalom:
Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Bp. (11. fejezet Család: 393-426)
Cseh-Szombathy László (1979): Családszociológiai problémák és módszerek. Gondolat, Bp.
Busi Etelka (): Nevelési színterek I. A család. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1.
http://edutech.elte.hu/multiped/ped_03/ped_03.pdf
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
Hegedűs Judit (2006): Család, gyermek, társadalom – A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése sorozat. online: http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf 9- 23. old
12. A családi élet fejlődésének szakaszai – életciklus modell-, a családi krízisek és a szülői nevelési stílusok.
Irodalom:
Margitics Ferenc (2009): A szülői mesterség iskolája. Scolar Kft. Budapest.
Hajduska Mariann (2015): Krízislélektan. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest
A különleges bánásmódot igénylő gyerekek nevelése (SNI, BTMN, hátrányos helyzetű és roma gyerekek) a bölcsődében. A szegregáció és integráció fogalma és fajtái.
Irodalom:
Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Szerk: Bécsi, M., Erdei, R., Fegyver, M., Kissné, Török, M. Nyíregyháza, 2006
Borbély Sjoukje: Fogyatékos gyermekek a bölcsődében. A bölcsődei integráció szemléletéről és jelenlegi gyakorlatáról. BGGYTF Budapest, 1995
A köznevelési törvény új fogalomhasználata az SNI-ről:
http://auti.hu/index.php/erdekkepviselet/jogszabalyok/339-a-koeznevelesi-toerveny-ujfogalomhasznalata-az-sni-rl
13. A különleges bánásmódot igénylő gyerekek nevelése (SNI, BTMN, hátrányos helyzetű és roma gyerekek) a bölcsődében. A szegregáció és integráció fogalma és fajtái.
Irodalom:
Kézikönyv a sajátos nevelési igényről és az integrációról. Szerk: Bécsi, M., Erdei, R., Fegyver, M., Kissné, Török, M. Nyíregyháza, 2006
Borbély Sjoukje: Fogyatékos gyermekek a bölcsődében. A bölcsődei integráció szemléletéről és jelenlegi gyakorlatáról. BGGYTF Budapest, 1995
A köznevelési törvény új fogalomhasználata az SNI-ről: http://auti.hu/index.php/erdekkepviselet/jogszabalyok/339-a-koeznevelesi-toerveny-ujfogalomhasznalata-az-sni-rl
14. A bölcsődei játék alapelvei. A játék fajtái. A játék feltételeinek megteremtése a bölcsődében. A kisgyermeknevelő szerepe játéktevékenységben. A kisgyermeknevelő játékban való részvételének egyes formái. A játékkészlet összeállításának szempontjai.
Irodalom:
Maszler Irén: Játékpedagógia. Comenius Bt. Pécs, 2002.
Kovács György, & Bakosi Éva (2005). Játékpedagógiai ismeretek. Debrecen: Szerzői kiadás.
Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti-és Szociálpolitikai Intézet, Bp.,2003.
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
15. A játék elméleti megközelítései, biológiai, pszichológiai magyarázatok. A játékok rendszerezése (Piaget játékelmélete), a játékfajták jellemzői. Az együttléttől az együttműködésig. Csoportosulási formák a gyermekek játékában. Szociális készségek fejlődése az egykorú társakkal való játékban.
Irodalom:
Grastyán Endre (2001): A jövő drogja. Beszélgetések a játékról. In: B. Lakatos Margit (szerk.): Játékpszichológia. Olvasókönyv óvodapedagógus hallgatóknak. ELTE Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar. Budapest,
Wallon, H.: A játék. In: Olvasókönyv.
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes(1983): Gyermeklélektan. Gondolat, Budapest,
Hankiss Elemér(1997): Az emberi kaland. Helikon Kiadó, Budapest
Goffmann, E.(1981): A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest, Gondolat,
Piaget, Jean(1987): A szimbolikus játékok osztályozása és fejlődése. Gondolat, Budapest, 1978.
Mérei Ferenc: Gyermeklélektan és ismeretelmélet: Piaget életműve. 1977. In: Piaget, Jean: A szimbolikus játékok osztályozása és fejlődése.Gondolat, Budapest, 1978.
Kulcsár Zsuzsanna: Játék és szabályozófunkciók. In: Olvasókönyv.
16. Az esélyegyenlőség-esélyegyenlőtlenség értelmezési keretei, társadalmi-, közpolitikai feltételek. A gondozási intézmény belső világa: szervezési módok, stratégiák, speciális módszerek. A kisgyermeknevelő változó szerepben.
Irodalom:
Falus Iván (szerk.): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. XIV, XVI, XVII. Fejezetek. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1999.
Halász Gábor – Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról-2006. Országos Közoktatási Intézet, Bp., 2007.
17. A multikulturális nevelés történeti kialakulásának körülményeinek ismertetése, a multikulturális nevelés fogalma és dimenziói.
Irodalom:
Torgyik Judit, Karlovitz János Tibor: Multikulturális nevelés. Budapest, 2006. In: http://mek.oszk.hu/04800/04802/04802.pdf 26-47. o.
Torgyik Judit: Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2005.
Feischmidt Margit: Multikulturalizmus, Osiris Kiadó Láthatatlan Kollégium, Budapest, 1999.
18. A gyermekirodalom fogalma és jellemzői. Az irodalom szerepe a csecsemő és a kisgyermek fejlődésében. A kisgyermekkor irodalmi műfajai: mondóka, állatmese, gyermektörténet, stb. A mondóka fogalma és fajtái.
Irodalom:
Bauer Gabriella: Gyermekirodalom. Tankönyvkiadó, Budapest 1986.
Bárdos József —Galuska László Pál: Fejezetek a gyermekirodalomból. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013.
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
19. A zenei tevékenység módja és alkalmai a bölcsődében. A zenei nevelés tervezése.
Irodalom:
Szöveggyűjtemény az ének - zene és módszertana tantárgyhoz, Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest 46-69.l.
Hegedűsné Tóth Zsuzsanna (2011): Zenével/zenélve a kisgyermekek között In Döbrössy János (szerk.) "Mi ez a gyönyörű?" (Kodály)-zenehallgatóvá nevelés, ELTE, 15
20. A segítő kapcsolat meghatározása, jellegzetességei. A humanisztikus iskola elméleti koncepciója a segítő kapcsolat vonatkozásában. A segítő kapcsolat megjelenési formái a csecsemő – és kisgyermeknevelő munkájában (a tanácsadás módszerei és a szülőkonzultáció lehetséges témakörei: szobatisztaságra nevelés, dackorszak, jutalmazás és büntetés, nevelési elvek).
Irodalom:
Exterdéné Zsurkai Ilona, Szarkáné Kövi Márta (2007): Segítő kapcsolat. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest. 122 – 131. oldal
Ritoókné Ádám Magda (1992): A tanácsadás pszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 9 – 31. oldal
Tringer László (2007): A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 15 – 20. oldal
Szabóné Kármán Judit (2004): Családgondozás – krízis prevenció. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 107 – 115. oldal
21. Az erőszak elméletek megközelítése. A családon belüli erőszak, a bántalmazás hatása a személyiségfejlődésre. Médiaerőszak.
Irodalom:
Figula Erika (2011): Az erőszak pszichológiai kérdései Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok, Debrecen
Hárdi István (2000): Az agresszió világa. Medicina Kiadó, Budapest
22. A csecsemő- és kisgyermekkor legjellemzőbb gyermekbetegségeinek elméleti ismertetése.
Irodalom:
Mauer Miklósné: A leggyakoribb gyermekbetegségek tünetei, kezelésük. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest
http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/A%20leggyakoribb%20gyermekbetegs%C3%A9gek,%20t%C3%BCnetei,%20kezelC3%A9se,%20az%20els%C5%91seg%C3%A9lyny%C3%BAjt%C3%A1s,%20balesetek,%20%C3%A9s%20ell%C3%A1t
%C3%A1suk.pdf
Barbainé Bérci Klára: Gyermekbetegségek ápolása. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Gyermekbetegs%C3%A9gek%20%C3%A1pol%C3%A1sa.pdf
A tételeket összeállították: a Csecsemő – és kisgyermeknevelő BA képzésben résztvevő oktatók
Nyíregyházi Főiskola Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak
Záróvizsga tételsor
B tételsor
1. Ismertesse a bölcsőde létesítésének/működésének feltételeit!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· 369/2013.(X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről.
2. Ismertesse a bölcsőde személyi és tárgyi feltételeit!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti · MSZ 24210-1 Nevelési intézmények tervezési előírásai. 1. rész: Bölcsődék.
3. Mutassa be a bölcsődei felvétel rendjét átlagos, illetve sajátos nevelési igényű gyermekek esetén!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
4. Sorolja fel és ismertesse röviden a kisgyermeknevelő dokumentációs feladatait!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
5. A családlátogatás jelentősége a bölcsődei nevelés gyakorlatába.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti
Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. BOMI, Bp., 1982.
6. A családlátogatás előkészítése, és formái.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. BOMI, Bp., 1982.
7. Mutassa be a „Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslapot”, a fejlődési lappal, és a fejlődési táblával együtt.
Irodalom:
· Az egészséges csecsemő és gyermek fejlődése és gondozása. Szerk.: dr. Pikler Emmi. Medicina Könyvkiadó, Bp. 1978.
· Jegyzet a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők részére. Szerk.: Tardos Anna. ETI, Bp. 1981.
· Szöveggyűjtemény a bölcsődei és csecsemőotthoni gondozónők részére. Szerk.: Tardos Anna. ETI, Bp. 1982.
8. A kisgyermeknevelő helyes magatartásának lélektani megközelítése a családlátogatás során.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. BOMI, Bp., 1982.
9. A családlátogatás tartalma.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
Nyíregyházi Főiskola Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Útmutató a bölcsődei gondozónők családlátogatásához. BOMI, Bp., 1982.
10. Ismertesse a szülővel a szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének jelentőségét, és szervezési feltételeit!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In. Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek irányelvek. BOMI, Bp.
· Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató. BOMI, Bp., 1982.
· 15/1998.(IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
11. Mutassa be az adaptáció folyamatát és az ezzel kapcsolatos kisgyermeknevelői dokumentációt!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In. Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek irányelvek. BOMI, Bp.
· Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani útmutató. BOMI, Bp., 1982.
12. Értelmezze a bölcsődei adaptációt nehezítő tényezőket!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Bölcsődei adaptáció. Módszertani levél. In. Előadások – közlemények – dokumentumok. Módszertani levelek irányelvek. BOMI, Bp.
· Szülővel történő fokozatos bölcsődei beszoktatás. Kiegészítő módszertani tmutató. BOMI, Bp., 1982.
13. Mutassa be a bölcsődei „saját gondozónő”- rendszer-és a gyermekcsoportok szervezésének gyakorlatát!
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
14. A nevelő-gondozó munka dokumentálásának általános követelményei, és célja.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· 235/1997.(XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról.
15. A folyamatos napirend kialakításának általános elvei.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Folyamatos napirend a bölcsődében. 3.sz. módszertani levél. BOMI, Bp., 1982.
16. A napirend összeállításának gyakorlati szempontjai.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Folyamatos napirend a bölcsődében. 3.sz. módszertani levél. BOMI, Bp., 1982.
17. A kisgyermeknevelői munkarend összeállítása, és a technikai személyzet feladatai a napirend tükrében.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Folyamatos napirend a bölcsődében. 3.sz. módszertani levél. BOMI, Bp., 1982.
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
Nyíregyházi Főiskola Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
18. Sorolja fel az alapjátékokat, valamint a csecsemőkorú, a tipegőkorú és a nagycsoportos gyermekek játékait.
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003.
19. Mutassa be, hogy a játékon kívül milyen egyéb tevékenységi formákkal támogathatók a gyermek megismerési-és tanulási folyamatai!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
· Játék a bölcsődében. Módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2003..
20. Sorolja fel és ismertesse röviden a bölcsődevezetői és bölcsőde orvosi dokumentációt!
Irodalom:
· A bölcsődei nevelés országos alapprogramja. Szociálpolitikai-és Munkaügyi Intézet, Bp., 2008.
· A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai – módszertani levél. Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet, Bp. 2012.
21. Ismertesse a csecsemő – és kisgyermekkorra jellemző kötelező és ajánlott védőoltások típusait, funkcióit.
Irodalom:
· http://www.magocs.hu/dokumentumok/egeszsegugy/vedonoi_szolgalat/vedooltasok.pdf
22. Mutassa be a csecsemő- és kisgyermekkor legjellemzőbb gyermekbetegségeinek kezelési módjait és a gyermekközösségbe való belépés egészségi feltételeit.
Irodalom:
· Barbainé Bérci Klára: Gyermekbetegségek ápolása. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest
http://109.74.55.19/tananyagok/tananyagok/Gyermekbetegs%C3%A9gek%20%C3%A1pol%C3%A1sa.pdf
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
Nyíregyházi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Pszichológia Intézeti Tanszék
A tételeket összeállította: Koszta Györgyné a bölcsődei ellátás, csecsemő-és kisgyermekgondozás, nevelés szakértője, mint a képző intézmény külső óraadója.
|
|
foldrajz |
|
földrajz |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: földrajz
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: geográfus
Alapképzési szak kódja: FDB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény:
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Kókai Sándor főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 98 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 60 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 12 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: A gyakorlati képzés az elméleti anyag mélyebb megértését, a gyakorlati módszerek, eljárások megismerését szolgálja. A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat időtartama legalább 6 hét.
Megjegyzés: Specializációk:
- Idegenforgalmi specializáció esetén 60 kredit kötelezően teljesítendő a specializáció mintatanterve szerint.
- Terület- és településfejlesztő specializáció esetén 60 kredit kötelezően teljesítendő a specializáció mintatanterve szerint.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
NYÍREGYHÁZA
2016
Tartalomjegyzék
1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 3
2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének rendje, a téma választása ......... 3
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei ............................................................. 3
4. A munka ütemezése .............................................................................................................. 5
5. Mellékletek az útmutatóhoz ................................................................................................. 6
1. sz. melléklet: Külső címlap................................................................................... 7
2. sz. melléklet Belső címlap ..................................................................................... 8
3. sz. melléklet Szakdolgozati bírálólap .................................................................. 9
4. sz. melléklet: Az irodalmi hivatkozás módjai ................................................... 10
3
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek kari szintű szabályozást igényelnek. A Természettudományi és Informatikai Karon ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók.
Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről az egyetem Intézményi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a téma választása
2.1. A szakfelelősök a szakdolgozati témákat minden év április 30-ig (illetve november 30-ig ha a szak mintatanterve három féléves szakdolgozati munkát ír elő) közzéteszik az egység honlapján és hirdetőtábláján.
2.2. A hallgató csak az alapképzési szakjának megfelelő témát választhat.
2.3. A szakdolgozatra történő jelentkezés a szakdolgozati témalap kitöltésével és leadásával történik. A szakdolgozati témalap formáját a Tanulmányi és Felvételi Csoport határozza meg.
2.4. A jelentkezés akkor válik véglegessé, amikor a hallgató a Szakdolgozat I. tantárgyat felveszi, és a szakdolgozati témalapot leadja.
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
A dolgozat szerkezete, az egyes fejezetek tartalma feleljen meg az alapszak tudományterületén általánosan elfogadott elveknek.
A Természettudományi és Informatikai Karon leggyakoribb természettudományos, kísérleti munkát tartalmazó szakdolgozat esetén az alábbi felépítést javasoljuk:
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést.
Irodalmi áttekintés: A tankönyvek kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és a legismertebb külföldi irodalomra. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. Tankönyvi szövegek, korábbi szakdolgozatok összeollózása, illetve elektronikusan elérhető dokumentumrészletek beillesztése kerülendő.
Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános
jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.
Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá. Tartalmazza továbbá az alapvető következtetéseket.
Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel. Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban.
Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket.
Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben.
A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza meg. Ha ugyanabban az évben ugyan attól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
3.2.1. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni.
3.2.2. Az első lapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve, az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet).
3.2.3. A dolgozat részei (például természettudományos, kísérletes munka esetén):
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Anyag és módszer
Eredmények
Diszkusszió
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
3.2.4. Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 3,0 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint.
3.2.5. Az alcímeknél a decimális struktúrát alkalmazzuk.
3.2.6. Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg értelmezze. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat római számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A táblázatokra és ábrákra történő első utalás a szövegben – amennyiben lehetséges – a táblázattal és ábrával azonos oldalon legyen.
3.2.7. Az egyenleteket egyenletszerkesztővel kell elkészíteni, és középre kell rendezni, az egyenleteket számozni kell. Az egyenletek előtt 1,5-ös sortávolság kimarad.
3.2.8. Ha az ábrák, táblázatok, képek stb. száma nagy, akkor a dolgozat áttekinthetőségét növeli, ha azokat a szakdolgozat végén elhelyezett mellékletben közöljük. Az értelmezésük viszont az eredmények és diszkusszió fejezetben történjen.
3.2.9. Ha a dolgozat tárgyi eszköz elkészítését is eredményezte, annak fényképét a szakdolgozatnak tartalmazni kell, magát a tárgyat nem kell külön a dolgozathoz csatolni de a tanszéken álljon az érdeklődők rendelkezésére.
3.2.10. Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni.
4. A munka ütemezése
4.1. A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat.
4.2. A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak tájékoztatást a magyar és idegennyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről (szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket, kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat, stb. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa és végleges formába
önthesse szakdolgozatát.
4.3. A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák eredményeit. (Konzulensenként minden félévben legalább két konzultáció ajánlott). A leckekönyvnek tartalmaznia kell a tantervben előírt számú félév végén a témavezető aláírását és a megítélt gyakorlati jegyet, melyeket a számítógépi rendszerben is rögzíteni kell.
4.4. Ajánlás a szakdolgozat elkészítésének időbeli ütemezéséhez 2 féléves szakdolgozati munka esetén.
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát és számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom
feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket.
4.5. A hallgatók a szakdolgozatot a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a tanulmányok utolsó félévében április 30-ig, illetve november 30-ig adják le egy példányban (bekötve és elektronikus adathordozón) az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati témalap hallgatói példányát is.
4.6. A független bíráló június 1-ig (illetve január 1-ig) készítse el értékelését és tegyen javaslatot a szakdolgozat minősítésére. A bírálók kijelölése a tanszékvezető feladata. A bíráló lehet a tanszék egyik oktatója, de lehet egy másik tanszéken dolgozó oktató is, illetve nem főállású, egyetemi diplomával rendelkező, külső szakember.
4.7. A bírálat szempontjai lehetnek a következők:
A dolgozat szerkesztése, stílusa. A szakirodalom feldolgozása és elemzése. A témafeldolgozási módszerek színvonala. Az eredmények értékelése, (az értékelés helyessége, teljessége, sokoldalúsága, az eredmények kellő bizonyítottsága, megalapozottsága, összevetése az irodalmi adatokkal), a következtetések és a javaslatok minősége Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága. Egyéb észrevételek. Kérdések, melyekre a választ a védésen kell megadni. Ajánlott a 3. sz. melléklet szerinti értékelő lap használata, amelytől a bíráló eltérhet a tudományágtól és a dolgozat jellegétől függően.
5. Mellékletek az útmutatóhoz
Külső címlap (1. sz.)
Belső címlap (2. sz.)
Szakdolgozati bírálólap (3. sz.)
Az irodalmi hivatkozás módja (4. sz.)
1. sz. melléklet (külső címlap)
SZAKDOLGOZAT
Kiss Péter Tamás
NYÍREGYHÁZA, 2009.
3. sz. melléklet
SZAKDOLGOZATI BÍRÁLÓLAP
Név: Kar:
Szak: Tanszék/Intézet:
Dolgozat címe:
A dolgozat szerkesztése stílusa:
Max.: 10 pont
A szakirodalom feldolgozása, elemzése:
Max.: 10 pont
A téma feldolgozási módszerének színvonala:
Max.: 10 pont
Az eredmények és következtetések értékelése:
Max.: 15 pont
Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága, illetve tudományos értéke:
Max: 5 pont
Összes pontszám:
A dolgozat minősítése:
21-27 pont: elégséges (2); 28-35 pont: közepes (3); 36-42 pont: jó (4); 43-50 pont: jeles (5)
Kérdések:
Kelt,……………………………………………
…………………………………..
bíráló
4. sz. melléklet
Az irodalmi hivatkozás módjai
IRODALOMJEGYZÉK
BALOGH, Á., NÁDAS, E., SZENTE, K., TUBA, Z., 2000. The effect of rehydration on carbohydrate metabolism of some desiccation tolerant species. Plant Physiology and Biochemistry, Supplement, 38: 126.
BALOGH, J., ANDRUCH, V., HARGITAINÉ TÓTH, Á., 2002. Trisz-cianinszínezékek spektrofotometriai vizsgálata és analitikai alkalmazásának lehetőségei. 45. Magyar Spektrokémiai Vándorgyűlés, Siófok. Előadások összefoglalói, 131.
BALOGH J., MAGA, I., HARGITAI-TÓTH, Á., ANDRUCH, V., 2000. Spectrophotometric study of the complexation and extraction of Chorium(VI) with cyanine dye. Talanta, 53., 543.
BARÓTFI, I. (ed.), 2000. Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
BATTA, K. 2000. Az egyensúly fejlesztése általános iskolai tanulók körében. Iskola Testnevelés és Sport, Elméleti, módszertani és információs szaklap, 2: 12.
BOGDÁN, K. 2004. Mozgástani mérőkísérletek bemutatása és feldolgozása V-SCOPE alkalmazásával. Természettudományi Közlemények, Nyíregyházi Főiskola, TTFK.
FILEP, L.., 2001. Teaching and Learning. http://www.ex.ac.uk/cimt/ijmtl/ijmenu.htm (April 18, 2001)
FILEP, L., 2004. Matematika, informatika. In: Világhíres magyarok. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004.
FRISNYÁK, S., 2001. A kultúrtáj kialakulása az Alföldön. In: A földrajz eredményei az új évezred küszöbén (szerk. DORMÁNY G. et. al.). Szeged, 10 p. 7. 12.
GÁT, GY., 2004.On the pointwise convergence of Cesaro means of two-variable functions with respect to unbounded Vilenkin systems, Journal of Approximation Theory, 128 (1):69.
HADHÁZY, T., SZABÓ, Á., SZABÓ, T. 2003. Teller Edére emlékezünk 1908-2003 (Társszerzők: Szabó Árpád, Szabó Tímea): A fizika tanítása, XI. évf. 5. sz. 36.
HARGITAI TÓTH, Á., 2005. Examination of heavy metal extraction from polluted soils. Microchemical Journal. 79: 55.
KABATA-PENDIAS, A., PENDIAS, H.., 2001. Trace elements in soils and plants (3rd edition). CRC Press LLC, Boca Raton, London, New York, Washington, D.C.
KISS, S., RÓKA, S. 2001. Néhány szép megoldás a diákoktól, Matematika, Módszertani Lapok, 3: 18.
KÓKAI, S., 2003. Sátoraljaújhely térszerkezeti helyének változásai a XIX-XX. században. In: Szerencs és a Zempléni-hegység. (Szerk. FRISNYÁK S. – GÁL A.), Szerencs-Nyíregyháza, 2011.
KOVÁCS, Z., KOZMA, L., 2003. Assimilation of mathematical knowledge using Maple. Teaching Mathematics and Computer Science, ˝ : 321.
PILLING, M., SEAKINS, P., 1997. Reakciókinetika. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
SARKA, L., 2004. Tanulókísérletek egyszerűen XXI. Kémiatanári Konferencia Pécs, 2004. augusztus 15-19. workshop összefoglaló, 139.
SZABÓ S., BRAUN, M., NAGY P., T., BALÁZSY S., REISINGER O., 2000.
Decomposition of duckwedd (Lemna gibba L.) under axenic and microbial conditions: flux of nutrients betwen litter water and sediment, the impact of leaching and microbial degradation. Hydrobiologia, 434 (1): 201.
SZALONTAI, T., 2000.Facts and tendencies in the Hungarian mathematics teaching. International Journal for Mathematics Teaching, www.intermep.org
VALLNER, J., POSTA, J., PROKISH, J., BRAUN, M., SZÉP, T., KISS, F. 2000. Metals and selenium in sand martins plumage. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology, 65: 604.
WITTNER I., DÉVAI GY., T. NAGY M., 2003. A szerves anyag és a bakteriológiai
viszonyok kapcsolata sekélyvízi üledékben. In: Dombos M., Lakner G. (szerk.): 6. Magyar Ökológus Kongresszus. Gödöllő, 2003. augusztus 27-29. Előadások és poszterek összefoglalói. – Besenyei György Könyvkiadó, 275.
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK
1. a./ Az Alföld kialakulása és természeti földrajzi tájainak jellemzése.
b./ Ismertesse a Föld belső szerkezetét és részletesen mutassa be a litoszférát!
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz az 1.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
2. a./ A Kisalföld és az Alpokalja felszínfejlődése és tájainak jellemzése.
b./ A lemeztektonika elmélete.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 2.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
3. a./ A Dunántúli-középhegység kialakulása, szerkezete és részei.
b./ A kontinensek vándorlása (Gondwana és Pangea kialakulása, felbomlása és e folyamatok bizonyítékai).
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 3.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
4. a./ Az Északi-középhegység kialakulása, szerkezete és részeinek jellemzése.
b./ Ismertesse a felhő- és csapadékképződés folyamatának a lényegét!
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 4.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
5. a./ A Dunántúli-dombság és a Mecsek komplex természetföldrajzi jellemzése.
b./ Mutassa be az időjárási frontok típusait, s azok jellegzetességeit!
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz az 5.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
6. a./ A Kárpát-medence vízhálózatának kialakulása. A Duna és a Tisza hidrológiai jellemzői.
b./ Ismertesse a földkéreg szerkezetét alakító folyamatokat és mutassa be az általuk létrehozott formákat!
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 6.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
7. a./ Hazánk településföldrajzi jellemzése.
b./ A hegységképződés. A hegységek tektogenetikus alaptípusai (földrajzi példákkal együtt).
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 7.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
8. a./ Hazánk népességföldrajzi jellemzése.
b./ A vízfolyások szakaszjellege, a folyók felszínalakító tevékenysége.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 8.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
9. a./ Magyarország éghajlatának általános jellemvonásai. Az éghajlatot alakító tényezők szerepe Magyarország
éghajlatában.
b./ A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai, a hullámzás, a tengeráramlások és a tengerjárás.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 9.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
10. a./ Magyarország régióinak társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ A magmatizmus és vulkanizmus földrajzi jelenségei.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 10.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
11. a./ Ismertesse Latin-Amerika társadalmi-gazdasági problémáit Brazília példáján.
b./ A tómedencék genetikai típusai, földrajzi elterjedésük, termikus és biológiai tótípusok.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 11.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
12. a./ Csehország és Szlovákia természet- és társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ A légkör általános cirkulációja.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 12.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
13. a./ Románia természeti- és társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ A felszín alatti vizek földrajza.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 13.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
14. a./ Az EU iparának főbb jellemzői és körzetei.
b./ A szárazföldi jég felszínalakító tevékenysége.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 14.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
15. a./ Ausztria és Svájc természet- és társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ A szél felszínalakító tevékenysége.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 15.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
16. a./ Japán természet- és társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ Trópusi nedves éghajlatok. Száraz éghajlatok.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 16.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
17. a./ A FÁK természet- és társadalomföldrajzi jellemzése.
b./ Meleg-mérsékelt éghajlatok.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 17.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
18. a./ Az EU mezőgazdaságának főbb jellemzői és területi megoszlása.
b./ Hűvös éghajlatok. Sarkvidéki éghajlatok.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 18.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
19. a./ Kína komplex jellemzése.
b./ Talajképződési folyamatok, fontosabb talajtípusok.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 19.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
20. a./ Az USA komplex jellemzése.
b./ A magmás, üledékes és metamorf kőzetek genetikája.
c./ Milyen didaktikai módszereket alkalmaz a 20.a./ tétel általános iskolai tanításakor?
|
|
gazdalkodasi es menedzsment |
1 |
gazdálkodási és menedzsment |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: gazdálkodási és menedzsment
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közgazdász gazdálkodási és menedzsment alapképzési szakon
Alapképzési szak kódja: GZB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vagy államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsga vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Vargáné dr. Bosnyák Ildikó főiskolai docens. A beregszászi kihelyezett képzés felelőse Dr. Egri Imre főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 67 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 107 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 6 kredit
Szakdolgozat: 0 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit
Megjegyzés: A „B” típusú tantárgyaknál megszerzendő 78 kredit, továbbá minden specializáció esetén még 29 kredit kötelezően teljesítendő.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
1
TARTALOMJEGYZÉK
1. TÉMAVÁLASZTÁS ................................................................................................................................... 2
2. TÉMAVÁZLAT .......................................................................................................................................... 2
3. A KONZULENS ÉS A HALLGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ................................................................ 3
4. A SZAKDOLGOZAT ................................................................................................................................. 3
4.1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK .................................................................................................................... 4
44..11..11.. Címlap ............................................................................................................................................. 4
44..11..22.. Tartalomjegyzék.............................................................................................................................. 4
44..11..33.. Ábrák és táblázatok ........................................................................................................................ 5
44..11..44.. Szövegtörzs ...................................................................................................................................... 4
44..11..55.. Hivatkozások ................................................................................................................................... 5
44..11..66.. Irodalomjegyzék.............................................................................................................................. 6
44..11..77.. Mellékletek ...................................................................................................................................... 7
5. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA ............................................................................................................. 7
6. A SZAKDOLGOZAT MINŐSÍTÉSE ....................................................................................................... 8
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 8
2
ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET HALLGATÓI SZÁMÁRA
A záróvizsgára bocsátás egyik alapvető feltétele az eredményesen megírt és elfogadott szakdolgozat. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó valós feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen a választott szakterületen – önálló munka végzésére. Az alábbiakban ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.
1. TÉMAVÁLASZTÁS
A munka első és meghatározó lépése a feldolgozandó téma kiválasztása. Fontos, hogy az legyen időszerű, a hallgató érdeklődését tükröző, rendelkezzen hozzáférhető és megfelelő mennyiségű információval, magyar/idegen nyelvű szakirodalommal, valamint a hallgató bizonyosodjon meg arról, hogy munkájában az érintett szervezet(ek) mindvégig támogatni fogják.
2. TÉMAVÁZLAT
A téma már ismert, a következő feladat annak megtervezése, munkája során a hallgató konkrétan mit és hogyan akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a konzulenseivel (külső és belső) kell elfogadtatnia, majd a szak gondozásában illetékes Intézet vezetőjével, ezt követően pedig egy példányát az előírt határidőn belül le kell adnia abba az Intézetbe, melynek vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az Intézet lesz az az egység, ahol a szakdolgozatával kapcsolatos minden ügyintézés történik.
Amennyiben valamilyen oknál fogva eredeti terveitől eltérően más irányban kell munkáját folytatnia, feltétlenül keresse meg a témáját befogadó egység vezetőjét.
3
3. A KONZULENS ÉS A HALLGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A szakdolgozat készítésének irányítását a főiskola által megbízott konzulens végzi. A konzulenssel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata.
A konzulens a konzultációkon irányítja és tanácsaival segíti a hallgató munkáját, a téma érdemi feldolgozása természetesen a hallgató feladata. A hallgató a konzultációkon való részvételét igazoltatja a konzulenseivel, ezt az igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a szakdolgozattal együtt adja le.
4. A SZAKDOLGOZAT
A szakdolgozat terjedelme 40-60 oldal legyen mellékletek nélkül, A/4 méretű fehér papírra egyoldalasan nyomtatva. Ügyeljen a pontos, tömör és szakszerű megfogalmazásra. A dolgozatban szereplő információk legyenek megbízhatóak, hitelesek, azok forrását pontosan fel kell tüntetni. A záróvizsgára készülő hallgatótól elvárt, hogy a szakkifejezéseket precízen használja, gondolatmenete világos, stílusa választékos, dolgozata jól tagolt legyen, fordítson kiemelt figyelmet a nyelvhelyességre.
A szakdolgozat főbb részei:
- külső borító (1. melléklet);
- címlap (2. melléklet);
- nyilatkozat (3. melléklet)
- Tartalomjegyzék;
- fő rész
o Bevezetés;
o 1. Szakirodalmi áttekintés;
o 2. Anyag és módszer;
o 3. Eredmények;
o Összefoglalás
o Táblázatjegyzék
o Ábrajegyzék;
o Irodalomjegyzék;
o Mellékletek
4
4.1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
44..11..11.. Címlap
A külső borító (fekete keménykötés, klasszikus szakdolgozat-forma) csak a „SZAKDOLGOZAT” megnevezést, a szerző nevét és az évszámot tartalmazhatja (1. melléklet). A címlap a 2. melléklet alapján készüljön.
44..11..22.. Nyilatkozat
A 3. mellékletet kell kitöltve, aláírva elhelyezni, mely arról szól, hogy a hallgató saját munkájának tekinti szakdolgozatát.
44..11..33.. Tartalomjegyzék
Terjedelme lehetőleg ne haladja meg az egy oldalt. A tartalomjegyzékben szerepeltetni kell az egyes fő- és alfejezetek címét és az azokhoz tartozó oldalszámokat.
44..11..44.. Szövegtörzs
- A lap oldalainál 2,5 centiméter (felső, alsó, jobb), a bal szélén 3,5 centiméteres margó;
- Times New Roman betűtípus, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, sorkizárt igazítással.
- Oldalszámozás: a lap alján középen, arab számmal (a belső borító és a mellékletek kivételével minden oldalon).
- Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni (első sora balról 5 mm-rel behúzva).
- A fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal) számozni kell, annak mélysége a dolgozat jellegétől függ, de a három szintet lehetőleg ne haladja meg (pl.: 2.1.3. …)
- Fő fejezet: Times New Roman betűtípus, nagybetűs, vastagított, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 18 pt, sorkizárt igazítással.
- Alfejezet (pl. 1.1.): Times New Roman betűtípus, vastagított, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 12 pt, sorkizárt igazítással
- Alfejezet (pl. 1.2.1.): Times New Roman betűtípus, vastagított, dőlt, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 6 pt, sorkizárt igazítással
5
- A címeket, alcímeket címsorozni kell, mely megkönnyíti az automatikus tartalomjegyzék elkészítését.
- Az alfejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alpontot tartalmazzon.
44..11..55.. Ábrák és táblázatok
- Az ábrákat (grafikon, kép, diagram stb.) és a táblázatokat sorszámmal és címmel kell ellátni (4. melléklet szerint) és az oldalon középre igazítva.
- A táblázat címe: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; vastagított, középre zárt, másfeles sortávolság; a táblázat címe és sorszáma a táblázat fölé kerüljön.
- Az ábra címe: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; vastagított, középre zárt, másfeles sortávolság; az ábra címe és sorszáma az ábra alá kerüljön
- A forrás megjelölése: az ábra, táblázat alatt Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; dőlt, balra zárt igazítás.
- Figyeljen a pontos hivatkozásra. Kerülje a harsány színeket a táblázat sorainak kiemelésénél.
- A szöveg közben az ábrákra, táblázatokra azok számával utaljon (pl.: Az 5. ábra alapján ….).
- A szövegben elhelyezett nagyobb mennyiségű ábra, kép, táblázat esetén célszerű azokról külön jegyzéket készíteni, mely tartalmazza a sorszámot, címet és az oldalszámot.
44..11..66.. Hivatkozások
- A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell.
- A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1 Vezetéknév – Szerző2 Vezetéknév, 2009).
- Három vagy több szerző esetén az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1 Vezetéknév et. al., 2008).
- Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel hivatkozunk. (Szerző Vezetéknév, 2008a).
- Szó szerinti idézet – melyet idézőjelek között kell szerepeltetni –, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Szerző Vezetéknév, 2009, 85. old.).
6
44..11..77.. Irodalomjegyzék
- Az irodalomjegyzék a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresést elősegítő összefoglalása. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a szövegben hivatkoztak.
- A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben.
- A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjuk előre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím (dőlt betű), a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam, szám és az oldalszám.
- Internetes forrás esetén is szükséges a szerző és a cím megjelölése a honlap vagy portál neve mellett, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és letöltés dátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalt le kell tölteni, hogy a szerzőnél visszakereshető legyen.
Példák:
Antal-Mokos Zoltán – Balaton Károly – Drótos György – Tari Ernő (1997): Stratégia és szervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Balaton Károly (1988a): Az információtechnológia hatása a vállalatok versenyképességére. Műszaki-gazdasági tájékoztató, 12. évf. 3. sz. március. 5-12.o.
Balaton Károly (1988b): Szervezeti változás és mikroelektronika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
Vetkatraman, N. (1991): IT-induced Business Reconfiguration. In: Scott Morton, M. S. (ed.): The Corporation of the 1990s: Information Technology and Organizational Transformation. Oxford University Press, New York.
Weicher, M. – Chu, W. W. – Lin, W. Ch. – Le, V. – Yu, D. (1995): Business Process Reengineering. Analysis and Recommendations. http://www.netlib.com/bpr1.htm#isit, 1996. február 23-án.
Internet 1: KEOP prioritások. http://www.kszk.gov.hu/data/cms18752/KEOP__celrendszer.doc (letöltés dátuma: 2015. április 20.)
7
44..11..88.. Mellékletek
- A mellékletek között célszerű azon ábrák, táblázatok, dokumentumok (pl. felhasznált kérdőív, interjúvázlat, egyéb számítások stb.) bemutatása, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet.
- Az egyes mellékleteket számozni kell.
5. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA
A szakdolgozatot két bekötött példányban (melyből egyet a hallgató a záróvizsga után visszakap) kell a témavázlatát befogadó Intézet titkárságára az előírt határidőn belül leadnia az alábbiakkal együtt:
- A szakdolgozat egy példányát elektronikus formában (CD);
- Összegzés 4 példányban (melyen fel kell tüntetni a szerző nevét és a dolgozat címét, terjedelme nem lehet 2 oldalnál több);
- Kitöltött „Konzultációk igazolása” lap;
- Átvételi elismervény.
Az aktuális információk és a szükséges nyomtatványok megtalálhatók a Gazdálkodástudományi Intézet honlapján a www.nyf.hu/gti címen. A HSZK honlapján is megtalálható a szakdolgozati lap, a bírálati szempontokat és a maximális pontokat tartalmazza a bírálati lap.
A szakdolgozati témaválasztás az ötödik félévben, adott év november 30-ig (keresztfélévben április 30-ig) kell, hogy megtörténjen, ekkor kell leadni a címet és a témavázlatot. A szakdolgozat leadása hetedik félévben, adott év november 30-ig (keresztfélévben április 30-ig) kell, hogy megtörténjen. Javasolt ütemezés: a dolgozatírás első félévében az elméleti rész, azaz a szakirodalom feldolgozása, valamint az anyag és módszer leírása; a második felében a gyakorlathoz kapcsolódó elemzés és a következtetések levonása javasolt.
8
6. A SZAKDOLGOZAT MINŐSÍTÉSE
A szakdolgozatot két bíráló (opponens) minősíti. A szakdolgozat szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák megkezdése előtt a hallgató tudomására kell hozni.
A minősítés főbb szempontjai:
- a témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer;
- a szakdolgozat elméleti megalapozása és gyakorlati alkalmazhatósága;
- a szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése;
- szerkezet, a témakörök kifejtésének arányossága;
- egyéni meglátások, saját vélemény;
- stílus és külalak.
A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása:
- a dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül (pl. a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt, vagy az elméleti felvezetésben ismertetett fogalmak és modellek csak marginálisan kerülnek felhasználásra a dolgozat specifikus témakörének tárgyalásakor);
- a dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium);
- a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója);
- a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza akár az elméleti, akár az empirikus rész vonatkozásában;
- a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér;
- a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
9
1. melléklet
(külső borító)
SZAKDOLGOZAT
Hallgató neve
Beadás éve
10
2. melléklet
(belső címlap)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakja
Konzulens: Neve, beosztása
2014
11
3. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ……………………………………………………………………………………………..
Szak: ……………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: …………………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
12
4. melléklet
1. táblázat: Táblázat címe
Forrás:
5. ábra: Ábra címe
Forrás:
|
Záróvizsgatételek
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI
KÖZIGAZGATÁSI SPECIALIZÁCIÓ
1. Az állam funkciói. (allokációs, redisztribúciós, stabilizációs, önfenntartó funkció, illetve a társadalom és a gazdaság jogi szabályozása)
2. Az államháztartás fogalma. Az állami újraelosztás arányának csökkentési lehetőségei.
3. Az államháztartás működésének gazdasági és elszámolási alapelvei.
4. A központi költségvetés tervezése és jóváhagyása.
5. A központi költségvetés fő bevételei, kiadásai és egyenlege.
6. Az elkülönített állami pénzalapok jellemzése.
7. Az államadósság fogalma, típusai, finanszírozása.
8. A költségvetési-közszolgálati intézmények fogalma, alapítása, csoportosítása
9. Költségvetési intézmények számvitele, a gazdálkodás vertikális folyamatai.
10. A társadalombiztosítási alapok működése, a magyar nyugdíjrendszer.
11. Az egészségügyi ágazat finanszírozási kérdései, a magyar egészségügy rendszere.
12. Az önkormányzatok vagyona, bevételi forrásai.
13. A települési önkormányzat saját bevételeinek jellemzői; a helyi adók fogalma és fajtái.
14. A települési önkormányzatok működési zavarai (fizetésképtelenségének kezelése, az adósságrendezési eljárás, működést segítő pályázati lehetőségek).
15. A településfejlesztések rendszere, irányai (regionalitás, uniós pályázati lehetőségek, funkcionális településfejlesztés).
16. Az önkormányzati költségvetés tervezése (gazdasági program, koncepció, éves költségvetés)
17. A járási hivatalok feladata, szerepe az államigazgatásban.
18. A költségvetés tervezésének módszerei, a költségvetési technikák (null-bázisú, tételes, irányszámos tervezés, PPBS, kormányozhatatlanok).
19. A közbeszerzési eljárás fajtái és folyamata.
20. A non-profit szervezetek (alapítványok, egyesületek) működésének jellemzői: létrejötte, megszűnése, felügyelete, gazdálkodása.
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI
LOGISZTIKAI SPECIALIZÁCIÓ
1. A logisztika fogalma, értelmezése, területei. Logisztikai rendszer, a logisztikai rendszerszemlélet.
2. A logisztika fejlődésének tendenciái. Az e-logisztika az ellátási láncban.
3. A logisztikai- és marketingfunkciók kölcsönhatásai.
4. Logisztikai eszközök, létesítmények, a logisztikai rendszerek vizsgálata.
5. A logisztikai rendszerek térbeli struktúrája, a logisztikai folyamatok.
6. A vállalat logisztikai szervezete, szervezeti formái, a szervezetfejlesztés lehetőségei.
7. A logisztikai információs és irányítási rendszerek kapcsolatai, feladatai.
8. A beszerzés menedzsmentje. Az ellátási logisztika feladata, JŐT elvű anyagellátás.
9. Vevőkiszolgálás. A rendelési ciklus fogalma és elemei, a rendelés feldolgozás folyamata.
10. A logisztikai döntések célja, típusai, a Make or buy döntések, (kiszervezés).
11. Az áruk szállításának rendszere (szállítási módok, intermodalitás).
12. A disztribúciós logisztika feladatai, jellemzése. A csomagolás.
13. A logisztikai régió fogalma, értékelési szempontjai.
14. Logisztikai központok, áruforgalmi központok jellemzése, magyarországi helyzete.
15. A fuvarozási és a szállítmányozási szerződések összehasonlítása.
16. A logisztikai költségek. A szállítás költségszerkezete, főbb költségelemei (vámok, guruló költség, idővel arányos költség, illetve központi költség).
17. A kiskereskedelem szervezeti fajtáit és jelentősége az áruforgalmi folyamatban.
18. A nagykereskedelem szervezeti fajtái és jelentősége az áruforgalmi folyamatban.
19. A külkereskedelem szervezeti fajtái és jelentősége az áruforgalmi folyamatban.
20. Ellátási lánc-menedzsment. Az értékesítési csatorna horizontális és vertikális tagozódásának fajtái.
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI
PÉNZINTÉZETI SPECIALIZÁCIÓ
1. A pénzügyi közvetítők szerepe a gazdaságban.
2. A hitelezés és a pénzügyi vállalkozások szabályozása.
3. Kockázatok a hitelintézetek tevékenységében.
4. Az MNB szerepe, funkciói a gazdasági és pénzügyi életben.
5. A bankok teljesítményének értékelése.
6. A bankmérleg, eredménykimutatás, cash-flow, a pénzintézetek éves beszámolója.
7. A hitelezési tevékenység jellemzése.
8. A faktoring, a forfeting és a lízing szerepe a finanszírozási folyamatban.
9. Forrásgyűjtés a banki tevékenységben.
10. A bankközi és jegybanki források és speciális banki műveletek.
11. A banki tőkegazdálkodás.
12. Fizetési formák és módok.
13. A készpénz nélküli és kímélő fizetési módok, a bankközi GIRO
14. Mérlegen kívüli tevékenység a bankoknál.
15. Eszköz-forrás menedzsment a bankoknál.
16. Nemzetközi hitelezés, bankműveletek.
17. Biztosítás a banki tevékenységben.
18. Pénzintézetek hazai és EU felügyeleti rendszere.
19. A pénz és tőkepiac szereplői és helyzete Magyarországon
20. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepe, funkciói. (IMF, Világbank, EKB)
.
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI
VÁLLALKOZÁSSZERVEZÉSI SPECIALIZÁCIÓ
1. Kis és középvállalkozások (KKV) gazdasági és társadalmi jelentősége.
2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata.
3. KKV minőségi és mennyiségi ismérvei.
4. A vállalkozás szervezetének strukturális jellemzői.
5. A vállalkozás szervezeti formái.
6. KKV struktúra jellemzője az EU-ban és Magyarországon.
7. Az értékteremtő folyamatok összetevői.
8. KKV-k logisztikai rendszerének jellemzői, készletgazdálkodás.
9. A vevő szerepe az értékteremtésben.
10. A kereslet-előrejelzés folyamata, kereslet-előrejelzési technikák.
11. Az innováció folyamata és főbb jellemzői.
12. Az információ szerepe az értékteremtő folyamatokban.
13. A humánerőforrás szerepe a KKV-k gazdálkodásában.
14. Stratégiai teljesítményértékelési módszerek.
15. A vállalkozás környezetirányítási rendszereinek stratégiái.
16. Termelés tevékenységi rendszere.
17. Az üzleti tervezés folyamata, az üzleti terv felépítése.
18. Az üzleti terv legfontosabb részeinek tartalma.
19. A minőségszabályozás stratégiái.
20. A modern környezetmenedzsment alapelvei.
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET
GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT BA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖREI
PIACTERVEZÉSI SPECIALIZÁCIÓ
1. A marketing kialakulása, alapfogalmai, a marketing menedzsment és a vállalati koncepciók összehasonlítása.
2. A fogyasztói magatartás és az ezt befolyásoló tényezők, a vevői elégedettség.
3. Szervezeti vásárlás. A szervezeti és a fogyasztói piac összehasonlítása. A kormányzati piac.
4. A belső és a külső piaci környezet bemutatása és trendjeinek elemzése.
5. Piacszegmentáció, célpiaci marketing, termékpozícionálás.
6. A termék, mint marketing funkció. Termékek menedzselése, márkapolitika, a csomagolás marketing szerepe.
7. Termékéletgörbe, termék életciklusok, ezek menedzselése. Új termék bevezetése a piacra, portfólió elemzések.
8. A szolgáltatásmarketing sajátosságai. A franchise-rendszer bemutatása.
9. Az ár, mint marketing funkció. Árképzési módszerek, a fedezeti pont értelmezése, árstratégiák üzleti célok alapján.
10. A disztribúció, mint marketing funkció. A marketingcsatornák klasszikus és mai formái.
11. Multinacionális élelmiszerkereskedelmi hálózatok üzletpolitikája. A hazai élelmiszerkereskedők helyzete, lehetőségeik.
12. Az integrált marketingkommunikáció. Célok meghatározása, üzenet tervezése, csatornák kiválasztása.
13. A reklám meghatározása, célja, eszközei, a reklámhordozók jellemzése. A reklámozás etikai kérdései.
14. vásárlásösztönzés sajátosságai és módszerei. Public relations tevékenység jelentősége, külső és belső PR a vállalat életében, imázs teremtés, a vállalati arculat tervezése.
15. A direktmarketing jellemzése, főbb csatornáinak bemutatása.
16. Marketingstratégia célja, felépítése. A vállalat küldetése, marketing feladatok és célok, az alkalmazható stratégia megválasztása.
17. A marketing információs rendszer. A piackutatás módszereinek bemutatása.
18. A versenyhelyzet elemzése, piaci stratégiák. A versenytörvény.
19. Marketing az új évezredben. A globalizáció hatása a marketing fejlődésére. Napjaink trendjei.
20. A marketingteljesítmény értékelése és ellenőrzése.
|
|
gepeszmernoki |
|
gépészmérnöki |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: gépészmérnöki
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: gépészmérnök
Alapképzési szak kódja: GMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szigeti Ferenc János főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre
alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat
időtartama legalább 6 hét.
Kreditallokáció – gépészmérnöki alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 137 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 48 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 12 kredit
Megjegyzés: A 12 kredit szakmai gyakorlat a kötelező és kötelezően választható tárgyak kreditértékébe
beletartozik.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
a gépészmérnöki szak, közlekedésmérnöki szak, mezőgazdasági mérnöki szak,
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak,
továbbá valamennyi szakirányú továbbképzési szak részére
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. A mérnöki alapszak (B.Sc.) képzésben résztvevő hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni.
A szakdolgozat célja a tananyag szakmai elmélyítése, a tanult ismeretekre alapozott önálló,
átfogó feladatmegoldó képesség igazolása.
1.2. A szakdolgozat témáját a tanszékek határozzák meg, amelyből a hallgató választhat. A hallgató
önálló kezdeményezésű témáját kérelmezés és egyeztetés után a tanszék hagyja jóvá.
1.3. A tanszékek a szakdolgozati témákat nyilvánosságra hozzák.
1.4. A hallgatók a kiválasztott témát a tanszéken bejegyeztetik.
1.5. A tanszék a szakdolgozat készítéséhez konzulenseket jelöl ki.
1.6. A hallgató a téma kiválasztása után a konzulens segítségével elkészíti a témavázlatot.
1.7. A hallgató a konzulens véleményének folyamatos kikérésével megírja a kéziratot. Félévenként
legalább három alkalommal köteles konzultálni.
1.8. A félévi kreditek csak a hivatalos konzultációk megléte esetén írhatók jóvá.
1.9. A hallgató az előírt formában, a kijelölt határidőre, 2 példányban a tanszéken adja le szakdolgozatát.
1.10. Határidők és teljesítendő feladatok félévenként:
nappali és levelező tagozaton
A témák meghirdetése a V. félévben:
- október 15.
A témák kiválasztása, bejegyeztetés:
- az V. félévben, október 31.
A témavázlat és a cím leadása konzulensi egyeztetés után:
- az V. félévben, november 15.
A „Szakdolgozat I.” gyakorlati jegy követelményei:
- témaválasztási lap (1. sz. melléklet), témavázlati lap (4. sz. melléklet) határidőre
való leadása,
- szakirodalom összegyűjtése és vázlatos feldolgozása (8-10 oldal),
- feldolgozás beadási határideje: január 10.
A „Szakdolgozat II.” gyakorlati jegy követelményei:
- a témavázlatnak megfelelő, komplett szakirodalom feldolgozás (az útmutató alapján)
- beadási határidő: június 10.
A „Szakdolgozat III.” gyakorlati jegy követelményei:
- a gyakorlati (üzemi és/vagy laboratóriumi) vizsgálatok ismertetése (módszer, körülmények,
stb.),
- a vizsgálatok értékelése, következtetések, javaslatok kidolgozása,
- a szakdolgozat összeállítása (az elkészült dokumentum bemutatása),
- a kész szakdolgozat beadása 2 példányban, az egyik példányhoz elektronikus adathordozót
(CD-t) is kell mellékelni!
- beadási határidő: november 30.
A téma, illetve a cím módosítása:
- a jóváhagyott téma módosítása csak az intézetigazgató hivatalos engedélyével, a
„Szakdolgozat II.” tárgy felvétele előtt lehetséges.
1.11. A szakdolgozat témája tudományos diákkörben is megvitatható.
1.12. A TDK dolgozat - a formai követelmények szerint kiegészítve (átdolgozva) - szakdolgozatként
is beadható.
1.13. A hallgató a záróvizsga után a szakdolgozat egyik példányát visszakapja.
2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
2.1. A hallgatónak – a konzulens irányításával – önállóan kell elkészíteni a szakdolgozatot.
2.2. A szakdolgozatból tűnjön ki a hallgató előkészítő, feldolgozó és értékelő munkája, szintetizáló
képessége. A szakdolgozatban az önálló értékelő munka (helyszíni vizsgálatok, mérések,
megfigyelések, adatgyűjtés és feldolgozás, program-, műveleti terv, valamint egyéb tervezési
feladat készítés, következtetések és javaslatok) leírásának aránya a terjedelem legalább
50 %-a legyen.
2.3. A szakdolgozat javasolt tartalmi felépítése:
- a probléma felvetése és a célkitűzés megfogalmazása (1-2 oldal),
- szakirodalmi áttekintés és értékelés (20-25 oldal),
A szakirodalmi áttekintésben felhasznált irodalmak száma legalább 8-10 db legyen,
amelynek 50-60 %-a szakmai kiadványokat, szakfolyóiratokat foglaljon magába. A
felhasznált szakirodalmak között idegen nyelvűek is legyenek. A szakirodalmak nagy
része friss (10 éven belüli) legyen,
- a gyakorlati vizsgálatok bemutatása (üzem, laboratórium), a feladatok meghatározása
(2-3 oldal),
- az elvégzett munka részletes leírása (a kísérlet helye, anyag és módszer) (5-6 oldal),
- a munka eredményének értékelése, a következtetések levonása, fejlesztési javaslatok
kidolgozása (12-18 oldal),
- összefoglalás (1-2 oldal),
- irodalomjegyzék,
- hallgatói nyilatkozat (8. sz. melléklet),
- mellékletek.
2.4. A szakdolgozat javasolt terjedelme 50 ~ 60 oldal, de 40 oldalnál ne legyen kevesebb.
2.5. A szakdolgozatot igényes stílusban, a magyar nyelv és a szaknyelv szabályainak betartásával
kell megfogalmazni.
3. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakdolgozatot A/4 szabványméretű fehér papír egyik oldalára írva, kemény kötésben, 2
példányban kell elkészíteni.
A szöveget számítógépes szövegszerkesztéssel, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb
szélén 2 cm, felül és alul 2,5 cm margóval kell írni sorkizárt formában.
Szövegszerkesztő betűnagyság: 12. Betűtípus: Times New Roman CE.
3.2. A szakdolgozat fedőlapját (külső fekete) az 2. sz., címlapját (belső első lapját) a 3. sz. melléklet
szerint kell elkészíteni.
3.3. A témavázlati lap a tanszéki adminisztráción vehető fel, mely megegyezik az 5. félévben leadott
vázlattal.
3.4. A konzultációs lapot (5. sz. melléklet) a témavezető tanárral kell minden esetben igazoltatni.
3.5. A tartalomjegyzék (6. sz. melléklet) a dolgozat elejére, a konzultáció igazolása után következzen.
3.6. A tartalomjegyzék után az 1. oldallal kezdődik a szakdolgozat.
3.7. Az egyes fejezeteket és azon belül az egyes gondolatokat megfelelő tördeléssel kell egymástól
elválasztani. A fejezetcímek és az azokat követő első bekezdés bal oldalon a margónál
kezdődjék, és az azt következő bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kissé jobbra kezdjük.
3.8. A fejezet- és alcímek számozásánál a decimális klasszifikációt (főtémaszám, altémaszám)
kell alkalmazni. A decimális alábontás a hármas tagozódást ne haladja meg (pl.: 3.2.1.
A…..). A címeket és alcímeket a szövegből ki kell emelni (vastagított, 14-es betűméret). Az
egy számjegyű főfejezetek új oldalon kezdődjenek.
3.9. A táblázatokat a táblázatkészítés szabályainak betartásával kell megszerkeszteni, sorszámmal
és címmel kell ellátni. Számozásuk, címük a táblázat felett legyen balra húzva. Az
ábrákban és táblázatokban szereplő adatok forrását (kísérleti hely, évjárat, stb.) minden esetben
fel kell tüntetni (7. sz. melléklet) (a táblázat és az ábra alatt 10-es betűnagysággal) pl.:
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197 p. A szöveg közben a táblázat számának megjelölésével kell
hivatkozni rá. A kisebb méretű táblázatokat (max. A/4 nagyság) a szöveg tördelésével, lehetőleg
a vonatkozó szöveggel azonos oldalon kell elhelyezni. Az A/4 méretet meghaladó táblázatokat
a szakdolgozat hátsó borítólapjának belső oldalán kialakított tasakban számozott
mellékletként kell elhelyezni. A szövegben ezekre a számozásnak megfelelően kell hivatkozni
(pl.: az 5. számú melléklet szerint).
3.10. A grafikonokat, diagramokat, rajzokat, fényképeket stb., egységesen ábrának kell tekinteni,
sorszámmal és címmel kell ellátni. A szöveg közbeni hivatkozásra (ábra számának megjelölésével)
és elhelyezésükre ugyanaz vonatkozik, mint a táblázatokra (7. sz. melléklet). Számozásuk,
címük az ábra alatt legyen elhelyezve, középre húzva.
3.11. Egyenletek és képletek elhelyezése és jelölése a szöveg közben az alábbi módon történik:
ike
ike ikv
k E
h = E - E (1)
összefüggéssel tudjuk meghatározni a katalizátor hatásfokát, ahol
Eike - a katalizátorba belépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkozóan,
Eikv - a katalizátorból kilépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkoztatva.
3.12. A szakdolgozathoz kapcsolódó irodalomjegyzéket a szakdolgozat befejező részeként kell
közölni (Felhasznált irodalom).
Az IRODALOMJEGYZÉKET a szerzők vezetéknevének névsora szerint (a keresztnevet
csak jelölve) kell elkészíteni. A szerző (szerzők) neve mögött a mű címe, a kiadó neve,
megjelenés helye, ideje. Ha a felhasznált irodalom egésze fontos a hivatkozás szempontjából,
úgy az oldalszám megjelölése elmaradhat. Amennyiben a hivatkozott irodalomnak csak
adott oldal(ak) szerint jól behatárolt része kerül felhasználásra, úgy azt az irodalmi jegyzékben
fel kell tüntetni, pl.:
[1] BAKOS I. (1991): A faápolás és gyümölcsszüret gépesítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
[2] KOVÁCS A. - SUBA I. (1999): Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai,
valamint az eredmények növelésének lehetőségei. Magyar Állatorvosok lapja, 9:
621-624. p.
Külföldi szerzőknél:
[3] SALEWSKI, A. - REISS, P. (1998): Kraftfutter, 12. 714-716.p.
Ugyanazon szerzőtől származó és ugyanabban az évben megjelent mű esetén az évszám
mellé írt kisbetűvel kell a műveket egymástól elhatárolni:
pl.: KOVÁCS G. (2006. a),
KOVÁCS G. (2006. b).
IRODALMI HIVATKOZÁS A SZAKDOLGOZATBAN:
A hivatkozás a tudományterülettől függően kétféle módon lehetséges.
1. Agrártudományi szakterület (mezőgazdasági mérnök, mg. és élelmiszer-ipari gépészmérnök)
Az irodalmi hivatkozásnál vagy a szakirodalmi áttekintésnél a műre a szerző vezetéknevével
és az évszámmal kell hivatkozni, pl.:
ANTAL (2009) megállapította, hogy a fagyasztva szárítás javítja a gyümölcs minőségét.
A szerzőt fel lehet tüntetni a mondat végén is, pl.:
A kiszórt műtrágya mennyiségét jelentősen befolyásolja a haladási sebesség (SOÓS, 2003).
Több szerző esetén elegendő az első szerző nevét írni:
pl.: BENEDEK és mtsai (2008), vagy MARTIN et al. (1996), (KOVÁCS, 1999; SZABÓ,
2006).
Ha a hivatkozott szerző nem önálló művel szerepel, hivatkozni kell az eredeti publikációra
is:
pl.: KURNIK, 2001 (in Magyar növénynemesítés, 2005).
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
2. Műszaki tudományi szakterület (gépészmérnök, közlekedésmérnök)
A szakirodalmi áttekintés fejezetben, vagy a dolgozat bármely részében adott mondat
végén csak a szögletes zárójelben lévő sorszámmal kell hivatkozni, pl.:
A fogaskerekes hajtóművek teljesítményét több műszaki paraméter is befolyásolja [4].
Ha a mondat elején kívánunk hivatkozni, akkor szükséges a szerző vezetéknevének a
megadása is, pl.:
KOVÁCS [4] megállapította, hogy a fogaskerekes hajtóművek …
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
3.13. A szakdolgozatban szereplő tudományos (latin) kifejezéseket és neveket dőlt betűvel kell írni.
Az idegen kifejezéseket célszerű külön megmagyarázni.
Nyíregyháza, 2013. november 07.
Dr. Sikolya László sk.
intézetigazgató
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
(külső fekete borító)
SZAKDOLGOZAT
NÉV:
2014.
3. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM (belső címlap)
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
Közlekedésmérnöki alapszak, Gépészmérnöki alapszak, Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
alapszak, Mezőgazdasági mérnöki alapszak
NYÍREGYHÁZA
(Times New Roman 12 vastagított)
Szakdolgozat címe
(Times New Roman 14 betű vastagított)
SZAKDOLGOZAT
(Times New Roman 14 betű vastagított, nagybetű)
Készítette: (Times New Roman 12)
Konzulens(ek): (Times New Roman 12)
Hivatalos igazolványkép, nem pólós, nem más képből kivágott!
Lehet fekete-fehér is!
2014.
(Times New Roman 12)
4. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT
Címe: ......................................................................................................................................................
Készítője: ................................................................................................................................................
Konzulens(ek): .......................................................................................................................................
TÉMAVÁZLAT
(minta) (A 4. félévben leadott témavázlat.)
Bevezetés
1. A szakirodalom elemző értékelése (technológia, gépek és berendezések, stb.)
2. Üzemi (laboratóriumi) vizsgálatok (módszerek, körülmények)
3. Mérési eredmények és azok értékelése
4. Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A szakdolgozati címet és témavázlatot jóváhagyom.
Nyíregyháza, 20…... év .............................. hó ......... nap
……………………………………… ………………………………………
konzulens tanár tanszékvezető
5. sz. melléklet
KONZULTÁCIÓK IGAZOLÁSA
Időpont A konzultáció tárgya Konzulens
Szakdolgozat III. Szakdolgozat II. Szakdolgozat I.
A szakdolgozatot elfogadom.
A szakdolgozatot nem fogadom el.
(megfelelő szövegrész aláhúzandó)
Nyíregyháza, 20…. év .............................. hó ........... nap
konzulens
A szakdolgozat beadása:
Nyíregyháza, 20…. év ................................ hó ........... nap
tanszékvezető
6. sz. melléklet
TARTALOMJEGYZÉK
(minta)
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1
1. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
1.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
2.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2.1.1. Al-alcím .................................................................................................................... 12
(Tovább nem bontjuk a fejezeteket!!)
…
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 60
7. sz. melléklet
5. táblázat. A táblázat címe
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [1], 197. p. (műszaki szakterületen)
6. ábra. A baromfihús, valamint az egyéb húsok termelésének alakulása
Forrás: SIMON (2006), 69. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [3], 69. p. (műszaki szakterületen)
5.2. A termelő kapacitás jellemzése
A tenyésztő gazdaságok évről évre növelték telepeik befogadó képességét és termelési kapacitását.
A tojóhibrid-forgalmazásában azonban nem következett be dinamikus fejlődés.
A tojóhibrid-jércenevelésében a ketreces tartás bevezetésével javul a rendelkezésre álló alapterület
kihasználása (KISS, 1992). (agrártudományi területen)
A légi forgalom csaknem 100%-a nemzetközi vonatkozású [5]. (műszaki tudományi területen)
8. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (név)……………… (Neptun kód)…………… szakos hallgató jelen nyilatkozat
aláírásával kijelentem, hogy ……………………………………….. (dolgozat címe) című
diplomamunka;
szakdolgozat
(megfelelő rész aláhúzandó)
(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. Tv. Szabályait, valamint a főiskola által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó
szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst,
illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.
A dolgozat részét képező hallgató nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható,
hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői
jogsértés ténye merül fel, a Nyíregyházi Főiskola ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
A fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.
Nyíregyháza, 2014. .…
…………………………….
hallgató aláírása
1 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az erede -
tihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára
– a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével
együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
9. sz. melléklet
TÁJÉKOZTATÁSUL!!!
Bírálati szempontok:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10)
2. A téma szakirodalmi feldolgozása (pontszám: 0-10)
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15)
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok
gyakorlati alkalmazhatósága (pontszám: 0-15)
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0-24 pont elégtelen (1)
25-31 pont elégséges (2)
32-38 pont közepes (3)
39-45 pont jó (4)
46-50 pont jeles (5)
10. sz. melléklet
(A tanszék készíti el, nem kerül a dolgozatba bekötésre!)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………… Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA
A hallgató neve:
A szakdolgozat címe:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10):
2. Szakirodalmi feldolgozás és elemzés (pontszám: 0-10):
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15):
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága
(pontszám: 0-15):
A bíráló tételes észrevételei:
Összes pontszám: pont Javasolt osztályzat:
Nyíregyháza, 2013. ………………………
Bíráló neve: ______________________________
aláírása
Munkahelye: Nyíregyházi Egyetem
Műszaki és Agrártudományi Intézet
…………………………...… Tanszék
Javasolt témakörök (kérdések) a záróvizsgához:
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK
GÉPÉSZMÉRNÖK SZAK
A) „Gyártástechnológia és gyártástervezés” témakör („A” típusú tantárgyak)
Az acélok általános osztályozási rendszere.
A hegesztett szerkezetek gyártásához használatos acélok.
Szerszámacélokkal szemben támasztott követelmények, gépipari szerszámkészítéshez használatos acélféleségek, hőkezelési eljárásaik.
A felületi réteg keménységét és kopásállóságát fokozó hőkezelő eljárások.
Az acélok megmunkálhatóságát segítő hőkezelő eljárások és alkalmazási feltételei.
A hegesztő eljárások csoportosítása, a fontosabb eljárások elve, gépi berendezése, technológiai jellegzetességei, alkalmazása (BKI, SWI, VFI, FH).
Acélok, öntöttvasak, nemvasfémek hegeszthetősége, hegeszthetőségi vizsgálatok csoportosítása.
A képlékenyalakítás jellemzői, eljárásai, hidegen alakított fémek hőkezelési eljárásai.
Lemezalakítási műveletek jellemzői, technológiái. Kivágó- és lyukasztó szerszámok osztályozása, szerkesztésének alapelvei.
Az öntöttvasak főbb fajtái, előállításuk, jellemző tulajdonságaik. Korszerű öntési eljárások.
Külső és belső, hengeres és sík felületek megmunkálása határozott és határozatlan élű szerszámmal. Mozgásviszonyok, szerszámok, technológiai paraméterek.
Alakos forgásfelületek, menetek megmunkálása.
Finom- és ultrapreciziós megmunkálások. Környezetbarát technológiák, Rapid Prototyping.
Hengeres fogazatok, kúpkerekek, csiga és csigakerekek megmunkálása és szerszámai.
A technológiai tervezés folyamata és dokumentációi.
Kézi programozás menete, gyártási dokumentációk.
NC és CNC gépek programozása, a program összeállítás szabályai. Jellegzetes mondat típusok, vezérlési ciklusok.
Gyártástechnológia szakirány
B) „Gyártás- és gyártórendszerek” témakör („B” típusú tárgyak)
Gyártórendszerek osztályozása, belső hierarchiája, fajtái.
A gyártási rendszer tervezésének feladatai, fő lépései.
Az alkatrészgyártás technológiai tervezésének szintjei.
Az alkatrészgyártás, automatizálásának technikai rendszerei, gyártóberendezések osztályozása. Vezérlési hierarchia gyártórendszerekben.
Integrált gyártórendszer, rugalmas gyártórendszer fő jellemzői, építő elemei.
A gyártervezés alapjai.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM, IAAR) fő moduljai, jellemzői.
Határozott élgeometriájú forgácsolószerszámok élszögrendszerei, a működő meghatározó rendszerek elemei.
Alakos kések változatai, mozgásviszonyai, profiltorzulások szerkesztése.
Munkadarab befogó készülékek, készülékelemek, szorító részegységek.
A szerelés szerepe és helye a gyártásban.
A szerelési folyamat tervezése, dokumentációi, számítógéppel támogatott szereléstervezés.
A szerelési rendszerek osztályozása, főbb jellemzői.
A gyártmány tagolása, szerelési családfa típusok és jellemzőik.
Kötésmódok csoportosítása, technológiai jellemzői.
Járműgépészeti szakirány
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK
Járműgépész szakirány
1. Motordiagnosztikai eljárások és a motor mechanikai állapotvizsgálatának módjait
2. A fedélzeti diagnosztikai rendszerek (OBD) működési alapelvei, sajátosságai, kódrendszere
3. A fékezés folyamatai, a járművek fékszerkezeteinek vizsgálati eljárásai, a hidraulikus, valamint pneumatikus fékrendszerek diagnosztikája.
4. Járművek kerekeinek kiegyensúlyozása, a rugózás és lengéscsillapítás vizsgálata, a kerék és talaj kapcsolata
5. Gépjárművek motorjainak környezetvédelmi és a hajtóanyag-ellátó rendszerek diagnosztikai vizsgálata
6. Városi tömegközlekedés elemei, formái és módjai, a városi közlekedés eszközeinek csoportosítása és jellemzői
7. Korszerű hajtóanyagellátó, keverékképző szerkezetek felépítése, működése és főbb jellemzői benzinmotoroknál
8. Benzinmotorok vezérlési rendszerei és a hajtóanyag-ellátás szabályozási összefüggései
9. Füstgázelvezető berendezések kialakítása és az égéstermékek jellemző összetevői
10. Kipufogógázok kezelésének eszközei, felépítése, működése benzin- és dízelmotoroknál
11. Gépjármű főtengelykapcsolók szerkezeti megoldásai, méretezése, működtető szerkezetei
12. Automatikus nyomatékváltók (bolygóművek és hidrodinamikus kapcsolószerkezetek)
13. Összkerékhajtások szerkezeti kialakításai, főbb szerkezeti elemei
14. Differenciálművek szerkezeti kialakításai, a differenciálzár és az automatikus differenciálzárak, belső nyomatéki viszonyai, önzárási tényező
15. Gépjárművekre ható erők. Kerék és talaj kapcsolata, gördülési viszonyok (slip). Tolt és hajtókerekek erőtani viszonyai
16. Kormányzási módok, erőhatások és geometriai viszonyok, mechanikus kormányművek
17. Kormányzott kerekek geometriai jellemzői, annak diagnosztikai ellenőrzési módjai és eszközei, kerék, gumiabroncs szerkezeti felépítése
18. Gépjárművek rugózási módjai, a rugózások elemeinek szerkezeti kialakításai
19. Szervo- és hidraulikus kormányzási módok és szerkezetek
20. Fékerőszabályzó szerkezetek és működése pneumatikus fékek esetén
21. Járművek villamos hálózatának kialakítási módjai, a CAN rendszer felépítése, működése
22. A jármű villamos áramellátásának korszerű elemei, szerkezeti kialakításai, szabályozási módjai
23. A dízel-hajtóanyagellátó rendszerek elektronikus vezérlés- és szabályozástechnikája, főbb elemeinek működési elvei
24. A motorok gyújtás- és szelepvezérlésének elektronikai rendszerei, működési elvük
25. Légfékrendszerek felépítése, működése egy- és kétvezetékes rendszereknél
26. Légfékek főbb elemeinek (főfékszelep, védőszelep, kombinált munkahenger, stb.) kialakítása, működése
27. Földmunkagépek bemutatása, funkcionális csoportosítása
28. A betonkészítés, -szállítás és bedolgozás gépeinek bemutatása
|
|
jarmumernoki |
|
járműmérnöki |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: járműmérnöki
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: járműmérnök
Alapképzési szak kódja: JMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006. (IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Sikolya László főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, segédmérnöki feladatok megoldásában jártasság szerzését bizonyító, legalább 6 hétig tartó gyakorlat.
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 141 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 44 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 5 kredit, amely a „B” típusú tantárgyak 44 összes kreditszámában van benne.
Specializáció:
- Járműgyártás specializáció
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
Nincs feltöltve
|
Záróvizsgatételek
Nincs feltöltve
|
|
kepi abrazolas |
|
képi ábrázolás |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: képi ábrázolás alapszakos festő (specializáció
megjelölésével)
Alapképzési szak kódja: KAB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006. (IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Ferenczy Zsolt DLA, főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció – képi ábrázolás alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 101 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 59 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: művésztelepi gyakorlat, szakmai gyakorlat (művészettörténeti tanulmányút)
Megjegyzés:
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a diplomamű+dokumentáció elkészítéséhez
Vizuális Kultúra Intézet – Nyíregyházi Egyetem
I. Általános tudnivalók
A diplomamű+dokumentáció a szakképzettségnek megfelelő önálló alkotómunkán alapuló mű (szabadon választható a hagyományos művészeti formákon keresztül a sokszínű kortárs tendenciákig), amely a hallgató alapos szakmai ismereteit és elméleti felkészültségét hivatott bizonyítani. A diplomamű+dokumentáció címét és kivitelezésének módját a témavezető tanárral egyeztetve végzi a hallgató. A művet kiegészítő dokumentációban a diplomázónak:
- reflektálni kell a választott téma hazai és nemzetközi példái mellett művészettörténeti analógiákra, művészetelméleti kérdésekre valamint más tudományterületek bevonásával legyen képes felfedezni újabb kapcsolódási pontokat tudomány és művészet között.
- be kell mutatni a mű létrehozásának metódusát (munkanapló), a gyűjtés és kutatás fázisait valamint a mű/művek jó minőségű reprodukcióit.
A diplomamunka terjedelme (tartalomjegyzék, ábrák, képek, mellékletek és bibliográfia nélkül) 30.000 leütés szóközök nélkül (kb. 20-25 oldal).
A diplomamunka műleírást és az alkotás(ok) létrehozását eredményező alkotói folyamat, valamint az ennek során alkalmazott kutatások, kísérletek bemutatását tartalmazza 20-25 oldal terjedelemben (melléklet: az alkotói folyamat dokumentációja fotósorozattal, reprodukciókkal, a témához kapcsolódó vizuális médiumokkal, stb.)
A forrásművek feldolgozására az legyen jellemző, hogy a nyomtatott dokumentumokra való hivatkozás aránya meghaladja a webes hivatkozásokét (60% - 40%)
A bekötött dolgozat címlapján ne a szakdolgozat szerepeljen, hanem a DIPLOMAMUNKA cím.
A diplomaművet kiállítás/prezentáció keretében mutatja be a hallgató a záróvizsgán, ami nyilvános. A diplomázó röviden ismerteti művét a dokumentációkban leírtak szerint, amit majd a vizsgabizottság értékel.
Az önálló mű megalkotásával a hallgató bizonyítja, hogy az alapképzési szakon, szakirányon vagy szakterületi specializáció keretében megszerzett kompetenciákat és ismereteket képes önállóan rendszerezni, szintetizálni és alkalmazni.
II. Technikai tudnivalók:
Szakdolgozat I. teljesítéséhez 2 konzultáció, a szorgalmi időszak elején és végén. Követelmény: gyűjtőmunka, tartalomjegyzék összeállítása, a Bevezetés és az első fejezetek megírása (a terjedelem első harmada lábjegyzetekkel). Források összegyűjtése, témapontosítás, bevezető és tartalomjegyzék mint munkahipotézis. Diplomamunkánál: gyűjtőmunka, majd az analóg, konkurens tárgyak elemzése alapján a tervezési program megírása.
Szakdolgozat II. teljesítéséhez 2 konzultáció a szorgalmi időszakban. Követelmény: gyűjtőmunka lezárása, tartalomjegyzék véglegesítése, a terjedelem második harmada lábjegyzetekkel. A szakirodalom elolvasása, kijegyzetelése, a szöveg írásának megkezdése. A kérdőív, egyéb terepmunka megkezdése és elvégzése. Diplomamunkánál: ötletek, vázlattervek és válogatás a program alapján munkamakettek készítése.
Szakdolgozat III. teljesítéséhez 2 konzultáció (1. a szorgalmi időszak első két hetében, 2. a leadás előtt minimum 1 hónappal. Követelmény: a nyomtatásra elkészített, megszerkesztett Szakdolgozat, címoldallal, nyilatkozattal, képekkel, képaláírásokkal, képjegyzékkel, bibliográfiával. A szakirodalomra épülő részek véglegesítése, a terepmunka eredményének értelmezése, leírása. Diplomamunkánál: A legjobb vázlat kiválasztása és a tárgy kivitelezése. A munkafolyamat dokumentálása írásban, fotóban, rajzban.
A szakdolgozat és a kapcsolódó dokumentáció nyomtatott (bekötött) és elektronikus (CD, DVD stb.) formában adandó be.
A szakdolgozathoz rendelt kreditek száma: 10 kredit
II. A diplomamű+dokumentáció értékelése:
Ajánlott pontszám: 50 (diplomamű: 30, dokumentáció: 20)
0–30 pont: elégtelen (1)
31–35 pont: elégséges (2)
36–40 pont: közepes (3)
41–45 pont: jó (4)
46–50 pont: jeles (5)
A szakdolgozat szöveges értékelése minden esetben kötelező, pontozása ajánlott.
A bírálat szempontjai:
A témaválasztás indokoltsága:
indokolt nagyon indokolt nem aktuális
A dolgozat a formai követelményeknek:
megfelel nem felel meg
A dolgozat értékelése tartalmi szempontból:
1. A szakirodalom feldolgozása, elemzése 10
2. A szakdolgozat szerkezete, 5
3. Nyelvhasználat (stílus, helyesírás) 5
|
Záróvizsgatételek
A képi ábrázolás alapképzési szak záróvizsga követelményei (témakörei)
A záróvizsga célja: a szakképzettség teljes ismeretanyagának és kompetenciáinak komplex
módon történő számonkérése
A záróvizsga módja: szóbeli vizsga
A záróvizsga ideje: a szakmai kreditek megszerzése után
Vizsgabizottság: a szakdiszciplináris terület két oktatója, az elnök minősített vezető oktató
A záróvizsga tartalma, témakörei:
Alapozó ismeretek
1. Informatika
Táblázatkezelés, prezentációkészítés lépései: szövegformázási lehetőségek, lábjegyzet,
fejléc, lábléc, oldalszámozás beszúrása a dokumentumba. Tartalomjegyzék, tárgymutató
létrehozása. Képek-vagy diagramok beszúrása, különböző effektek beállítása.
2. Környezettani alapismeretek
Ember és a természet közötti kapcsolat a kezdetektől napjainkig. A talaj, a víz és a levegő
szennyeződése. Globális környezeti problémák. A megváltozott környezeti feltételek
hatása az emberi egészségre és a társadalomra. Biológiai sokféleség megtartásának
szükségessége, az emberiség felelőssége és feladatai.
3. EU alapismeretek
Az egységes Európa gondolat politikai, gazdasági gyökerei, az egységesülés kezdeti
lépései. Az Európai Közösségek kialakulása, a továbbfejlődés útjai. A Párizsi és Római
Szerződések. Az Egyesülési Szerződés és az Egységes Európai Okmány.
4. Általános gazdasági és menedzsment ismeretek
A gazdasági és társadalmi élet alapfogalmai, szükséglet, gazdálkodás, újratermelés. A
szükséglet kielégítés szintjei és mechanizmusa.
5. Társadalmi ismeretek
A társadalom és a hatalom viszonya. Államelméletek, a hatalmi ágak és a világi-egyházi
intézmények egymáshoz való viszonya. A társadalmi szerkezet változásait befolyásoló
legfontosabb tényezők a középkori kezdetektől a jelenkorig.
6. Filozófiatörténet
A filozófiatörténet legfontosabb irányzatai, képviselői és problémafelvetései a klasszikus
görögségtől a XIX. század végéig.
7. Művészetszociológia
A művészetszociológia, mint a szociológia partikuláris szegmense. Az általános
szociológiai metodikák konvertálhatóságának a kérdései. Az alkotók, művészek
attitűdjének mérése. A befogadói magatartás tesztelése. Hagyományos kulturális szokások
és újabb verzióik: a fogyasztói- és a posztmodern értékeket kultiváló társadalmak
jellemzése.
8. Művészetpszichológia
A kreativitásra nevelésnek elvi és gyakorlati lehetőségei. Az alkotóképesség vélt/valós
lehetőségei. Egyensúlyelméletek a művészetpszichológiában. A művészek lélektani
megközelítésének a csapdái. Pszichoanalitikus értelmezések.
9. Művelődéstörténet
Az egyetemes és a magyar művelődéstörténet legfontosabb területei,
és a művelődéstörténet alapvető kutatási módszerei.
10. Kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek
A vizuális megismerés, a vizuális kommunikáció jelenségeinek objektív
törvényszerűségei. A kép fogalma és jelenségei. Optikai kép, tudati kép, emlékkép,
képzet, képzelet. Ábrázolási és kifejezési konvenciók.
11. Bevezetés az esztétikába
A műalkotások értelmezhetőségének problémái, meghatározó esztétikai
alapfogalmak (pl. remekmű, alkotó, befogadás, tapasztalat, élmény
stb.). A filozófiai reflexiók legáltalánosabb problémái.
Szakterületi alapozó ismeretek
1. Tér-és tárgyábrázolás
A perspektíva kiemelt szerepe és jelentősége az ábrázolásban. A
centrális projekció alapelvei, törvényei.
2. Művészeti anatómia
Az emberi test általános szerkezeti törvényszerűségei, statikai
törvények. Az egyensúly. A csont- és izomrendszer felépítésének,
összefüggéseinek elemzése. Az arány és arányosság kérdései.
3. Népművészet
A néphagyomány helye korunkban. A népművészet eredete,
megjelenési formái. A népművészet általános jegyei, formatana,
jelrendszere, jelentéstartalma és esztétikai értékrendje. A magyar
népművészet műfajonkénti tájegységei. Népművészetünk kapcsolata a
környező népek művészetével. A képzőművészethez való viszonya,
kapcsolódási pontjai. Az urbanizáció hatása a népművészetre, népies
művészetre.
4. Művészettörténet
Az egyetemes és a magyar művészettörténet nagy korszakaiban
aktuálissá vált formai kérdések és szemléletbeli változások folyamata,
a művészeti alkotások formai és tartalmi változásai az őskortól
napjainkig. A meghatározó irányzatok áttekintése, a művészi egyéniség
egyre növekvő szerepe, a korszak és a műalkotás egymást feltételező
viszonylatai, a technikai fejlődés és a művészi kifejezésmód változásai.
5. Ábrázoló geometria és komputergeometria
Az ábrázoló geometria szintetikus és analitikus módszerei. Görbék és
felületek modellezése. Poliéderek reprezentációja. A geometria és a
geometriai ábrázolás kialakulásának története. Térgeometriai
alapfogalmak geometriai ábrázolás. A Monge-féle ábrázolási rendszer.
Perspektív ábrázolás.
6. Színtan - Formatan - Kreatív vizuális gyakorlatok
A szín fogalma, a színek osztályozása, rendszerezése. A színmérés, a színek felosztása,
csoportosítása, színkeverés. A színkutatások történeti áttekintése. A látás élettani síkja. A
térlátás, a szem mozgása, feloldóképessége, a színlátás. Színkontrasztok. Színharmóniák.
A színek szimbolikájának történeti áttekintése. A szín és a tér kapcsolata. A struktúra,
felület és anyag és elrendezés hatása a formaalakításra és formaészlelésre. A koncepció,
mint anyagot és formát meghatározó vezérelv és összefüggései. Az intermediális műfajok
plurális anyagtani és formatani összetettsége. A műfajközi átjárhatóság.
7. Festészeti, plasztikai, grafikai, fotó alapozó gyakorlatok
A legalapvetőbb festészeti eljárások és képalakítási lehetőségek. A szín és a fény, a szín és
a tér, a szín és a festékanyag kapcsolata. Alapvető plasztikai alakítási módok és technikák.
A plasztikai formanyelv, alakítás-kifejezés sajátosságai. A tér és a tömeg, a plasztikai
kompozíció térszervező tulajdonságai. A fény és az árnyék szerepe a plasztikában. Az
arányok, a proportionáltság, mint szobrászi probléma. A grafikai technikák és anyagok
alapvető tulajdonságai. A grafika történeti, művészettörténeti áttekintése. A grafika
szűkebb és tágabb értelmezési lehetősége. A különböző grafikai technikák kialakulása,
változásai az adott korral való összefüggésben. Anyagok, eszközök, gépek, műhelyek. A
ma használatos fotográfiai eszközök és anyagok. A technikai paraméterekből adódó
képformálási lehetőségek. A digitális képrögzítő eszközök és a digitális képfeldolgozás
sajátosságai. Történeti technikák.
8. Vizuális médiumok alapismeretei
Az új technikai médiumok, a tömegmédiumok története, fejlődési folyamatai. A
legegyszerűbb mozgóképes gyakorlatok, optikai játékok és a mozgóképes gondolkodás.
Szakmai törzsanyag
1. Alakrajz
Ábrázolás és kifejezés módszerei. Ábrázolási konvenciók és a technikai megvalósítás
lehetőségei. A vizuális nyelv elemzése. Indulat és gesztus szerepe a kifejezés
alapelemeinek használatában. A tónusrend és a kompozíció kérdései. A képi, rajzi
feldolgozás folyamatai. A szubjektum szerepe az anyagok, eszközök, nyelvi alapelemek
kiválasztásában, az egyéniség, az egyéni előadásmód kérdései.
2. Design alapok
A természetes és mesterséges környezet formáinak megtapasztalható vizuális jelenségei.
Szerkezeti összefüggések. A design fogalom értelmezései és változásának vizsgálata a
történeti hagyományok áttekintésével. A design alapelveinek tanulmányozása és a tervezés
elméleti megközelítése történeti példák segítségével.
Kortárs formatervezési stratégiák bemutatása neves tervezők és termékek ismertetésével.
3. Képalkotás, színes képalakítás
A kompozíció.
A kifejező elemek hatástényezőinek vizsgálata kompozíciókban, különböző
ábrázolásmódokban. A képi tér mozgásainak elemzése.
A szín és a tónus. A színes ábrázolás történetének áttekintése. Technikai ismeretek.
Festészeti alkotások elemzése. A műalkotás és a néző viszonya. A műalkotás (a kép)
hatásmechanizmusa. A képzőművészeti hatás legfőbb elemei. A tér, a vonal, a szín, a
fény. Az anyagszerűség. A képzőművészeti kifejező eszközök: szerkezet, arány, mozgás,
ritmus, harmónia. A tartalom és a forma. A képzőművészeti stílus problémája.
A festészet műfajai; fal, pannó, táblakép, üvegablak, mozaik, miniatúra. A komponálás
történeti áttekintése. A XIX-XX-XXI. századi festészet anyaghasználata
(impresszionizmus, posztimpresszionizmus, expresszionizmus, kubizmus, stb.). Vegyes
anyaghasználat.. Ipari anyagok használata a festészetben. Gesztusfestészet. Textúrafaktúra-
kollázs- montázs a festészetben. A vizuális problémák elemzése. Az anyagok
szerkezeti, térbeli megjelenésének vizsgálata. (építettség, kiterjedés, mozgás stb.). Az
anyagok vizuális megjelenésének használata az alkotófolyamatban (textúra-faktúra-.
plasztikai érték.).
4. XX-XXI. századi festészet, kortárs magyar festészet
A XX. századi és a kortárs festészet törekvései, amelyek a képi kifejezés, a képi ábrázolás
szemszögéből meghatározóan újat jelentettek. A formai kifejezések változásai, az adott
kor törekvési és a jelen lehetőségei. A művészet és anti-művészet kérdései a század elején.
A művészet és anti-művészet kérdései a kortárs magyar festészetben. A társadalmi és
individuális művészet. A klasszikus képalakítási technikák látszólagos eltűnése, majd
reneszánsza. A kommentárigény megjelenése. Az idő formái. Az izmusok világa. Az
absztrakt művészet virágkora és válsága. A posztmodern. Az új szenzibilitás, új
tárgyiasság, neo művészetek. A kortárs magyar festészet törekvései.
5. Intrerdiszciplináris művészet
A képi kifejezés formáinak új lehetőségei. Az új formai lehetőségek, amelyeket a XX.
századi tudományos és technikai fejlődés tett lehetővé.
A XX. század első felének törekvései. Alexander Calder munkássága. A kinetikus
művészet klasszikusai. Elektro objectek. Fényfestészet. Mechanikus mobilok.
Differenciált szakmai ismeretek (festészet szakirány)
1. Festőmesterség, képalkotás
A képzőművészet technikai részterületének elemzése, a szakszerűség tudatos alkalmazása.
Olajfestés, a technika kialakulása, története, legjelentősebb mesterei.
Anyagtani ismeretek, olajos oldószerek, olajban emulgeáló pigmentek. A festék
összetétele, anyaga. A festést megelőző hordozóanyag, karton, vászon, fa alapozásai. A
felfestés módozatai, a fejlesztés fokozatai, vegyes anyaghasználatok. Táblakép festészet.
Textúra, faktúra- kollázs montázs az olajfestészetben.
A vízfestészet hordozóanyaginak tanulmányozása, a papírok tulajdonságai, reakciójuk a
vízzel való találkozáskor. A vízzel emulgálható pigmentek, színező anyagok
tulajdonságai. A vízzel, mint oldószerrel kezelt festék összetétele, készítése (akvarell,
gouache, tempera). A papír előkészítése a festék fogadására: lazúros és fedő
festékhasználat.
A képzőművészet technikai részterületének elemzése, a szakszerűség tudatos alkalmazása,
őnálló képalkotás.
A vízfestészet és olajfestészet hordozóanyaginak tanulmányozása, a festőalapok
tulajdonságai, reakciójuk a festékkel való találkozáskor. A vízzel emulgálható pigmentek,
színező anyagok tulajdonságai. A vízzel, mint oldószerrel kezelt festék összetétele,
készítése (akvarell, gouache, tempera). A papír, festőalap előkészítése a festék fogadására:
lazúros és fedő festékhasználat. Vegyes technikák alkalmazása.
2. Színes képalakítás
Színtani problémák elemzése, a színkompozíciók hatásmechanizmusa.
Az anyagok szerkezeti, térbeli, megjelenésének elemzése (építettség, kiterjedés, mozgás
stb.).Az anyagok vizuális megjelenése a színes képalakításban (textúra-faktúra). Plasztikai
értékek, modellálás, modulálás. A természetes és manipulált (pl. roncsolt)
anyagmegjelenítési formák. Az anyag szerkezetének külső vizuális megjelenését
felhasználó építmény (kollázs) készítése az anyag belső ritmusainak, tulajdonságainak,
kiterjedéseinek figyelembevételével.
3. Intrerdiszciplináris művészet
A képi kifejezés formáinak új lehetőségei napjainkban. A mikro és makrokozmosz képi
világának megjelenítésében rejlő lehetőségek.
A XX. és XXI. század interdiszciplináris törekvései. Digitális szobrok, virtuális terek,
fényfestészet. Digitális installáció. Hazai alkotók és műhelyek.
|
|
kommunikacio es mediatudomany |
1 |
kommunikáció és médiatudomány |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: kommunikáció és médiatudomány
A szakképzettség oklevélben szerepl˝o megjelölése: kommunikátor
Alapképzési szak kódja: KMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhet˝o végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez el˝oírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy él˝o idegen nyelvb˝ol államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
azzal egyenérték˝u érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelel˝os neve, beosztása: Dr. habil Onder Csaba f˝oiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben el˝oírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció – kommunikáció és médiatudomány alapszak
Kötelez˝o („A” típusú) tantárgy: 39 kredit
Kötelez˝oen választható („B” típusú) tantárgy: 101 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 20 kredit
Szakdolgozat: 0 kredit
Szakmai gyakorlat: 20 kredit (ebb˝ol 16 kredit specializációhoz kötött, 4 kredit közös minden specializáción)
Megjegyzés: A „B” típusú tantárgyaknál összesen megszerzend˝o 101 kredit. Ebb˝ol a közös tantárgyak
kreditértéke 33 kredit, a specializációk kötelez˝o tantárgyai 40 kredit érték˝uek, az orientáció
8 kredit. A hiányzó 20 kreditet a fennmaradó „B” típusú szakmai tantárgyakból kell
teljesíteni.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ
Segédlet szakdolgozat készítéséhez
Készítette: Kerülő Judit
főiskolai tanár
NYÍREGYHÁZA, 2010.
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés ................................................................................................................................ 3
II. A szakdolgozat készítésének indokai .................................................................................... 4
II.1. A szakdolgozat készítésének célja .................................................................................. 4
III. Témaválasztás ...................................................................................................................... 5
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők ......................................................... 5
III.1.1. Tartalmi tényezők ................................................................................................... 5
III.1.2. Érzelmi tényezők .................................................................................................... 6
III.1.3. Praktikus tényezők ................................................................................................. 6
III.2. A témaválasztás szempontjai ........................................................................................ 6
IV. A témavezető, konzulens ..................................................................................................... 7
V. Témavázlat ............................................................................................................................ 8
V.1. A témavázlat tartalma ..................................................................................................... 8
VI. A szakdolgozat felépítése ..................................................................................................... 9
VI.1. Címlap ........................................................................................................................... 9
VI.2. Tartalomjegyzék ............................................................................................................ 9
VI.3. „Bevezetés” fejezet ..................................................................................................... 10
VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése ................................ 10
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere ...................................................... 11
VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához ................................................... 11
VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége ................................................... 12
VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete ........................................ 13
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése ................................................................................... 13
VI.4.2.1. A kutatás lépései ........................................................................................... 14
VI.5. „Összegzés” fejezet ..................................................................................................... 14
VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék .................................................................................... 15
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai ........................................................... 15
VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke ........................................................ 16
VI.7. Mellékletek .................................................................................................................. 18
VII. A szakdolgozattal szemben támasztott formai követelmények ........................................ 19
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények 19
VIII. A szakdolgozat leadása ................................................................................................... 20
IX. A szakdolgozat minősítése, érdemjegye ............................................................................ 21
IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai .......................................................................... 21
IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai ....................................................................... 21
IX.1.1.1. Tartalmi szempontok ..................................................................................... 22
IX.1.1.2. Formai szempontok ....................................................................................... 22
IX.1.1.3. Etikai szempontok ......................................................................................... 22
IX.2. A szakdolgozat megvédése ......................................................................................... 23
X. Összegzés ............................................................................................................................ 23
XI. Bibliográfia ........................................................................................................................ 25
1. SZÁMÚ MELLÉKLET KÜLSŐ BORÍTÓ ........................................................................ 27
2. SZÁMÚ MELLÉKLET BELSŐ BORÍTÓ .................................................................... 28
3. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK FORMAI KÖVETELMÉNYE ........ 29
4. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP ....................................... 30
3
„Ez a könyv…, olyan kell, hogy legyen, mint egy létra.
Válladra veszed, a falnak támasztod, felmászol a tetőre,
aztán ha már fenn vagy, el is feledkezhetsz a cipekedésről,
a létrafokok számáról, egyáltalán arról, hogy hogyan kerültél
oda a tetőre.” (Blaskó Ágnes - Hamp Gábor)
I. Bevezetés
Amikor az ember először kényszerül arra, hogy egy problémát saját gondolatmenete alapján ismertessen és elemezzen, az első pillanatban nagyon egyszerűnek tűnik a feladat. Ezt gondoljuk akkor, amikor kiválasztottuk szakdolgozatunk témáját. Ahogy azonban közeledik a szakdolgozat elkészítésének és beadásának ideje, egyre inkább úgy érezzük, fogalmunk sincs arról, hogyan kezdjük el, miről írjunk. Az első gondolatunk, rossz témát választottunk, erről még senki sem írt, nincs vagy túlzottan sok az elolvasandó szakirodalom. Ilyenkor keresi fel a hallgató témavezető tanárát azzal a kérdéssel, hogy szerinte mit írjon, miről szóljon a dolgozat. Csalódottan veszi tudomásul, ha a témavezető azt válaszolja, „amit Ön fontosnak gondol”. A következőkben, ahogy az idő egyre gyorsabban telik, jön a lelkiismeret furdalás, el kellene már kezdeni a munkát, majd a pánik és az utolsó pillanatra halasztott munka. Azért, hogy Ön ezeken a fázisokon ne menjen át, ennek érdekében írom ezt az útmutatót, segédanyagot.
Részletesen elemzem a szakdolgozat készítésének célját, a téma és témavezető választás kérdéseit és az ezeket befolyásoló tényezőket, a szakdolgozat felépítését, ismertetem a szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, a szakirodalmi feldolgozásának menetét, a leggyakrabban használt hivatkozási lehetőségeket, majd bemutatom a szakdolgozat minősítésének szempontjait.
Igyekeztem feldolgozni az e témában megjelent szakirodalmakat, más felsőoktatási intézmény által összeállított módszertani segédleteket és a szakdolgozatok témavezetése során szerzett több évtizedes oktatói tapasztalatomat.
Az útmutatóban a szakdolgozatírás kapcsán felmerülő fontosabb kérdésekre szeretnénk választ adni, bemutatva egyúttal a leggyakoribb hibákat is. Természetesen számtalan olyan probléma is felmerülhet írás közben, amire ebből a tájékoztatóból nem talál megoldást. Ezért a tanulmány végén olyan magyar és idegen nyelvű irodalmakat soroltam fel, amelyek részletesen foglalkoznak egyrészt a szakdolgozatírás módszertani kérdéseivel, másrészt az önálló kutatás megtervezéséhez és lebonyolításához adnak útmutatást.
4
Remélem, hogy ezt az útmutatót hasznosnak és érdekesnek találja kedves Olvasó és számos kérdésére választ kaphat belőle. Értékelő és továbbgondolkodásra késztető észrevételeit, kérdéseit várva, kívánok hozzá jó olvasást és kiválóra minősített szakdolgozatot!
Kerülő Judit
keruloj@gmail.com
II. A szakdolgozat készítésének indokai
A szakdolgozat megírását a felsőoktatási törvény és az adott szak képzési és képesítési követelménye írja elő. A szak mintatanterve rendelkezik arról, hogy a hallgatónak a képzés melyik szakaszában, félévében kell szakdolgozati témát választania. A szakdolgozathoz rendelt kreditértéket szintén a szak képesítési követelménye határozza meg. Intézményünk hatályos Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szerint „a szakdolgozati témaválasztás előzetes feltétele főiskolai alapképzésben, hogy a hallgató tanulmányai során összegyűjtsön 6 féléves vagy annál rövidebb képzési idejű képzésben, valamint BA, BSc alapszakon 60 kreditet, 8 féléves képzésben 80 kreditet, 10 féléves képzésben 120 kreditet. Amennyiben a hallgató a fenti kreditet akkumulálta, szakdolgozati témaválasztására jogosult.”1
A szakdolgozat érdemjegye jelentősen befolyásolja a hallgató diplomájának minősítését is.
II.1. A szakdolgozat készítésének célja
A hallgató egy probléma önálló megoldásával elsajátítsa, alkalmazza, fejlessze azokat a kompetenciákat, amelyek a diploma megszerzéséhez szükségesek. Bizonyítsa, hogy megfelelő szinten ismeri a szak képzési és képesítési követelményében meghatározott elméleti ismeretanyagot, tájékozott a hazai és nemzetközi szakirodalomban.
Biztosítja annak lehetőségét és esélyét, hogy a hallgató egy témát részletesen elemezzen, önálló kutatást végezzen, ezáltal az elméletben elsajátítottakat a gyakorlatban kipróbálhasson, megvalósítson.
Nyerjen bepillantást a tudományos kutatás módszereibe és azok alkalmazásaiba. A szakdolgozat optimális esetben jelentheti akár egy tudományos karrier kezdetét is.
Fejlessze szaktudománya területén írásbeli kifejezőkészségét.
Segítséget adhat a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnél. Egyre inkább tapasztalható, hogy az állásinterjúkon előny a jó szakdolgozat. A leendő munkáltató érdeklődik a
1 Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 20.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-09.
5
jelölt tudományos, kutatási tapasztalatairól, ami egy szakdolgozatban testesül meg. Végzett hallgatóink gyakran számolnak be arról, hogy szakdolgozatuk témaválasztása miatt kapták meg a megpályázott állást.
Továbbtanulás esetén lehetőség nyílik a korábbi kutatási téma folytatására, ezáltal a már egyszer megírt szakdolgozat folytatására, aktualizálására.
III. Témaválasztás
A szakdolgozat megírásának folyamata a témaválasztással indul. Arra törekszünk, hogy hallgatóink szakdolgozatainak témái harmonizáljanak az egyes szakokon, szakirányokon elsajátított tananyaggal. Ennek megfelelően hirdetjük meg az oktatóink által javasolt szakdolgozati témaköröket, amelyeket az aktuális félévben a Társadalom- és Kultúratudományi Intézet honlapjáról le tud tölteni. (www.nyf.hu/tki,).
Az ajánlás nem zárja ki az önálló témaválasztás lehetőségét. Amennyiben Ön nem a kiírt témakörökből választ, kérjük témaválasztását egyeztesse az illetékes intézet, tanszék vezetőjével, illetve a témakörhöz választani szándékozott konzulenssel!
III.1. A hallgató témaválasztását befolyásoló tényezők
III.1.1. Tartalmi tényezők
A hallgató meglévő érdeklődése, korábbi kutatásokban való részvétele, esetleg ebben a témában írt tudományos diákköri, évfolyam vagy szemináriumi dolgozata. A hallgató kérheti tudományos diákköri dolgozatának szakdolgozatként történő elfogadását. Erre az intézetvezető javaslata alapján a tanulmányi és kreditátvételi bizottság adhat engedélyt a szak képesítési követelményeinek, képzési és kimeneti követelményeinek figyelembe vételével.2
Egy új, érdekes tantárgy, téma, mely a hallgatóban érdeklődést vált ki
Munkahelyi feladat, elhelyezkedési szándék
Személyes problémáinak megoldása
Aktualitások
Nyelvismeret
2 Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 21.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-09.
6
III.1.2. Érzelmi tényezők
A témavezető személye. Gyakori, hogy a hallgató nem témát, hanem szakdolgozati témavezetőt választ. Fontos, hogy olyan témavezetőt válasszon, aki segíteni tudja Önt a dolgozatírásának folyamatában! Sajnos az is gyakran előfordul, hogy ennek az ellenkezője történik, azaz a hallgató csak abban biztos, hogy kit nem akar témavezetőjének.
Barátok, akik hasonló témában írnak szakdolgozatot.
III.1.3. Praktikus tényezők
Személyes ismeretség, családi kapcsolatok alapján jó lehetőség adatok, információk megszerzésére
Korábbi e témában megkezdett munka folytatása, aktualizálása.
III.2. A témaválasztás szempontjai
Aktualitás. A témaválasztással kapcsolatos egyik legfontosabb elvárás, hogy a dolgozat témájának, problémafelvetésének, a kutatás területének aktuálisnak, a jelen kérdéseire, problémáira, kihívásaira választ kereső, a gyakorlatban is alkalmazható, hasznosítható témának kell lennie.
Irodalmi feldolgozottság. Rendelkezzen hozzáférhető és megfelelő mértékű információval, magyar vagy idegen nyelvű szakirodalommal. Olyan téma, amellyel kapcsolatban hazai könyvtárakban, forrásgyűjteményekben sem szakirodalom, sem más források nem állnak rendelkezésre, megoldhatatlan probléma elé állítja a hallgatókat.
Támogatottság. A hallgató még a témaválasztása előtt győződjön meg arról, hogy a dolgozatában bemutatandó, elemzendő intézmények, szervezetek támogatni fogják őt ebben a munkájában.
Fontos arra is figyelnie, hogy a meghirdetett szakdolgozati témakörök gyakorta irányadó jellegű, általános és átfogó témákat magukban rejtő javaslatok, ezért a téma és a cím pontosítása a témavezető és az Ön egyeztetését igényli. A kiírt témajavaslatok tehát egyáltalán nem biztos, hogy a szakdolgozata leendő címével is megegyeznek.
Abban az esetben, ha Ön a választott témáját semmilyen módon nem tudja feldolgozni, abban az esetben lehetősége van ezt megváltoztatni. Ilyenkor kérelmet kell írnia a Tanulmányi és Kreditátvételi Bizottsághoz, amiben indokolnia kell változtatási szándékát. A döntés előtt
7
véleményt kérnek a korábbi témavezetőjétől és új témájának konzulensétől is. Csak ezek után döntenek kérelméről. Ezért nyomatékosan felhívom a figyelmét, valóban csak nagyon indokolt esetben válassza ezt a megoldást!
IV. A témavezető, konzulens
A szakdolgozat elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős intézet által megbízott témavezető, konzulens végzi. A témavezető az intézmény főállású vagy további közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatója, illetve az illetékes oktatási egységvezető engedélyével külső, egyetemi diplomával rendelkező szakember is lehet.
A témavezetővel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata, aki a konzultációkon irányítja és tanácsaival segíti munkáját, de a téma érdemi feldolgozását természetesen a hallgató fogja elvégezni.
A hallgató a konzultációkon való részvételét a témavezetőjével igazoltatja, ezt az igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a szakdolgozattal együtt adja le. Ennek nyomtatványa a www.nyf.hu honlapról tölthető le.
Leendő témavezetőjét célszerű már a jelentkezés, illetve a témaválasztás előtt megkeresnie. Érdemes előre egyeztetni, hogy az oktató leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően tudja-e vállalni az Ön szakdolgozatának témavezetését.
A témavezetővel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a témavezető megállapodásától függ. Az Ön számára a témavezető által biztosított konzultáció a szakmai munka elengedhetetlen része, ezért ezzel a lehetőséggel feltétlenül éljen! A szakdolgozatírás időtartama alatt Ön igény és egyeztetés után keresi fel témavezetőjét. A hatékonyság érdekében ezekre a konzultációkra felkészülten érkezzen, megfelelő kérdésekkel, problémafelvetésekkel esetleg vázlattal, hisz csak ekkor van értelme és haszna a találkozásnak.
A konzultáció időpontját előre érdemes egyeztetni témavezetőjével, ennek leghatékonyabb módja az e-mailen történő megkeresés. Témavezetője e-mail címét a www.nyf.hu honlap elérhetőség menüpontjában találja meg. Természetesen, ha a kérdései írásban is megválaszolhatóak, elegendő az e-mailen való kapcsolattartás is.
A dolgozat véglegesnek gondolt, témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása előtt mindenképpen fontos a személyes konzultáció lehetősége. Kérem, vegye figyelembe azt is, hogy valószínűleg témavezetőjének nem Ön az egyetlen szakdolgozója, ezért a hozzá elküldött vagy elvitt anyag átnézésére minimum egy hetet szánjon, ezt követően érdemes csak újból keresnie Őt.
8
A dolgozat véglegesnek szánt változatot az esetleges javítások miatt legkésőbb a szakdolgozat beadási határideje előtt egy hónappal adja le témavezetőjének! Ha ennél később juttatja el hozzá dolgozatát, aligha marad ideje a témavezető javaslatai alapján történő korrigálásokra, kiegészítésekre és az ezek utáni újbóli konzultációkra.
V. Témavázlat
A szakdolgozati téma kiválasztása és a témavezetővel való elfogadtatása után következik a témavázlat elkészítése. Annak a folyamatnak a megtervezése, hogy Ön konkrétan „mit és hogyan” akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a konzulensével kell elfogadtatnia, majd a témában illetékes intézet vezetőjével. Ezt követően ennek egy példányát az előírt határidőn belül be kell adnia abba az intézetbe, melynek vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az intézet lesz az, az egység, ahol majd a szakdolgozatával kapcsolatos ügyintézés történik.
V.1. A témavázlat tartalma
A szakdolgozat elkészítéséhez nélkülözhetetlen a témavázlat. Ebben fogalmazzuk meg, hogy milyen kérdésekkel, problémákkal szeretnénk foglalkozni dolgozatában. Azt javaslom, hogy ehhez a vázlathoz időbeosztást és ütemezést is tervezzen, így tudja reálisan felmérni egyrészt az Ön előtt álló munkát, másrészt tudatosítani az Önre váró feladat elvégzéséhez szükséges tennivalókat.
A témavázlatban, tehát azokat a terveket rögzítjük, hipotéziseinket, kutatási elképzeléseinket fogalmazzuk meg, amelyekkel dolgozatunkban foglalkozni szeretnénk. Mindez nagy segítséget jelent a további gyűjtőmunkához, szakirodalom feldolgozáshoz. Természetesen a szakirodalom áttanulmányozása és a kutatás során újabb megválaszolandó kérdések és problémák is felmerülhetnek, így a témavázlat gyakorlatilag a dolgozat végleges formájáig nagyon sokat alakul, változik. Egyáltalán nem baj, ha a témavázlat elkészítésének idején még inkább kérdéseink, mint határozott véleményünk van. A témavázlatot olyan iránytűnek, segédeszköznek tekintsük, amely a továbbiakban a szakirodalom gyűjtése idején azon problémák felé irányítja figyelmünket, érdeklődésünket, amelyeket dolgozatunkban elemezni szeretnénk, és egyben segíti a rendszeres és módszeres munkánkat. Az elkészített témavázlatot minden esetben beszéljük meg, egyeztessük témavezetőnkkel!
9
VI. A szakdolgozat felépítése
VI.1. Címlap
Külső borító:
Fekete színű, keménykötésű vászon
Felirata aranyozott betűkkel középen „SZAKDOLGOZAT”, jobbra lent a szerző neve, alul és középen a készítés éve (ld. 1. számú melléklet)
Belső borító: (ld. 2. számú melléklet)
Az oktatási intézmény, szervezeti egység megnevezése (felül)
A dolgozat címe (középen)
A szerző neve és szakja (jobbra lent)
Témavezető neve (balra lent, egy sorban a szerző nevével)
A benyújtás helye és éve (alul középen)
Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a „BIZALMAS” feliratot a dolgozat jobb felső sarkában kell elhelyezni. Ilyen minősítést az a dolgozat kaphat, amelynek készítője titkosítási nyilatkozatot ír alá. A nyilatkozat formanyomtatványát a kari honlapról lehet letölteni. A titkosítás azt jelenti, hogy a dolgozatot a témavezető és a bírálókon kívül csak a záróvizsga bizottság tagjai olvashatják el, könyvtárból nem lehet sem kikölcsönözni, sem helyben olvasni.
VI.2. Tartalomjegyzék
A tartalomjegyzék a szakdolgozat logikai vázát mutatja meg, az eligazodást segíti, ezért a dolgozat elejére helyezzük el, közvetlen a belső borító után. Tartalmazza a dolgozat fő és alfejezeteinek valamint mellékleteinek címét és az oldalszámát.
A Microsoft Word szövegszerkesztő programban a „beszúrás” menüpont alatt a „hivatkozás” címszó alatt találjuk a „tartalomjegyzék”-et. Ezzel elkészítve minden javításnál, korrigálásnál aktualizálódik és így elkerülhető az a gyakori hiba, hogy a fejezetek és alfejezetek címe nem egyezik meg a tartalomjegyzékben közöltekkel.
10
VI.3. „Bevezetés” fejezet
Kötelező és lényeges része a szakdolgozatnak. Gyakran tapasztalom, hogy a hallgató a bevezetéssel és az összegző résszel rengeteg időt tölt el és tanácstalan, miről is szóljanak ezek a fejezetek. A bevezetés figyelemfelkeltő és egyben ráhangoló része dolgozatának. E fejezet után tiszta, világos képet kell kapnunk, miről fogunk olvasni a következő oldalakon.
Tartalmazza:
a téma aktualitását, fontosságának bemutatását
a témaválasztás indoklását. A szakdolgozat készítője kifejti azt, hogy miért éppen ezt a témát választotta, miért érdekes számára az adott tárgykör
a pontosan megfogalmazott problémafelvetést, témamegjelölést,
a kutatott, elemzett terület leírását,
hipotézisek megfogalmazását,
az alkalmazott kutatási, elemzési módszereket
a dolgozat szerkezetének, gondolatmenetének ismertetését.
A bevezető fejezet maximum 2-4 oldal. Célszerű ezt a dolgozat elkészülte után megírni, de legalább is korrigálni. Kérem, ebben a fejezetben és a dolgozat további részében is kerülje a patetikus, személyes életére vonatkozó utalásokat! Ne feledje, a szakdolgozat tudományos munka, melynek stílusa objektív, érzelmektől mentes!
A bevezetés elé kerülhet egy olyan mottó, amely a téma lényegéhez kapcsolódó, odaillő frappáns idézet. (ld.3. o.) Természetesen ez lehetőség, semmi esetre sem kötelező elem.
VI.4. Elméleti felvezetés, a dolgozat központi témakörének kifejtése
Az egész írásmű középpontja, a szakdolgozat terjedelmének 85-90 százalékát jelenti. Itt már nagy különbségek lehetnek attól függően, hogy milyen témában, milyen elemzési, kutatási módszert alkalmazva készíti el dolgozatát. A továbbiakban egy általános sémát mutatok be, természetesen a témavezetővel való egyeztetés után ettől eltérő gondolatmenettel is készülhet szakdolgozat.
11
VI.4.1. Problémafelvetés, a dolgozat elméleti háttere
A szakdolgozatban vizsgált probléma pontos részletes ismertetése és szabatos kifejtése, a célok megfogalmazása.
A témával kapcsolatos hazai és nemzetközi elméleti szakirodalom bemutatása, legfontosabb megállapításainak a kritikai ismertetése és rendszerezése. Pontos fogalomértelmezések, definíciók. Ha a téma megkívánja történeti bemutatás és elemzés.
A dolgozat tárgyát képező szakmai kérdések elemzése, esetleges számítások.
Az önálló kutatás leírása, a vizsgálat során alkalmazott módszerek ismertetése. Itt kell kitérni az esetleges módszertani nehézségekre és problémákra is.
A már ismertetett elméleti alapokra és módszerekre építve - a téma vizsgálatának részletező bemutatására és azok elemzésére.
A hipotézisek bizonyítása, esetleges elvetése, indoklással. Következtetések megfogalmazása.
VI.4.1.1. Tanácsok a szakirodalom feldolgozásához
Legelső feladat a feldolgozandó téma pontos körülhatárolása, a témavázlat elkészítése. Be kell határolni milyen mélységig tud a problémával foglalkozni, mi az, amit fontos vizsgálnia és hol vannak a határok. Ennek hiányában az irodalomgyűjtés korlátok nélküli, parttalan próbálkozás lesz, ami rengeteg időt és energiát vesz el, eredmény nélkül.
A szakirodalom gyűjtése előtt vegye elő annak a tantárgynak a tematikáját, kötelező vagy ajánlott irodalmait, amelynek keretében az Ön által kiválasztott problémával találkozott. Biztos lehet abban, hogy itt rátalál témája alapirodalmaira.
Szakirodalom gyűjtésekor gyakran alkalmazzuk a „hólabda módszert”. Megnézzük, hogy egy-egy tanulmányban, jegyzetben, könyvben milyen irodalmakat használtak fel, melyekre hivatkoztak. Majd ezeknek is áttanulmányozzuk az irodalomjegyzékét. Ezek alapján könnyen kiválaszthatóak a legfontosabbak, azok, amelyeket a legtöbben használtak, amelyekre a leggyakrabban hivatkoztak.
Gyakori hiba, hogy csak az intézmény könyvtárában megtalálható irodalmakat használják fel hallgatóink. Könyvtárközi kölcsönzéssel akár hazai, akár külföldi
12
irodalom is beszerezhető. Ennek konkrét megvalósíthatóságáról és főleg az ehhez szükséges időről az intézmény könyvtárosai tudnak Önnek felvilágosítást adni.
Általánosan elfogadott gyakorlat, hogy a hallgató szakirodalom gyűjtésekor egyszerűen begépeli valamelyik internetes keresőbe dolgozatának címét és az ott megjelenített és az interneten is elérhető forrásokat használja. Kétségtelenül kényelmes, hisz nem kell otthonról elmenni és bármikor, akár éjszaka is tud dolgozni, ami különösen időhiány esetén felbecsülhetetlen. További előnye, hogy olyan irodalmakat is találhatunk így, amelyek könyvtárakban ritkán jelennek meg, vagy, mert nem tartoznak a könyvtár gyűjtőkörébe vagy friss megjelenésük miatt még nem kerültek be oda. Nagyon fontos szabály, hogy az interneten végzett információkutatás nem helyettesítheti a hagyományos könyvtárazást. Annak ellenére, hogy számtalan előnye van a világhálón való tájékozódásnak, figyelembe kell venni, hogy az itt olvasott adatok, információk kontrolálatlanok, nem mindig megbízhatóak. Gondoljunk arra, hogy mi is bármit felrakhatunk, megjeleníthetünk, ami a későbbiekben mások szakdolgozatához akár forrásul is szolgálhat. Ezért az internetes adatgyűjtés fontos szabálya a publikációk megfelelő forráskritikával történő kezelése. Az itt fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a hitelessége, pontossága, szakmai minősége, ezért érdemes az így szerzett információkat megfelelő óvatossággal, fenntartásokkal kezelni! Természetesen megbízható források, weboldalak információit, adatait kiválóan fel lehet használni. pl. www.ksh.hu, minisztériumok, kutató intézetek stb.
Ahhoz, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez elegendő mennyiségű, mélységű szakirodalom álljon rendelkezésünkre és a megfelelő merítéssel dolgozhassunk, a témavázlatunkhoz elkészített bibliográfiát érdemes a konzulensükkel egyeztetnünk, megbeszélni.
VI.4.1.2. A szakirodalom használatának jelentősége
A szakirodalom ismerete megóv bennünket a „spanyolviasz felfedezésétől”, azaz attól, hogy olyan problémát vizsgáljunk, amit már agyonkutattak. Ha megtaláljuk azokat a pontokat, témákat, kérdéseket, amiket nem vagy még kevésbé vizsgáltak, még egy hallgatói dolgozatban is érhetünk el új eredményeket.
A szakirodalom ismerete tájékoztat bennünket egy téma, probléma főbb összetevőiről, meghatározott hangsúlyairól.
13
Kész, kipróbált eljárásokat, módszereket vehetünk át, amelyek megkönnyítik saját kutatásunkat.
Eredményeinket összehasonlíthatjuk a szakirodalomban olvasottakkal, ami saját kutatásunk újszerűségének és érvényességének a megítélésében lehet segítségünkre.
VI.4.1.3. A szakirodalom feldolgozásának javasolt menete
A szakirodalom első olvasása
Jegyzetelés
A jegyzetek végiggondolása, kérdések, problémák megfogalmazása
Vázlat elkészítése
Az eredeti kérdésekre a válaszok megkeresése
A kérdések módosítása, újak megfogalmazása
Az irodalmak alapján a szöveg megírása
Pontos hivatkozások elkészítése
VI.4.2. Önálló kutatás ismertetése
A szakdolgozat értékét növeli, ha a hallgató saját kutatást, önálló adatgyűjtést is végez. Az ilyen típusú szociológiai, statisztikai adatfelvétel előnye, hogy a szerző konkrét információihoz jut a vizsgált témában, amivel kiegészítheti, módosítja, aktualizálja, konkrét alapsokaságra vonatkozhatja a szakirodalomban olvasottakat. A legfontosabb előny, hogy az elméletben tanultakat gyakorlatban kipróbálhatja, alkalmazni tudja. Ám a tapasztalt szakdolgozati témavezetők arról is beszámolnak, hogy a hallgatók rendre alultervezik az önálló kutatásra szánt időt. Az adatfelvételek időigényesek és rendre elveszik az időt a dolgozat tényleges megírásától.
Kedves Hallgató! Az alábbiakban ismertetett kutatási lépéseknek megfelelően készítsen jól áttekinthető és reálisan betartható ütemtervet, amit feltétlenül egyeztessen témavezetőjével! E nélkül semmi esetre se fogjon önálló kutatásba! Témavezetője gyakorlott szakember, aki kontrollálni tudja az Ön elképzeléseit. Felhívom figyelmét, hogy az útmutató végén olyan szakirodalmakat is talál majd, amelyek segítségére lehetnek önálló kutatása megtervezéséhez és lebonyolításához.
14
VI.4.2.1. A kutatás lépései
A probléma meghatározása, a kutatás tárgyának kiválasztása, mit akarunk vizsgálni?
Hipotézis megfogalmazása szakirodalom alapján
Kutatási terv kidolgozása, időterv készítése, kutatási módszerek kiválasztása, mintaválasztás
A kutatás elvégzése, adatgyűjtés, az adatok feldolgozása és rögzítése
Az eredmények értelmezése, az összegyűjtött adatokból következtetések levonása, az eredmények jelentősége, korábbi e témában lefolytatott kutatásokkal való összevetése.
VI.5. „Összegzés” fejezet
A „Bevezető” részhez hasonlóan kötelező és lényeges része dolgozatának. Amíg a bevezető figyelemfelkeltő, addig ez a rész összefoglalási céllal készül. Ebből ki kell derülnie, hogy
Mi volt a dolgozat készítésének célja és ezt hogyan sikerült megvalósítani?
Mi volt az elemzett probléma?
Milyen módszerrel, módszerekkel dolgozta fel témáját?
Melyek a dolgozat egyes fejezeteinek legfontosabb megállapításai, következtetései?
Felhívom a figyelmét, hogy szakdolgozata védésén a záróvizsgabizottság tagjai valószínűleg kizárólag az összegző fejezetből szereznek benyomást, kapnak képet az Ön által elkészített dolgozatról. Az összegző résznek, tehát olyannak kell lenni, amilyet Ön is mindig keres tankönyveiben egy-egy fejezet végén, azaz tömörnek és logikusnak, de ugyanakkor érthetően mutassa be és foglalja össze a dolgozat lényegét. Terjedelme általában 2-5 oldal.
Javaslom, hogy az összegző rész megírása előtt olvassa el a „Bevezető” fejezetet is, mert az ott feltett kérdéseket, problémákat az összegzésben feltétlenül meg kell válaszolnia.
15
VI.6. Bibliográfia, irodalomjegyzék
Nagyon fontos, kötelező része a szakdolgozatnak. Ebből derül ki, hogy a hallgató mennyire tájékozott az általa feldolgozott téma szakirodalmában, ismeri-e témája legfontosabb kutatásait, milyen szakirodalmakat használt dolgozata megírásakor.
Felhívom a figyelmét, hogy a dolgozatát értékelő opponensek általában először a tartalomjegyzéket tekintik át, ezt követően azonnal az irodalomjegyzékhez lapoznak, ebből tájékozódnak a szerző témában való jártasságáról. Ezért is kell különös figyelmet fordítania ennek a résznek az összeállítására.
Legalább ennyire fontos etikai szabály a felhasznált irodalmak pontos ismertetése. A szakdolgozattal szemben egyik legfontosabb követelmény a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, súlyos szankciókkal jár, ha bármely korábban készült szakdolgozatot, diplomamunkát, nyomtatásban megjelent irodalmat másol le valaki és hivatkozás nélkül veszi át az abban leírtakat. Mindez a szakdolgozat elutasítása és a záróvizsgára bocsátás megtagadása mellett a hallgató fegyelmi felelősségre vonását is jelenti. Ennek elkerülése érdekében minden szerzőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a dolgozatot saját maga készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte. Ezt a nyilatkozatot aláírva a dolgozatba be kell köttetni.
VI.6.1. A hivatkozások, a hivatkozások szabályai
A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva írt a szerző, egyértelműen hivatkozni kell, akkor is ha nem szószerinti, hanem tartalmi átvételről van szó. Tartalmi átvételről abban az esetben beszélünk, ha a szerző gondolatait, véleményét vagy annak lényegét átfogalmazva vesszük át.
A hivatkozásnak korrektnek és pontosnak kell lennie, az azonosításhoz elegendő információt kell közölnie, tehát ha bárki utána szeretne nézni az általunk megadott hivatkozás alatt található forrásnak, adatnak, könnyen meg tudja azt tenni. Ehhez szükségünk van a szerző(k) nevére, a kiadás évére, a címre, a kiadó nevére és a kiadás helyére, adat, szó szerinti idézet esetén az oldalszámra is.
A hivatkozás lehet szövegközi. Ebben az esetben az idézet mondat, adat után közvetlenül zárójelben jelöljük meg a szerző vagy szerzők vezetéknevét és a kiadás évét. (Kacsirek, 2004.)
Több szerző esetén (Blaskó, Hamp, 2007. 175.o.) Szó szerinti idézetek, adatok közlése esetén fontos az oldalszám feltüntetése is.
16
Három vagy több szerző esetén a szövegközi hivatkozásnál elegendő az első szerző megnevezése után az „et. al.” megjelölés . ( Fónai et.al. 2001.)
Ha ugyannak a szerzőnek azonos évben több publikációját is felhasználjuk, ilyenkor az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel különböztetjük meg azokat. (Ferge, 2008a). (Ferge, 2008b)
Kérem, figyeljen az írásjelekre is! Fontos, hogy szerzőként soha ne a kötet szerkesztőjét tüntesse fel, hanem a tanulmány íróját! Hátul az irodalomjegyzékben pedig a szerzők vezetéknevének ábácérendje szerint jelenjen meg a pontos fellelhetőség!
A hivatkozás történhet lábjegyzetes formában. Ebben az esetben a szöveg megfelelő helyén, szó szerinti időzetek esetében a záró idézőjel után, tartalmi idézeteknél a kölcsönzött gondolat végén, felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzetben közöljük a hivatkozott forrás adatait.3
Alkalmazását a Microsoft Word szövegszerkesztő program jelentősen megkönnyíti, hisz a „Beszúrás” menüjében található opció segítségével folyamatosan számozott hivatkozások készíthetőek úgy, hogy bármilyen változás esetén a program újraszámozza azokat.
A végjegyzetekkel történő hivatkozást ritkábban alkalmazzák. Ilyen esetben a hivatkozott forrás adatai nem az adott lap alján, hanem a dolgozat végén találhatóak meg. Mindez nehézkessé teszi az olvasást, hiszen egy-egy hivatkozás esetében folyamatosan hátra kell az olvasónak lapoznia.
Bármelyik hivatkozást használjuk dolgozatunkban, fontos, hogy azt következetesen, logikusan és folyamatosan alkalmazzuk. A pontos hivatkozás a dolgozat értékét jelentősen növeli, a hallgató igényességét, alapos munkáját igazolja.
VI.6.2. Bibliográfia, felhasznált irodalom jegyzéke
Különbségek kell tennünk a „bibliográfia” és a „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” között. A „felhasznált irodalomjegyzék vagy irodalomjegyzék” esetén a dolgozat írásához ténylegesen felhasznált műveket sorolhatjuk csak fel, míg a „bibliográfia”
3 Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. Szolnoki Főiskola, Szolnok www.szolf.hu
17
ettől bővebb, utal arra is, hogy melyek voltak azok az irodalmak, amelyeket a szakdolgozat megírásához Ön elolvasott, feldolgozott, de a szövegben nem hivatkozott rájuk.
Mindkét esetben a forrásokat szerző szerinti alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell feltüntetni. Felhívom a figyelmét, hogy bibliográfia vagy felhasznált irodalomjegyzék nélkül szakdolgozata nem fogadható el.
Önálló könyv esetén: Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, Megjelenés helye
Magyar szerző esetén a vezeték és a keresztnevet is kiírjuk.
Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex Kiadó, Budapest
Külföldi szerző esetén a vezetéknévvel kezdjük és a keresztnevének csak a kezdőbetűjét jelöljük.
Babbie, E. (1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
Tanulmánykötetben szereplő szöveg esetén a hivatkozott tanulmány adataival kezdjük az ismertetést, ezt követik a kötetre vonatkozó információk.
Kerülő Judit (2001): A kérdőív készítés metodikája, vagy mikor merjünk belefogni kérdőíves megkérdezésbe. In Fónai Mihály- Kerülő Judit- Takács Péter (szerk): Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 49-65.o.
Folyóiratban megjelent tanulmány esetén A cikk szerzője (évszám): Címe. (folyóirat elé nem kell In) Folyóirat neve. Folyóiratszám, oldalszám. (írhatjuk „o”. ekkor a magyar oldal rövidítését jelenti, de latinos formájában „p.” is elfogadott)
Perger Józsefné (1999): A háztartások és a telefon. Statisztikai Szemle, 9, 750.o.
Interneten található szöveg esetén. Szerző (amennyiben meg van jelölve), publikáció éve (amennyiben meg van jelölve) a tanulmány címe. További azonosítók, elérhető az interneten URL, dátum, amikor a cikket letöltötte.
Fülöp Tamás (2004): Szakdolgozati útmutató. www.szolf.hu, letöltés ideje. 2010.08.09.
Szakdolgozatok esetében. Szerző (évszám): Cím. Az elfogadó intézmény neve, oldalszám
Kovács Éva (2008): A felnőttek tanulását befolyásoló tényezők. Nyíregyházi Főiskola, 32. o.
Intézmények, cégek, vállalatok saját kiadványai, beszámolók, prospektusok stb.
18
A cég, a vállalat, intézmény teljes, a kiadványon szereplő neve, címe, a kiadvány címe, lapszám, műfaj, évszám(ha megállapítható)
Nyírségvíz ZRT, Nyíregyháza. Minőségbiztosítási kézikönyv. 5. o. Belső kiadvány. 2010.
Jogszabályok. A jogszabályok száma, kibocsátója, megnevezése, a jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, internetes elérés esetén elérhetősége. A törvényeket római számmal, minden egyéb jogszabályt arab számmal sorszámozunk.
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. www.Magyarország.hu
20/2007.(V.21.) SZMM. Rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről www.Magyarország.hu
Felhívom a figyelmét, hogy a Kormányzati Portálon www.Magyarország.hu, „keresés” menüpont „jogszabálykeresés” alatt az önkormányzati rendeletek kivételével minden hatályos jogszabályt és az állami irányítás egyéb jogi eszközeit (pl. kormányhatározatot, utasítást stb.) is megtalál. A gyűjtemény ingyenesen és korlátozások nélkül használható. Mindez jelentősen megkönnyítheti azoknak a dolgát, akik szakdolgozatuk megírásához jogszabályokat kívánnak felhasználni. Az önkormányzati rendeletekről leggyakrabban az adott település honlapjáról tudunk tájékozódni.
VI.7. Mellékletek
A szakdolgozathoz mellékletek is csatolhatóak, amelyek kiegészítik, illusztrálják a leírtakat. A mellékleteket számozni szoktuk, 1. számú melléklet, 2. számú melléklet stb. A mellékleteket külön oldalszámozzuk, nem tartoznak a dolgozat oldalszámába.
Mellékletekbe kerüljenek:
Azok az ábrák, képek, táblázatok, grafikonok, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, de azok elemzésére a dolgozatban nem kerül sor.
Olyan anyagok, amelyek A/4-es méretnél nagyobbak és méretük miatt nem köthetők a dolgozat főszövegébe.
dokumentumok (pl. kérdőív, interjúvázlat, alapító okiratok stb.)
egyéb számítások
a dolgozatban többször idézett jogszabályok szövege
minden olyan anyag, amely szemlélteti, színesítheti a dolgozatban leírtakat.
19
VII. A szakdolgozattal szemben támasztott formai követelmények
Alapképzésben a szakdolgozat ideális terjedelme 40-60 oldal, mellékletek nélkül.
1,5-es sortávolsággal, 12-es pontméretű, tetszőlegesen választott betűtípussal, sorkizárt igazítással készüljön! Javasolt a Times New Roman betűtípus. A margóbeállítás alapértelmezett.
Az oldalak számozását arab számozással célszerű a lapalján jobb oldalon megjeleníteni, a belső borítók és a mellékletek kivételével.
Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni (első sora balról 5-10 mm-el behúzva)!
A fejezeteket, alfejezeteket számozzuk, annak mélysége a dolgozat jellegétől függ, de a négy szintet lehetőleg ne haladja meg (pl.V.1.2.1.)!
A címeket, alcímeket a szövegből ki kell emelni (címsorok használata)!
A szakdolgozat nyomtatásához A/4-es fehérpapírt használjon, amelynek csak az egyik oldalára nyomtasson!
VII.1. Táblázatokkal, grafikonokkal, ábrákkal szemben támasztott formai követelmények
A számszerű adatokat a jobb áttekinthetőség érdekében javasolt táblázatokban megjeleníteni. Minden táblázatot sorszámmal és címmel kell ellátni. A sorszámok és a cím a táblázatok felé kell, hogy kerüljön. Fontos jelezni a táblázatban felhasznált adatok forrását is, ezt mindig a táblázat alatt tüntetjük fel. Abban az esetben, ha a táblázatban saját kutatási adatainkat jelenítjük meg, forrásként „saját kutatás”-t kell jelölni. Javaslom, hogy a „forrás:” megjelölést 10-es betűnagysággal készítse el! (ld. 3. számú melléklet)
Törekedjen arra, hogy a táblázat sorai ne kerüljenek másik oldalra! Csökkenthető a betűméret, készülhet a táblázat fekvő formában is. Ha ennek ellenére mégsem fér el azon a lapon, abban az esetben érdemes elgondolkodni a táblázat újraszerkesztéséről, esetleg a mellékletben való elhelyezési lehetőségéről.
20
Ismételten felhívom a figyelmét, hogy azok a táblázatok kerüljenek a szakdolgozat „főszövegébe”, amelyeket elemez, értékel. Minden egyéb esetben a táblázatoknak a mellékletben van a helyük.
A tendenciák szemléltetése, az időbeli változások megjelenítése érdekében Ön dönthet úgy is, hogy adatait grafikonok, diagramok segítségével ábrázolja. Kérem, vegye figyelembe, hogy az összefüggések szemléltetéséhez melyik formátum felel meg a leginkább, melyik képes a legérzékletesebben ábrázolni a tendenciákat, a kör, oszlop, sáv vagy esetleg a vonaldiagram? Ha van rá lehetősége, javaslom, hogy a grafikonokat, diagramokat tartalmazó oldalakat színesben nyomtassa ki!
A grafikonokat, diagramokat is sorszámmal és címmel látjuk el. Külön számozzuk a táblázatokat - tehát lesz 1. számú táblázat - és külön a diagramokat, tehát lesz 1. számú ábra is. Javaslom, hogy a grafikonokat, diagramokat, fotókat, ábrákat „ábra” összefoglaló néven jelenítse meg és folyamatosan sorszámozza azokat! A sorszám és a cím az ábra alá kerüljön! (ld. 3. számú melléklet)
Az ábrák esetében is pontosan hivatkozni kell a forrás: -ra, saját kutatás esetében is. A forrásmegjelölés a táblázathoz hasonlóan az ábra aljára kerüljön és ebben az esetben is 10-es betűnagyság javasolt. (ld. 3. számú melléklet)
VIII. A szakdolgozat leadása
A szakdolgozatot két bekötött példányban kell a témavázlatát befogadó intézet, titkárságára az előírt határidőn belül leadnia. A hallgató ebből, eredményes záróvizsgája után egyet visszakaphat.
A szakdolgozat egy példányát elektronikus formában (CD) is le kell adnia, amelyen fel kell tüntetnie a dolgozat szerzőjének nevét, a dolgozat címét és a beadás évét!
Továbbá le kell adnia, a dolgozata „Összegzés” fejezetét külön 4 példányban kinyomtatva, erre is rá kell, hogy kerüljön a szerző neve és a dolgozat címe!
Le kell adnia még a kitöltött és aláírt „Nyilatkozatokat”-at. Két nyilatkozatot kell kitöltenie, az egyikben Ön nyilatkozik arról, hogy a szakdolgozatát saját maga készítette és az abban felhasznált adatok, információk forrását megjelölte, a másik nyilatkozatot a témavezető tanárával kell aláíratni, aki igazolja, hogy az Ön szakdolgozatát leadás előtt már látta és olvasta.
21
A szakdolgozat leadásához magával kell hoznia a kitöltött „Konzultációk igazolása” lapot is.
Hozza el a honlapról letölthető „Szakdolgozat átvételét igazoló lapot” is, amelyet Ön kitöltve szakdolgozata leadásakor kap vissza! Kérem, ezt az átvételi igazolást feltétlenül őrizze meg, hisz ezzel tudja hivatalosan igazolni, hogy a szakdolgozatát határidőre leadta.
Abban az esetben, ha Ön titkosítást kér, a titkosítási kérelmet is magával kell hoznia.
A szakdolgozat beadásának határidejét és a beadáshoz szükséges nyomtatványokat a főiskola honlapján találja meg.
Nyomatékosan felhívom a figyelmét, hogy a beadási határidő után semmilyen indokkal nem fogadható el szakdolgozat!
IX. A szakdolgozat minősítése, érdemjegye
Az elkészült és határidőre beadott szakdolgozatot a témavázlatot befogadó intézet vezetője által felkért független bíráló(k) értékeli(k) és javaslatot tesz (tesznek) a szakdolgozat minősítésére.
A bíráló(k), opponens(ek) szöveges értékelést készít(enek), amelyben javaslatot tesz(nek) a dolgozat minősítésére. A szakdolgozati értékelőlap nyomtatványát a 4. számú mellékletben megtalálja. A szakdolgozat szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák megkezdése előtt a hallgató az intézet által biztosított időpontokban személyesen megtekintheti. Ennek részleteiről az intézeti honlapról tájékozódhat.
IX.1. Az opponensi minősítés szempontjai
a témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer(ek)
a szakdolgozat elméleti megalapozottsága és gyakorlati alkalmazhatósága
a szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése
a dolgozat szerkezete, felépítettsége, logikája, a témakörök kifejtésének arányossága
a dolgozatíró egyéni meglátásai, saját véleménye
a dolgozat stílusa, külalakja
IX.1.1. Elégtelenre minősítés szempontjai
Elégtelenre tartalmi, formai és etikai szempontok alapján minősíthető egy szakdolgozat.
22
IX.1.1.1. Tartalmi szempontok
A dolgozat tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza
Az empirikus rész az alapvető kutatásmódszertani követelményeknek nem felel meg
A dolgozat egyes részei, fejezetei közötti összhang súlyosan sérül
A címben jelzett témakört a szerző csak minimális terjedelemben fejti ki
A fejezetek között nincs logikai kapcsolat
IX.1.1.2. Formai szempontok
A dolgozat az alapvető formai követelményeket nem teljesíti, nincs bevezető, összegző fejezete, hivatkozása, irodalomjegyzéke.
A dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér.
A dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetőek, esetleg már a megértést is veszélyeztetik
IX.1.1.3. Etikai szempontok
A dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül.(plágium esetében)
A dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik, még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója.
Amennyiben a bíráló (két bíráló esetén mindkét bíráló) a szakdolgozatot elégtelenre minősítette, a hallgató záróvizsgáját nem kezdheti meg és azt leghamarabb a következő tanulmányi félévben pótolhatja. A bíráló(k) által elégtelenre minősített szakdolgozatot pótolni
a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal lehet.4 Két bíráló esetén, ha csak az egyik értékelte elégtelenre a dolgozatot, új opponenst kell felkérni. Abban az esetben, ha a harmadik opponens is elégtelenre minősíti a dolgozatot, a hallgató záróvizsgára nem bocsátható.
4 Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 20.o. www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-09
23
IX.2. A szakdolgozat megvédése
A szakdolgozat megvédése a záróvizsga részeként, azzal azonos helyen és időben történik.5
A védéskor a hallgató szóban bemutatja dolgozatát és a bizottság által feltett kérdésekre, észrevételekre, véleményekre válaszol. A bizottság az opponens(ek) által javasolt kérdések mellett vagy helyett más kérdéseket is megfogalmazhat. A szakdolgozat szóbeli bemutatása, a hallgató kérdésekre adott válaszai, valamint az opponensi vélemények figyelembe vétele után a záróvizsga bizottság állapítja meg a szakdolgozat végső érdemjegyét. A záróvizsga eredményét a szóbeli felelet és a szakdolgozat védés érdemjegyének egyszerű számtani átlaga adja, két tizedesjegy pontossággal.
X. Összegzés
Tanulmányom elkészítésével azt a célt tűztem ki, hogy bevezessem Önt a szakdolgozat készítésének rejtelmeibe és ezáltal segítséget adjak annak megírásához. Arra törekedtem, hogy a szakirodalmi olvasmányaim és témavezetői tapasztalatom alapján a hallgatók konzultációkon feltett legfontosabb kérdéseit megválaszoljam. A tanulmány a szakdolgozattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket is teljesíti, ebben a vonatkozásban akár mintául is szolgál. A fejezetek bár tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz, elegendő lehet akár egyik vagy a másik elolvasása.
Bízom abban, mostanra kiderült, nagy munka vár Önre, ami csak átgondolt tervezéssel kemény és következetes feladatmegvalósítással végezhető el eredményesen.
Végül engedje meg, hogy dolgozata megírásához még néhány tanáccsal segítségére legyek!
A legnehezebb dolog elkezdeni a munkát, ne halogassa! Higgye el, később sem lesz több szabad ideje, nagyobb kedve, elhivatottsága! A halogatásnak számtalan változatát tudja az ember kitalálni, pl. elsején fogom elkezdeni, hétfőn kezdem, pontosan 10 órakor kezdek hozzá, előbb elolvasom az e-mailjeimet stb. Én magam is augusztus elsejére terveztem az anyag megírásának kezdetét, amiből természetesen nem lett semmi!6
Tervezzen reálisan! Mérje fel objektíven, hogy mennyi időt tud a szakdolgozatára fordítani egy nap. Ne álmodozzon és ne az optimummal számoljon! Vegye
5 Uo.
6 Ugye emlékszik rá, hogy szakdolgozatban személyes dolgokat nem írunk! Ezzel szeretném felhívni a figyelmét ezenkívül még a lábjegyzet azon lehetőségére is, hogy ide a szerző kiegészítései, megjegyzései is kerülhetnek.
24
figyelembe egyéb elfoglaltságait is, valamint az előre nem tervezett időt rabló tevékenységeket! (pl. vendégek, baráti, családi látogatók, egy jó mozi stb.) Az alkotó munka nagyon fárasztó lehet, gyakorlat hiányában, jó esetben is egy nap maximum 4-5 oldalt tud az ember megírni, de van olyan, hogy egyet sem. Ne tervezzen 24 órás napokkal, még a beadási határidő előtt sem! Alvás és pihenés nélkül nem lehet alkotó munkát végezni!
Ha elkészült egy fejezettel, nyomtassa ki és így olvassa el, sokat segíthet továbbá, ha ezután hangosan is felolvassa, több stiláris hibát, elütést vehet így észre.
Lehetőség szerint olvastassa el mással, családtaggal, ismerőssel is a dolgozatát, meg fog lepődni, hogy Ő is mennyi hibát talál még.
Nagyon ügyeljen a helyesírásra! A helyesírás ellenőrző programok valóban nagy segítséget jelenthetnek, de nem mindig megbízhatóak. pl. „mellett” és a „mellet” mindkét változatát helyesnek ítéli meg a program, de a két szó jelentésében óriási a különbség. A helyesírási hibák jelentősen lerontják dolgozata minőségét.
Ha elakad, keresse meg konzulensét, segíteni fog Önnek! A konzulens szerepe a tanácsadás mellett a külső kontroll is. Az igazán szigorú, következetes konzulensi vélemény jelent Önnek a legtöbb segítséget még akkor is, ha olykor rosszul esnek a kritikai észrevételek.
Végül számoljon azzal, hogy a beadás előtti utolsó nap izgalmában szinte semmi sem fog úgy sikerülni, ahogy tervezte, ahogy Murphy fogalmaz, „ami elromolhat, az el fog romlani”
Kívánok Önnek az íráshoz erős motivációt, türelmet, kitartást, megértő családtagokat és végül eredményes szakdolgozatot. Ne feledje, Ön azért jelentkezett felsőoktatási intézménybe, mert szeretne választott szakmájában jó szakember lenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az önálló munkával megírt szakdolgozat.
25
XI. Bibliográfia
A szakdolgozat készítéshez felhasználható irodalmak
Beck Mihály (1992): A tudományos kutatás és közlés etikai kérdései. Magyar Tudomány, 1. 3-12.o.
Blaskó Ágnes - Hamp Gábor (2007): Írás 1.0. Az ötlettől a jól strukturált szövegig. Typotex Kiadó, Budapest
Eco, U (1996): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat Kiadó, Budapest
Fercsik Erzsébet (2002): Dolgozatírás – felsőfokon. Krónika Nova Kiadó, Budapest
Fülöp Tibor (2004): Szakdolgozati útmutató. Szolnoki Főiskola, Szolnok www.szolf.hu, letöltés ideje: 2010-08-10.
Gyurgyák János (2000): Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest
Koltay Tibor (szerk.)(1999): Kutatás és közlés a természettudományokban. Osiris Kiadó, Budapest
Majoros Pál (1997): Kutatásmódszertan avagy: hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Módszertani tananyag a gazdasági felsőoktatás számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
MSZ ISO 690 (1990): Bibliográfiai hivatkozások. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest
Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (2010), Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza www.nyf.hu, letöltés ideje:2010-08-10.
Szabó Katalin (2001): Kommunikáció felsőfokon. Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan levelezzünk, hogy válaszoljanak? Kossuth Kiadó, Budapest
Idegen nyelvű irodalmak
McLLroy, D. (2003): Studying @ University. How to be a Succesful Student? SAGE Publications, London
Northedge, A. (2002): The Good Study Guide. The Open University Walton Hall, Milton Keynes
26
Önálló kutatáshoz felhasználható szakirodalmak
Babbie, E.(1995): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest
Falus Iván (szerk.)(1996): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest
Fónai Mihály – Kerülő Judit – Takács Péter (szerk.) (2001) Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza
Héra Gábor – Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Osiris Kiadó, Budapest
Horváth György (2004): A kérdőíves módszer. Műszaki Kiadó, Budapest
Rudas Tamás (1998): Hogyan olvassunk közvéleménykutatásokat? Új Mandátum Kiadó, Budapest
Scipione, P.A. (1994): A piackutatás gyakorlata. Springer Hungarica, Budapest
Vitál Attila (2006): Kutatásmódszertani kézikönyv és példatár. Krúdy Kiadó, Nyíregyháza
27
1. SZÁMÚ MELLÉKLET KÜLSŐ BORÍTÓ
SZAKDOLGOZAT
Hallgató neve
BEADÁS ÉVE
28
2. SZÁMÚ MELLÉKLET BELSŐ BORÍTÓ
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
TÁRSADALOM- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI INTÉZET
SZAKDOLGOZAT CÍME
(ESETLEG ALCÍME)
TÉMAVEZETŐ NEVE HALLGATÓ NEVE
SZAKJA, SZAKIRÁNYA
NYÍREGYHÁZA, A BEADÁS ÉVE
29
3. SZÁMÚ MELLÉKLET TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK FORMAI
KÖVETELMÉNYE
1. SZÁMÚ TÁBLÁZAT A TÁBLÁZAT CÍME
FORRÁS:
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
1. n.év 2. n.év 3. n.év 4. n.év
Kelet
Dél
Észak
FORRÁS:
1. SZÁMÚ ÁBRA: AZ ÁBRA CÍME
30
4. SZÁMÚ MELLÉKLET SZAKDOLGOZATI BÍRÁLATI LAP
ZÁRÓDOLGOZAT BÍRÁLATI LAP
A szerző neve:
A záródolgozat címe:
A dolgozat bírálójának neve:
Munkahelye:
Beosztása:
A szakdolgozat javasolt érdemjegye: (számmal) (betűvel)
A hallgatónak a záródolgozat védése során (a dolgozat témájához kapcsolódóan) feltenni javasolt kérdések:
1.
2
A ZÁRÓDOLGOZAT SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE:
A ZÁRÓDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSÉNEK RÉSZLETEZÉSE:
Adható
A témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer 0 – 10
A szakdolgozat elméleti megalapozottsága és gyakorlati alkalmazhatósága 0 – 15
A szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése 0 – 10
A szakdolgozat szerkezete, a témakörök kifejtésének arányossága 0 – 5
Egyéni meglátások, saját vélemény 0 – 5
A szakdolgozat stílusa és külalakja 0 – 5
31
A maximális 50 pontból a hallgató ________ pontot ért el.
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0 – 24 pont: elégtelen (1)
25 – 31 pont: elégséges (2)
32 – 38 pont: közepes (3)
39 – 45 pont: jó (4)
46 – 50 pont: jeles (5)
____________________________ a bíráló aláírása
A szakdolgozat belső borító sablonja és a szakdolgozatban elhelyezendő jogi nyilatkozat letölthető innen.
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS MÉDIATUDOMÁNY BA
2016.
Általános tételek
- Mutassa be a kommunikáció fogalmi megközelítéseit, típusait, csatornáit!
- Ismertesse a nonverbális kommunikáció jellemzőit! Mutassa be a metakommunikáció személyközi kommunikációban betöltött szerepét!
- Jellemezze a hatékony kommunikáció ismérveit!
- Jellemezze a tömeges információszükségletet indukáló tényezőket! Mutassa be a szervezett hírtovábbítás professzionalizálódásának folyamatát!
- Jellemezze az információs hiányjelenséget, mutassa be a híresztelés és a rémhír keletkezésének és terjedésének mechanizmusait és hatásait!
- Jellemezze a hálózati társadalmak korát!
- Mutassa be a tömegkommunikáció rendszerelméleti megközelítését és a modern médiumok hatásmechanizmusait!
- Értelmezze az optikai médiumok fogalmát!
- Mutassa be a társadalmi nyilvánosság fogalmi megközelítéseit, szerkezeti vonásait, valamint a nyilvánosság korlátozhatóságának legitim feltételeit!
- Ismertesse a közvélemény fogalmát, funkcióit, mutassa be szerkezetét és a látens közvélemény jelenségét!
- Mutassa be a közvélemény mérhetőségének kutatás-módszertani és szociológiai problémáit!
- Mutassa be a médiatermékek magyarországi piaci struktúrájának jellemzőit! Ismertesse a magyarországi médiafogyasztási szokások általános tendenciáit!
- Ismertesse és definiálja a tájékoztató és véleményközlő műfajokat, részletesen mutasson be egyet a riport fajtái közül!
- Mutassa be a politikai érdek- és nyomásgyakorló szervezetek jellemzőit, az érdekérvényesítés eszközrendszerét!
- Mutassa be a politikai kommunikáció intézmény- és eszközrendszerét!
- Ismertesse a modernizáció fogalmi megközelítéseit, mutassa be a modernizáció folyamatának kelet-közép-európai sajátosságait!
- Mutassa be a mai magyar társadalom struktúrájának alapvonásait és a társadalmi mobilitási folyamatok fontosabb tendenciáit!
- Mutassa be a magyarországi többségi társadalom és kisebbségi csoportok viszonyára ható kulturális és politikai tényezőket!
- Értelmezze az eszképizmus fogalmát egy szabadon választott film alapján!
- Ismertesse és jellemezze a protokoll szerepét, kellékrendszerét!
On-line kommunikáció specializáció tételei
- Mutassa be az internetes kommunikáció (CMC) fogalmi dilemmáit!
- Mutassa be az internetes kommunikáció alkalmazási lehetőségeit!
- Ismertesse és adaptálja a technológiai determinizmus elméletét az internetes kommunikációra!
- Mutassa be a számítógép által közvetített kommunikáció deficit- és szufficit személeteit!
- Ismertesse az internetes közlési jogforrásait és fontosabb szabályait!
- Jellemezze a webhelyet, mint hirdetési formát!
- Mutassa be az e-kereskedelmi rendszerek alapvető funkcióit, modelljeit, az e-kereskedelem fajtáit!
- Mutassa be az internetes kommunikáció (CMC) felhasználóra gyakorolt mentális és szociális hatásait!
- Ismertesse a lekérdező utasítások általános felépítését, beágyazott lekérdezéseket, táblák összekapcsolását!
- Jellemezze az adatdefiníciós utasításokat, adatmódosító parancsokat, a jogosultságkezelést!
Televíziós műsorkészítő specializáció tételei
- Mutassa be az optikai médiumok fejlődésének fontosabb szakaszait, jellemezze a távközlés társadalomtörténeti szerepét!
- Mutassa be az elektronikus média duális struktúráját!
- Mutassa be az elektronikus műsorszolgáltatás hazai jogi szabályozásának fontosabb ismérveit!
- Jellemezze a tematikus televíziós csatornák kereskedelmi televíziózásban betöltött szerepének változását!
- Ismertesse a televíziós hírműsor szerkesztésének és készítésének alapelveit!
- Ismertesse a televíziós műsortípusokat, jellemezze röviden a csoportokat! Mutassa be a televíziós hírműsorok műfaji sajátosságait!
- Mutassa be a fontosabb nézettségmérési módszereket, jellemző főbb mutatószámait!
- Ismertesse a televíziós műsorkészítés költségeinek főbb összetevőit! Röviden mutassa be a reklám kialakulásának főbb történeti mozzanatait!
- Ismertesse a nyelvi norma és a médianorma fogalmát, mutassa be ez utóbbi érvényesülésének jellegzetességeit az elektronikus médiában!
- Mutassa be a fontosabb retorikai beszédfajtákat és azok jellemzőit, lehetséges használatukat a közéleti kommunikáció területén!
Újságírás specializáció tételei
- Ismertesse az információs, tájékoztató sajtóműfajok tartalmi és nyelvi (szemantikai és szintaktikai) kritériumait!
- A véleményközlő műfajok bemutatásával jellemezze a sajtó véleményformáló szerepének jellegzetességeit!
- Jellemezze a nyelvi rétegződést, mutassa be a sajtónyelv, a publicisztikai stílus legfőbb ismérveit!
- Mutassa be a különféle nyelvi anomáliákat, jellemezze a neologizmusok szerepét a sajtónyelvben!
- Ismertesse a fontosabb retorikai beszédfajtákat és azok jellemzőit, mutassa be a fontosabb szóképeket és alakzatokat!
- Mutassa be a nyomtatott betűk tulajdonságait!
- Mutassa be a szövegrészen belüli kiemelés eszközeit!
- Értelmezze a papírméret és szedéstükör fogalmát, mutassa be azok jellemzőit!
- Mutassa be a hirdetéskészítés írott és íratlan szabályait!
- Mutassa be a hazai lappiac jellemzőit a médiafogyasztás változó trendjeinek tükrében!
Üzleti kommunikáció specializáció tételei
- Mutassa be a digitális technika és az internet térhódításának tendenciáit a reklám világában!
- Ismertesse a média-mix kialakításának legfontosabb szempontjait!
- Ismertesse a társadalmi célú kommunikáció (TCK) és a társadalmi célú reklám (TCR) fogalmát, főbb céljait!
- Az üzleti kommunikáció folyamatában ismertesse a tárgyalás alapmodelljét. Jellemezze a tárgyalóképességre ható tényezőket!
- Mutassa be az előadásra való felkészülés lépéseit, a sikeres előadás ismérveit, az előadás tartásának felkészülési szempontjait!
- Mutassa be a hatékony kommunikáció jellemzőit a felvételi interjú során. Milyen jelentősége van az agressziókeltő kérdéseknek?
- Mutassa be a belső PR jellemzőit és szerepét a szervezeti kommunikációban!
- Mutassa be a külső PR jellemzőit és szerepét a szervezeti kommunikációban!
- Jellemezze a válságkezelés és támogatáspolitika üzleti kommunikációban betöltött szerepét!
- Mutassa be az étkezési kultúra jelentőségét, a hivatalos étel- és italsor összeállításának szabályait!
|
|
kozlekedesmernoki |
|
közlekedésmérnöki |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közlekedésmérnök
Alapképzési szak kódja: RMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szilágyi Dénes főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre
alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat
időtartama legalább 6 hét.
Kreditallokáció – közlekedésmérnöki alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 137 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 48 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: Műszaki logisztika specializáción 8 kredit, légiközlekedési műszaki specializáción
11 kredit, járműgépész specializáción 7 kredit, mely a B típusú tantárgyak kreditszámában
benne van.
Megjegyzés: –
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
a gépészmérnöki szak, közlekedésmérnöki szak, mezőgazdasági mérnöki szak,
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak,
továbbá valamennyi szakirányú továbbképzési szak részére
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. A mérnöki alapszak (B.Sc.) képzésben résztvevő hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni.
A szakdolgozat célja a tananyag szakmai elmélyítése, a tanult ismeretekre alapozott önálló,
átfogó feladatmegoldó képesség igazolása.
1.2. A szakdolgozat témáját a tanszékek határozzák meg, amelyből a hallgató választhat. A hallgató
önálló kezdeményezésű témáját kérelmezés és egyeztetés után a tanszék hagyja jóvá.
1.3. A tanszékek a szakdolgozati témákat nyilvánosságra hozzák.
1.4. A hallgatók a kiválasztott témát a tanszéken bejegyeztetik.
1.5. A tanszék a szakdolgozat készítéséhez konzulenseket jelöl ki.
1.6. A hallgató a téma kiválasztása után a konzulens segítségével elkészíti a témavázlatot.
1.7. A hallgató a konzulens véleményének folyamatos kikérésével megírja a kéziratot. Félévenként
legalább három alkalommal köteles konzultálni.
1.8. A félévi kreditek csak a hivatalos konzultációk megléte esetén írhatók jóvá.
1.9. A hallgató az előírt formában, a kijelölt határidőre, 2 példányban a tanszéken adja le szakdolgozatát.
1.10. Határidők és teljesítendő feladatok félévenként:
nappali és levelező tagozaton
A témák meghirdetése a V. félévben:
- október 15.
A témák kiválasztása, bejegyeztetés:
- az V. félévben, október 31.
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
4401 Nyíregyháza, Kótaji út. 9-11.
Telefon: (42) 599-434, Telefax: (42) 402-485
e-mail: mmfk@nyf.hu
A témavázlat és a cím leadása konzulensi egyeztetés után:
- az V. félévben, november 15.
A „Szakdolgozat I.” gyakorlati jegy követelményei:
- témaválasztási lap (1. sz. melléklet), témavázlati lap (4. sz. melléklet) határidőre
való leadása,
- szakirodalom összegyűjtése és vázlatos feldolgozása (8-10 oldal),
- feldolgozás beadási határideje: január 10.
A „Szakdolgozat II.” gyakorlati jegy követelményei:
- a témavázlatnak megfelelő, komplett szakirodalom feldolgozás (az útmutató alapján)
- beadási határidő: június 10.
A „Szakdolgozat III.” gyakorlati jegy követelményei:
- a gyakorlati (üzemi és/vagy laboratóriumi) vizsgálatok ismertetése (módszer, körülmények,
stb.),
- a vizsgálatok értékelése, következtetések, javaslatok kidolgozása,
- a szakdolgozat összeállítása (az elkészült dokumentum bemutatása),
- a kész szakdolgozat beadása 2 példányban, az egyik példányhoz elektronikus adathordozót
(CD-t) is kell mellékelni!
- beadási határidő: november 30.
A téma, illetve a cím módosítása:
- a jóváhagyott téma módosítása csak az intézetigazgató hivatalos engedélyével, a
„Szakdolgozat II.” tárgy felvétele előtt lehetséges.
1.11. A szakdolgozat témája tudományos diákkörben is megvitatható.
1.12. A TDK dolgozat - a formai követelmények szerint kiegészítve (átdolgozva) - szakdolgozatként
is beadható.
1.13. A hallgató a záróvizsga után a szakdolgozat egyik példányát visszakapja.
2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
2.1. A hallgatónak – a konzulens irányításával – önállóan kell elkészíteni a szakdolgozatot.
2.2. A szakdolgozatból tűnjön ki a hallgató előkészítő, feldolgozó és értékelő munkája, szintetizáló
képessége. A szakdolgozatban az önálló értékelő munka (helyszíni vizsgálatok, mérések,
megfigyelések, adatgyűjtés és feldolgozás, program-, műveleti terv, valamint egyéb tervezési
feladat készítés, következtetések és javaslatok) leírásának aránya a terjedelem legalább
50 %-a legyen.
2.3. A szakdolgozat javasolt tartalmi felépítése:
- a probléma felvetése és a célkitűzés megfogalmazása (1-2 oldal),
- szakirodalmi áttekintés és értékelés (20-25 oldal),
A szakirodalmi áttekintésben felhasznált irodalmak száma legalább 8-10 db legyen,
amelynek 50-60 %-a szakmai kiadványokat, szakfolyóiratokat foglaljon magába. A
felhasznált szakirodalmak között idegen nyelvűek is legyenek. A szakirodalmak nagy
része friss (10 éven belüli) legyen,
- a gyakorlati vizsgálatok bemutatása (üzem, laboratórium), a feladatok meghatározása
(2-3 oldal),
- az elvégzett munka részletes leírása (a kísérlet helye, anyag és módszer) (5-6 oldal),
- a munka eredményének értékelése, a következtetések levonása, fejlesztési javaslatok
kidolgozása (12-18 oldal),
- összefoglalás (1-2 oldal),
- irodalomjegyzék,
- hallgatói nyilatkozat (8. sz. melléklet),
- mellékletek.
2.4. A szakdolgozat javasolt terjedelme 50 ~ 60 oldal, de 40 oldalnál ne legyen kevesebb.
2.5. A szakdolgozatot igényes stílusban, a magyar nyelv és a szaknyelv szabályainak betartásával
kell megfogalmazni.
3. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakdolgozatot A/4 szabványméretű fehér papír egyik oldalára írva, kemény kötésben, 2
példányban kell elkészíteni.
A szöveget számítógépes szövegszerkesztéssel, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb
szélén 2 cm, felül és alul 2,5 cm margóval kell írni sorkizárt formában.
Szövegszerkesztő betűnagyság: 12. Betűtípus: Times New Roman CE.
3.2. A szakdolgozat fedőlapját (külső fekete) az 2. sz., címlapját (belső első lapját) a 3. sz. melléklet
szerint kell elkészíteni.
3.3. A témavázlati lap a tanszéki adminisztráción vehető fel, mely megegyezik az 5. félévben leadott
vázlattal.
3.4. A konzultációs lapot (5. sz. melléklet) a témavezető tanárral kell minden esetben igazoltatni.
3.5. A tartalomjegyzék (6. sz. melléklet) a dolgozat elejére, a konzultáció igazolása után következzen.
3.6. A tartalomjegyzék után az 1. oldallal kezdődik a szakdolgozat.
3.7. Az egyes fejezeteket és azon belül az egyes gondolatokat megfelelő tördeléssel kell egymástól
elválasztani. A fejezetcímek és az azokat követő első bekezdés bal oldalon a margónál
kezdődjék, és az azt következő bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kissé jobbra kezdjük.
3.8. A fejezet- és alcímek számozásánál a decimális klasszifikációt (főtémaszám, altémaszám)
kell alkalmazni. A decimális alábontás a hármas tagozódást ne haladja meg (pl.: 3.2.1.
A…..). A címeket és alcímeket a szövegből ki kell emelni (vastagított, 14-es betűméret). Az
egy számjegyű főfejezetek új oldalon kezdődjenek.
3.9. A táblázatokat a táblázatkészítés szabályainak betartásával kell megszerkeszteni, sorszámmal
és címmel kell ellátni. Számozásuk, címük a táblázat felett legyen balra húzva. Az
ábrákban és táblázatokban szereplő adatok forrását (kísérleti hely, évjárat, stb.) minden esetben
fel kell tüntetni (7. sz. melléklet) (a táblázat és az ábra alatt 10-es betűnagysággal) pl.:
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197 p. A szöveg közben a táblázat számának megjelölésével kell
hivatkozni rá. A kisebb méretű táblázatokat (max. A/4 nagyság) a szöveg tördelésével, lehetőleg
a vonatkozó szöveggel azonos oldalon kell elhelyezni. Az A/4 méretet meghaladó táblázatokat
a szakdolgozat hátsó borítólapjának belső oldalán kialakított tasakban számozott
mellékletként kell elhelyezni. A szövegben ezekre a számozásnak megfelelően kell hivatkozni
(pl.: az 5. számú melléklet szerint).
3.10. A grafikonokat, diagramokat, rajzokat, fényképeket stb., egységesen ábrának kell tekinteni,
sorszámmal és címmel kell ellátni. A szöveg közbeni hivatkozásra (ábra számának megjelölésével)
és elhelyezésükre ugyanaz vonatkozik, mint a táblázatokra (7. sz. melléklet). Számozásuk,
címük az ábra alatt legyen elhelyezve, középre húzva.
3.11. Egyenletek és képletek elhelyezése és jelölése a szöveg közben az alábbi módon történik:
ike
ike ikv
k E
h = E - E (1)
összefüggéssel tudjuk meghatározni a katalizátor hatásfokát, ahol
Eike - a katalizátorba belépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkozóan,
Eikv - a katalizátorból kilépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkoztatva.
3.12. A szakdolgozathoz kapcsolódó irodalomjegyzéket a szakdolgozat befejező részeként kell
közölni (Felhasznált irodalom).
Az IRODALOMJEGYZÉKET a szerzők vezetéknevének névsora szerint (a keresztnevet
csak jelölve) kell elkészíteni. A szerző (szerzők) neve mögött a mű címe, a kiadó neve,
megjelenés helye, ideje. Ha a felhasznált irodalom egésze fontos a hivatkozás szempontjából,
úgy az oldalszám megjelölése elmaradhat. Amennyiben a hivatkozott irodalomnak csak
adott oldal(ak) szerint jól behatárolt része kerül felhasználásra, úgy azt az irodalmi jegyzékben
fel kell tüntetni, pl.:
[1] BAKOS I. (1991): A faápolás és gyümölcsszüret gépesítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
[2] KOVÁCS A. - SUBA I. (1999): Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai,
valamint az eredmények növelésének lehetőségei. Magyar Állatorvosok lapja, 9:
621-624. p.
Külföldi szerzőknél:
[3] SALEWSKI, A. - REISS, P. (1998): Kraftfutter, 12. 714-716.p.
Ugyanazon szerzőtől származó és ugyanabban az évben megjelent mű esetén az évszám
mellé írt kisbetűvel kell a műveket egymástól elhatárolni:
pl.: KOVÁCS G. (2006. a),
KOVÁCS G. (2006. b).
IRODALMI HIVATKOZÁS A SZAKDOLGOZATBAN:
A hivatkozás a tudományterülettől függően kétféle módon lehetséges.
1. Agrártudományi szakterület (mezőgazdasági mérnök, mg. és élelmiszer-ipari gépészmérnök)
Az irodalmi hivatkozásnál vagy a szakirodalmi áttekintésnél a műre a szerző vezetéknevével
és az évszámmal kell hivatkozni, pl.:
ANTAL (2009) megállapította, hogy a fagyasztva szárítás javítja a gyümölcs minőségét.
A szerzőt fel lehet tüntetni a mondat végén is, pl.:
A kiszórt műtrágya mennyiségét jelentősen befolyásolja a haladási sebesség (SOÓS, 2003).
Több szerző esetén elegendő az első szerző nevét írni:
pl.: BENEDEK és mtsai (2008), vagy MARTIN et al. (1996), (KOVÁCS, 1999; SZABÓ,
2006).
Ha a hivatkozott szerző nem önálló művel szerepel, hivatkozni kell az eredeti publikációra
is:
pl.: KURNIK, 2001 (in Magyar növénynemesítés, 2005).
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
2. Műszaki tudományi szakterület (gépészmérnök, közlekedésmérnök)
A szakirodalmi áttekintés fejezetben, vagy a dolgozat bármely részében adott mondat
végén csak a szögletes zárójelben lévő sorszámmal kell hivatkozni, pl.:
A fogaskerekes hajtóművek teljesítményét több műszaki paraméter is befolyásolja [4].
Ha a mondat elején kívánunk hivatkozni, akkor szükséges a szerző vezetéknevének a
megadása is, pl.:
KOVÁCS [4] megállapította, hogy a fogaskerekes hajtóművek …
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
3.13. A szakdolgozatban szereplő tudományos (latin) kifejezéseket és neveket dőlt betűvel kell írni.
Az idegen kifejezéseket célszerű külön megmagyarázni.
Nyíregyháza, 2013. november 07.
Dr. Sikolya László sk.
intézetigazgató
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
(külső fekete borító)
SZAKDOLGOZAT
NÉV:
2014.
3. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM (belső címlap)
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
Közlekedésmérnöki alapszak, Gépészmérnöki alapszak, Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
alapszak, Mezőgazdasági mérnöki alapszak
NYÍREGYHÁZA
(Times New Roman 12 vastagított)
Szakdolgozat címe
(Times New Roman 14 betű vastagított)
SZAKDOLGOZAT
(Times New Roman 14 betű vastagított, nagybetű)
Készítette: (Times New Roman 12)
Konzulens(ek): (Times New Roman 12)
Hivatalos igazolványkép, nem pólós, nem más képből kivágott!
Lehet fekete-fehér is!
2014.
(Times New Roman 12)
4. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT
Címe: ......................................................................................................................................................
Készítője: ................................................................................................................................................
Konzulens(ek): .......................................................................................................................................
TÉMAVÁZLAT
(minta) (A 4. félévben leadott témavázlat.)
Bevezetés
1. A szakirodalom elemző értékelése (technológia, gépek és berendezések, stb.)
2. Üzemi (laboratóriumi) vizsgálatok (módszerek, körülmények)
3. Mérési eredmények és azok értékelése
4. Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A szakdolgozati címet és témavázlatot jóváhagyom.
Nyíregyháza, 20…... év .............................. hó ......... nap
……………………………………… ………………………………………
konzulens tanár tanszékvezető
5. sz. melléklet
KONZULTÁCIÓK IGAZOLÁSA
Időpont A konzultáció tárgya Konzulens
Szakdolgozat III. Szakdolgozat II. Szakdolgozat I.
A szakdolgozatot elfogadom.
A szakdolgozatot nem fogadom el.
(megfelelő szövegrész aláhúzandó)
Nyíregyháza, 20…. év .............................. hó ........... nap
konzulens
A szakdolgozat beadása:
Nyíregyháza, 20…. év ................................ hó ........... nap
tanszékvezető
6. sz. melléklet
TARTALOMJEGYZÉK
(minta)
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1
1. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
1.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
2.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2.1.1. Al-alcím .................................................................................................................... 12
(Tovább nem bontjuk a fejezeteket!!)
…
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 60
7. sz. melléklet
5. táblázat. A táblázat címe
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [1], 197. p. (műszaki szakterületen)
6. ábra. A baromfihús, valamint az egyéb húsok termelésének alakulása
Forrás: SIMON (2006), 69. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [3], 69. p. (műszaki szakterületen)
5.2. A termelő kapacitás jellemzése
A tenyésztő gazdaságok évről évre növelték telepeik befogadó képességét és termelési kapacitását.
A tojóhibrid-forgalmazásában azonban nem következett be dinamikus fejlődés.
A tojóhibrid-jércenevelésében a ketreces tartás bevezetésével javul a rendelkezésre álló alapterület
kihasználása (KISS, 1992). (agrártudományi területen)
A légi forgalom csaknem 100%-a nemzetközi vonatkozású [5]. (műszaki tudományi területen)
8. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (név)……………… (Neptun kód)…………… szakos hallgató jelen nyilatkozat
aláírásával kijelentem, hogy ……………………………………….. (dolgozat címe) című
diplomamunka;
szakdolgozat
(megfelelő rész aláhúzandó)
(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. Tv. Szabályait, valamint a főiskola által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó
szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst,
illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.
A dolgozat részét képező hallgató nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható,
hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői
jogsértés ténye merül fel, a Nyíregyházi Főiskola ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
A fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.
Nyíregyháza, 2014. .…
…………………………….
hallgató aláírása
1 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az erede -
tihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára
– a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével
együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
9. sz. melléklet
TÁJÉKOZTATÁSUL!!!
Bírálati szempontok:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10)
2. A téma szakirodalmi feldolgozása (pontszám: 0-10)
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15)
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok
gyakorlati alkalmazhatósága (pontszám: 0-15)
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0-24 pont elégtelen (1)
25-31 pont elégséges (2)
32-38 pont közepes (3)
39-45 pont jó (4)
46-50 pont jeles (5)
10. sz. melléklet
(A tanszék készíti el, nem kerül a dolgozatba bekötésre!)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………… Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA
A hallgató neve:
A szakdolgozat címe:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10):
2. Szakirodalmi feldolgozás és elemzés (pontszám: 0-10):
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15):
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága
(pontszám: 0-15):
A bíráló tételes észrevételei:
Összes pontszám: pont Javasolt osztályzat:
Nyíregyháza, 2013. ………………………
Bíráló neve: ______________________________
aláírása
Munkahelye: Nyíregyházi Főiskola
Műszaki és Agrártudományi Intézet
…………………………...… Tanszék
Javasolt témakörök (kérdések) a záróvizsgához:
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK
REPÜLŐGÉP HAJTÓMŰVEK
1. Dugattyús repülőgépmotor.
2. Gázturbinás hajtómű.
REPÜLŐGÉPEK ÜZEMELTETÉSE
1. Repülőgépek üzembentartása.
2. Repülésbiztonság.
3. Mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetése.
REPÜLŐGÉP SZERKEZETEK
1. Repülőgép sárkányszerkezet kialakítása.
2. Repülőgépek futóművei.
3. Repülőgép sárkány rendszerei.
|
|
kozlekedesmernoki, legikozlekedesi hajozo szakirany |
|
közlekedésmérnöki, légiközlekedési hajózó szakirány |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki, légiközlekedési hajózó szakirány
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közlekedésmérnök–hivatásos repülőgépvezet
ő
Alapképzési szak kódja: RMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges. A 32/2009 KHEM szerinti
speciális angol nyelvtudás.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Szilágyi Dénes főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: A külső szakmai gyakorló helyen, intézményben, erre
alkalmas szervezetnél vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen végzett szakmai gyakorlat
időtartama legalább 6 hét.
Kreditallokáció – közlekedésmérnöki, légiközlekedési hajózó szakirány alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 135 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 50 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 9 kredit, mely a „B” típusú tantárgyak kreditszámában benne van.
Megjegyzés:
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
a gépészmérnöki szak, közlekedésmérnöki szak, mezőgazdasági mérnöki szak,
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak,
továbbá valamennyi szakirányú továbbképzési szak részére
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. A mérnöki alapszak (B.Sc.) képzésben résztvevő hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni.
A szakdolgozat célja a tananyag szakmai elmélyítése, a tanult ismeretekre alapozott önálló,
átfogó feladatmegoldó képesség igazolása.
1.2. A szakdolgozat témáját a tanszékek határozzák meg, amelyből a hallgató választhat. A hallgató
önálló kezdeményezésű témáját kérelmezés és egyeztetés után a tanszék hagyja jóvá.
1.3. A tanszékek a szakdolgozati témákat nyilvánosságra hozzák.
1.4. A hallgatók a kiválasztott témát a tanszéken bejegyeztetik.
1.5. A tanszék a szakdolgozat készítéséhez konzulenseket jelöl ki.
1.6. A hallgató a téma kiválasztása után a konzulens segítségével elkészíti a témavázlatot.
1.7. A hallgató a konzulens véleményének folyamatos kikérésével megírja a kéziratot. Félévenként
legalább három alkalommal köteles konzultálni.
1.8. A félévi kreditek csak a hivatalos konzultációk megléte esetén írhatók jóvá.
1.9. A hallgató az előírt formában, a kijelölt határidőre, 2 példányban a tanszéken adja le szakdolgozatát.
1.10. Határidők és teljesítendő feladatok félévenként:
nappali és levelező tagozaton
A témák meghirdetése a V. félévben:
- október 15.
A témák kiválasztása, bejegyeztetés:
- az V. félévben, október 31.
A témavázlat és a cím leadása konzulensi egyeztetés után:
- az V. félévben, november 15.
A „Szakdolgozat I.” gyakorlati jegy követelményei:
- témaválasztási lap (1. sz. melléklet), témavázlati lap (4. sz. melléklet) határidőre
való leadása,
- szakirodalom összegyűjtése és vázlatos feldolgozása (8-10 oldal),
- feldolgozás beadási határideje: január 10.
A „Szakdolgozat II.” gyakorlati jegy követelményei:
- a témavázlatnak megfelelő, komplett szakirodalom feldolgozás (az útmutató alapján)
- beadási határidő: június 10.
A „Szakdolgozat III.” gyakorlati jegy követelményei:
- a gyakorlati (üzemi és/vagy laboratóriumi) vizsgálatok ismertetése (módszer, körülmények,
stb.),
- a vizsgálatok értékelése, következtetések, javaslatok kidolgozása,
- a szakdolgozat összeállítása (az elkészült dokumentum bemutatása),
- a kész szakdolgozat beadása 2 példányban, az egyik példányhoz elektronikus adathordozót
(CD-t) is kell mellékelni!
- beadási határidő: november 30.
A téma, illetve a cím módosítása:
- a jóváhagyott téma módosítása csak az intézetigazgató hivatalos engedélyével, a
„Szakdolgozat II.” tárgy felvétele előtt lehetséges.
1.11. A szakdolgozat témája tudományos diákkörben is megvitatható.
1.12. A TDK dolgozat - a formai követelmények szerint kiegészítve (átdolgozva) - szakdolgozatként
is beadható.
1.13. A hallgató a záróvizsga után a szakdolgozat egyik példányát visszakapja.
2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
2.1. A hallgatónak – a konzulens irányításával – önállóan kell elkészíteni a szakdolgozatot.
2.2. A szakdolgozatból tűnjön ki a hallgató előkészítő, feldolgozó és értékelő munkája, szintetizáló
képessége. A szakdolgozatban az önálló értékelő munka (helyszíni vizsgálatok, mérések,
megfigyelések, adatgyűjtés és feldolgozás, program-, műveleti terv, valamint egyéb tervezési
feladat készítés, következtetések és javaslatok) leírásának aránya a terjedelem legalább
50 %-a legyen.
2.3. A szakdolgozat javasolt tartalmi felépítése:
- a probléma felvetése és a célkitűzés megfogalmazása (1-2 oldal),
- szakirodalmi áttekintés és értékelés (20-25 oldal),
A szakirodalmi áttekintésben felhasznált irodalmak száma legalább 8-10 db legyen,
amelynek 50-60 %-a szakmai kiadványokat, szakfolyóiratokat foglaljon magába. A
felhasznált szakirodalmak között idegen nyelvűek is legyenek. A szakirodalmak nagy
része friss (10 éven belüli) legyen,
- a gyakorlati vizsgálatok bemutatása (üzem, laboratórium), a feladatok meghatározása
(2-3 oldal),
- az elvégzett munka részletes leírása (a kísérlet helye, anyag és módszer) (5-6 oldal),
- a munka eredményének értékelése, a következtetések levonása, fejlesztési javaslatok
kidolgozása (12-18 oldal),
- összefoglalás (1-2 oldal),
- irodalomjegyzék,
- hallgatói nyilatkozat (8. sz. melléklet),
- mellékletek.
2.4. A szakdolgozat javasolt terjedelme 50 ~ 60 oldal, de 40 oldalnál ne legyen kevesebb.
2.5. A szakdolgozatot igényes stílusban, a magyar nyelv és a szaknyelv szabályainak betartásával
kell megfogalmazni.
3. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakdolgozatot A/4 szabványméretű fehér papír egyik oldalára írva, kemény kötésben, 2
példányban kell elkészíteni.
A szöveget számítógépes szövegszerkesztéssel, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb
szélén 2 cm, felül és alul 2,5 cm margóval kell írni sorkizárt formában.
Szövegszerkesztő betűnagyság: 12. Betűtípus: Times New Roman CE.
3.2. A szakdolgozat fedőlapját (külső fekete) az 2. sz., címlapját (belső első lapját) a 3. sz. melléklet
szerint kell elkészíteni.
3.3. A témavázlati lap a tanszéki adminisztráción vehető fel, mely megegyezik az 5. félévben leadott
vázlattal.
3.4. A konzultációs lapot (5. sz. melléklet) a témavezető tanárral kell minden esetben igazoltatni.
3.5. A tartalomjegyzék (6. sz. melléklet) a dolgozat elejére, a konzultáció igazolása után következzen.
3.6. A tartalomjegyzék után az 1. oldallal kezdődik a szakdolgozat.
3.7. Az egyes fejezeteket és azon belül az egyes gondolatokat megfelelő tördeléssel kell egymástól
elválasztani. A fejezetcímek és az azokat követő első bekezdés bal oldalon a margónál
kezdődjék, és az azt következő bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kissé jobbra kezdjük.
3.8. A fejezet- és alcímek számozásánál a decimális klasszifikációt (főtémaszám, altémaszám)
kell alkalmazni. A decimális alábontás a hármas tagozódást ne haladja meg (pl.: 3.2.1.
A…..). A címeket és alcímeket a szövegből ki kell emelni (vastagított, 14-es betűméret). Az
egy számjegyű főfejezetek új oldalon kezdődjenek.
3.9. A táblázatokat a táblázatkészítés szabályainak betartásával kell megszerkeszteni, sorszámmal
és címmel kell ellátni. Számozásuk, címük a táblázat felett legyen balra húzva. Az
ábrákban és táblázatokban szereplő adatok forrását (kísérleti hely, évjárat, stb.) minden esetben
fel kell tüntetni (7. sz. melléklet) (a táblázat és az ábra alatt 10-es betűnagysággal) pl.:
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197 p. A szöveg közben a táblázat számának megjelölésével kell
hivatkozni rá. A kisebb méretű táblázatokat (max. A/4 nagyság) a szöveg tördelésével, lehetőleg
a vonatkozó szöveggel azonos oldalon kell elhelyezni. Az A/4 méretet meghaladó táblázatokat
a szakdolgozat hátsó borítólapjának belső oldalán kialakított tasakban számozott
mellékletként kell elhelyezni. A szövegben ezekre a számozásnak megfelelően kell hivatkozni
(pl.: az 5. számú melléklet szerint).
3.10. A grafikonokat, diagramokat, rajzokat, fényképeket stb., egységesen ábrának kell tekinteni,
sorszámmal és címmel kell ellátni. A szöveg közbeni hivatkozásra (ábra számának megjelölésével)
és elhelyezésükre ugyanaz vonatkozik, mint a táblázatokra (7. sz. melléklet). Számozásuk,
címük az ábra alatt legyen elhelyezve, középre húzva.
3.11. Egyenletek és képletek elhelyezése és jelölése a szöveg közben az alábbi módon történik:
ike
ike ikv
k E
h = E - E (1)
összefüggéssel tudjuk meghatározni a katalizátor hatásfokát, ahol
Eike - a katalizátorba belépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkozóan,
Eikv - a katalizátorból kilépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkoztatva.
3.12. A szakdolgozathoz kapcsolódó irodalomjegyzéket a szakdolgozat befejező részeként kell
közölni (Felhasznált irodalom).
Az IRODALOMJEGYZÉKET a szerzők vezetéknevének névsora szerint (a keresztnevet
csak jelölve) kell elkészíteni. A szerző (szerzők) neve mögött a mű címe, a kiadó neve,
megjelenés helye, ideje. Ha a felhasznált irodalom egésze fontos a hivatkozás szempontjából,
úgy az oldalszám megjelölése elmaradhat. Amennyiben a hivatkozott irodalomnak csak
adott oldal(ak) szerint jól behatárolt része kerül felhasználásra, úgy azt az irodalmi jegyzékben
fel kell tüntetni, pl.:
[1] BAKOS I. (1991): A faápolás és gyümölcsszüret gépesítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
[2] KOVÁCS A. - SUBA I. (1999): Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai,
valamint az eredmények növelésének lehetőségei. Magyar Állatorvosok lapja, 9:
621-624. p.
Külföldi szerzőknél:
[3] SALEWSKI, A. - REISS, P. (1998): Kraftfutter, 12. 714-716.p.
Ugyanazon szerzőtől származó és ugyanabban az évben megjelent mű esetén az évszám
mellé írt kisbetűvel kell a műveket egymástól elhatárolni:
pl.: KOVÁCS G. (2006. a),
KOVÁCS G. (2006. b).
IRODALMI HIVATKOZÁS A SZAKDOLGOZATBAN:
A hivatkozás a tudományterülettől függően kétféle módon lehetséges.
1. Agrártudományi szakterület (mezőgazdasági mérnök, mg. és élelmiszer-ipari gépészmérnök)
Az irodalmi hivatkozásnál vagy a szakirodalmi áttekintésnél a műre a szerző vezetéknevével
és az évszámmal kell hivatkozni, pl.:
ANTAL (2009) megállapította, hogy a fagyasztva szárítás javítja a gyümölcs minőségét.
A szerzőt fel lehet tüntetni a mondat végén is, pl.:
A kiszórt műtrágya mennyiségét jelentősen befolyásolja a haladási sebesség (SOÓS, 2003).
Több szerző esetén elegendő az első szerző nevét írni:
pl.: BENEDEK és mtsai (2008), vagy MARTIN et al. (1996), (KOVÁCS, 1999; SZABÓ,
2006).
Ha a hivatkozott szerző nem önálló művel szerepel, hivatkozni kell az eredeti publikációra
is:
pl.: KURNIK, 2001 (in Magyar növénynemesítés, 2005).
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
2. Műszaki tudományi szakterület (gépészmérnök, közlekedésmérnök)
A szakirodalmi áttekintés fejezetben, vagy a dolgozat bármely részében adott mondat
végén csak a szögletes zárójelben lévő sorszámmal kell hivatkozni, pl.:
A fogaskerekes hajtóművek teljesítményét több műszaki paraméter is befolyásolja [4].
Ha a mondat elején kívánunk hivatkozni, akkor szükséges a szerző vezetéknevének a
megadása is, pl.:
KOVÁCS [4] megállapította, hogy a fogaskerekes hajtóművek …
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
3.13. A szakdolgozatban szereplő tudományos (latin) kifejezéseket és neveket dőlt betűvel kell írni.
Az idegen kifejezéseket célszerű külön megmagyarázni.
Nyíregyháza, 2013. november 07.
Dr. Sikolya László sk.
intézetigazgató
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
(külső fekete borító)
SZAKDOLGOZAT
NÉV:
2014.
3. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM (belső címlap)
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
Közlekedésmérnöki alapszak, Gépészmérnöki alapszak, Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
alapszak, Mezőgazdasági mérnöki alapszak
NYÍREGYHÁZA
(Times New Roman 12 vastagított)
Szakdolgozat címe
(Times New Roman 14 betű vastagított)
SZAKDOLGOZAT
(Times New Roman 14 betű vastagított, nagybetű)
Készítette: (Times New Roman 12)
Konzulens(ek): (Times New Roman 12)
Hivatalos igazolványkép, nem pólós, nem más képből kivágott!
Lehet fekete-fehér is!
2014.
(Times New Roman 12)
4. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT
Címe: ......................................................................................................................................................
Készítője: ................................................................................................................................................
Konzulens(ek): .......................................................................................................................................
TÉMAVÁZLAT
(minta) (A 4. félévben leadott témavázlat.)
Bevezetés
1. A szakirodalom elemző értékelése (technológia, gépek és berendezések, stb.)
2. Üzemi (laboratóriumi) vizsgálatok (módszerek, körülmények)
3. Mérési eredmények és azok értékelése
4. Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A szakdolgozati címet és témavázlatot jóváhagyom.
Nyíregyháza, 20…... év .............................. hó ......... nap
……………………………………… ………………………………………
konzulens tanár tanszékvezető
5. sz. melléklet
KONZULTÁCIÓK IGAZOLÁSA
Időpont A konzultáció tárgya Konzulens
Szakdolgozat III. Szakdolgozat II. Szakdolgozat I.
A szakdolgozatot elfogadom.
A szakdolgozatot nem fogadom el.
(megfelelő szövegrész aláhúzandó)
Nyíregyháza, 20…. év .............................. hó ........... nap
konzulens
A szakdolgozat beadása:
Nyíregyháza, 20…. év ................................ hó ........... nap
tanszékvezető
6. sz. melléklet
TARTALOMJEGYZÉK
(minta)
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1
1. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
1.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
2.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2.1.1. Al-alcím .................................................................................................................... 12
(Tovább nem bontjuk a fejezeteket!!)
…
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 60
7. sz. melléklet
5. táblázat. A táblázat címe
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [1], 197. p. (műszaki szakterületen)
6. ábra. A baromfihús, valamint az egyéb húsok termelésének alakulása
Forrás: SIMON (2006), 69. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [3], 69. p. (műszaki szakterületen)
5.2. A termelő kapacitás jellemzése
A tenyésztő gazdaságok évről évre növelték telepeik befogadó képességét és termelési kapacitását.
A tojóhibrid-forgalmazásában azonban nem következett be dinamikus fejlődés.
A tojóhibrid-jércenevelésében a ketreces tartás bevezetésével javul a rendelkezésre álló alapterület
kihasználása (KISS, 1992). (agrártudományi területen)
A légi forgalom csaknem 100%-a nemzetközi vonatkozású [5]. (műszaki tudományi területen)
8. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (név)……………… (Neptun kód)…………… szakos hallgató jelen nyilatkozat
aláírásával kijelentem, hogy ……………………………………….. (dolgozat címe) című
diplomamunka;
szakdolgozat
(megfelelő rész aláhúzandó)
(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. Tv. Szabályait, valamint a főiskola által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó
szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst,
illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.
A dolgozat részét képező hallgató nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható,
hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői
jogsértés ténye merül fel, a Nyíregyházi Főiskola ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
A fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.
Nyíregyháza, 2014. .…
…………………………….
hallgató aláírása
1 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az erede -
tihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára
– a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével
együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
9. sz. melléklet
TÁJÉKOZTATÁSUL!!!
Bírálati szempontok:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10)
2. A téma szakirodalmi feldolgozása (pontszám: 0-10)
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15)
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok
gyakorlati alkalmazhatósága (pontszám: 0-15)
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0-24 pont elégtelen (1)
25-31 pont elégséges (2)
32-38 pont közepes (3)
39-45 pont jó (4)
46-50 pont jeles (5)
10. sz. melléklet
(A tanszék készíti el, nem kerül a dolgozatba bekötésre!)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………… Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA
A hallgató neve:
A szakdolgozat címe:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10):
2. Szakirodalmi feldolgozás és elemzés (pontszám: 0-10):
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15):
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága
(pontszám: 0-15):
A bíráló tételes észrevételei:
Összes pontszám: pont Javasolt osztályzat:
Nyíregyháza, 2013. ………………………
Bíráló neve: ______________________________
aláírása
Munkahelye: Nyíregyházi Főiskola
Műszaki és Agrártudományi Intézet
…………………………...… Tanszék
Javasolt témakörök (kérdések) a záróvizsgához:
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK
REPÜLŐGÉP HAJTÓMŰVEK
1. Dugattyús repülőgépmotor.
2. Gázturbinás hajtómű.
REPÜLŐGÉPEK ÜZEMELTETÉSE
1. Repülőgépek üzembentartása.
2. Repülésbiztonság.
3. Mezőgazdasági repülőgépek üzemeltetése.
REPÜLŐGÉP SZERKEZETEK
1. Repülőgép sárkányszerkezet kialakítása.
2. Repülőgépek futóművei.
3. Repülőgép sárkány rendszerei.
|
|
mezogazdasagi es elelmiszeripari gepeszmernoki |
|
mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnök
Alapképzési szak kódja: MGB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy
azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Kerekes Benedek egyetemi tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: 2 6 hét szakmai gyakorlat
Kreditallokáció – mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 128 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 27 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit
Megjegyzés:
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
a gépészmérnöki szak, közlekedésmérnöki szak, mezőgazdasági mérnöki szak,
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak,
továbbá valamennyi szakirányú továbbképzési szak részére
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. A mérnöki alapszak (B.Sc.) képzésben résztvevő hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni.
A szakdolgozat célja a tananyag szakmai elmélyítése, a tanult ismeretekre alapozott önálló,
átfogó feladatmegoldó képesség igazolása.
1.2. A szakdolgozat témáját a tanszékek határozzák meg, amelyből a hallgató választhat. A hallgató
önálló kezdeményezésű témáját kérelmezés és egyeztetés után a tanszék hagyja jóvá.
1.3. A tanszékek a szakdolgozati témákat nyilvánosságra hozzák.
1.4. A hallgatók a kiválasztott témát a tanszéken bejegyeztetik.
1.5. A tanszék a szakdolgozat készítéséhez konzulenseket jelöl ki.
1.6. A hallgató a téma kiválasztása után a konzulens segítségével elkészíti a témavázlatot.
1.7. A hallgató a konzulens véleményének folyamatos kikérésével megírja a kéziratot. Félévenként
legalább három alkalommal köteles konzultálni.
1.8. A félévi kreditek csak a hivatalos konzultációk megléte esetén írhatók jóvá.
1.9. A hallgató az előírt formában, a kijelölt határidőre, 2 példányban a tanszéken adja le szakdolgozatát.
1.10. Határidők és teljesítendő feladatok félévenként:
nappali és levelező tagozaton
A témák meghirdetése a V. félévben:
- október 15.
A témák kiválasztása, bejegyeztetés:
- az V. félévben, október 31.
A témavázlat és a cím leadása konzulensi egyeztetés után:
- az V. félévben, november 15.
A „Szakdolgozat I.” gyakorlati jegy követelményei:
- témaválasztási lap (1. sz. melléklet), témavázlati lap (4. sz. melléklet) határidőre
való leadása,
- szakirodalom összegyűjtése és vázlatos feldolgozása (8-10 oldal),
- feldolgozás beadási határideje: január 10.
A „Szakdolgozat II.” gyakorlati jegy követelményei:
- a témavázlatnak megfelelő, komplett szakirodalom feldolgozás (az útmutató alapján)
- beadási határidő: június 10.
A „Szakdolgozat III.” gyakorlati jegy követelményei:
- a gyakorlati (üzemi és/vagy laboratóriumi) vizsgálatok ismertetése (módszer, körülmények,
stb.),
- a vizsgálatok értékelése, következtetések, javaslatok kidolgozása,
- a szakdolgozat összeállítása (az elkészült dokumentum bemutatása),
- a kész szakdolgozat beadása 2 példányban, az egyik példányhoz elektronikus adathordozót
(CD-t) is kell mellékelni!
- beadási határidő: november 30.
A téma, illetve a cím módosítása:
- a jóváhagyott téma módosítása csak az intézetigazgató hivatalos engedélyével, a
„Szakdolgozat II.” tárgy felvétele előtt lehetséges.
1.11. A szakdolgozat témája tudományos diákkörben is megvitatható.
1.12. A TDK dolgozat - a formai követelmények szerint kiegészítve (átdolgozva) - szakdolgozatként
is beadható.
1.13. A hallgató a záróvizsga után a szakdolgozat egyik példányát visszakapja.
2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
2.1. A hallgatónak – a konzulens irányításával – önállóan kell elkészíteni a szakdolgozatot.
2.2. A szakdolgozatból tűnjön ki a hallgató előkészítő, feldolgozó és értékelő munkája, szintetizáló
képessége. A szakdolgozatban az önálló értékelő munka (helyszíni vizsgálatok, mérések,
megfigyelések, adatgyűjtés és feldolgozás, program-, műveleti terv, valamint egyéb tervezési
feladat készítés, következtetések és javaslatok) leírásának aránya a terjedelem legalább
50 %-a legyen.
2.3. A szakdolgozat javasolt tartalmi felépítése:
- a probléma felvetése és a célkitűzés megfogalmazása (1-2 oldal),
- szakirodalmi áttekintés és értékelés (20-25 oldal),
A szakirodalmi áttekintésben felhasznált irodalmak száma legalább 8-10 db legyen,
amelynek 50-60 %-a szakmai kiadványokat, szakfolyóiratokat foglaljon magába. A
felhasznált szakirodalmak között idegen nyelvűek is legyenek. A szakirodalmak nagy
része friss (10 éven belüli) legyen,
- a gyakorlati vizsgálatok bemutatása (üzem, laboratórium), a feladatok meghatározása
(2-3 oldal),
- az elvégzett munka részletes leírása (a kísérlet helye, anyag és módszer) (5-6 oldal),
- a munka eredményének értékelése, a következtetések levonása, fejlesztési javaslatok
kidolgozása (12-18 oldal),
- összefoglalás (1-2 oldal),
- irodalomjegyzék,
- hallgatói nyilatkozat (8. sz. melléklet),
- mellékletek.
2.4. A szakdolgozat javasolt terjedelme 50 ~ 60 oldal, de 40 oldalnál ne legyen kevesebb.
2.5. A szakdolgozatot igényes stílusban, a magyar nyelv és a szaknyelv szabályainak betartásával
kell megfogalmazni.
3. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakdolgozatot A/4 szabványméretű fehér papír egyik oldalára írva, kemény kötésben, 2
példányban kell elkészíteni.
A szöveget számítógépes szövegszerkesztéssel, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb
szélén 2 cm, felül és alul 2,5 cm margóval kell írni sorkizárt formában.
Szövegszerkesztő betűnagyság: 12. Betűtípus: Times New Roman CE.
3.2. A szakdolgozat fedőlapját (külső fekete) az 2. sz., címlapját (belső első lapját) a 3. sz. melléklet
szerint kell elkészíteni.
3.3. A témavázlati lap a tanszéki adminisztráción vehető fel, mely megegyezik az 5. félévben leadott
vázlattal.
3.4. A konzultációs lapot (5. sz. melléklet) a témavezető tanárral kell minden esetben igazoltatni.
3.5. A tartalomjegyzék (6. sz. melléklet) a dolgozat elejére, a konzultáció igazolása után következzen.
3.6. A tartalomjegyzék után az 1. oldallal kezdődik a szakdolgozat.
3.7. Az egyes fejezeteket és azon belül az egyes gondolatokat megfelelő tördeléssel kell egymástól
elválasztani. A fejezetcímek és az azokat követő első bekezdés bal oldalon a margónál
kezdődjék, és az azt következő bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kissé jobbra kezdjük.
3.8. A fejezet- és alcímek számozásánál a decimális klasszifikációt (főtémaszám, altémaszám)
kell alkalmazni. A decimális alábontás a hármas tagozódást ne haladja meg (pl.: 3.2.1.
A…..). A címeket és alcímeket a szövegből ki kell emelni (vastagított, 14-es betűméret). Az
egy számjegyű főfejezetek új oldalon kezdődjenek.
3.9. A táblázatokat a táblázatkészítés szabályainak betartásával kell megszerkeszteni, sorszámmal
és címmel kell ellátni. Számozásuk, címük a táblázat felett legyen balra húzva. Az
ábrákban és táblázatokban szereplő adatok forrását (kísérleti hely, évjárat, stb.) minden esetben
fel kell tüntetni (7. sz. melléklet) (a táblázat és az ábra alatt 10-es betűnagysággal) pl.:
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197 p. A szöveg közben a táblázat számának megjelölésével kell
hivatkozni rá. A kisebb méretű táblázatokat (max. A/4 nagyság) a szöveg tördelésével, lehetőleg
a vonatkozó szöveggel azonos oldalon kell elhelyezni. Az A/4 méretet meghaladó táblázatokat
a szakdolgozat hátsó borítólapjának belső oldalán kialakított tasakban számozott
mellékletként kell elhelyezni. A szövegben ezekre a számozásnak megfelelően kell hivatkozni
(pl.: az 5. számú melléklet szerint).
3.10. A grafikonokat, diagramokat, rajzokat, fényképeket stb., egységesen ábrának kell tekinteni,
sorszámmal és címmel kell ellátni. A szöveg közbeni hivatkozásra (ábra számának megjelölésével)
és elhelyezésükre ugyanaz vonatkozik, mint a táblázatokra (7. sz. melléklet). Számozásuk,
címük az ábra alatt legyen elhelyezve, középre húzva.
3.11. Egyenletek és képletek elhelyezése és jelölése a szöveg közben az alábbi módon történik:
ike
ike ikv
k E
h = E - E (1)
összefüggéssel tudjuk meghatározni a katalizátor hatásfokát, ahol
Eike - a katalizátorba belépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkozóan,
Eikv - a katalizátorból kilépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz
komponensekre vonatkoztatva.
3.12. A szakdolgozathoz kapcsolódó irodalomjegyzéket a szakdolgozat befejező részeként kell
közölni (Felhasznált irodalom).
Az IRODALOMJEGYZÉKET a szerzők vezetéknevének névsora szerint (a keresztnevet
csak jelölve) kell elkészíteni. A szerző (szerzők) neve mögött a mű címe, a kiadó neve,
megjelenés helye, ideje. Ha a felhasznált irodalom egésze fontos a hivatkozás szempontjából,
úgy az oldalszám megjelölése elmaradhat. Amennyiben a hivatkozott irodalomnak csak
adott oldal(ak) szerint jól behatárolt része kerül felhasználásra, úgy azt az irodalmi jegyzékben
fel kell tüntetni, pl.:
[1] BAKOS I. (1991): A faápolás és gyümölcsszüret gépesítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
[2] KOVÁCS A. - SUBA I. (1999): Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai,
valamint az eredmények növelésének lehetőségei. Magyar Állatorvosok lapja, 9:
621-624. p.
Külföldi szerzőknél:
[3] SALEWSKI, A. - REISS, P. (1998): Kraftfutter, 12. 714-716.p.
Ugyanazon szerzőtől származó és ugyanabban az évben megjelent mű esetén az évszám
mellé írt kisbetűvel kell a műveket egymástól elhatárolni:
pl.: KOVÁCS G. (2006. a),
KOVÁCS G. (2006. b).
IRODALMI HIVATKOZÁS A SZAKDOLGOZATBAN:
A hivatkozás a tudományterülettől függően kétféle módon lehetséges.
1. Agrártudományi szakterület (mezőgazdasági mérnök, mg. és élelmiszer-ipari gépészmérnök)
Az irodalmi hivatkozásnál vagy a szakirodalmi áttekintésnél a műre a szerző vezetéknevével
és az évszámmal kell hivatkozni, pl.:
ANTAL (2009) megállapította, hogy a fagyasztva szárítás javítja a gyümölcs minőségét.
A szerzőt fel lehet tüntetni a mondat végén is, pl.:
A kiszórt műtrágya mennyiségét jelentősen befolyásolja a haladási sebesség (SOÓS, 2003).
Több szerző esetén elegendő az első szerző nevét írni:
pl.: BENEDEK és mtsai (2008), vagy MARTIN et al. (1996), (KOVÁCS, 1999; SZABÓ,
2006).
Ha a hivatkozott szerző nem önálló művel szerepel, hivatkozni kell az eredeti publikációra
is:
pl.: KURNIK, 2001 (in Magyar növénynemesítés, 2005).
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
2. Műszaki tudományi szakterület (gépészmérnök, közlekedésmérnök)
A szakirodalmi áttekintés fejezetben, vagy a dolgozat bármely részében adott mondat
végén csak a szögletes zárójelben lévő sorszámmal kell hivatkozni, pl.:
A fogaskerekes hajtóművek teljesítményét több műszaki paraméter is befolyásolja [4].
Ha a mondat elején kívánunk hivatkozni, akkor szükséges a szerző vezetéknevének a
megadása is, pl.:
KOVÁCS [4] megállapította, hogy a fogaskerekes hajtóművek …
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
3.13. A szakdolgozatban szereplő tudományos (latin) kifejezéseket és neveket dőlt betűvel kell írni.
Az idegen kifejezéseket célszerű külön megmagyarázni.
Nyíregyháza, 2013. november 07.
Dr. Sikolya László sk.
intézetigazgató
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
(külső fekete borító)
SZAKDOLGOZAT
NÉV:
2014.
3. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM (belső címlap)
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
Közlekedésmérnöki alapszak, Gépészmérnöki alapszak, Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
alapszak, Mezőgazdasági mérnöki alapszak
NYÍREGYHÁZA
(Times New Roman 12 vastagított)
Szakdolgozat címe
(Times New Roman 14 betű vastagított)
SZAKDOLGOZAT
(Times New Roman 14 betű vastagított, nagybetű)
Készítette: (Times New Roman 12)
Konzulens(ek): (Times New Roman 12)
Hivatalos igazolványkép, nem pólós, nem más képből kivágott!
Lehet fekete-fehér is!
2014.
(Times New Roman 12)
4. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT
Címe: ......................................................................................................................................................
Készítője: ................................................................................................................................................
Konzulens(ek): .......................................................................................................................................
TÉMAVÁZLAT
(minta) (A 4. félévben leadott témavázlat.)
Bevezetés
1. A szakirodalom elemző értékelése (technológia, gépek és berendezések, stb.)
2. Üzemi (laboratóriumi) vizsgálatok (módszerek, körülmények)
3. Mérési eredmények és azok értékelése
4. Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A szakdolgozati címet és témavázlatot jóváhagyom.
Nyíregyháza, 20…... év .............................. hó ......... nap
……………………………………… ………………………………………
konzulens tanár tanszékvezető
5. sz. melléklet
KONZULTÁCIÓK IGAZOLÁSA
Időpont A konzultáció tárgya Konzulens
Szakdolgozat III. Szakdolgozat II. Szakdolgozat I.
A szakdolgozatot elfogadom.
A szakdolgozatot nem fogadom el.
(megfelelő szövegrész aláhúzandó)
Nyíregyháza, 20…. év .............................. hó ........... nap
konzulens
A szakdolgozat beadása:
Nyíregyháza, 20…. év ................................ hó ........... nap
tanszékvezető
6. sz. melléklet
TARTALOMJEGYZÉK
(minta)
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1
1. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
1.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
2.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2.1.1. Al-alcím .................................................................................................................... 12
(Tovább nem bontjuk a fejezeteket!!)
…
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 60
7. sz. melléklet
5. táblázat. A táblázat címe
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [1], 197. p. (műszaki szakterületen)
6. ábra. A baromfihús, valamint az egyéb húsok termelésének alakulása
Forrás: SIMON (2006), 69. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [3], 69. p. (műszaki szakterületen)
5.2. A termelő kapacitás jellemzése
A tenyésztő gazdaságok évről évre növelték telepeik befogadó képességét és termelési kapacitását.
A tojóhibrid-forgalmazásában azonban nem következett be dinamikus fejlődés.
A tojóhibrid-jércenevelésében a ketreces tartás bevezetésével javul a rendelkezésre álló alapterület
kihasználása (KISS, 1992). (agrártudományi területen)
A légi forgalom csaknem 100%-a nemzetközi vonatkozású [5]. (műszaki tudományi területen)
8. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (név)……………… (Neptun kód)…………… szakos hallgató jelen nyilatkozat
aláírásával kijelentem, hogy ……………………………………….. (dolgozat címe) című
diplomamunka;
szakdolgozat
(megfelelő rész aláhúzandó)
(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról
szóló 1999. évi LXXVI. Tv. Szabályait, valamint a főiskola által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó
szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst,
illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.
A dolgozat részét képező hallgató nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható,
hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői
jogsértés ténye merül fel, a Nyíregyházi Főiskola ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
A fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.
Nyíregyháza, 2014. .…
…………………………….
hallgató aláírása
1 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az erede -
tihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára
– a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével
együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
9. sz. melléklet
TÁJÉKOZTATÁSUL!!!
Bírálati szempontok:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10)
2. A téma szakirodalmi feldolgozása (pontszám: 0-10)
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15)
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok
gyakorlati alkalmazhatósága (pontszám: 0-15)
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0-24 pont elégtelen (1)
25-31 pont elégséges (2)
32-38 pont közepes (3)
39-45 pont jó (4)
46-50 pont jeles (5)
10. sz. melléklet
(A tanszék készíti el, nem kerül a dolgozatba bekötésre!)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………… Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA
A hallgató neve:
A szakdolgozat címe:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10):
2. Szakirodalmi feldolgozás és elemzés (pontszám: 0-10):
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15):
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága
(pontszám: 0-15):
A bíráló tételes észrevételei:
Összes pontszám: pont Javasolt osztályzat:
Nyíregyháza, 2013. ………………………
Bíráló neve: ______________________________
aláírása
Munkahelye: Nyíregyházi Egyetem
Műszaki és Agrártudományi Intézet
…………………………...… Tanszék
Javasolt témakörök (kérdések) a záróvizsgához:
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK
Gépüzemeltetés / Mg. termeléstechnológiai szakirány
Élelmiszeripari gépek és berendezések tantárgy
1. A konzervipari előkészítő gépek felépítése
2. Zöldségek és gyümölcsök jellegformálásának gépei
3. Gyümölcs- és zöldséglevek előállításának gépei, berendezései
4. A konzervipari csomagolás műszaki kérdései (csomagolószerek, a töltés és zárás berendezései)
5. A bepárlás (sűrítés) elve, konzervipari bepárló berendezések
6. Élelmiszeripari hőkezelés készülékei
7. Hűtőipari gépek és berendezések
8. Az élelmiszeripari szárítás elvi kérdései, zöldség- és gyümölcsszárító berendezések
9. Speciális élelmiszeripari szárítók
10. A dohány feldolgozása, a cigarettagyártás gépei
11. A sörgyártás technológiája és géprendszerei
12. Malomipari gépek és berendezések
13. A szőlőfeldolgozás és borászat gépei, berendezése
14. A szeszgyártás műveletei és gépei, szeszesitalok gyártása
15. Tejipari technológiák és géprendszerek
16. Sütőipari és tésztaipari gépek és berendezések
17. A cukoripar és az édesipar speciális géprendszerei
18. Az extrakció elve és készülékei, a növényolajipar géprendszere
19. Húsipari gépek és berendezések
20. A baromfifeldolgozás technológiája és speciális gépei, berendezései
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK
Gépüzemeltetés / Mg. termeléstechnológiai szakirány
Növénytermesztés gépei tantárgy
1. A talajművelés géprendszerei, ekék, tárcsás talajművelők
2. A tápanyag-visszapótlás gépei, berendezése
3. A vetés, ültetés és palántázás gépei
4. Az öntözés elvi kérdései, öntözőberendezések
5. A növényvédelem gépei, berendezései
6. Szálastakarmányok betakarításának gépesítése
7. Az arató-cséplő gépek működése, fejlesztési változatok
8. A kukorica, napraforgó és egyéb növények betakarító adapterei
9. A cukorrépa és a burgonya betakarításának gépesítése
10. Gyümölcsültetvények ápolásának gépei
11. A gyümölcs-betakarítás eszközei, gépei
12. A szőlőtermesztés gépesítése
13. A szántóföldi zöldségtermesztés gépei
14. Zöldségfélék betakarításának speciális géprendszerei
15. A növényházak és berendezései
16. Szakaszos anyagmozgató gépek
17. A folyamatos anyagmozgatás gépei, berendezései
18. Logisztikai rendszerek a termeléstechnológiákban
|
|
mezogazdasagi mernoki |
|
mezőgazdasági mérnöki |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági mérnöki
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: mezőgazdasági mérnök
Alapképzési szak kódja: MMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Vágvölgyi Sándor főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: 2 x 6 hét szakmai gyakorlat
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 126 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 29 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit
Megjegyzés:
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
a gépészmérnöki szak, közlekedésmérnöki szak, mezőgazdasági mérnöki szak,
mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki szak,
továbbá valamennyi szakirányú továbbképzési szak részére
1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
1.1. A mérnöki alapszak (B.Sc.) képzésben résztvevő hallgatónak szakdolgozatot kell készíteni.
A szakdolgozat célja a tananyag szakmai elmélyítése, a tanult ismeretekre alapozott önálló, átfogó feladatmegoldó képesség igazolása.
1.2. A szakdolgozat témáját a tanszékek határozzák meg, amelyből a hallgató választhat. A hallgató önálló kezdeményezésű témáját kérelmezés és egyeztetés után a tanszék hagyja jóvá.
1.3. A tanszékek a szakdolgozati témákat nyilvánosságra hozzák.
1.4. A hallgatók a kiválasztott témát a tanszéken bejegyeztetik.
1.5. A tanszék a szakdolgozat készítéséhez konzulenseket jelöl ki.
1.6. A hallgató a téma kiválasztása után a konzulens segítségével elkészíti a témavázlatot.
1.7. A hallgató a konzulens véleményének folyamatos kikérésével megírja a kéziratot. Félévenként legalább három alkalommal köteles konzultálni.
1.8. A félévi kreditek csak a hivatalos konzultációk megléte esetén írhatók jóvá.
1.9. A hallgató az előírt formában, a kijelölt határidőre, 2 példányban a tanszéken adja le szakdolgozatát.
1.10. Határidők és teljesítendő feladatok félévenként:
nappali és levelező tagozaton
A témák meghirdetése a V. félévben:
- október 15.
A témák kiválasztása, bejegyeztetés:
- az V. félévben, október 31.
A témavázlat és a cím leadása konzulensi egyeztetés után:
- az V. félévben, november 15.
A „Szakdolgozat I.” gyakorlati jegy követelményei:
- témaválasztási lap (1. sz. melléklet), témavázlati lap (4. sz. melléklet) határidőre való leadása,
- szakirodalom összegyűjtése és vázlatos feldolgozása (8-10 oldal),
- feldolgozás beadási határideje: január 10.
A „Szakdolgozat II.” gyakorlati jegy követelményei:
- a témavázlatnak megfelelő, komplett szakirodalom feldolgozás (az útmutató alapján)
- beadási határidő: június 10.
A „Szakdolgozat III.” gyakorlati jegy követelményei:
- a gyakorlati (üzemi és/vagy laboratóriumi) vizsgálatok ismertetése (módszer, körülmények, stb.),
- a vizsgálatok értékelése, következtetések, javaslatok kidolgozása,
- a szakdolgozat összeállítása (az elkészült dokumentum bemutatása),
- a kész szakdolgozat beadása 2 példányban, az egyik példányhoz elektronikus adathordozót (CD-t) is kell mellékelni!
- beadási határidő: november 30.
A téma, illetve a cím módosítása:
- a jóváhagyott téma módosítása csak az intézetigazgató hivatalos engedélyével, a „Szakdolgozat II.” tárgy felvétele előtt lehetséges.
1.11. A szakdolgozat témája tudományos diákkörben is megvitatható.
1.12. A TDK dolgozat - a formai követelmények szerint kiegészítve (átdolgozva) - szakdolgozatként is beadható.
1.13. A hallgató a záróvizsga után a szakdolgozat egyik példányát visszakapja.
2. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
2.1. A hallgatónak – a konzulens irányításával – önállóan kell elkészíteni a szakdolgozatot.
2.2. A szakdolgozatból tűnjön ki a hallgató előkészítő, feldolgozó és értékelő munkája, szintetizáló képessége. A szakdolgozatban az önálló értékelő munka (helyszíni vizsgálatok, mérések, megfigyelések, adatgyűjtés és feldolgozás, program-, műveleti terv, valamint egyéb tervezési feladat készítés, következtetések és javaslatok) leírásának aránya a terjedelem legalább
50 %-a legyen.
2.3. A szakdolgozat javasolt tartalmi felépítése:
- a probléma felvetése és a célkitűzés megfogalmazása (1-2 oldal),
- szakirodalmi áttekintés és értékelés (20-25 oldal),
A szakirodalmi áttekintésben felhasznált irodalmak száma legalább 8-10 db legyen, amelynek 50-60 %-a szakmai kiadványokat, szakfolyóiratokat foglaljon magába. A felhasznált szakirodalmak között idegen nyelvűek is legyenek. A szakirodalmak nagy része friss (10 éven belüli) legyen,
- a gyakorlati vizsgálatok bemutatása (üzem, laboratórium), a feladatok meghatározása
(2-3 oldal),
- az elvégzett munka részletes leírása (a kísérlet helye, anyag és módszer) (5-6 oldal),
- a munka eredményének értékelése, a következtetések levonása, fejlesztési javaslatok
kidolgozása (12-18 oldal),
- összefoglalás (1-2 oldal),
- irodalomjegyzék,
- hallgatói nyilatkozat (8. sz. melléklet),
- mellékletek.
2.4. A szakdolgozat javasolt terjedelme 50 ~ 60 oldal, de 40 oldalnál ne legyen kevesebb.
2.5. A szakdolgozatot igényes stílusban, a magyar nyelv és a szaknyelv szabályainak betartásával kell megfogalmazni.
3. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
3.1. A szakdolgozatot A/4 szabványméretű fehér papír egyik oldalára írva, kemény kötésben, 2 példányban kell elkészíteni.
A szöveget számítógépes szövegszerkesztéssel, 1,5-ös sortávolsággal, bal szélén 3 cm, jobb szélén 2 cm, felül és alul 2,5 cm margóval kell írni sorkizárt formában.
Szövegszerkesztő betűnagyság: 12. Betűtípus: Times New Roman CE.
3.2. A szakdolgozat fedőlapját (külső fekete) az 2. sz., címlapját (belső első lapját) a 3. sz. melléklet szerint kell elkészíteni.
3.3. A témavázlati lap a tanszéki adminisztráción vehető fel, mely megegyezik az 5. félévben leadott vázlattal.
3.4. A konzultációs lapot (5. sz. melléklet) a témavezető tanárral kell minden esetben igazoltatni.
3.5. A tartalomjegyzék (6. sz. melléklet) a dolgozat elejére, a konzultáció igazolása után következzen.
3.6. A tartalomjegyzék után az 1. oldallal kezdődik a szakdolgozat.
3.7. Az egyes fejezeteket és azon belül az egyes gondolatokat megfelelő tördeléssel kell egymástól elválasztani. A fejezetcímek és az azokat követő első bekezdés bal oldalon a margónál kezdődjék, és az azt következő bekezdéseket 0,5 cm-es behúzással kissé jobbra kezdjük.
3.8. A fejezet- és alcímek számozásánál a decimális klasszifikációt (főtémaszám, altémaszám) kell alkalmazni. A decimális alábontás a hármas tagozódást ne haladja meg (pl.: 3.2.1. A…..). A címeket és alcímeket a szövegből ki kell emelni (vastagított, 14-es betűméret). Az egy számjegyű főfejezetek új oldalon kezdődjenek.
3.9. A táblázatokat a táblázatkészítés szabályainak betartásával kell megszerkeszteni, sorszámmal és címmel kell ellátni. Számozásuk, címük a táblázat felett legyen balra húzva. Az ábrákban és táblázatokban szereplő adatok forrását (kísérleti hely, évjárat, stb.) minden esetben fel kell tüntetni (7. sz. melléklet) (a táblázat és az ábra alatt 10-es betűnagysággal) pl.: Forrás: SZENDRŐ (1999), 197 p. A szöveg közben a táblázat számának megjelölésével kell hivatkozni rá. A kisebb méretű táblázatokat (max. A/4 nagyság) a szöveg tördelésével, lehetőleg a vonatkozó szöveggel azonos oldalon kell elhelyezni. Az A/4 méretet meghaladó táblázatokat a szakdolgozat hátsó borítólapjának belső oldalán kialakított tasakban számozott mellékletként kell elhelyezni. A szövegben ezekre a számozásnak megfelelően kell hivatkozni (pl.: az 5. számú melléklet szerint).
3.10. A grafikonokat, diagramokat, rajzokat, fényképeket stb., egységesen ábrának kell tekinteni, sorszámmal és címmel kell ellátni. A szöveg közbeni hivatkozásra (ábra számának megjelölésével) és elhelyezésükre ugyanaz vonatkozik, mint a táblázatokra (7. sz. melléklet). Számozásuk, címük az ábra alatt legyen elhelyezve, középre húzva.
3.11. Egyenletek és képletek elhelyezése és jelölése a szöveg közben az alábbi módon történik:
ike
ike ikv
k E
h = E - E (1)
összefüggéssel tudjuk meghatározni a katalizátor hatásfokát, ahol Eike - a katalizátorba belépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz komponensekre vonatkozóan, Eikv - a katalizátorból kilépő káros-anyag koncentrációja a kipufogógáz komponensekre vonatkoztatva.
3.12. A szakdolgozathoz kapcsolódó irodalomjegyzéket a szakdolgozat befejező részeként kell közölni (Felhasznált irodalom).
Az IRODALOMJEGYZÉKET a szerzők vezetéknevének névsora szerint (a keresztnevet csak jelölve) kell elkészíteni. A szerző (szerzők) neve mögött a mű címe, a kiadó neve, megjelenés helye, ideje. Ha a felhasznált irodalom egésze fontos a hivatkozás szempontjából, úgy az oldalszám megjelölése elmaradhat. Amennyiben a hivatkozott irodalomnak csak adott oldal(ak) szerint jól behatárolt része kerül felhasználásra, úgy azt az irodalmi jegyzékben fel kell tüntetni, pl.:
[1] BAKOS I. (1991): A faápolás és gyümölcsszüret gépesítése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
[2] KOVÁCS A. - SUBA I. (1999): Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai, valamint az eredmények növelésének lehetőségei. Magyar Állatorvosok lapja, 9: 621-624. p.
Külföldi szerzőknél:
[3] SALEWSKI, A. - REISS, P. (1998): Kraftfutter, 12. 714-716.p.
Ugyanazon szerzőtől származó és ugyanabban az évben megjelent mű esetén az évszám mellé írt kisbetűvel kell a műveket egymástól elhatárolni:
pl.: KOVÁCS G. (2006. a),
KOVÁCS G. (2006. b).
IRODALMI HIVATKOZÁS A SZAKDOLGOZATBAN:
A hivatkozás a tudományterülettől függően kétféle módon lehetséges.
1. Agrártudományi szakterület (mezőgazdasági mérnök, mg. és élelmiszer-ipari gépészmérnök)
Az irodalmi hivatkozásnál vagy a szakirodalmi áttekintésnél a műre a szerző vezetéknevével és az évszámmal kell hivatkozni, pl.:
ANTAL (2009) megállapította, hogy a fagyasztva szárítás javítja a gyümölcs minőségét.
A szerzőt fel lehet tüntetni a mondat végén is, pl.:
A kiszórt műtrágya mennyiségét jelentősen befolyásolja a haladási sebesség (SOÓS, 2003).
Több szerző esetén elegendő az első szerző nevét írni:
pl.: BENEDEK és mtsai (2008), vagy MARTIN et al. (1996), (KOVÁCS, 1999; SZABÓ, 2006).
Ha a hivatkozott szerző nem önálló művel szerepel, hivatkozni kell az eredeti publikációra is:
pl.: KURNIK, 2001 (in Magyar növénynemesítés, 2005).
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
2. Műszaki tudományi szakterület (gépészmérnök, közlekedésmérnök)
A szakirodalmi áttekintés fejezetben, vagy a dolgozat bármely részében adott mondat végén csak a szögletes zárójelben lévő sorszámmal kell hivatkozni, pl.:
A fogaskerekes hajtóművek teljesítményét több műszaki paraméter is befolyásolja [4].
Ha a mondat elején kívánunk hivatkozni, akkor szükséges a szerző vezetéknevének a megadása is, pl.:
KOVÁCS [4] megállapította, hogy a fogaskerekes hajtóművek …
Ugyanez a szabály vonatkozik az ábrák és táblázatok forrásmegjelölésére is.
3.13. A szakdolgozatban szereplő tudományos (latin) kifejezéseket és neveket dőlt betűvel kell írni.
Az idegen kifejezéseket célszerű külön megmagyarázni.
Nyíregyháza, 2013. november 07.
Dr. Sikolya László sk.
intézetigazgató
1. sz. melléklet
2. sz. melléklet
(külső fekete borító)
SZAKDOLGOZAT
NÉV:
2014.
3. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM (belső címlap)
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
Közlekedésmérnöki alapszak, Gépészmérnöki alapszak, Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépészmérnöki
alapszak, Mezőgazdasági mérnöki alapszak
NYÍREGYHÁZA
(Times New Roman 12 vastagított)
Szakdolgozat címe
(Times New Roman 14 betű vastagított)
SZAKDOLGOZAT
(Times New Roman 14 betű vastagított, nagybetű)
Készítette: (Times New Roman 12)
Konzulens(ek): (Times New Roman 12)
Hivatalos igazolványkép, nem pólós, nem más képből kivágott!
Lehet fekete-fehér is!
2014.
(Times New Roman 12)
4. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………………. Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT
Címe: ......................................................................................................................................................
Készítője: ................................................................................................................................................
Konzulens(ek): .......................................................................................................................................
TÉMAVÁZLAT
(minta) (A 4. félévben leadott témavázlat.)
Bevezetés
1. A szakirodalom elemző értékelése (technológia, gépek és berendezések, stb.)
2. Üzemi (laboratóriumi) vizsgálatok (módszerek, körülmények)
3. Mérési eredmények és azok értékelése
4. Következtetések, javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
A szakdolgozati címet és témavázlatot jóváhagyom.
Nyíregyháza, 20…... év .............................. hó ......... nap
……………………………………… ………………………………………
konzulens tanár tanszékvezető
5. sz. melléklet
KONZULTÁCIÓK IGAZOLÁSA
Időpont A konzultáció tárgya Konzulens
Szakdolgozat III. Szakdolgozat II. Szakdolgozat I.
A szakdolgozatot elfogadom.
A szakdolgozatot nem fogadom el.
(megfelelő szövegrész aláhúzandó)
Nyíregyháza, 20…. év .............................. hó ........... nap
konzulens
A szakdolgozat beadása:
Nyíregyháza, 20…. év ................................ hó ........... nap
tanszékvezető
6. sz. melléklet
TARTALOMJEGYZÉK
(minta)
BEVEZETÉS .................................................................................................................... 1
1. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
1.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2. FŐCÍM .......................................................................................................................... 3
2.1. Alcím ........................................................................................................................... 7
2.1.1. Al-alcím .................................................................................................................... 12
(Tovább nem bontjuk a fejezeteket!!)
…
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 60
7. sz. melléklet
5. táblázat. A táblázat címe
Forrás: SZENDRŐ (1999), 197. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [1], 197. p. (műszaki szakterületen)
6. ábra. A baromfihús, valamint az egyéb húsok termelésének alakulása
Forrás: SIMON (2006), 69. p. (agrár szakterületen), vagy Forrás: [3], 69. p. (műszaki szakterületen)
5.2. A termelő kapacitás jellemzése
A tenyésztő gazdaságok évről évre növelték telepeik befogadó képességét és termelési kapacitását.
A tojóhibrid-forgalmazásában azonban nem következett be dinamikus fejlődés.
A tojóhibrid-jércenevelésében a ketreces tartás bevezetésével javul a rendelkezésre álló alapterület
kihasználása (KISS, 1992). (agrártudományi területen)
A légi forgalom csaknem 100%-a nemzetközi vonatkozású [5]. (műszaki tudományi területen)
8. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
HALLGATÓI NYILATKOZAT
Alulírott ………………… (név)……………… (Neptun kód)…………… szakos hallgató jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy ……………………………………….. (dolgozat címe) című
diplomamunka;
szakdolgozat
(megfelelő rész aláhúzandó)
(a továbbiakban: dolgozat) önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. Tv. Szabályait, valamint a egyetem által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat, különösen a hivatkozások és idézések tekintetében1.
Kijelentem továbbá, hogy a dolgozat készítése során az önálló munka kitétel tekintetében a konzulenst, illetve a feladatot kiadó oktatót nem tévesztettem meg.
A dolgozat részét képező hallgató nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Nyíregyházi Egyetem ellenem fegyelmi eljárást indíthat.
A fegyelmi eljárás indítása nem érinti a szerzői jogsértés miatti egyéb (polgári jogi, büntetőjogi)
jogkövetkezményeket.
Nyíregyháza, 20.....…
…………………………….
hallgató aláírása
1 1999. évi LXXVI. Tv. 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.
36. § (1) Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
9. sz. melléklet
TÁJÉKOZTATÁSUL!!!
Bírálati szempontok:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10)
2. A téma szakirodalmi feldolgozása (pontszám: 0-10)
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15)
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok
gyakorlati alkalmazhatósága (pontszám: 0-15)
Összes pontszám alapján javasolt osztályzat:
0-24 pont elégtelen (1)
25-31 pont elégséges (2)
32-38 pont közepes (3)
39-45 pont jó (4)
46-50 pont jeles (5)
10. sz. melléklet
(A tanszék készíti el, nem kerül a dolgozatba bekötésre!)
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA
MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI INTÉZET
………………………………………… Tanszék
NYÍREGYHÁZA
SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA
A hallgató neve:
A szakdolgozat címe:
1. A szakdolgozat szerkesztése, stílusa (pontszám: 0-10):
2. Szakirodalmi feldolgozás és elemzés (pontszám: 0-10):
3. A témafeldolgozás módszere és a tartalmi kidolgozás színvonala (pontszám: 0-15):
4. Az eredmények értékelése, a következtetések és javaslatok gyakorlati alkalmazhatósága
(pontszám: 0-15):
A bíráló tételes észrevételei:
Összes pontszám: pont Javasolt osztályzat:
Nyíregyháza, 2013. ………………………
Bíráló neve: ______________________________
aláírása
Munkahelye: Nyíregyházi Egyetem
Műszaki és Agrártudományi Intézet
…………………………...… Tanszék
Javasolt témakörök (kérdések) a záróvizsgához:
|
Záróvizsgatételek
Záróvizsga tételek a Nyíregyházi Egyetem mezőgazdasági mérnök alapképzési (BSc) szakán
Fenntartható mezőgazdasági technológia specializáció
1. Az őszi búza jelentősége. Az őszi búza termesztéstechnológiája. Az őszi búza termesztésének szervezése és ökonómiája.
2. A kukorica jelentősége. A kukoricatermesztés technológiája. A kukoricatermesztés szervezése és ökonómiája.
3. A szárazborsó jelentősége. A szárazborsó termesztéstechnológiája. A szárazborsó termesztésének szervezése és ökonómiája.
4. A napraforgó jelentősége. A napraforgó termesztéstechnológiája. A napraforgó termesztésének szervezése és ökonómiája.
5. Az őszi káposztarepce jelentősége. Az őszi káposztarepce termesztéstechnológiája. Az őszi káposztarepce termesztésének szervezése és ökonómiája.
6. A burgonya jelentősége. A burgonyatermesztés technológiája. A burgonya termesztésének szervezése és ökonómiája.
7. A lucerna jelentősége. A lucerna termesztéstechnológiája. A lucerna termesztésének szervezése és ökonómiája.
8. Az alma jelentősége. Az integrált almatermesztés technológiája. Az integrált almatermesztés szervezése és ökonómiája.
9. A meggy jelentősége. Az integrált meggytermesztés technológiája. Az integrált meggytermesztés szervezése és ökonómiája.
10. A dió jelentősége. Az integrált diótermesztés technológiája. Az integrált diótermesztés szervezése és ökonómiája.
11. A szőlő termesztésének jelentősége. A borszőlő termesztéstechnológiája. A szőlőtermesztés szervezése és ökonómiája.
12. A fejeskáposzta termesztésének jelentősége. A fejeskáposzta termesztéstechnológiája. A fejeskáposzta termesztésének szervezése és ökonómiája.
Záróvizsga tételek a Nyíregyházi Főiskola mezőgazdasági mérnök alapképzési (BSc) szakán
13. A szántóföldi paprika termesztésének jelentősége. A szántóföldi paprikatermesztés technológiája. A szántóföldi paprika termesztésének szervezése és ökonómiája.
14. A konzervuborka termesztésének jelentősége. A támrendszeres uborka termesztéstechnológiája. A támrendszeres uborka termesztésének szervezése és ökonómiája.
15. A szarvasmarhatenyésztés jelentősége. A legfontosabb szarvasmarhafajták tenyésztési jellemzői. A tejelő szarvasmarha tenyésztésének szervezése és ökonómiája.
16. A sertéstenyésztés jelentősége. A legfontosabb sertésfajták tenyésztési jellemzői. Az intenzív sertéstenyésztés szervezése és ökonómiája.
17. A juhtenyésztés jelentősége. A legfontosabb juhfajták tenyésztési jellemzői. A pecsenyebárány hízlalás szervezése és ökonómiája.
18. A baromfitenyésztés jelentősége. A legfontosabb baromfi fajok tenyésztési jellemzői. A brojlercsirke előállítás szervezése és ökonómiája.
19. A sportló tenyésztés jelentősége. A legfontosabb sportló fajták tenyésztési jellemzői. A sportló tenyésztés szervezése és ökonómiája.
20. A legeltetésre alapozott állattenyésztés jelentősége. A legeltetése állattartás legfontosabb tartástechnológiai jellemzői. Az extenzív húsmarhatenyésztés szervezése és ökonómiája.
Záróvizsga tételek a Nyíregyházi Főiskola mezőgazdasági mérnök alapképzési (BSc) szakán
Környezet- és ökogazdálkodás specializáció záróvizsga tételei
2015.
1. a. Az őszi búza hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Ismertesse az IFOAM irányelveket és az ökológiai gazdálkodás 10 alapelvét!
2. a. A rozs és a tritikálé hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Jellemezze a fenntartható mezőgazdaságot és technológiai elemeit!
3. a. Az őszi és tavaszi árpa hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Az ökológiai gazdálkodás nemzetközi helyzete, szabályozása, szervezetei
4. a. Az olajos növények (napraforgó és olajtök) hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete, szabályozása, szervezetei
5. a. A burgonya és a csicsóka hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Az ökológiai termelés ellenőrzési és tanúsítási rendszere hazánkban
6. a. A lucerna hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Ismertesse az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program agrár-környezetgazdálkodási intézkedéseit!
7. a. A kukorica (takarmány) hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. A tápanyag-gazdálkodás elve és lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban
8. a. A gyökérzöldségek (sárgarépa) hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Talajszennyeződés szervetlen és szerves anyagokkal
9. a. A hüvelyesek (borsó, bab) hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Ismertesse a talajremediációs eljárásokat!
10. a. A paradicsom hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. A talajdegradációs folyamatok, védekezés a káros hatások ellen
11. a. Az alma integrált (környezetkímélő) és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. A növénytermesztés környezeti hatásai – műtrágyák, növényvédő szerek hatása a talajra és a vízre
Záróvizsga tételek a Nyíregyházi Főiskola mezőgazdasági mérnök alapképzési (BSc) szakán
12. a. A szilva hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. Az állattartás hatása a környezetre – az állati melléktermékek típusai, kategóriái, megengedett felhasználási lehetőségei
13. a. A meggy hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései
b. A biotermék feldolgozás és csomagolás szabályai
14. a. A bogyós gyümölcsűek (köszméte, ribiszke, málna, szeder) hagyományos és ökológiai termesztéstechnológiája, szervezési és ökonómiai kérdései.
b. Az ökológiai növényvédelem legfontosabb technológiai elemei
15. a. Az ökológiai szőlőtermesztés és a borkészítés technológiája, szervezése és ökonómiája
b. Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek kezelése, elhelyezése, hasznosítása
16. a. A tejelő tehenek hagyományos és ökológiai tartástechnológiája, a tejtermelés szervezése és ökonómiája
b. A vetésforgó szerepe és jelentősége az ökológiai gazdálkodásban
17. a. A marhahústermelés hagyományos és ökológiai technológiája, szervezése és ökonómiája
b. Ismertesse a talajművelés, talajvédelem elemeit az ökológiai gazdálkodásban!
18. a. A sertéshízlalás hagyományos és ökológiai technológiája, szervezése és ökonómiája
b. Alternatív energiaforrások hasznosítási lehetőségei
19. a. A juhtartás hagyományos és ökológiai technológiája, szervezése és ökonómiája
b. A mezőgazdaság és a biológiai diverzitás – biotechnológia, génbankok
20. a. A pecsenyecsirke-előállítás hagyományos és ökológiai technológiája, szervezése és ökonómiája
b. Hasonlítsa össze és jellemezze röviden az iparszerű, az integrált és az ökológiai termesztési technológiát!
|
|
programtervezo informatikus |
|
programtervező informatikus |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: programtervező informatikus
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: programtervező informatikus
Alapképzési szak kódja: PMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy olyan idegen nyelvből, amelyen a szakmának tudományos szakirodalma van, államilag
elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány
vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Bajalinov Erik egyetemi docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció – programtervező informatikus alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 110 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 40 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 20 kredit
Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat egyéni vagy csoportmunkában erre alkalmas szervezetnél
vagy felsőoktatási intézmény gyakorlóhelyén teljesítendő legalább 8 hétig tartó (320 igazolt
munkaórát tartalmazó) projekt-struktúrájú gyakorlat.
Megjegyzés: Specializációk: programtervező informatikus, mobilalkalmazások, információ menedzsment.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
1
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARON
A BSC ALAPSZAKOKON
NYÍREGYHÁZA
2016
2
Tartalomjegyzék
1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 3
2. A szakdolgozati témák jóváhagyása, meghirdetésének rendje, a téma választása ......... 3
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei ............................................................. 3
4. A munka ütemezése .............................................................................................................. 5
5. Mellékletek az útmutatóhoz ................................................................................................. 6
1. sz. melléklet: Külső címlap................................................................................... 7
2. sz. melléklet Belső címlap ..................................................................................... 8
3. sz. melléklet Szakdolgozati bírálólap .................................................................. 9
4. sz. melléklet: Az irodalmi hivatkozás módjai ................................................... 10
3
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik
azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek kari szintű szabályozást
igényelnek. A Természettudományi és Informatikai Karon ennek szabályozása jelen útmutató
szerint történik. Minden más kérdésben a főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint
az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók.
Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről
a főiskola Tanulmányi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a
téma választása
2.1. A szakfelelősök a szakdolgozati témákat minden év április 30-ig (illetve november 30-ig
ha a szak mintatanterve három féléves szakdolgozati munkát ír elő) közzéteszik az egység
honlapján és hirdetőtábláján.
2.2. A hallgató csak az alapszakjának megfelelő témát választhat.
2.3. A szakdolgozatra történő jelentkezés a szakdolgozati témalap kitöltésével és leadásával
történik. A szakdolgozati témalap formáját a Tanulmányi Osztály határozza meg.
2.4. A jelentkezés akkor válik véglegessé, amikor a hallgató a Szakdolgozat I. tantárgyat
felveszi, és a szakdolgozati témalapot leadja.
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató irodalmazásban,
adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó
jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
A dolgozat szerkezete, az egyes fejezetek tartalma feleljen meg az alapszak tudományterületén
általánosan elfogadott elveknek.
A Természettudományi és Informatikai Karon leggyakoribb természettudományos, kísérleti
munkát tartalmazó szakdolgozat esetén az alábbi felépítést javasoljuk:
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést.
4
Irodalmi áttekintés: A tankönyvek kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és
a legismertebb külföldi irodalomra. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges
legfontosabb ismereteket, kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a
gyakorlati alkalmazásokra. Tankönyvi szövegek, korábbi szakdolgozatok összeollózása,
illetve elektronikusan elérhető dokumentumrészletek beillesztése kerülendő.
Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok
(személyek, elvont dolgok, tárgyak, földrajzi objektumok, vegyi anyagok stb.) általános
jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök,
feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.
Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok,
képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az
értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá. Tartalmazza továbbá az
alapvető következtetéseket.
Diszkusszió: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a
tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott
eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új
problémákat vet fel. Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a
jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az
eredmények a gyakorlatban.
Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és
módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket.
Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait
alkalmazzuk. Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem
sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében
előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát. A
jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi
hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és
minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben.
A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző
több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több
munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza
meg. Ha ugyanabban az évben ugyan attól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor
a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
3.2.1. A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni.
3.2.2. Az első lapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve,
az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet).
3.2.3. A dolgozat részei (például természettudományos, kísérletes munka esetén):
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
5
Anyag és módszer
Eredmények
Diszkusszió
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
3.2.4. Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New
Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók bal oldalon 3,0 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul
és felül egyaránt 2,5-2,5 cm; vagy LaTeX book dokumentum osztály szerint.
3.2.5. Az alcímeknél a decimális struktúrát alkalmazzuk.
3.2.6. Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg értelmezze. Az
ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat
lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat római számokkal lássuk el és a
címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A
táblázatokra és ábrákra történő első utalás a szövegben – amennyiben lehetséges – a
táblázattal és ábrával azonos oldalon legyen.
3.2.7. Az egyenleteket egyenletszerkesztővel kell elkészíteni, és középre kell rendezni, az
egyenleteket számozni kell. Az egyenletek előtt 1,5-ös sortávolság kimarad.
3.2.8. Ha az ábrák, táblázatok, képek stb. száma nagy, akkor a dolgozat áttekinthetőségét
növeli, ha azokat a szakdolgozat végén elhelyezett mellékletben közöljük. Az értelmezésük
viszont az eredmények és diszkusszió fejezetben történjen.
3.2.9. Ha a dolgozat tárgyi eszköz elkészítését is eredményezte, annak fényképét a
szakdolgozatnak tartalmazni kell, magát a tárgyat nem kell külön a dolgozathoz csatolni de a
tanszéken álljon az érdeklődők rendelkezésére.
3.2.10. Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n)
kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a
dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni.
4. A munka ütemezése
4.1. A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és
kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat.
4.2. A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása,
segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak
tájékoztatást a magyar és idegennyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről
(szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához
szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan
tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket,
kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat, stb. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg
minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa és végleges formába
önthesse szakdolgozatát.
6
4.3. A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák
eredményeit. (Konzulensenként minden félévben legalább két konzultáció ajánlott). A
leckekönyvnek tartalmaznia kell a tantervben előírt számú félév végén a témavezető aláírását
és a megítélt gyakorlati jegyet, melyeket a számítógépi rendszerben is rögzíteni kell.
4.4. Ajánlás a szakdolgozat elkészítésének időbeli ütemezéséhez 2 féléves szakdolgozati munka
esetén.
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát és
számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a
témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat,
tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok
alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek,
tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat
elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az
értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom
feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért
eredményeket.
4.5. A hallgatók a szakdolgozatot a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a
tanulmányok utolsó félévében április 30-ig, illetve november 30-ig adják le egy példányban
(bekötve és elektronikus adathordozón) az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a
tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a szakdolgozati témalap
hallgatói példányát is.
4.6. A független bíráló június 1-ig (illetve január 1-ig) készítse el értékelését és tegyen
javaslatot a szakdolgozat minősítésére. A bírálók kijelölése a tanszékvezető feladata. A bíráló
lehet a tanszék egyik oktatója, de lehet egy másik tanszéken dolgozó oktató is, illetve nem
főállású, egyetemi diplomával rendelkező, külső szakember.
4.7. A bírálat szempontjai lehetnek a következők:
A dolgozat szerkesztése, stílusa. A szakirodalom feldolgozása és elemzése. A
témafeldolgozási módszerek színvonala. Az eredmények értékelése, (az értékelés helyessége,
teljessége, sokoldalúsága, az eredmények kellő bizonyítottsága, megalapozottsága,
összevetése az irodalmi adatokkal), a következtetések és a javaslatok minősége Az
eredmények gyakorlati alkalmazhatósága. Egyéb észrevételek. Kérdések, melyekre a választ a
védésen kell megadni. Ajánlott a 3. sz. melléklet szerinti értékelő lap használata, amelytől a
bíráló eltérhet a tudományágtól és a dolgozat jellegétől függően.
5. Mellékletek az útmutatóhoz
Külső címlap (1. sz.)
Belső címlap (2. sz.)
Szakdolgozati bírálólap (3. sz.)
Az irodalmi hivatkozás módja (4. sz.)
7
1. sz. melléklet (külső címlap)
SZAKDOLGOZAT
Kiss Péter Tamás
NYÍREGYHÁZA, 2009.
9
3. sz. melléklet
SZAKDOLGOZATI BÍRÁLÓLAP
Név: Kar:
Szak: Tanszék/Intézet:
Dolgozat címe:
A dolgozat szerkesztése stílusa:
Max.: 10 pont
A szakirodalom feldolgozása, elemzése:
Max.: 10 pont
A téma feldolgozási módszerének színvonala:
Max.: 10 pont
Az eredmények és következtetések értékelése:
Max.: 15 pont
Az eredmények gyakorlati alkalmazhatósága, illetve tudományos értéke:
Max: 5 pont
Összes pontszám:
A dolgozat minősítése:
21-27 pont: elégséges (2); 28-35 pont: közepes (3); 36-42 pont: jó (4); 43-50 pont: jeles (5)
10
Kérdések:
Kelt,……………………………………………
…………………………………..
bíráló
11
4. sz. melléklet
Az irodalmi hivatkozás módjai
IRODALOMJEGYZÉK
BALOGH, Á., NÁDAS, E., SZENTE, K., TUBA, Z., 2000. The effect of rehydration on
carbohydrate metabolism of some desiccation tolerant species. Plant Physiology and
Biochemistry, Supplement, 38: 126.
BALOGH, J., ANDRUCH, V., HARGITAINÉ TÓTH, Á., 2002. Trisz-cianinszínezékek
spektrofotometriai vizsgálata és analitikai alkalmazásának lehetőségei. 45. Magyar
Spektrokémiai Vándorgyűlés, Siófok. Előadások összefoglalói, 131.
BALOGH J., MAGA, I., HARGITAI-TÓTH, Á., ANDRUCH, V., 2000. Spectrophotometric
study of the complexation and extraction of Chorium(VI) with cyanine dye. Talanta, 53., 543.
BARÓTFI, I. (ed.), 2000. Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
BATTA, K. 2000. Az egyensúly fejlesztése általános iskolai tanulók körében. Iskola
Testnevelés és Sport, Elméleti, módszertani és információs szaklap, 2: 12.
BOGDÁN, K. 2004. Mozgástani mérőkísérletek bemutatása és feldolgozása V-SCOPE
alkalmazásával. Természettudományi Közlemények, Nyíregyházi Főiskola, TTFK.
FILEP, L.., 2001. Teaching and Learning. http://www.ex.ac.uk/cimt/ijmtl/ijmenu.htm (April
18, 2001)
FILEP, L., 2004. Matematika, informatika. In: Világhíres magyarok. Kossuth Kiadó,
Budapest, 2004.
FRISNYÁK, S., 2001. A kultúrtáj kialakulása az Alföldön. In: A földrajz eredményei az új
évezred küszöbén (szerk. DORMÁNY G. et. al.). Szeged, 10 p. 7. 12.
GÁT, GY., 2004.On the pointwise convergence of Cesaro means of two-variable functions
with respect to unbounded Vilenkin systems, Journal of Approximation Theory, 128 (1):69.
HADHÁZY, T., SZABÓ, Á., SZABÓ, T. 2003. Teller Edére emlékezünk 1908-2003
(Társszerzők: Szabó Árpád, Szabó Tímea): A fizika tanítása, XI. évf. 5. sz. 36.
HARGITAI TÓTH, Á., 2005. Examination of heavy metal extraction from polluted soils.
Microchemical Journal. 79: 55.
KABATA-PENDIAS, A., PENDIAS, H.., 2001. Trace elements in soils and plants (3rd
edition). CRC Press LLC, Boca Raton, London, New York, Washington, D.C.
KISS, S., RÓKA, S. 2001. Néhány szép megoldás a diákoktól, Matematika, Módszertani
Lapok, 3: 18.
12
KÓKAI, S., 2003. Sátoraljaújhely térszerkezeti helyének változásai a XIX-XX. században. In:
Szerencs és a Zempléni-hegység. (Szerk. FRISNYÁK S. – GÁL A.), Szerencs-Nyíregyháza,
211.
KOVÁCS, Z., KOZMA, L., 2003. Assimilation of mathematical knowledge using Maple.
Teaching Mathematics and Computer Science, ˝ : 321.
PILLING, M., SEAKINS, P., 1997. Reakciókinetika. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest.
SARKA, L., 2004. Tanulókísérletek egyszerűen XXI. Kémiatanári Konferencia Pécs, 2004.
augusztus 15-19. workshop összefoglaló, 139.
SZABÓ S., BRAUN, M., NAGY P., T., BALÁZSY S., REISINGER O., 2000.
Decomposition of duckwedd (Lemna gibba L.) under axenic and microbial conditions: flux of
nutrients betwen litter water and sediment, the impact of leaching and microbial degradation.
Hydrobiologia, 434 (1): 201.
SZALONTAI, T., 2000.Facts and tendencies in the Hungarian mathematics teaching.
International Journal for Mathematics Teaching, www.intermep.org
VALLNER, J., POSTA, J., PROKISH, J., BRAUN, M., SZÉP, T., KISS, F. 2000. Metals and
selenium in sand martins plumage. Bulletin of Environmental Contamination and
Toxicology, 65: 604.
WITTNER I., DÉVAI GY., T. NAGY M., 2003. A szerves anyag és a bakteriológiai
viszonyok kapcsolata sekélyvízi üledékben. In: Dombos M., Lakner G. (szerk.): 6. Magyar
Ökológus Kongresszus. Gödöllő, 2003. augusztus 27-29. Előadások és poszterek
összefoglalói. – Besenyei György Könyvkiadó, 275.
|
Záróvizsgatételek
Programtervező informatikus szak záróvizsga témakörök
Logika. Elsőrendű nyelvek, termek, formulák, kötött és szabad változók. A nyelv szemantikája, értékelt term,
értékelt formula. Logikai törvények és alkalmazásaik, konjunktív és diszjunktív normálforma, formula prenex
alakja. A logika következmény fogalma.
Lineáris algebra. Lineáris terek, alterek, generátorrendszer, lineáris függetlenség és bázis. Lineáris leképezések
és mátrixok. Gauss elimináció és alkalmazása lineáris egyenletrendszerek megoldásában és mátrixok inverzének
meghatározásában.
Matematikai analízis. Valós és komplex sorozatok és sorok konvergenciája. Függvénysorozatok,
függvénysorok, hatványsorok konvergenciája. Függvény folytonossága, határértéke. Függvény deriváltja,
függvényvizsgálat. Középérték tételek. Függvény határozatlan integrálja. A határozott integrál bevezetése,
összefüggés a határozatlan integrállal.
Numerikus analízis. Lineáris és nemlineáris rendszerek iterációs megoldása. Sajátérték feladat. Interpolációs és
approximációs feladatok. Legkisebb négyzetek módszere. Numerikus differenciálás és integrálás. Kvadratúra.
Valószínűségszámítás és matematikai statisztika. Kolmogorov-féle valószínűségi mező, feltételes
valószínőség, diszkrét és folytonos valószínűségi változók, várható érték, szórás. A nagy számok törvénye.
Speciális diszkrét és folytonos valószínűségi változók. A statisztika fogalma, becsléselméleti fogalmak, a
maximum likelihood módszer. Statisztikai próbák.
Adatszerkezetek (Fogalma, osztályozása, műveletei, ábrázolása, reprezentációja, implementációja, alkalmazása.
Absztrakt adatszerkezetek. Halmaz, multihalmaz, tömb, táblázat, lista, verem, sor, sztring, fa, háló, rekord.
Állománykezelés műveletei. Állományszerkezetek (egyszerű, összetett), láncolás és indexelés.)
Operációs rendszerek (Fogalma, felépítése, osztályozása, komponensei, funkciói és szolgáltatásai: rendszer
adminisztráció, program-fejlesztési és alkalmazói támogatás, GUI, ütemezés, memória kezelés.)
Eljárásorientált programozás – C (A programozási nyelvek kialakulása, osztályozása Szintakszisleíró
formális eszközök, lexikális elemek. Változó, konstans, adattípusok, deklarációk, kifejezések, operátorok,
utasítások, alprogramok, rekurzió, fájlkezelés, mutatók. Programegységek, paraméterátadás. Hatáskör és
élettartam. Fordítási egységek. Input-output, állományok kezelése, mindezek implementációja C nyelven)
Objektumorientált programozás – C++ (osztály, objektum, bezárás, öröklődés, polimorfizmus, korai és késői
kötés, üzenetek, szálak, kivételkezelés, konstruktor, destruktor, láthatóság, metódus, túlterhelés, mindezek
implementációja C++ nyelven. Tiszta és hibrid objektumorientált nyelvek.
Hálózati architektúrák és osztott rendszerek (Topológiák és architektúrák. Az OSI modell. Fizikai átviteli
jellemzők és módszerek, közeg-hozzáférési módszerek, adatkapcsolati protokollok, rétegek. Lokális hálózatok.
Az Internet alapjai. Párhuzamos számítóépek, hardver rendszerek.)
Adatbázisrendszerek (Az adatbázisrendszerek architektúrája, szintek. Adatdefiníció és adatmanipuláció.
Adatmodell, séma, metaadatbázis, adatszótár, befogadó és önálló nyelvű rendszerek. Az adatbázis
adminisztrátor. Adatfüggetlenség és adatmodellezés. Adatmodellek. Funkcionális függőségek és tulajdonságaik.
Kulcsok. Anomáliák. Normálformák. A relációs modellen alapuló adatmanipuláció. SQL. )
Formális nyelvek, számításelmélet (alapfogalmak, műveletek nyelvekkel, reguláris kifejezések, formális
rendszerek, generatív nyelvtanok, Chomsky-féle nyelvosztályok, reguláris nyelvek, környezetfüggetlen nyelvek,
automaták, Turing-gép, Church-tézis, univerzális Turing-gép létezése, megállási probléma, idő- és
tárbonyolultság, RAM-gép, logikai hálók, P és NP osztályok)
Mesterséges intelligencia (Kutatási területei, módszerei, eredményei. Problémák reprezentálása. A backtrack
algoritmus. Gráfkereső eljárások: szélességi, mélységi, optimális keresések. Heurisztikus gráfkeresők. Játékok,
nyerő stratégia létezése. A minimax eljárás, az alfa-béta vágás.)
Algoritmusok tervezése és elemzése (Operációs, denotációs, axiomatikus szemantika. A programhelyesség
bizonyítás módszerei. Nem szekvenciális programok analízise. Párhuzamos program helyesség bizonyítás
módszerei. Nem determinisztikus programok, helyességének bizonyítása.)
A programozás módszertana (Programtervezés, felhasználók elemzése. Programtervező eszközök.
Algoritmusleíró, programtesztelési módszerek és eszközök. Üzenetek tervezésének a szabályai. A dokumentáció
elemei. A felhasználói dokumentáció elemei. Tesztelés. A szoftverkrízis. Programozási módszertanok. A
grafikus felhasználói interfész tervezésének szempontjai. Komponensek. Eseményvezérelt programozás. Modern
programozási rendszerek, technológiák (pl. Java) )
Programozói szakirány:
Gépközeli programozás (Regiszterek és szerepük. Alapvető utasítások assembly nyelven. Az assembly és a
magas szintű nyelvek kapcsolata. Megszakítások, a megszakítások szerepe. Memóriakezelés, I/O lehetőségek, az
assembler programok szerkezete. Program és adatterület címzése, ugró és ciklus utasítások. Az offset operátor,
com formátum, memória rezidens program írása.)
Programozási környezetek (Fordítók és interpreterek. Programnyelvek implementációi. Integrált fejlesztői
környezetek. A program forrásszövegének összeállítása, nyelvérzékeny szövegszerkesztők. A fordítás vezérlése.
Könyvtárak használata. A program belövése. Nyomkövetési lehetőségek. Az eljárásorientált, objektumorientált,
funkcionális és logikai fejlesztői környezetek sajátosságai. Operációs rendszer programfejlesztési támogatása.
Webes fejlesztői felületek. CASE-eszközök. (.NET , C# példák))
Internet programozás (Az Internet kurrens eszközeinek szerepe, használata, megvalósítása
programozásorientált alapokon. Kliens-szerver és többrétegű architektúrák és az Internet. Szabványok és
protokollok. Biztonsági és védelmi problémák. Szerveroldali és kliensoldali programozás. Adatbázisok szerepe.
Webtechnológiák. HTML, CGI, Perl, Java, JavaScript, J++, JSP, Vb script, VRML, PHP alapok)
Fordító programok (Reguláris kifejezések,kulcsszavak, standard szavak, az előreolvasás, a szimbólumtábla,
direktívák, környezetfüggetlen grammatikák és szintaktikus elemzés fogalma, szintaxis és szemantika.
Elemzések fajtái, megvalósításuk. Szimbólumtábla, hibakezelés, memóriagazdálkodás, kódgenerálás,
kódoptimalizálás.)
Rendszerfejlesztés (Követelménymeghatározás, tervezés, alrendszerek fejlesztése, rendszerintegráció, telepítés,
rendszerevolúció, üzemen kívül helyezés. Rendszerfejlesztési (szoftverfolyamat) modellek. A követelmények
meghatározása, dokumentálása ás validálása. Rendszermodellek, tervezések, tervezési minták, megvalósítás,
prototípusok, komponensek, tesztelés validáció és verifikáció. Projektmenedzslés. Minőségbiztosítás.
Újratervezés. Szabványok. UML, RUP, MDA, .NET, OPEN.)
|
|
sportszervezo |
|
sportszervező |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: sportszervező
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: sportszervező
Alapképzési szak kódja: SMB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Kvancz József főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele: - a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció – sportszervező alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 127 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 8 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: 25 kredit
Megjegyzés:
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A TESTNEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETBEN
NYÍREGYHÁZA, 2016.
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek kari/intézeti szintű szabályozást igényelnek. A Testnevelési és Sporttudományi Intézetben ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók.
Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről az egyetem Tanulmányi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a téma választása
- A szakfelelősök a szakdolgozati témákat minden év november 30-ig közzéteszik az egység honlapján és hirdetőtábláján.
- A szakdolgozatra történő jelentkezés a szakdolgozati témalap kitöltésével és leadásával történik. A szakdolgozati témalap formáját a határozza meg.
- A jelentkezés akkor válik véglegessé, amikor a hallgató a Szakdolgozat I. tantárgyat felveszi.
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató természettudományos irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról, valamint a tanári végzettséget adó szakokon hogyan tudja az előzőeket pedagógiai és módszertani ismereteivel szintetizálni.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést.
Irodalmi áttekintés: A tankönyvek, kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és a legismertebb külföldi irodalomra és azt sokoldalúan értékeli. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, hangsúlyozza az új tudományos felfedezéseket, valamint új szempontok szerint értelmezi és a szaktudománya rendszerébe integrálja azokat. Kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. (A tankönyvi szövegek összeollózása kerülendő!)
Feltételezés, kérdésfeltevés: A témával kapcsolatban felmerülő kérdések megfogalmazása illetve a problémához kapcsolódó feltételezések bemutatása.
Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, stb.) általános jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.
Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá.
Diszkusszió, következtetések: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel.
Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket.
Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban.
Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. (A Magyar Sporttudományi Szemle közlési feltételeinek figyelembevételével!)
Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát.
A jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben.
A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza meg. Ha ugyanabban az évben ugyan attól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
- A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni.
- A külső kemény borító lap tartalmát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
- A belső lapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve, az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet).
- A dolgozat részei:
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Feltételezés, kérdésfeltevés
Anyag és módszer
Eredmények
Diszkusszió, következtetések
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
- Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók a baloldalon 3,0 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm.
- Az alcímeknél a decimális struktúrát alkalmazzunk.
- Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg értelmezze. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat arab számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A táblázatokra és ábrákra történő első utalás a szövegben – amennyiben lehetséges – a táblázattal és ábrával azonos oldalon legyen.
- Az egyenleteket egyenletszerkesztővel kell elkészíteni, és középre kell rendezni, az egyenleteket számozni kell. Az egyenletek előtt 1,5-ös sortávolság kimarad.
- Ha az ábrák, táblázatok, képek stb. száma nagy, akkor a dolgozat áttekinthetőségét növeli, ha azokat a szakdolgozat végén elhelyezett mellékletben közöljük. Az értelmezésük viszont az eredmények és diszkusszió fejezetben történjen.
- Ha a dolgozat tárgyi eszköz elkészítését is eredményezte, annak fényképét a szakdolgozatnak tartalmazni kell, magát a tárgyat nem kell külön a dolgozathoz csatolni, de az intézetben álljon az érdeklődők rendelkezésére.
- Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni.
4. A munka ütemezése
- A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat.
- A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak tájékoztatást a magyar és idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről (szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket, kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa, és végleges formába önthesse szakdolgozatát.
- A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák eredményeit. (Konzulensenként minden félévben minimálisan két konzultáció ajánlott.) A tantervben előírt számú félév végén a témavezető aláírását és a megítélt gyakorlati jegyet, melyeket a számítógépi rendszerben rögzíteni kell.
- Ajánlás a szakdolgozat elkészítésének időbeli ütemezéséhez 6 féléves képzés esetén.
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát, számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket.
- A hallgató az elkészített szakdolgozatát köteles az intézeti házi védésen megvédeni.
- A hallgatók a szakdolgozatot az eredményes házi védés után a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a tanulmányok utolsó félévében április 30-ig, illetve november 30-ig adják le egy példányban (bekötve és elektronikus adathordozón) az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a hallgató nyilatkozatát, hogy a dolgozat saját munkája és megfelel a szakirodalmi hivatkozásokra vonatkozó követelményeknek (4. sz. melléklet).
- A független bíráló június 1-ig készítse el értékelését és tegyen javaslatot a szakdolgozat minősítésére. A bírálók kijelölése az intézetvezető feladata. A bíráló lehet az intézet egyik oktatója, de lehet egy másik tanszéken dolgozó oktató is, illetve nem főállású, egyetemi diplomával rendelkező, külső szakember.
1. sz. melléklet (külső fekete címlap)
SZAKDOLGOZAT
NYÍREGYHÁZA, 20...
Kiss Péter Tamás
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakjának megnevezése
Konzulens: Neve, beosztása
20…...
3. sz. melléklet
Az irodalmi hivatkozás módjai
IRODALOMJEGYZÉK
ÁCS P. (2009): Sporttudományi kutatások módszertana. PTE-TTK TSTI, Pécs.
BABBIE, E. (2008): A társadalomkutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
BEJEK K., HAMAR P., (2000) : Torna ABC. Okker Kiadó Zrt., Budapest.
HAMZA I., KARÁCSONY I., MOLNÁR F. VÍGH L., GYULAI G., (2000): Torna 1x1. Hamza István magánkiadása, Budapest.
KECSKEMÉTI L., IZSÓ L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
KOLTAI J.,OROS F. (szerk.) (2004): Az atlétika oktatása. Plantin - Print Bt., Budapest.
KOLTAI J., SZÉCSÉNYI J. (szerk.) (1998): Az atlétikai versenyszámok technikája. Dobások. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.
KRUBER, D. (2000): Az atlétika oktatása tornateremben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs.
MORVAY-SEY K., RÉTSÁGI E. (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról. Egy pécsi vizsgálat eredményei. Új Pedagógiai Szemle. 6: 3-4. 129-139.
OROS F. (szerk.) (2005): Az atlétikai versenyszámok technikája. Futások és gyaloglás. SE. Testnevelés és Sporttudományi Kar, Budapest.
PINTÉR J., ÁCS P. (2007): Bevezetés a sportstatisztikába. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs.
4. sz. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név:…………………………………………………………………………………………
Szak:………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: ……………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
ÚTMUTATÓ
SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
1. A szakdolgozat címének kiválasztása
a.) A szaktanszékek által meghirdetett témák közül:
- 3 éves képzés esetén: 60 kredit teljesítését követően,
b.) A kiválasztott szakdolgozat címet a „Szakdolgozati lap”-on kell feltűntetni, és a témavezetővel igazoltatni. A szakdolgozati lap átvehető a szaktanszékeken.
(Tanár szakos képzésben a Pedagógusképző Intézet oktatójával is igazoltatni kell, hogy a választott cím megfelel-e a tanári képesítési követelményekben foglaltaknak.)
c.) A „Szakdolgozati lap”-ot 3 (4) példányban kell kitölteni:
- 1 példányt a Tanulmányi Osztályon kell leadni, és a személyi anyagban elhelyezni,
- 1példányt a szaktanszékeken kell leadni,
- 1 példány a hallgatónál marad.
2. Szakpárban, tanár szakon folytatott képzésben két szakdolgozatot kell
készíteni, (kivétel: természettudományos-természettudományos szakpár:
egy szakdolgozat), melyeknek tartalmaznia kell pedagógiai, pszichológiai
vagy módszertani elemeket is.
A részletes formai és tartalmi követelményeket az intézeti szakdolgozat készítési útmutatók tartalmazzák.
- A szakdolgozatot készítő hallgató konzulensével folyamatosan kapcsolatot tartva készíti el szakdolgozatát (dolgozatait). A szak mintatantervében foglaltaknak megfelelően a konzulens a leckekönyvben és a NEPTUN- ban igazolja a teljesítést.
- Az elkészült szakdolgozatot – bekötve – az intézeti szakdolgozat készítési útmutatóban meghatározott példányban és időpontig kell leadni a szaktanszékre.
- A szakdolgozat címének módosítására (a témavezető véleményét figyelembe véve) a Tanulmányi Bizottság adhat engedélyt a hallgató kérelmére.
- A szakdolgozat megvédése a záróvizsga, illetve a tanári képesítő vizsga részét képezi.
7. Az értékelhetetlen szakdolgozatot át kell dolgozni, és a soron következő záróvizsga időszak előtt 1 hónappal a szaktanszéken kell leadni.
|
Záróvizsgatételek
Sportszervező Bsc képzés :
1) Az üzleti vállalkozás és környezete, vállalati célstruktúra, a vállalati stratégia
2) Vállalkozás alapítása, egyéni, társas, jogi személyiségű gazdasági társaságok
3) Üzleti tervezés, válságkezelés, válságkezelési módok
4) Szervezeti folyamatok: marketing, innováció, pénzügy, érték teremtő folyamatok
menedzsmentje
5)A vállalat társadalmi szerepe, a piac és a piaci viszonyok, az állam gazdasági szerepe
6) Egyetemes testkultúra történetek
7) A magyar testkultúra története
8) Az újkori olimpia mozgalom története
9) A sport társadalmi funkciói, sportszervezetek
10) Szervezeti folyamatok a sportban
11) Sportszervezetek létrehozása és működtetése, a sportmenedzserek feladatai
12) A sportmarketing koncepció, a sportmarketing stratégia szerepe és formái
13) A magyar sportpiac környezete, fogyasztói, vásárlási szokásai a sportfogyasztó jellemzői
14) A marketingmix elemei a sportban, legfontosabb marketingeszközök, a sportmarketing
spceiális területei.
|
|
szocialpedagogia |
|
szociálpedagógia |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: szociálpedagógia
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: szociálpedagógus
Alapképzési szak kódja: SPB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább egy élő idegen nyelvből államilag elismert, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél megszerzése szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Pornói Imre főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése!
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 136 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 24 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit. A gyakorlat követelménye hét félévre:
- 1., 2., 3. félév: 90 óra intézménylátogatás
- 4. félév: 80 óra (2 hét folyamatosan) oktatási-nevelési intézmények
- 6. félév: 120 óra (3 hét folyamatosan) gyermekjóléti/gyermekvédelmi intézmények és a szociális igazgatás területei
- 7. félév: összefüggő szakmai gyakorlat. Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a szociálpedagógia BA szakos (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.
Megjegyzés: A „B” típusú tantárgyaknál összesen megszerzendő 24 kredit, azaz a háromból csak két 12 kredites tantárgyblokk teljesítendő.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
Útmutató a szakdolgozatok készítéséhez a szociálpedagógia alapképzési szakon
1. A szakdolgozatokkal kapcsolatos általános tudnivalók
A szociálpedagógia alapszakon folytatott tanulmányokat lezáró szakdolgozat legfőbb funkciója az, hogy képet adjon arról, milyen szinten képes a hallgató a képzés során nyert ismereteit egy önálló kutatásban vagy egy elméleti kérdés új megközelítésű kifejtésében alkotó módon felhasználni, a választott téma által kínált keretek között alkalmazni. A szakdolgozat bizonyságot nyújt arról is, milyen eredményességgel tud a hallgató az elsajátított ismeretek birtokában összefüggéseket feltárni, következtetéseket levonni és helytálló véleményt alkotni. Szakdolgozati témát az intézet oktatói (ill. a képzésben résztvevő egyéb oktatók) által évente változtatott listából lehet választani, amelyet az intézet hirdetőtábláján és honlapján is megtalálnak a hallgatók. Kivételes esetben hallgatói kezdeményezésű témajavaslatot is befogadhatnak a témavezetők, ennek azonban feltétele, hogy a javasolt téma szervesen illeszkedjen a szociálpedagógiai tanulmányok során megismert tudományterületekhez.
Akár elméleti, akár empirikus kutatást tartalmazó szakdolgozatot ír a hallgató, egyaránt követelmény, hogy a dolgozat tartalmazzon nóvumként értékelhető kutatási eredményt, megfigyelést, összehasonlítást, feltárt összefüggést. Nem lehet szakdolgozatot írni túlságosan nagy, átfogó jellegű témákból, és olyan témából sem, amelynek magyar (vagy idegen) nyelven nincs megfelelő irodalma. A szakdolgozatok stílusát illetően a tudományos értekező próza stíluskövetelményei a mérvadók.
A szakdolgozatok témájának kiválasztása az alapképzés 5. félévében történik. A téma kiválasztását a konzulensként felkért oktató és az illetékes intézeti tanszékvezető hagyja jóvá. A hallgatóknak ezt követően kell a főiskola Hallgatói Szolgáltató Központjának Tanulmányi és Felvételi Csoportjánál regisztráltatni a témaválasztásukat. A témaválasztás esetleges módosítására alapképzésben a legkésőbb a 7. félév elejéig kerülhet sor. A 7. félév második hete után a szakdolgozati téma megváltoztatására már nincs lehetőség. A Tanulmányi és vizsgaszabályzat 2. §-ának 6. pontja alapján a szakdolgozat címének, témavezetőjének megváltoztatását, valamint a TDK dolgozat szakdolgozatként való elfogadását a szakfelelős engedélyezi. Ilyen esetben a hallgató a szakfelelős javaslata alapján kérelmet nyújthat be a főiskola Tanulmányi Albizottságához, amely elsősorban a szakfelelős véleményére támaszkodva hozza meg döntését.
A diplomamunka elvárt terjedelme a szociálpedagógia alapképzési szakon minimum 35 oldal (mellékletek nélkül, 12-es betűmérettel, TNR betűtípussal, másfeles sortávolság mellett). Az egyes oldalakon a szöveg szerkezete a következő elhelyezési szabályokat követi: 3 cm-es felső, 3 cm-es alsó, baloldalon 3 cm-es, jobboldalon 2 cm-es margó. Az idézetek nem haladhatják meg a dolgozat terjedelmének 15 %-át. A dolgozat egyes fejezeteiben elhelyezett illusztrációk, ábrák aránya nem haladhatja meg a dolgozat 10 %-át. A dolgozathoz függelék is csatolható, amelyben további illusztrációs anyagok szerepelhetnek. A függelék nem számít bele a dolgozat megszabott terjedelmébe. A dolgozatban minden egyes nyomtatott, kéziratos vagy internetes forrásból nyert információt korrekt hivatkozással kell ellátni. Az internetes források aránya nem haladhatja meg az összes felhasznált forrás 40 %-át. A szakdolgozat beadása előtt félévente három
témavezetői konzultációt köteles teljesíteni minden hallgató. Abban az esetben, ha a konzultációs lapot nem írja alá a témavezető, nem adható be a szakdolgozat.
A bírálatra való leadás a szakdolgozatnak az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Szociálpedagógia Intézeti Tanszékéhez beosztott ügyintézőnek való átadását jelenti. A szakdolgozat bírálatra való leadásának határideje őszi félévben nov. 30., tavaszi félévben április 30. Indokolt esetben a hallgató a dolgozat leadási határidejének egy héttel történő meghosszabbítását kérvényezheti, kérelme elbírálását az illetékes intézeti tanszékvezető végzi. A kérelem csak akkor nyújtható be, ha a szakdolgozat témavezetője is hozzájárul a halasztás kérvényezéséhez.
A dolgozatokról minden esetben egy bírálat készül: a bírálót az illetékes tanszékvezető jelöli ki minden egyes szakdolgozat esetében. A bírálat elkészítése után a véleményező visszajuttatja a szakdolgozatot a bírálat két aláírt példányával együtt az illetékes tanszéki ügyintézőnek. A bírálatot a hallgatónak a záróvizsga előtt legalább egy héttel át kell adni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésére a válaszok megfogalmazására.
2. A szakdolgozatok bírálata
Az elméleti tárgyú és empirikus kutatást tartalmazó dolgozatok értékelése különböző bírálati szempontok alapján történik. A dolgozatokra adható maximális pontszám 100 pont.
Az elméleti tárgyú szakdolgozatok esetében a következő szempontok segítik az értékelőt:
1. A dolgozat tárgyául választott elméleti probléma relevanciájának indoklása. (0-10 pont)
2. A vizsgált probléma meghatározása, a meghatározás során felmerülő fogalmak tisztázása, a dolgozat középpontjába helyezett problémával kapcsolatos kérdések összegyűjtése. (0-20 pont)
3. A probléma szakirodalmának ismerete és a szakirodalmi előzmények értékelő-értelmező jellegű feldolgozása. (0-15 pont)
4. A problémával kapcsolatban alkalmazott új megközelítés, értelmezési keret, elméleti modell vagy rendszer, összehasonlító elemzés részletes bemutatása. (0-20 pont)
5. A kapott eredmények, következtetések megbízhatósága, a bemutatott elemző vagy összehasonlító gondolatmenet logikussága. (0-15 pont)
6. A dolgozat szerkezete, stílusa. (0-5 pont)
7. Az irodalomjegyzék és az esetleges mellékletek formai kivitelezése, a hivatkozások megfelelősége. (0-5 pont)
8. A dolgozat egészéről alkotott kép. (0-10 pont)
Az empirikus kutatást tartalmazó szakdolgozatok esetében a következő szempontok segítik az értékelőt:
1. A dolgozat tárgyául választott kutatási kérdés, vizsgálat relevanciájának indoklása. (0-10 pont)
2. A vizsgált probléma meghatározása, a tervezett vizsgálati módszerek ismertetésének korrektsége, a mintavétel és az adatgyűjtés módjának szakszerű leírása. (0-20 pont)
3. A probléma szakirodalmának ismerete és a szakirodalmi-kutatási előzmények értékelő-értelmező jellegű bemutatása. (0-15 pont)
4. A lefolytatott kutatás részletes ismertetése, a vizsgálat során nyert eredmények szakszerű megfogalmazása és szemléletes megjelenítése. (0-20 pont)
5. A kapott eredmények és a belőlük levont következtetések megbízhatósága, az eredmények értékelésének korrektsége. (0-15 pont)
6. A dolgozat szerkezete, stílusa. (0-5 pont)
7. Az irodalomjegyzék és az esetleges mellékletek formai kivitelezése, a hivatkozások megfelelősége. (0-5 pont)
8. A dolgozat egészéről alkotott kép. (0-10 pont)
A bírálatnak az fenti kritériumok alapján kiszámolható pontszám meghatározásán túl tartalmaznia kell egy minimum 10 mondatból álló szöveges értékelést is, amelyben a bíráló részletesen is kifejti, milyen értékei és hiányosságai vannak a bírált diplomamunkának. A szöveges értékeléshez kapcsolódva köteles a bíráló két olyan kérdést is megfogalmazni, amelyek a dolgozat kifogásolt vagy nem kellő alapossággal kifejtett, esetleg vitatható eredményeket /következtetéseket tartalmazó részeire vagy a kutatás lehetséges folytatására, továbbépítésére, a vizsgált elméleti probléma másfajta megközelítésére vonatkozhatnak.
3. További formai és tartalmi követelmények
A szakdolgozatok oldalszámozása a tartalomjegyzékkel kezdődik és az irodalomjegyzékkel fejeződik be. Az oldalszámok az egyes lapok alján, középen helyezendők el.
Az egyes fejezeteket decimális rendszerű számozással (a főfejezeteket egy számjeggyel, az alfejezeteket két-három számjeggyel) kell ellátni. Egy dolgozaton belül legfeljebb háromszintű tagolás alkalmazása ajánlott. Példa: 1.1.3. Ennél több szintű tagolás nehezen követhetővé teszi a munkát. Az olvasást megkönnyíti, ha a dolgozat részei arányosan tagolódnak bekezdésekre. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen terjedelmesebb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket 1 cm-rel beljebb kell kezdeni. Az egyes bekezdések között ne legyenek sorkihagyások. Kiemelésre kizárólag dőlt betűt alkalmazzunk. Az egy mondatnyi vagy egy mondatnál hosszabb kiemeléseket célszerű kerülni.
A dolgozat külső borítójának a következő adatokat kell tartalmaznia: „szakdolgozat” felirat nyomtatott nagybetűkkel a borító közepén, a borító jobb alsó sarkában pedig a szakdolgozat készítőjének neve szerepel, alatta pedig a dolgozat lezárásának éve. A belső borítót a főiskola Hallgatói Szolgáltató Központjának honlapján közölt minta alapján kell elkészíteni.
A szakdolgozat ajánlott szerkezete:
Címlap
Nyilatkozat (arról, hogy a szakdolgozat a szerzői jogok nemzetközi szabályainak betartásával készült)
Konzultációs igazolás
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Szakirodalmi áttekintés
A kutatás bemutatása (kérdések megfogalmazása, a kifejtendő problémák ismertetése, a vizsgált minta jellemzése, feldolgozás, vizsgálati módszerek), elméleti tárgyú dolgozat esetében az új megközelítés, összehasonlítás vagy értelmezés bemutatása.
A kapott eredmények és azok értékelése
Következtetések és javaslatok
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
Ha a szövegben táblázatot és/ vagy ábrát szerepeltet a dolgozatíró, ezeket minden esetben címmel és sorszámmal kell ellátni. A táblázatok sorszámát és címét az adott táblázat felett, az ábrák sorszámát és címét az ábra alatt kell közölni, amelyekre szövegkörnyezetben hivatkozni kell. Saját szerkesztésű táblázat esetében célszerű feltüntetni az táblázatban közölt adatokat eredményező vizsgálat helyét és idejét (évszámát). Példa: 2. táblázat. Négy középiskola tanárainak anyagi helyzete és életkörülményei (Nyíregyháza, 2011).
A mellékleteket is sorszámmal és címmel kell ellátni. A mellékletbe kerülnek azok a nagyobb méretű táblázatok és ábrák is, amelyek szövegközi elhelyezése Ide helyezendők el a kérdőíves felmérés alapjául szolgáló dokumentumok is (pl. a vizsgálathoz használt kérdőív egy kitöltetlen példánya, a strukturált interjú kérdései, az interjú jegyzőkönyve).
4. Az irodalmi hivatkozás követelményei:
9. A szövegközi hivatkozás módjai
A, Egy szerző esetén
Egy szerző egy adott munkájára való hivatkozás: a munka szerzőjének vezetéknevét, és a megjelenés dátumát zárójelben kell feltüntetni, azokat egymástól vesszővel elválasztva.
Példa: Egy kérdőíves kutatási módszert alkalmazó vizsgálat (Kiss, 2004) hasonló eltéréseket mutatott ki.
A szerző neve lehet a szöveg része is. Ebben az esetben a megjelenés dátuma a szerző nevét követi zárójelben. Példa: Kiss (2004) kérdőíves vizsgáltában hasonló eredményekre jutott.
A szerző neve és az évszám is képezheti a szöveg részét. Ebben az esetben nem szükséges a mondatban zárójelben újabb hivatkozást beépíteni. Külföldi szerző esetében is természetesen a szerző vezetéknevének és az általa írt mű kiadási évszámának a feltüntetése szükséges a fent ismertetett módon. Példa: Az újraegyesített Németország iskoláinak problémáit legjobban összegező tanulmány (Mitter, 2003) szintén kiemeli a szabadság első tíz évének speciális nehézségeit.
B, Több szerző esetén
Két szerző esetén mindkét szerző vezetéknevét fel kell tüntetni a zárójelben, és nevüket & jellel, vagy és kötőszóval kell összekötni, majd az évszámot vesszővel elválasztva a nevek után írni. Példa: (Kiss és Kovács, 1999).
Kettőnél több, de hatnál nem több szerző esetén az összes szerző vezetéknevét feltüntetjük a zárójelben, és az utolsó szerző neve elé „és” kötőszó kerül. Ezt követi az évszám. Hatnál több szerző esetén a zárójelben az első szerzőt tüntetjük fel, és az „és mtsai” vagy az „et al.” formulával használjuk.
C, Azonos tényeket megállapító tanulmányokra való hivatkozás
Különböző szerzőkre, illetve tanulmányokra való hivatkozás esetében egy zárójelen belül tüntetjük fel a tanulmányok szerzőit és az évszámokat, azokat pontosvesszővel választjuk el egymástól. Példa: (Kovács, 2005; Lakatos és Fekete, 1996).
Amennyiben egy szerzőnek több, különböző évben megjelent munkáira hivatkozunk, a zárójelben a szerző vezetékneve után az évszámokat egymástól vesszővel elválasztva tüntetjük fel. Példa: (Nagy, 2000, 2003).
Amennyiben egy szerzőnek azonos évben megjelent munkáira hivatkozunk, akkor ezeket a, b, c stb. (kisbetűk) használatával különböztetjük meg egymástól. Az irodalomjegyzékben is feltüntetjük ezeket a betűket. Példa: (Kocsis, 2000a, 2000b).
D, Szó szerinti hivatkozás
A szó szerint átvett szöveget idézőjelbe kell tenni, majd a zárójelben a szerző(k) vezetékneve és a tanulmány megjelenésének dátuma után a pontos oldalszámot is fel kell tüntetni. Példa: (Szabó, 1987, 117).
2. Levéltári források hivatkozása
A, Levéltári, irattári forrás esetében megadjuk a lelőhelyet, a fond nevét, az irat elnevezését, ügyiratszámát vagy egyéb azonosító adatát. A levéltári forrásra való hivatkozás lábjegyzetben történik.
Példa: A Műemlékek Országos Bizottságának levele Breyer István püspökhöz, 1937. február 23. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Könyvtára, MOB iratok 222/1936.
B, Ha a lelőhelyre más forrás kapcsán is utalunk, rövidítsük a nevét (a dolgozat végén rövidítésjegyzékben adjuk meg a név feloldását). Példa: MNL HBmL. XXI. 9/a. 131/1945. sz. irat, a tanfelügyelő 1945. okt. 4-i jelentése.
3. Internetes források hivatkozása
A, Amennyiben fel van tüntetve a szerző, akkor a szerző, cikk címe, megjelenés helye, megjelenés időpontja, az adott cikk URL-címe és a letöltés időpontja szerepel a hivatkozásban. Lábjegyzetben történő hivatkozás esetében ezeket mind fel lehet tüntetni. Szövegközi hivatkozás esetében a szerzőt és a megjelenés évszámát kell csupán megnevezni, ahogy a nyomtatott források esetében, hiszen ezek alapján az irodalomjegyzékben megtalálhatja az adott forrás adatait az olvasó.
Példa:
Molnár Cecília Sarolta (2012): De van benne rendszer! Nyelv és Tudomány, 2012. április 11.
http://www.nyest.hu/hirek/de-van-benne-rendszer (Letöltés ideje: 2013.04.19.)
Szövegközi hivatkozásban: Ezzel a mai nyelvészek (Molnár, 2012) is egyetértenek.
B, Amennyiben nincs feltüntetve a szerző, a cikk címével kezdjük a forrásdokumentum megjelölését. Példa: Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? Nyelv és Tudomány, 2013. április 20.
http://www.nyest.hu/hirek/hogyan-hivatkozzunk-internetes-forrasokra (Letöltés ideje: 2013. 06. 9.)
Szövegközi hivatkozásban ilyenkor a szövegben szerepeltetjük dőlt betűvel a címet és zárójelbe csupán az évszámot írjuk. Példa: A Hogyan hivatkozzunk internetes forrásokra? (2013) című összeállítás például azt javasolja, hogy lehetőleg ne hivatkozzunk szerző nélküli művekre.
C, Az internetes forrásokat a felhasznált irodalom végén, külön blokkban tüntetjük fel.
4. A különbözőféle források megjelenítése az irodalomjegyzékben
A felhasznált irodalmak megjelenítésében a szerzői vezetéknevek alfabetikus sorrendjét kell követniük a dolgozatíróknak.
A, Könyvek esetében legelső helyen szerepel a szerző neve, majd zárójelben a megjelenés éve, azután kettőspont jön, ezt követi a cím, a végén ponttal, ezután kell feltüntetni a kiadó nevét és a megjelenés helyét. A két utóbbi adat között vessző van.
Példa: Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius, Pécs
A szerző nevét Kapitälchennel is írhatjuk:
ISÉPY M. (1996): Gyógypedagógia. Comenius, Pécs
Ha valamelyik bibliográfiai adat nem található meg az adott műben, a hiányzó adatra is utalunk a könyv irodalomjegyzékbeli leírásakor. Ha például nem tudjuk a kiadás évét, azt a következőképpen tüntetjük fel: Pomogáts Béla (é. n.) Magyarok között a nagyvilágban. Úti beszámolók 1980-2001. Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Budapest.
A kiadó megnevezésének hiányának feltüntetésére az alábbi jelzést használjuk: k. n.
A megjelenés helyének hiányát pedig az alábbi módon jelezzük: h. n.
B, Könyvfejezet esetében a fejezet szerzőjének (vagy szerzőinek) vezetékneve és keresztneve áll az első helyen, ezt követi a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, majd: In: a szerkesztő(k) neve, zárójelben kiírva, hogy szerkesztett könyvről van szó (szerk.), majd a könyv címe dőlt betűvel, azután pedig a kiadó neve és a megjelenés helye, ez utóbbi kettő között vessző szerepel. Ezt követi a hivatkozott könyvfejezet oldalszámokkal jelölt helyének megadása.
Példa: Szádóczky Erika (2001): Epidemiológia. In.: Szádóczky E., Rihmer Z. (szerk.): Hangulatzavarok. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 150-168.
C, Folyóiratban megjelent tanulmány esetében a legelső helyen áll a szerző(k) vezetékneve és keresztneve, ezt követi a megjelenés éve zárójelben, a cikk címe, a folyóirat (teljes, nem rövidített) címe és az évfolyamszám dőlt betűvel (füzetszám zárójelben), majd az oldalszám.
Amennyiben külföldi szerző(k)ről vagy idegen nyelven író magyar szerző(k)ről van szó, a családi név után vesszőt teszünk. Példa: Rácz Kata (2003): Elhúzódó átmenet: A megélhetési stratégiák változása Kálmánházán. Szociológiai Szemle, 13 (1) 100–117. Vagy: Rácz Kata (2003): Elhúzódó átmenet: A megélhetési stratégiák változása Kálmánházán. Szociológiai Szemle, 13/1. sz., 100-117. D, Jogszabályokra, törvényekre, rendeletekre való hivatkozás Az ilyen típusú forrásokra általában lábjegyzetben hivatkozunk. Jogszabályra, rendeletre, törvényre való hivatkozás esetén a jogszabály, rendelet vagy törvény címét, sorszámát, típusát és a kibocsátás évét kell feltüntetni. Zárójelben érdemes feltüntetni a Magyar Közlönybeli közzététel (mint kihirdetés) dátumát is. Példa: 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásról. E, Egyéb hivatkozások A hiányos azonosítású, adatú, vagy a ritka, nehezen beszerezhető, illetve csak egyes helyeken hozzáférhető dokumentumnál meg kell adni a lelőhelyet, pl.: „Hozzáférhető a Nyíregyházi Főiskola Könyvtárában.” Nem megjelent tanulmányok esetében a „kézirat” megjelölés szükséges, minden egyéb fellelhető információ mellett, a fellelhetőség helyének megjelölésével (pl. a szerző tulajdonában). Megjelenés alatt lévő tanulmányok esetében (ha azt a szerző kéziratban a szakdolgozó rendelkezésére bocsátotta) a „Megjelenés alatt” megjelölést kell alkalmazni, a várható megjelenési évet megadva. Szóbeli közlésre is lehet hivatkozni, ilyenkor lábjegyzetben vagy az adott információ után zárójelben tüntetjük fel azt a személyt, akitől az idézett információ származik. Példa: (Ritók Nóra szóbeli közlése.)
A szakdolgozat belső borító sablonja és a szakdolgozatban elhelyezendő jogi nyilatkozat letölthető innen.
|
Záróvizsgatételek
Záróvizsga témakörök
Szociálpedagógia BA
1. 1. A szociális munka elmélete és gyakorlata
2. 2. Társadalom és Szociálpolitika
3. Jogi és igazgatási ismeretek
4. Esetkezelés és gyakorlata
5. Pszichológia
6. Pedagógia
7. Szociálpedagógia és gyakorlata
8. Egészségügyi ismeretek
9. Szociálpedagógiai tevékenység hátrányos helyzetűekkel és speciális szükségletűekkel
10. Család és gyermekvédelem
|
|
tanito |
1 |
tanító |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: tanító
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: tanító
Alapképzési szak kódja: TAB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Imre Rubenné dr. főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele: - a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele:
Kreditallokáció – tanító alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 139 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 37 kredit (23 kredit m˝uveltségi terület + 14 kredit
specializáció) kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 12 kredit
Szakdolgozat: 15 kredit
Szakmai gyakorlat: 37
Megjegyzés: A „B” típusú tantárgyakat modulonként lehet választani az intézményi kínálatból.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET
Útmutató a szakdolgozat készítéséhez tanító szakon
Nyíregyháza
2016
Tartalomjegyzék
1. Általános rendelkezések...................................................................................................... 3
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének rendje (témaválasztás, a témák jóváhagyása).... 3
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei.............................................................. 4
3.1. Tartalmi követelmények............................................................................................... 4
3.2. Formai követelmények................................................................................................. 8
Mellékletek az útmutatóhoz..................................................................................................... 12
Belső címlap.......................................................................................................................... 12
Nyilatkozat........................................................................................................................... 13
Szakdolgozati konzultációs lap............................................................................................. 14
Szakdolgozati bírálat............................................................................................................ 15
A szakdolgozat bírálati szempontjai..................................................................................... 16
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek szak szintű szabályozást igényelnek. A tanító szakon ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint a tanító szak képesítési követelményei az irányadók. A szakdolgozathoz rendelt kreditértékről a tanító szak képesítési követelménye, a kidolgozáshoz előírt félévekről pedig a szak mintatanterve rendelkezik. Tanító szakon a szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 15 kredit. 3 félév, párhuzamosan nem teljesíthető.
A TVSZ 18. § 1. pontja alapján a hallgatónak a képesítési követelményekben, valamint a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozatot a hallgató a képzés három utolsó félévében készíti. A Neptun tanulmányi rendszerben ehhez a Szakdolgozati konzultáció nevű kurzusokat kell felvenni:
6. félév: TAB0001, 7. félév: TAB0002, 8. félév: TAB0003.
Szakdolgozati témát leghamarabb a 6. félévben lehet választani. A szakdolgozat-választás tantervi követelménye 110 kredit megszerzése. Amennyiben a hallgató a fenti kreditet akkumulálta, a szakdolgozati cím választására jogosult. Témákat az 5. félév végén a képzésben részt vevő oktatók hirdetnek. A szakdolgozati témák a Tanítóképző Intézet honlapján, illetve az intézet hirdetőtábláján megtekinthetők.
A témaválasztást a témát meghirdető tanárral személyesen egyeztetni kell. A téma kiválasztása a Szakdolgozati lap kitöltésével zárul. (Letölthető a Hallgatói Szolgáltató Központ Tanulmányi és Felvételi Csoport honlapjáról). A formanyomtatványt 3 példányban ki kell tölteni, és a témavezetővel alá kell íratni. A szakdolgozati lap 1 példányát a Tanulmányi és Felvételi Csoport illetékes tanulmányi előadójának (Bajzáth Margit), 1 példányát a Tanítóképző Intézetben (Deák Mónika) kell leadni, 1 példány a hallgatónál marad. A szakdolgozati lap leadási határideje: a 6. félév regisztrációs hete.
A tantárgyfelvételt követően a hallgató ún. „Szakdolgozati konzultációs lap”-ot kap (lásd 3. sz. melléklet). Ez a Tanítóképző Intézet honlapjáról tölthető le. A témavezető ezen a lapon aláírásával igazolja a hallgató folyamatos munkavégzését. A hallgató félévenként 3-3 alkalommal köteles megjelenni a témavezetőnél konzultáció céljából. Nem teljesítés esetén a szakdolgozat nem adható be, illetve az adott félévben a hallgató nem kap érdemjegyet. Ezen a lapon kell megjeleníteni a témaválasztás esetleges megváltoztatását is. A témaválasztás esetleges módosítására legkésőbb a 7. félév elejéig kerülhet sor. A TVSZ 2. § 6. pontja alapján a szakdolgozat címének, témavezetőjének megváltoztatását, valamint a TDK dolgozat szakdolgozatként való elfogadását a szakfelelős engedélyezi. A hallgató a szakfelelős hozzájárulásával kérelmet nyújt be az egyetem Tanulmányi Albizottságához, amely átruházott hatáskörben a szakfelelős véleményének figyelembevételével hozza meg döntését.
A szakdolgozat beadási határideje: az aktuális félévben érvényes időrendi útmutató szerint. Indokolt esetben a hallgató kérvényezheti a dolgozat leadási határidejének egy héttel történő meghosszabbítását, melyet a Tanítóképző Intézet intézetigazgatója bírál el. A kérelem csak akkor nyújtható be, ha a szakdolgozat témavezetője is hozzájárul a halasztás kérvényezéséhez. A szakdolgozatot 1 bekötött példányban és digitálisan kell benyújtani.
A szakdolgozatot egy bíráló értékeli. Amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelenre akarja minősíteni, köteles jeleznie a Tanítóképző Intézet igazgatójának az érvényes időrendi útmutatóban megjelölt szakdolgozat-leadási határidőt követő két héten belül. A szakdolgozat bírálati lapját a 4. sz. melléklet tartalmazza. A bírálatot a hallgató a záróvizsga előtt egy héttel írásban megismerheti, s a megfogalmazott kérdések megválaszolására felkészülhet. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 18. § 7. pontja szerint amennyiben a bíráló a szakdolgozatot elégtelenre minősítette, a jelzett hiányosságokat a hallgató leghamarabb a következő tanulmányi félévben pótolhatja. Az elégtelenre minősített szakdolgozatot pótolni a tanulmányok ideje alatt csak egy alkalommal lehet.
A szakdolgozat védésére a záróvizsga alkalmával kerül sor. A védés és a bírálati jegy számtani közepe adja a szakdolgozat végleges jegyét.
A szakdolgozat készítésével a hallgató bizonyítja szakirodalmi tájékozottságát, a kutatási módszerek alkalmazásában való jártasságát, kutatási eredményeinek tudományos igényű interpretálását, és mások kutatási eredményeivel való összehasonlítását, valamint a szaknyelv használatának korrektségét. Mindezek alapján képes önálló javaslatok megfogalmazására.
A dolgozat részei
- A tartalomjegyzék decimális számozású legyen, és a szakdolgozati konzultációs lapot követő oldal(ak)on szerepeljen.
- A könnyebb áttekinthetőség érdekében csak három szintig jelenítse meg a tagolást.
- a dolgozat témakörének a dolgozat címénél részletesebb meghatározása;
- a témaválasztás indoklása;
- a vizsgálat tárgyát képező probléma felvetése, illetve hipotézis megalkotása;
- a kifejtés menetének és logikájának rövid ismertetése;
- terjedelme rövid (1–2 oldal).
Irodalmi áttekintés
- a problémakörrel kapcsolatos irodalom feltérképezése, megismerése, valamint a releváns szakirodalom kiválasztása;
- annak bizonyítása, hogy a szerző a téma tágabb összefüggéseit is értő módon tudja kezelni, nyelvezete e tekintetben pontos, szakszerű, az adott képzési forma során nyújtott ismeretek és kialakított készségek hasznosulásáról tanúskodik, a fogalmakat konzekvensen használja. (Ez természetesen a dolgozat további részei kapcsán is követelmény.)
- az adatfelvétel során alkalmazott vizsgálati eljárás(ok) bemutatása;
- a mintaválasztás szabályainak, illetve a vizsgálati minta legfőbb jellemzőinek ismertetése;
- empirikus dolgozat esetén a hipotézisek megfogalmazása, elméleti jellegű dolgozat esetén a kutatandó probléma sajátosságainak a megfogalmazása.
- Eredmények és értékelésük
- a vizsgálati adatok ismertetése táblázatok, grafikonok, ábrák, képek, diagramok formájában;
- az adatok rendszerezése, jellemzőinek szöveges leírása, valamint az alapvető következtetések megfogalmazása;
- a szerző személyes állásfoglalásának kifejtése, amely jól elhatárolható a helyzetértékelésben/megoldáskeresésben közreműködő más személyek véleményétől;
- a szerző tapasztalatainak visszacsatolása a megfogalmazott hipotézisekre/ problémafelvetésre.
- a dolgozat eredményeinek összefoglalása, a dolgozat lezárása;
- az elért eredmények és a nem tárgyalt, de szorosan kapcsolódó témakörök alapján további vizsgálati irányok kijelölése.
- A dolgozat törzsszövegét záró irodalomjegyzék a szerzők neve alapján alfabetikus sorrendben készül. Összeállításához az alábbiak szolgálnak útmutatóul.
Könyvek:
1. A szerző vezeték- és keresztneve
2. (A kiadás éve):
3. A mű címe dőlt betűvel.
4. A kiadó neve,
5. A kiadás helye.
Pl.: Tringer László (2005): A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest.
Folyóiratcikkek:
1. A szerző vezeték- és keresztneve
2. (A kiadás éve):
3. A cikk címe.
4. A folyóirat címe dőlt betűvel
5. Folyóiratszám és kötetszám:
6. Oldalszámok.
Pl.: H. Tóth István (2004): A beszédhallás és a beszédmozgás fejlesztése.
Csengőszó 5: 17–23.
Könyvfejezetek, kongresszusi akták, gyűjteményes művek tanulmányai:
1. A szerző vezeték- és keresztneve
2. (A kiadás éve):
3. A fejezet vagy tanulmány címe.
4. In: Szerkesztő(k) vezeték- és keresztneve (szerk.):
5. A kötet címe dőlt betűvel.
6. A kiadó neve,
7. A kiadás helye,
8. Oldalszámok.
Pl.: Benkő Loránd (1988): Irodalmi nyelv - köznyelv. In: Kiss Jenő–Szűts László (szerk.): A magyar nyelv rétegződése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 12–16.
Internetes források:
1. A szerző vezeték- és keresztneve
2. (Megjelenés éve):
3. A cikk/tanulmány címe dőlt betűvel.
4. A cikk/tanulmány elektronikus elérhetősége
5. Zárójelben a letöltés dátuma.
Pl.: Pőcze Gábor (2007): Minőségbiztosítás a közoktatásban. Műhelytanulmányok.
http//oktatas.gallup.hu/Opinion/PG-education2000-010126.htm (2007. 10. 25.).
Az internetes forrásokat az irodalomjegyzék végén, külön blokkban tüntetjük fel.
- Mellékletek (nem kötelező)
- azon ábrák, táblázatok, dokumentumok, multimediális adathordozók stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet;
- azon ábrák, táblázatok, dokumentumok stb. megjelenítése, amelyek a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével ugyan szoros kapcsolatba hozhatók, formájuk (pl. A3-as) és/vagy terjedelmük (2 vagy több oldal) miatt azonban mellékletbe kívánkoznak;
- számozottak, címmel ellátottak, és a tartalomjegyzékben is feltüntetettek;
- funkciójuk nem kérdőjelezhető meg, az oldalszám mesterséges növelésének vádja nem érheti;
- a dolgozat terjedelmének 15%-át csak nagyon indokolt esetben haladhatja meg.
Figyelem! A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása:
- a dolgozatban az előbb tárgyalt főbb részek nem azonosíthatók;
- a dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül (pl. a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt);
- a dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium);
- a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik (még ha a forrást a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója);
- a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza;
- a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér;
- a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
- A dolgozatot 1 példányban nyomtatott formában bekötve és digitálisan kell leadni a Tanítóképző Intézet igazgatási ügyintézőjének, aki hivatalosan rögzíti a leadás idejét.
- A dolgozat külső borítója a következő adatokat tartalmazza: a borító közepén a SZAKDOLGOZAT felirat nyomtatott nagybetűkkel, a borító jobb sarkában a szakdolgozat készítőjének a neve, alatta a borító aljának közepén a dolgozat beadásának éve.
- A belső címlapra kerül a dolgozat címe, a készítő neve, a témavezető neve,
az intézmény neve és az elkészítés időpontja. A szakdolgozat belső címlapja a Hallgatói Szolgáltató Központ Tanulmányi és Felvételi Csoport honlapján a „Letölthető dokumentumok hallgatóknak” linken vagy a Tanítóképző Intézet honlapján megtalálható és letölthető (lásd 1. sz. melléklet).
- A belső címlapot követő oldalra kerül a nyilatkozat, amelyben a hallgató kijelenti, hogy a szakdolgozatot a szerzői jogok nemzetközi szabályainak betartásával készítette. A nyilatkozat szövege szintén letölthető a HSZK vagy a Tanítóképző Intézet honlapjáról (lásd 2. sz. melléklet).
- A nyilatkozatot követő oldalra kerül a szakdolgozati konzultációs lap (lásd 3. sz. melléklet).
- A dolgozat fejezetei
Tartalomjegyzék a fejezetek oldalszámainak feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Anyag és módszer
Eredmények és értékelésük
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
- A szakdolgozat terjedelme: minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában.
A terjedelem a címlap, nyilatkozat, szakdolgozati konzultációs lap, tartalomjegyzék, irodalomjegyzék és mellékletek nélkül értendő.
- A szakdolgozat oldalszámozása a tartalomjegyzékkel kezdődik, és az irodalomjegyzékkel fejeződik be. Az oldalszámok az egyes lapok alján, középen helyezendők el.
- Az oldaltükör követelményei (margók)
bal oldalon: 3,0 cm;
jobb oldalon: 2,5 cm;
alul és felül egyaránt: 2,5 – 2,5 cm;
elfogadott betűtípus: Times New Roman;
12-es betűnagyság;
sortávolság 1,5-es.
-
A dolgozatban decimális számozású tartalomjegyzék legyen a szakdolgozati konzultációs lapot követő oldal(ak)on. A főfejezeteket egy számjeggyel, az alfejezeteket két-három számjeggyel kell ellátni. A könnyebb áttekinthetőség érdekében csak három szintig jelenítse meg a tagolást. Pl.: 1.1.3.
- A dolgozat szövegét bekezdésekre tagoljuk. Egy bekezdés általában legyen hosszabb, mint egy mondat, de ne legyen terjedelmesebb egy gépelt oldalnál. A bekezdéseket 1cm-rel beljebb kell kezdeni. Az egyes bekezdések között ne legyenek sorkihagyások.
- Hivatkozások
A dolgozatban a felhasznált forrásokat a hivatkozás általános szabályai szerint kell megadni.
Szó szerinti idézés esetén:
A szó szerint átvett szöveget idézőjelekkel különítjük el a saját szövegünktől, majd zárójelben jelezzük a forrást a szerző(k) vezetéknevének, a kiadás évszámának és oldalszámának megjelölésével. Az évszám és az oldalszám közé kettőspontot teszünk. Ez alapján az olvasó a dolgozat végén található irodalomjegyzékben megtalálhatja a forrás pontos bibliográfiai adatait. Pl.: (Kovács 1995: 140).
Tartalom szerinti idézés esetén:
Tartalmi és nem szó szerinti idézés esetén ugyanolyan korrekten meg kell adni a forrásmunkát, mint a szó szerinti hivatkozás esetében, az oldalszámot viszont nem szükséges feltüntetni, mert lehet, hogy több oldalas gondolatmenetet foglalunk össze. Elég ilyenkor a név és a kiadási év feltüntetése. Pl.: (Baintner 1982).
Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző választja el. Pl.: (Fekete 1988; Fehér 1989; Tóth 2000).
Egy zárójelen belül egy szerző különböző évben megjelent munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk le, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva. Pl.: (Tóth 1996, 1997, 2000).
Ha egy szerzőnek azonos évben megjelent több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt kisbetűkkel különböztetjük meg egymástól. Pl.: (Tóth 2000a, 2000b).
Hivatkozás szóbeli közlésre – itt is elég a név és az évszám feltüntetése. Pl.: (Erdős 1990). Kereszthivatkozás – ebben az esetben a hivatkozást más cikkből vagy könyvből vesszük, itt mindig fel kell tüntetni, hogy közvetett hivatkozásról van szó. Célszerű a lap alji lábjegyzetben megemlíteni, hogy az eredeti műből származó idézetet nem mi magunk vettük át. Meg kell adni annak a szerzőnek a nevét, akinek a művében rábukkantunk az adott idézetre. Pl.: Idézi Inzelt 1992.
Hivatkozás levéltári forrásokra:
Meg kell adni a megfelelő levéltári jelzetet. A jelzet az illető levéltár hivatalos nevével kezdődik. Ezután következik az állag (a fondjegyzék kódszáma), a csomó, a sorszám, a folia vagy oldalszám. Pl.: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Károlyi Árpád hagyatéka. MS 5169/4. Fol. 23–24. A levéltári forrásokra való hivatkozás lábjegyzetben történik.
Lábjegyzetek:
A lábjegyzetekbe a szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek. Egy lábjegyzet ne legyen hosszabb, mint öt gépelt sor. A közlendőket általában célszerű a szövegbe belefogalmazni, és mérsékelni a lábjegyzetek számát és hosszát. Elsősorban az kerüljön lábjegyzetbe, aminek az olvasása megtörné a főszöveg folyamatosságát. A publikált szövegre az irodalomban kell hivatkozni, a lábjegyzetbe inkább a nem publikált források, levéltári anyagok megjelölése kerülhet. Nyomtatásban a lábjegyzet azon az oldalon jelenik meg, amelyen rá hivatkozás történik.
- Ábrák, táblázatok
A dolgozatban felhasznált ábrákat, táblázatokat, diagramokat, képeket, grafikonokat a törzsszövegben kell elhelyezni, be kell számozni, s a forrásokat minden esetben meg kell adni a hivatkozás szabályainak megfelelően. Az ábrákat arab számokkal számozzuk. A számozás és az ábra címe az ábra alatt legyen feltüntetve. Pl.: 19. ábra. A kutatási folyamat (Ha a cím több részből áll, az utolsó részt kivéve, ponttal kell lezárni.) A táblázatokat római számokkal lássuk el, és a címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A táblázatokra és ábrákra történő utalás lehetőleg a táblázattal, ábrával azonos oldalon legyen.
-
A dolgozat kifejtéséhez szorosan nem kapcsolódó, de a szerző gondolatmenetének alátámasztásához összegyűjtött adalékanyagokat a dolgozat végén a Mellékletek címszó alatt kell összegyűjteni és a megfelelő számozással ellátni.
1. sz. melléklet
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakja
Konzulens: Neve, beosztása
2016
2. sz. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ……………………………………………………………………………………………..
Szak: ……………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: …………………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
3. sz. melléklet
Szakdolgozati konzultációs lap
I. A hallgató neve, szakja:.........................................................................................................
A szakdolgozat témaválasztásának időpontja:......................................................................
A szakdolgozat címe:.............................................................................................................
...............................................................................................................................................
A témavezető neve:...............................................................................................................
________________________________________________________________________
II. A szakdolgozat témaválasztásának megváltoztatása
A változtatás időpontja:.........................................................................................................
A szakdolgozat címe:.............................................................................................................
A témavezető neve:...............................................................................................................
________________________________________________________________________
III. ............................................................................................................................................... Konzultációk regisztrálása:
|
Sorszám
|
A téma felvételét követő
félév száma
|
Időpont
|
Aláírás
|
-
|
1.
|
|
|
-
|
1.
|
|
|
-
|
1.
|
|
|
-
|
2.
|
|
|
-
|
2.
|
|
|
-
|
2.
|
|
|
-
|
3.
|
|
|
-
|
3.
|
|
|
-
|
3.
|
|
|
-
|
3.
|
|
|
A szakdolgozat beadható:
nem adható be:
Nyíregyháza, 20… . ………………………
……………………………………
a témavezető aláírása
4. sz. melléklet
Szakdolgozati bírálat
A hallgató neve, szakja: ......................................................................................... tanító BA
A szakdolgozat címe: ..................................................................................................................
A szakdolgozat jellege: „A” elméleti „B” empirikus
A szakdolgozat témavezetője bírálója
A bíráló | témavezető neve: .........................................................................................................
A szakdolgozatot a bíráló az alábbi értékelési szempontok szerint minősíti
(szerezhető összes pontszám: 100 pont)
I. A szakdolgozat értékelési szempontjai:
|
|
|
Elérhető
pontszám
(max.)
|
Szerzett
pontszám
|
|
1.
|
A témaválasztás indoklása, célkitűzés:
„A”: A probléma sajátossága:
„B” Az adatgyűjtés módja:
|
25
|
|
|
2.
|
Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai:
„A”: A kutatási módszer felhasználásának szintje:
„B”: Az adatok felhasználásának mélysége:
|
20
|
|
3.
|
Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása:
|
20
|
|
4.
|
A dolgozat szerkezete:
|
10
|
|
5.
|
A dolgozat stílusa:
(nyelvhelyesség, helyesírás, a dolgozat külleme)
|
8
|
|
6.
|
Az irodalomjegyzék és a mellékletek:
|
10
|
|
7.
|
A dolgozat egészéről kialakult összegző vélemény:
|
7
|
II. A dolgozat rövid, szöveges értékelése: (tartalmi erősségek, gyengeségek)
III. A dolgozat összpontszáma:
IV. A szakdolgozat érdemjegye: …………….….. (betűvel) …………. (számmal)
51-60 pont: elégséges (2); 61-74 pont: közepes (3); 75-88 pont: jó (4); 89-100 pont: jeles (5)
V. A záróvizsgára javasolt kérdések:
1.
2.
Nyíregyháza, 20 . ……………………..
…………………………………………
a bíráló | témavezető aláírása
5. sz. melléklet
A szakdolgozat bírálati szempontjai
Segédanyag a bírálati lap kitöltéséhez
Kapja: a témavezető és a bíráló
- A témaválasztás indoklása, célkitűzés, a probléma sajátossága:
|
0 – 25 pont
|
|
„A-B”:
|
|
- periférikusabb probléma megoldásához kapcsolódik, de a tudományágon belül újszerű kérdést vet fel
|
10 pont
|
- az adott tudományágban, hazánkban széles körben kutatott, releváns
|
20 pont
|
- az adott tudományágban, hazánkban kevésbé kutatott, de releváns
|
25 pont
|
- Az alkalmazott kutatási módszer sajátosságai:
|
0 – 20 pont
|
|
„A”:
|
|
- csak általánosan ismert könyvekre, monográfiákra, tanulmányokra hivatkozik
|
5 pont
|
- önálló adatgyűjtésre, elsődleges forrásokra, eredeti dokumentumokra alapozott
|
10 pont
|
- szakmai folyóiratoknak vagy forrásoknak a témához tartozó kritikai áttekintését adja
|
15 pont
|
- eredeti idegen nyelvű szakirodalmat használ
|
20 pont
|
|
„B”:
|
|
- a minta és a következtetés nem, vagy csak részben adekvát
|
5 pont
|
- megfelelő mintavétel és a következtetés is helytálló
|
10 pont
|
- százalékszámítás, gyakoriságok
|
15 pont
|
- összefüggés – hipotézisvizsgálat
|
20 pont
|
- Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása:
|
0 – 20 pont
|
- eredménye(i), korábbi megállapítás(ok) megismétlése(i), vagy nem bizonyított minden állítása
|
6 pont
|
- következtetése(i) új(ak), de nyilvánvaló(ak), egyszerű(ek), a mindennapi tapasztalatból közvetlenül is adódnak
|
10 pont
|
- kritikai elemzésekkel (hivatkozásokkal, adatokkal, tényekkel, azok összehasonlításával) igazolt új és eredeti megállapításokat ad
|
20 pont
|
- A dolgozat szerkezete:
|
0 – 10 pont
|
- nehezen áttekinthető, de követhető
|
2 pont
|
|
|
6 pont
|
- jól és ötletesen szerkesztett
|
10 pont
|
- A dolgozat stílusa:
|
0 – 8 pont
|
- nehézkes fogalmazás, de a szakkifejezések használata helyes
|
4 pont
|
- szabatos, jól követhető fogalmazás, a szakkifejezések használata helyes
|
8 pont
|
- Az irodalomjegyzék és a mellékletek:
|
0 – 10 pont
|
- a felvett bibliográfiai adatok pontosak, de nem minden feltüntetett hivatkozás szerepel bennük, vagy a mellékletek nehezen kezelhetők, kevésbé áttekinthetők, esetleg hiányosak
|
4 pont
|
- a szövegben említett mű szerepel az irodalomjegyzékben, és a mellékletek áttekinthetőek, esztétikusak
|
10 pont
|
- A dolgozat egészéről kialakult összegző vélemény:
|
1 – 7 pont
|
|
Összesen:
|
100 pont
|
Javasolt érdemjegy:
A szakdolgozat javasolt minősítése:
0 – 50 elégtelen (1)
51 – 60 elégséges (2)
61 – 74 közepes (3)
75 – 88 jó (4)
89 – 100 jeles (5)
A hallgató félévenként 3-3 alkalommal köteles megjelenni a témavezetőnél konzultáció céljából.
Nem teljesítés esetén a szakdolgozat nem adható be, illetve az adott félévben a hallgató nem kap érdemjegyet.
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK
2015/2016. tanév
Tanító szak
- Az anyanyelvi nevelés elvei és feladatai. A kulcskompetenciák fejlesztése. Az integrált anyanyelvi nevelés jellemzői, megjelenése az alapdokumentumokban
- Az olvasás fogalma, folyamata. Az olvasástanítás pszicholingvisztikai alapjai. Az olvasás tanításának előkészítése, a hang- és betűtanítás algoritmusa a hangoztató-elemző-összetevő módszerekben. Egy szabadon választott hang- és nyomtatott betű megtanítása
- Az olvasástechnika és a szövegértő olvasás képességének (a megértés egységei, fokozatai, a kérdezési módok) fejlesztése. Feladatsor összeállítása az olvasás különböző fokozatainak fejlesztésére egy szabadon választott szöveg alapján
- A szöveg fogalma; szövegtípusok az olvasókönyvekben. Részenkénti és globális szövegfeldolgozás, folyamatolvasás. A szövegértés képességének fejlesztése kooperatív technikákkal, drámapedagógiai eljárásokkal. Egy szabadon választott szépirodalmi mű (mese, vers) vagy ismeretterjesztő szövegek feldolgozása
- Az írástanítás pszicholingvisztikai alapjai, speciális feladatai, algoritmusa. A tanítás szakaszai, írástanítási változatok. Egy szabadon választott betűelem és írott betű megtanítása
- Nyelv- és beszédfejlesztés. Az iskolába lépő gyerekek beszédének jellemzői. Szó-, mondat- és szövegszintű gyakorlatsor összeállítása a szóbeli kommunikációs képességek fejlesztésére
- A fogalmazás gondolkodás-lélektani alapjai, a fogalmazástanítás célja, feladatai az 1–4. osztályban. A kommunikációközpontú fogalmazástanítás. Az írásbeli szövegalkotás előkészítése, műfaji követelményei az alsó tagozatban
- A fogalmazásórák típusai. Az ismeretnyújtó és a gyakorlóóra felépítése. Egy szabadon választott új fogalmazási ismeret megtanítása. A differenciálás, javítás, ellenőrzés kérdései
- A nyelvtantanítás céljai, feladatai, jellemzői, követelményrendszere és módszertani elvei. Az új nyelvtani ismeret tanítása, a fogalomalkotás útja. Egy szabadon választott új nyelvtani ismeret megtanítása
- A nyelvtani ismeretek alkalmazása. A nyelvtani gyakorlás elvei, módszerei, követelményei és gyakorlattípusai
- A helyesírás-tanítás módszertani elvei. A helyesírás-tanítás folyamata, a helyesírási készségfejlesztés gyakorlattípusai, új technikái. A helyesírási tevékenység ellenőrzése és értékelése
- A Számelmélet, algebra témakör tanítása I. A természetes szám fogalmának alakítása. Lineáris és strukturális számkörbővítés
- A Számelmélet, algebra témakör tanítása II. A természetes számokkal végezhető műveletek bevezetése. Számolási eljárások. A műveletek kapcsolata, műveleti tulajdonságok
- A Gondolkodási és megismerési módszerek témakör tanítása A halmazszemlélet alakítása, a logika szerepe. A nyitott mondat fogalmának kialakítása. Szöveges feladatok és tanításuk
- A Geometria, mérések témakör tanítása Testek, síkidomok fogalma, tulajdonságai. Méréstanítás. Geometriai alakzatok mérhető tulajdonságai
- A Kombinatorika, statisztika, valószínűség témakör tanítása Az esetek megkülönböztetése, az összes eset felsorolása. Adatok gyűjtése, rendezése, diagramkészítés, az átlag kiszámítása. A valószínűségi szemlélet alapozása: biztos és lehetetlen
- Az Összefüggések, függvények, sorozatok témakör tanítása Összefüggések, függvénykapcsolatok felismerése, a felismert hozzárendelési szabály kifejezése. Sorozatok osztályozása, sorozatok tulajdonságai, összefüggés keresése sorozat tagjai között
- Az „Országismeret” c. témakör tartalmának bemutatása és szerepe a személyiségfejlesztésben. A hazai tájak tanításának módszertani kérdései
- „Az élettelen természeti alapismeretek” c. témakörben mutassa be a tárgyak, anyagok tulajdonságainak vizsgálati lehetőségeit! Ismertesse a mérés módszerének alkalmazását (mérhető tulajdonság, mérőeszköz, mértékegység megválasztása, mérés)!
- A kölcsönhatások és az időbeliség tanítása a természetismeret keretében (választott témakör). A kísérlet, mint módszer tanítása és alkalmazása. A környezeti nevelés lehetőségei a témakör tanításán belül
- „Az élő természeti alapismeretek” c. témakör szerepe a biológia alapozásában. A tanulmányi séták szerepe az ismeretszerzés folyamatában (tervezés – szervezés - lebonyolítás). Az egészséges életmódra nevelés lehetőségei a témakör tanításán belül
- Földtudományi alapismeretek a természetismeret tantárgyban, a földrajz alapozása. A térkép szerepe, felhasználásának lehetőségei a földrajzi tartalmú ismeretanyag feldolgozásában
- Élménynyújtás az énekórákon. A zenehallgatás célja, feladatai és módszertana. A daltanítás formái és módszertana
- Gyermekjátékok, énekelt mondókák. A zene és mozgás társításának lehetőségei az énekórán
- Zenei képességek kialakítása: ritmusképzés, hallásfejlesztés Az éneklési készség fejlesztése
- Dallami ismeretek tanítása, készségének fejlesztése, alkalmazása
- Ritmikai ismeretek tanítása, készségének fejlesztése, alkalmazása
- A testi képességek fajtái, fogalma, értelmezése, fejlesztésének lehetőségei az 1-4. osztályban
- A mozgáskészség fogalma, értelmezése, a mozgástanulás szakaszai. Hibajavítás
- A testnevelésóra szerkezeti felépítése és típusai
- A leggyakrabban használt foglalkoztatási formák a testnevelésórán az óra szerkezeti felépítésének tükrében
- Az iskolai játékok szerepe és jelentősége a testnevelésórákon
- Az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület tartalma, feladata A műveltségi terület általános követelménye A NAT közös követelményeinek megjelenítési lehetőségei a tananyagban
- A technika tantárgy sajátosságai A tanítási óra általános felépítése, az órarészek tartalma A problémamegoldás folyamatának bemutatása konkrét példán keresztül
- A technika tantárgy ismeretkörei, témái A témák céljainak, követelményeinek és tananyagának összefüggései
- Az alkalmazott módszerek, módszerkombinációk, tanítási-tanulási stratégiák kiválasztása, alkalmazásának bemutatása technikaórán egy-egy példán keresztül
- Az Életvitel és gyakorlati ismeret műveltségi terület szerepe a személyiségfejlesztésben
- a) A vizuális kultúra. Komplex vizuális nevelés. A tanítási folyamat középtávú tervezése b) Grafikai eszközök és technikák az alsó tagozatban
- a) Projekt, feladatsor, tanmenet tervezése, készítése b) Környezet- és tárgyalakítási lehetőségek az alsó tagozatos vizuális nevelésben
- a) Felkészülés a tanítási órára. Óratervezet, óravázlat készítése b) Az alsó tagozatban jelentkező plasztikai feladatok anyagai és technikái
- a) Pedagógiai módszerek a vizuális nevelésben. Az értékelés kiemelt szerepe a tanítási órákon b) Színes és vegyes technikák alkalmazása az alsó tagozatos vizuális nevelésben
|
|
testnevelo-edzo |
|
testnevelő-edző |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: testnevelő-edző
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: testnevelő-edző (edző differenciált szakmai
ismeretek választása esetén megjelölve a sportágat)
Alapképzési szak kódja: TNB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább
egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel
egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Pásztorné dr. Batta Klára főiskolai tanár
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele: - a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció – testnevelő-edző alapszak
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 102 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 58 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 10 kredit
Szakdolgozat: 10 kredit
Szakmai gyakorlat: –
Megjegyzés: A „B” típusú tantárgyak esetében mindkét differenciált szakmai ismeretnél összesen
megszerzendő 58 kredit, mely tartalmazza a szakmai gyakorlatok előírt kreditpontjait is. Edzői
differenciált szakmai ismeretek választása esetén a választott sportágra vonatkozó tantárgyakat
kell felvenni.
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
ÚTMUTATÓ
A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A TESTNEVELÉS ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETBEN
NYÍREGYHÁZA, 2016.
1. Általános rendelkezések
A Nyíregyházi Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának 18. § 4. pontja rendelkezik azokról a szakdolgozattal kapcsolatos kérdésekről, amelyek kari/intézeti szintű szabályozást igényelnek. A Testnevelési és Sporttudományi Intézetben ennek szabályozása jelen útmutató szerint történik. Minden más kérdésben az egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzata, valamint az egyes szakok képesítési követelményei az irányadók.
Az egyes szakokon, szakpárokon az elkészítendő szakdolgozatok számáról és kreditértékéről az egyetem Tanulmányi Tájékoztatója ad áttekintést.
2. A szakdolgozati témák meghirdetésének és jóváhagyásának rendje, a téma választása
- A szakfelelősök a szakdolgozati témákat minden év november 30-ig közzéteszik az egység honlapján és hirdetőtábláján.
- A szakdolgozatra történő jelentkezés a szakdolgozati témalap kitöltésével és leadásával történik. A szakdolgozati témalap formáját a határozza meg.
- A jelentkezés akkor válik véglegessé, amikor a hallgató a Szakdolgozat I. tantárgyat felveszi.
3. A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei
A szakdolgozat készítésének célja az, hogy tájékoztasson a hallgató természettudományos irodalmazásban, adatgyűjtésben, a szaknyelv használatában, a kísérleti módszerek és elméleti ismeretek alkotó jellegű alkalmazásában, az eredmények értékelésében szerzett jártassági fokáról, valamint a tanári végzettséget adó szakokon hogyan tudja az előzőeket pedagógiai és módszertani ismereteivel szintetizálni.
3.1. A dolgozat fejezetei és azok tartalma
Bevezetés: Tartalmazza az előzményeket, problémafelvetést, célkitűzést.
Irodalmi áttekintés: A tankönyvek, kézikönyvek, segédkönyvek mellett hivatkozik a hazai és a legismertebb külföldi irodalomra és azt sokoldalúan értékeli. Bemutatja a célkitűzés megvalósításához szükséges legfontosabb ismereteket, hangsúlyozza az új tudományos felfedezéseket, valamint új szempontok szerint értelmezi és a szaktudománya rendszerébe integrálja azokat. Kiemeli a megoldott és megoldatlan problémákat, hangsúlyt fektet a gyakorlati alkalmazásokra. (A tankönyvi szövegek összeollózása kerülendő!)
Feltételezés, kérdésfeltevés: A témával kapcsolatban felmerülő kérdések megfogalmazása illetve a problémához kapcsolódó feltételezések bemutatása.
Anyag és módszer: Vizsgálati anyag bemutatása: a szakágnak megfelelő objektumok (személyek, elvont dolgok, tárgyak, stb.) általános jellemzése. Vizsgálati módszer: mérési módszerek, mérőeszközök, didaktikai eszközök, feldolgozási módszerek, módszer- és eszközfejlesztés, stb.
Eredmények: Tartalmazza a vizsgálati adatok ismertetését (táblázatok, ábrák, grafikonok, képek, stb. formájában), rendszerezését, összehasonlítását, az összefüggések felfedezését. Az értékelést számítások, statisztikai eljárások stb. támasztják alá.
Diszkusszió, következtetések: Az eredmények által szerzett felismeréseket beilleszti a meglévő ismeretek, a tudomány rendszerébe. Megállapítja, hogy mások vizsgálatai hogyan erősítik meg a kapott eredményeket, mi lehet az eltérések magyarázata, az adott feladat megoldása milyen új problémákat vet fel.
Összefoglalás: Tartalmazza a vizsgálat célját, röviden bemutatja a vizsgálati anyagot és módszert, legfontosabb eredményeket, következtetéseket.
Javaslatot tesz arra nézve, hogy milyen újabb vizsgálatok szükségesek a jövőben a téma még tökéletesebb kifejtéséhez, és milyen módon hasznosíthatók az eredmények a gyakorlatban.
Irodalomjegyzék: Az adott szaknak megfelelő tudományág legelterjedtebb szokásait alkalmazzuk. (A Magyar Sporttudományi Szemle közlési feltételeinek figyelembevételével!)
Legkisebb a hiba lehetősége, ha a jegyzékben szereplő tételeket nem sorszámozzuk, hanem a szerző(k) nevét ABC sorrendben tüntetjük fel, a dolgozat szövegében előforduló hivatkozásoknál pedig zárójelben közöljük a nevet és a megjelenés évszámát.
A jelölésekben legyünk következetesek. A 4. sz. mellékletben javaslatot adunk az irodalmi hivatkozás egyik lehetséges módjára. A dolgozatban minden irodalomra legyen hivatkozás, és minden hivatkozás szerepeljen az irodalomjegyzékben.
A cikkek sorrendjét az első szerző ABC-ben elfoglalt helye határozza meg, vagy egy szerző több műve esetén a korábbi megjelenés évszáma. Ha egy szerző ugyanabban az évben több munkát is publikál, a sorrendet a második szerző nevének ABC-ben elfoglalt helye határozza meg. Ha ugyanabban az évben ugyan attól a szerzőtől több egyszerzős cikk jelenik meg, akkor a, b, c, d betűkkel kell jelölni az évszámokat.
3.2. Formai követelmények
- A dolgozatot bekötve és elektronikus adathordozón is be kell adni.
- A külső kemény borító lap tartalmát az 1. sz. melléklet tartalmazza.
- A belső lapra kerül a dolgozat címe, készítő neve, konzulens neve, az intézmény neve, az elkészítés időpontja (2. sz. melléklet).
- A dolgozat részei:
Tartalomjegyzék az oldalszámok feltüntetésével
Bevezetés
Irodalmi áttekintés
Feltételezés, kérdésfeltevés
Anyag és módszer
Eredmények
Diszkusszió, következtetések
Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Mellékletek
- Terjedelme minimum 30 oldal, szövegszerkesztett formában, 12-es méretű Times New Roman betűtípus, másfeles sortávolság, margók a baloldalon 3,0 cm, jobb oldalon 2,5 cm, alul és felül egyaránt 2,5-2,5 cm.
- Az alcímeknél a decimális struktúrát alkalmazzunk.
- Az ábrák a szövegben legyenek elhelyezve, és az ábrákat a szöveg értelmezze. Az ábrákat arab számokkal számozzuk és a cím az ábra alatt legyen feltüntetve. Az ábrákat lehetőleg számítógép segítségével készítsük el. A táblázatokat arab számokkal lássuk el és a címet a táblázat felett helyezzük el. A szövegben legyen utalás minden ábrára és táblázatra. A táblázatokra és ábrákra történő első utalás a szövegben – amennyiben lehetséges – a táblázattal és ábrával azonos oldalon legyen.
- Az egyenleteket egyenletszerkesztővel kell elkészíteni, és középre kell rendezni, az egyenleteket számozni kell. Az egyenletek előtt 1,5-ös sortávolság kimarad.
- Ha az ábrák, táblázatok, képek stb. száma nagy, akkor a dolgozat áttekinthetőségét növeli, ha azokat a szakdolgozat végén elhelyezett mellékletben közöljük. Az értelmezésük viszont az eredmények és diszkusszió fejezetben történjen.
- Ha a dolgozat tárgyi eszköz elkészítését is eredményezte, annak fényképét a szakdolgozatnak tartalmazni kell, magát a tárgyat nem kell külön a dolgozathoz csatolni, de az intézetben álljon az érdeklődők rendelkezésére.
- Számítógépi program készítése esetén a programot megfelelő adathordozón (CD-n) kell mellékelni, és fontos, hogy egyes ún. “mintaképernyők” kinyomtatva legyenek a dolgozatba bekötve. A programindítás módját a dolgozatban és a lemezen is fel kell tűntetni.
4. A munka ütemezése
- A témaválasztást követően a hallgatók vegyék fel a kapcsolatot a konzulens tanárral, és kérjék a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat.
- A konzulens oktatók feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, segítése, ösztönzése a témaválasztástól a szakdolgozat beadásáig terjedő időszakig. Adjanak tájékoztatást a magyar és idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozásának lehetőségeiről (szakkönyvek, folyóiratok, internet, stb.). Biztosítsák a hallgatók kísérleti munkájához szükséges tárgyi feltételeket. Ellenőrizzék, hogy a hallgatók eredményesen és biztonságosan tudják-e alkalmazni a feladat megoldásához szükséges eszközöket, vizsgálati módszereket, kísérleti eljárásokat, számítógépi programokat. A szakdolgozat beadásáig adjanak meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató igényesen összeállíthassa, és végleges formába önthesse szakdolgozatát.
- A konzulensek kérjék számon a téma és szak jellegének megfelelő tevékenységi formák eredményeit. (Konzulensenként minden félévben minimálisan két konzultáció ajánlott.) A tantervben előírt számú félév végén a témavezető aláírását és a megítélt gyakorlati jegyet, melyeket a számítógépi rendszerben rögzíteni kell.
- Ajánlás a szakdolgozat elkészítésének időbeli ütemezéséhez 6 féléves képzés esetén.
A hallgatók a dolgozat elkészítésének első felében mutassák be a szakdolgozat vázlatát, számoljanak be az irodalmazásban elért eredményekről. Az ezt következő időszakban a témavezető segítségével sajátítsák el a téma kidolgozásához szükséges eljárásokat, tevékenységeket (kísérleti eszközök használata, vizsgálati módszerek, számítógép programok alkalmazása, az adatgyűjtéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, a kérdőívek, tesztek elkészítéséhez szükséges tudnivalók, stb.), majd a félév további részében és a dolgozat elkészítésének második félévében folyamatosan hajtsák végre a feladatokat és végezzék el az értékelést. A hallgatók a félév végén kötelesek a témavezetőnek bemutatni az irodalom feldolgozásában és a dolgozathoz szükséges adatok összegyűjtésében, értékelésében elért eredményeket.
- A hallgató az elkészített szakdolgozatát köteles az intézeti házi védésen megvédeni.
- A hallgatók a szakdolgozatot az eredményes házi védés után a formai követelményeknek megfelelően készítsék el, és a tanulmányok utolsó félévében április 30-ig, illetve november 30-ig adják le egy példányban (bekötve és elektronikus adathordozón) az esetleges tárgyi mellékletekkel együtt arra a tanszékre, ahol a témaválasztás történt. A dolgozathoz csatolni kell a hallgató nyilatkozatát, hogy a dolgozat saját munkája és megfelel a szakirodalmi hivatkozásokra vonatkozó követelményeknek (4. sz. melléklet).
- A független bíráló június 1-ig készítse el értékelését és tegyen javaslatot a szakdolgozat minősítésére. A bírálók kijelölése az intézetvezető feladata. A bíráló lehet az intézet egyik oktatója, de lehet egy másik tanszéken dolgozó oktató is, illetve nem főállású, egyetemi diplomával rendelkező, külső szakember.
1. sz. melléklet (külső fekete címlap)
SZAKDOLGOZAT
NYÍREGYHÁZA, 20...
Kiss Péter Tamás
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakjának megnevezése
Konzulens: Neve, beosztása
20…...
3. sz. melléklet
Az irodalmi hivatkozás módjai
IRODALOMJEGYZÉK
ÁCS P. (2009): Sporttudományi kutatások módszertana. PTE-TTK TSTI, Pécs.
BABBIE, E. (2008): A társadalomkutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
BEJEK K., HAMAR P., (2000) : Torna ABC. Okker Kiadó Zrt., Budapest.
HAMZA I., KARÁCSONY I., MOLNÁR F. VÍGH L., GYULAI G., (2000): Torna 1x1. Hamza István magánkiadása, Budapest.
KECSKEMÉTI L., IZSÓ L. (2005): Bevezetés az SPSS programrendszerbe. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
KOLTAI J.,OROS F. (szerk.) (2004): Az atlétika oktatása. Plantin - Print Bt., Budapest.
KOLTAI J., SZÉCSÉNYI J. (szerk.) (1998): Az atlétikai versenyszámok technikája. Dobások. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest.
KRUBER, D. (2000): Az atlétika oktatása tornateremben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs.
MORVAY-SEY K., RÉTSÁGI E. (2010): A küzdősportok és az önvédelem iskolai oktatásáról. Egy pécsi vizsgálat eredményei. Új Pedagógiai Szemle. 6: 3-4. 129-139.
OROS F. (szerk.) (2005): Az atlétikai versenyszámok technikája. Futások és gyaloglás. SE. Testnevelés és Sporttudományi Kar, Budapest.
PINTÉR J., ÁCS P. (2007): Bevezetés a sportstatisztikába. Dialóg Campus Kiadó, Budapest – Pécs.
4. sz. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név:…………………………………………………………………………………………
Szak:………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: ……………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
ÚTMUTATÓ
SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉHEZ
1. A szakdolgozat címének kiválasztása
a.) A szaktanszékek által meghirdetett témák közül:
- 3 éves képzés esetén: 60 kredit teljesítését követően,
b.) A kiválasztott szakdolgozat címet a „Szakdolgozati lap”-on kell feltűntetni, és a témavezetővel igazoltatni. A szakdolgozati lap átvehető a szaktanszékeken.
(Tanár szakos képzésben a Pedagógusképző Intézet oktatójával is igazoltatni kell, hogy a választott cím megfelel-e a tanári képesítési követelményekben foglaltaknak.)
c.) A „Szakdolgozati lap”-ot 3 (4) példányban kell kitölteni:
- 1 példányt a Tanulmányi Osztályon kell leadni, és a személyi anyagban elhelyezni,
- 1példányt a szaktanszékeken kell leadni,
- 1 példány a hallgatónál marad.
2. Szakpárban, tanár szakon folytatott képzésben két szakdolgozatot kell
készíteni, (kivétel: természettudományos-természettudományos szakpár:
egy szakdolgozat), melyeknek tartalmaznia kell pedagógiai, pszichológiai
vagy módszertani elemeket is.
A részletes formai és tartalmi követelményeket az intézeti szakdolgozat készítési útmutatók tartalmazzák.
- A szakdolgozatot készítő hallgató konzulensével folyamatosan kapcsolatot tartva készíti el szakdolgozatát (dolgozatait). A szak mintatantervében foglaltaknak megfelelően a konzulens a leckekönyvben és a NEPTUN- ban igazolja a teljesítést.
- Az elkészült szakdolgozatot – bekötve – az intézeti szakdolgozat készítési útmutatóban meghatározott példányban és időpontig kell leadni a szaktanszékre.
- A szakdolgozat címének módosítására (a témavezető véleményét figyelembe véve) a Tanulmányi Bizottság adhat engedélyt a hallgató kérelmére.
- A szakdolgozat megvédése a záróvizsga, illetve a tanári képesítő vizsga részét képezi.
7. Az értékelhetetlen szakdolgozatot át kell dolgozni, és a soron következő záróvizsga időszak előtt 1 hónappal a szaktanszéken kell leadni.
|
Záróvizsgatételek
Testnevelő-edző Bsc képzés :
1) Anatómia és sportélettan elméleti kérdései
2) Sporttudományos kutatás alapjai
3) Testkultúra története
4) Sportpedagógia alapjai
5) Sportpszichológia alapjai
6) Egyéni sportágak mozgásanyagának technikai ismeretei és biomechanikai elemzése
7) Sportjátékok mozgásanyagának technikai ismeretei, és biomechanikai elemzése,
taktikai elemek, játékrendszerek a sportjátékokban
8) Szabadidősportok, rekreáció az egészséges életmódra nevelés tükrében
|
|
turizmus-vendeglatas |
|
turizmus-vendéglátás |
Adatlap
A szak általános adatai
Alapképzési szak megnevezése: turizmus-vendéglátás
A szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: közgazdász turizmus-vendéglátás alapképzési szakon
Alapképzési szak kódja: TVB
Intézményi azonosító: FI 74250
Megszerezhető végzettségi szint: alapfokozat
Az oktatás nyelve: magyar
Az oklevél megszerzéséhez előírt nyelvi követelmény: Az alapfokozat megszerzéséhez legalább két idegen nyelvből államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi nyelvvizsga -amelyek közül az egyik államilag elismert felsőfokú (C1) komplex típusú általános nyelvvizsgával kiváltható-, vagy ezekkel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.
A szak képesítési és kimeneti követelményei: 15/2006.(IV.3.) OM rendelet
Szakfelelős neve, beosztása: Dr. Magyar Zoltán főiskolai docens
A záróvizsgára bocsátás általános feltétele:
- a végbizonyítvány megszerzése
- a mintatantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelmények, szakmai gyakorlatok teljesítése
- a képesítési-, képzési és kimeneti követelményekben meghatározott kreditek teljesítése
- a szakdolgozat benyújtása és elfogadása
- általános testnevelés teljesítése a TVSZ 19.§-a szerint
A záróvizsgára bocsátás speciális feltétele: –
Kreditallokáció
Kötelező („A” típusú) tantárgy: 98 kredit
Kötelezően választható („B” típusú) tantárgy: 73 kredit
Szabadon választható („C” típusú) tantárgy: 9 kredit
Szakdolgozat: 0 kredit
Szakmai gyakorlat: 30 kredit
Megjegyzés: -
|
|
|
Szakdolgozati útmutató
1
TARTALOMJEGYZÉK
1. TÉMAVÁLASZTÁS ................................................................................................................................... 2
2. TÉMAVÁZLAT .......................................................................................................................................... 2
3. A KONZULENS ÉS A HALLGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ................................................................ 3
4. A SZAKDOLGOZAT ................................................................................................................................. 3
4.1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK .................................................................................................................... 4
44..11..11.. Címlap ............................................................................................................................................. 4
44..11..22.. Tartalomjegyzék.............................................................................................................................. 4
44..11..33.. Ábrák és táblázatok ........................................................................................................................ 5
44..11..44.. Szövegtörzs ...................................................................................................................................... 4
44..11..55.. Hivatkozások ................................................................................................................................... 5
44..11..66.. Irodalomjegyzék.............................................................................................................................. 6
44..11..77.. Mellékletek ...................................................................................................................................... 7
5. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA ............................................................................................................. 7
6. A SZAKDOLGOZAT MINŐSÍTÉSE ....................................................................................................... 8
MELLÉKLETEK ................................................................................................................................................. 8
2
ÚTMUTATÓ A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
A GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI INTÉZET HALLGATÓI SZÁMÁRA
A záróvizsgára bocsátás egyik alapvető feltétele az eredményesen megírt és elfogadott szakdolgozat. A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő szakmai tárgyakhoz kapcsolódó valós feladat megoldása, amelynek elkészítésével a hallgatónak tanúsítania kell, hogy jártas a tananyagon túlmenően a hazai és nemzetközi szakirodalomban, tanulmányaira alapozva, a szakirodalom feldolgozásával képes az elsajátított ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, továbbá – különösen a választott szakterületen – önálló munka végzésére. Az alábbiakban ehhez szeretnénk segítséget nyújtani.
1. TÉMAVÁLASZTÁS
A munka első és meghatározó lépése a feldolgozandó téma kiválasztása. Fontos, hogy az legyen időszerű, a hallgató érdeklődését tükröző, rendelkezzen hozzáférhető és megfelelő mennyiségű információval, magyar/idegen nyelvű szakirodalommal, valamint a hallgató bizonyosodjon meg arról, hogy munkájában az érintett szervezet(ek) mindvégig támogatni fogják.
2. TÉMAVÁZLAT
A téma már ismert, a következő feladat annak megtervezése, munkája során a hallgató konkrétan mit és hogyan akar elvégezni. Ez a munkaterv lesz a témavázlat, melyet először a konzulenseivel (külső és belső) kell elfogadtatnia, majd a szak gondozásában illetékes Intézet vezetőjével, ezt követően pedig egy példányát az előírt határidőn belül le kell adnia abba az Intézetbe, melynek vezetője azt jóváhagyta. A továbbiakban ez az Intézet lesz az az egység, ahol a szakdolgozatával kapcsolatos minden ügyintézés történik.
Amennyiben valamilyen oknál fogva eredeti terveitől eltérően más irányban kell munkáját folytatnia, feltétlenül keresse meg a témáját befogadó egység vezetőjét.
3
3. A KONZULENS ÉS A HALLGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A szakdolgozat készítésének irányítását a főiskola által megbízott konzulens végzi. A konzulenssel történő kapcsolatfelvétel a hallgató feladata.
A konzulens a konzultációkon irányítja és tanácsaival segíti a hallgató munkáját, a téma érdemi feldolgozása természetesen a hallgató feladata. A hallgató a konzultációkon való részvételét igazoltatja a konzulenseivel, ezt az igazoló lapot az illetékes egység titkárságára a szakdolgozattal együtt adja le.
4. A SZAKDOLGOZAT
A szakdolgozat terjedelme 40-60 oldal legyen mellékletek nélkül, A/4 méretű fehér papírra egyoldalasan nyomtatva. Ügyeljen a pontos, tömör és szakszerű megfogalmazásra. A dolgozatban szereplő információk legyenek megbízhatóak, hitelesek, azok forrását pontosan fel kell tüntetni. A záróvizsgára készülő hallgatótól elvárt, hogy a szakkifejezéseket precízen használja, gondolatmenete világos, stílusa választékos, dolgozata jól tagolt legyen, fordítson kiemelt figyelmet a nyelvhelyességre.
A szakdolgozat főbb részei:
- külső borító (1. melléklet);
- címlap (2. melléklet);
- nyilatkozat (3. melléklet)
- Tartalomjegyzék;
- fő rész
o Bevezetés;
o 1. Szakirodalmi áttekintés;
o 2. Anyag és módszer;
o 3. Eredmények;
o Összefoglalás
o Táblázatjegyzék
o Ábrajegyzék;
o Irodalomjegyzék;
o Mellékletek
4
4.1. FORMAI KÖVETELMÉNYEK
44..11..11.. Címlap
A külső borító (fekete keménykötés, klasszikus szakdolgozat-forma) csak a „SZAKDOLGOZAT” megnevezést, a szerző nevét és az évszámot tartalmazhatja (1. melléklet). A címlap a 2. melléklet alapján készüljön.
44..11..22.. Nyilatkozat
A 3. mellékletet kell kitöltve, aláírva elhelyezni, mely arról szól, hogy a hallgató saját munkájának tekinti szakdolgozatát.
44..11..33.. Tartalomjegyzék
Terjedelme lehetőleg ne haladja meg az egy oldalt. A tartalomjegyzékben szerepeltetni kell az egyes fő- és alfejezetek címét és az azokhoz tartozó oldalszámokat.
44..11..44.. Szövegtörzs
- A lap oldalainál 2,5 centiméter (felső, alsó, jobb), a bal szélén 3,5 centiméteres margó;
- Times New Roman betűtípus, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, sorkizárt igazítással.
- Oldalszámozás: a lap alján középen, arab számmal (a belső borító és a mellékletek kivételével minden oldalon).
- Az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni (első sora balról 5 mm-rel behúzva).
- A fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal) számozni kell, annak mélysége a dolgozat jellegétől függ, de a három szintet lehetőleg ne haladja meg (pl.: 2.1.3. …)
- Fő fejezet: Times New Roman betűtípus, nagybetűs, vastagított, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 18 pt, sorkizárt igazítással.
- Alfejezet (pl. 1.1.): Times New Roman betűtípus, vastagított, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 12 pt, sorkizárt igazítással
- Alfejezet (pl. 1.2.1.): Times New Roman betűtípus, vastagított, dőlt, 12 pontos méret; másfeles (1,5) sortávolság, térköz utána 6 pt, sorkizárt igazítással
5
- A címeket, alcímeket címsorozni kell, mely megkönnyíti az automatikus tartalomjegyzék elkészítését.
- Az alfejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alpontot tartalmazzon.
44..11..55.. Ábrák és táblázatok
- Az ábrákat (grafikon, kép, diagram stb.) és a táblázatokat sorszámmal és címmel kell ellátni (4. melléklet szerint) és az oldalon középre igazítva.
- A táblázat címe: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; vastagított, középre zárt, másfeles sortávolság; a táblázat címe és sorszáma a táblázat fölé kerüljön.
- Az ábra címe: Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; vastagított, középre zárt, másfeles sortávolság; az ábra címe és sorszáma az ábra alá kerüljön
- A forrás megjelölése: az ábra, táblázat alatt Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret; dőlt, balra zárt igazítás.
- Figyeljen a pontos hivatkozásra. Kerülje a harsány színeket a táblázat sorainak kiemelésénél.
- A szöveg közben az ábrákra, táblázatokra azok számával utaljon (pl.: Az 5. ábra alapján ….).
- A szövegben elhelyezett nagyobb mennyiségű ábra, kép, táblázat esetén célszerű azokról külön jegyzéket készíteni, mely tartalmazza a sorszámot, címet és az oldalszámot.
44..11..66.. Hivatkozások
- A szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira), amelyeket más művekre támaszkodva ír a szerző, egyértelműen hivatkozni kell.
- A hivatkozás a vonatkozó szövegrész végén zárójelben a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Szerző1 Vezetéknév – Szerző2 Vezetéknév, 2009).
- Három vagy több szerző esetén az első szerző megnevezése után et. al. kifejezéssel rövidíthető a hivatkozás (Szerző1 Vezetéknév et. al., 2008).
- Egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt „a” ill. „b” jelzéssel hivatkozunk. (Szerző Vezetéknév, 2008a).
- Szó szerinti idézet – melyet idézőjelek között kell szerepeltetni –, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Szerző Vezetéknév, 2009, 85. old.).
6
44..11..77.. Irodalomjegyzék
- Az irodalomjegyzék a dolgozatban szereplő hivatkozások visszakeresést elősegítő összefoglalása. Az irodalomjegyzék csak olyan művet tartalmazhat, amelyre a szövegben hivatkoztak.
- A hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepelnek az irodalomjegyzékben.
- A művek szerepeltetésekor a szerző nevét írjuk előre (magyar szerzők esetén a teljes nevet, külföldi szerző esetén csak a vezetéknevet és a keresztnév kezdőbetűjét), ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben. Kettőspont után következik a cím (dőlt betű), a kiadó neve és a kiadás helye, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam, szám és az oldalszám.
- Internetes forrás esetén is szükséges a szerző és a cím megjelölése a honlap vagy portál neve mellett, ennek hiányában a honlap vagy portál neve szerepeltetendő. Szükséges továbbá az internetes cím (URL) és letöltés dátumának feltüntetése. Az internetről hivatkozott oldalt le kell tölteni, hogy a szerzőnél visszakereshető legyen.
Példák:
Antal-Mokos Zoltán – Balaton Károly – Drótos György – Tari Ernő (1997): Stratégia és szervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Balaton Károly (1988a): Az információtechnológia hatása a vállalatok versenyképességére. Műszaki-gazdasági tájékoztató, 12. évf. 3. sz. március. 5-12.o.
Balaton Károly (1988b): Szervezeti változás és mikroelektronika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest
Vetkatraman, N. (1991): IT-induced Business Reconfiguration. In: Scott Morton, M. S. (ed.): The Corporation of the 1990s: Information Technology and Organizational Transformation. Oxford University Press, New York.
Weicher, M. – Chu, W. W. – Lin, W. Ch. – Le, V. – Yu, D. (1995): Business Process Reengineering. Analysis and Recommendations. http://www.netlib.com/bpr1.htm#isit, 1996. február 23-án.
Internet 1: KEOP prioritások. http://www.kszk.gov.hu/data/cms18752/KEOP__celrendszer.doc (letöltés dátuma: 2015. április 20.)
7
44..11..88.. Mellékletek
- A mellékletek között célszerű azon ábrák, táblázatok, dokumentumok (pl. felhasznált kérdőív, interjúvázlat, egyéb számítások stb.) bemutatása, amelyek a dolgozat megértéséhez mindenképpen szükségesek, ugyanakkor a dolgozat egy adott fejezetével/alfejezetével szoros kapcsolatba nem hozhatók; vagy túlságosan részletezők, és nagy számuk miatt nehezen olvashatóvá tennék a szóban forgó fejezetet.
- Az egyes mellékleteket számozni kell.
5. A SZAKDOLGOZAT LEADÁSA
A szakdolgozatot két bekötött példányban (melyből egyet a hallgató a záróvizsga után visszakap) kell a témavázlatát befogadó Intézet titkárságára az előírt határidőn belül leadnia az alábbiakkal együtt:
- A szakdolgozat egy példányát elektronikus formában (CD);
- Összegzés 4 példányban (melyen fel kell tüntetni a szerző nevét és a dolgozat címét, terjedelme nem lehet 2 oldalnál több);
- Kitöltött „Konzultációk igazolása” lap;
- Átvételi elismervény.
Az aktuális információk és a szükséges nyomtatványok megtalálhatók a Gazdálkodástudományi Intézet honlapján a www.nyf.hu/gti címen. A HSZK honlapján is megtalálható a szakdolgozati lap, a bírálati szempontokat és a maximális pontokat tartalmazza a bírálati lap.
A szakdolgozati témaválasztás az ötödik félévben, adott év november 30-ig (keresztfélévben április 30-ig) kell, hogy megtörténjen, ekkor kell leadni a címet és a témavázlatot. A szakdolgozat leadása hetedik félévben, adott év november 30-ig (keresztfélévben április 30-ig) kell, hogy megtörténjen. Javasolt ütemezés: a dolgozatírás első félévében az elméleti rész, azaz a szakirodalom feldolgozása, valamint az anyag és módszer leírása; a második felében a gyakorlathoz kapcsolódó elemzés és a következtetések levonása javasolt.
8
6. A SZAKDOLGOZAT MINŐSÍTÉSE
A szakdolgozatot két bíráló (opponens) minősíti. A szakdolgozat szöveges értékelését és javasolt érdemjegyét a záróvizsgák megkezdése előtt a hallgató tudomására kell hozni.
A minősítés főbb szempontjai:
- a témaválasztás időszerűsége és az alkalmazott vizsgálati módszer;
- a szakdolgozat elméleti megalapozása és gyakorlati alkalmazhatósága;
- a szakdolgozat újszerűsége és a téma kritikai, elemző kezelése;
- szerkezet, a témakörök kifejtésének arányossága;
- egyéni meglátások, saját vélemény;
- stílus és külalak.
A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonhatja maga után az alábbi körülmények fennállása:
- a dolgozat egyes főbb részei közötti összhang súlyosan sérül (pl. a dolgozat címében jelzett témakört csak minimális terjedelemben fejti ki a jelölt, vagy az elméleti felvezetésben ismertetett fogalmak és modellek csak marginálisan kerülnek felhasználásra a dolgozat specifikus témakörének tárgyalásakor);
- a dolgozat több mint 1 bekezdés (kb. 3-4 mondat) terjedelemben szó szerinti formában vagy azt megközelítő módon idegen műből építkezik az eredeti forrásnak a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben való megjelölése nélkül (plágium);
- a dolgozat több oldal terjedelemben folyamatosan csak egy idegen műből építkezik (még ha a forrás a megfelelő szövegrésznél és az irodalomjegyzékben megjelöli is a dolgozat írója);
- a dolgozat alapvető tárgyi tévedések sorozatát tartalmazza akár az elméleti, akár az empirikus rész vonatkozásában;
- a dolgozat terjedelme az elvárásoktól jelentősen eltér;
- a dolgozatban a helyesírási, nyelvtani, stilisztikai és/vagy szerkesztési hibák bántónak minősíthetők, esetleg már a megértést is veszélyeztetik.
9
1. melléklet
(külső borító)
SZAKDOLGOZAT
Hallgató neve
Beadás éve
10
2. melléklet
(belső címlap)
NYÍREGYHÁZI EGYETEM
Szakdolgozat címe
Hallgató neve
Hallgató szakja
Konzulens: Neve, beosztása
2014
11
3. melléklet
NYILATKOZAT
Alulírott
Név: ……………………………………………………………………………………………..
Szak: ……………………………………………………………………………………………
NEPTUN kód: …………………………………………………………………………………
jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………...
című szakdolgozat önálló munkám eredménye, saját szellemi termékem, abban a hivatkozások és idézések standard szabályait következetesen alkalmaztam, mások által írt részeket a megfelelő idézés nélkül nem használtam fel. A dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályait, valamint a Nyíregyházi Egyetem által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat.
Kijelentem továbbá, hogy sem a dolgozatot, sem annak bármely részét nem nyújtottam be szakdolgozatként.
Nyíregyháza, ……………………………………..
…………………………………
a hallgató aláírása
12
4. melléklet
1. táblázat: Táblázat címe
Forrás:
5. ábra: Ábra címe
Forrás:
|
Záróvizsgatételek
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELSOR
Turizmus és vendéglátás BSc
1.A Jellemezze a nemzeti számlarendszer (SNA) főbb elemeit és a GDP korlátait, mint a gazdasági teljesítmény mérésének eszközét (reál és nominális változók közötti különbség (CPI)!
1.B Ismertesse a turizmus mai rendszerét, a kereslet-kínálat elemeit, a hazai és nemzetközi keresleti trendeket! Mutassa be a szabadidős
turizmus főbb szegmenseit és jellemzőit!
2.A Magyarázza a fiskális és monetáris politika lényegét és jellemzőit, mutassa be eszköztárát!
2.B Mutassa be a turizmus piaci rendszerét, a turizmus versenyképességére ható tényezőket, a turisztikai kereslet és kínálat hajtóerőit! Ismertesse a marketing és a turizmusmarketing fogalmát, jelentőségét és változását!
3.A Mutassa be a "marketing" vállalati értékképző folyamatban elfoglalt helyét és szerepét, és a marketingeszközök (7P) rendszerét, valamint a fogyasztói magatartás folyamatát, és befolyásoló tényezőit!
3.B Mutassa be és jellemezze a turizmusban résztvevő vállalkozásokat és fejlődésüket hazánkban! Ismertesse a használatban lévő turisztikai szoftvereket! Elemezze a vízi turizmus fejlődését, átalakulását hazánkban!
4.A Az infláció lényege, okai, formái. A jegybank feladatai az infláció és az árszínvonal emelkedés kezelésében!
4.B Ismertesse a hazai természeti erőforrások szerepét a turisztikai választékbővítésben! Jellemezze a Nemzeti parkok, Natúrparkok és a Nemzeti Értéktár turisztikai jelentőségét!
5.A Mutassa be a számviteli eredmény megállapításának módszereit, eljárásait! Ismertesse az eredménytényezőkből megállapítható eredmény kategóriákat, valamint összetevőik tartalmát mindkét eljárással készített eredmény-kimutatás esetében! Magyarázza a következő fogalmakat: hozam-bevétel, ráfordítás-költség!
5.B Ismertesse a Turisztikai Desztináció Menedzsment fogalmát, feladatait, működését és működési zavarait! Mutassa be a falusi turizmus (Agroturizmus) hazai és nemzetközi jellemzőit, fejlesztési lehetőségeit és szerepét a népi hagyományok megőrzésében!
6.A Mutassa be a verbális és nonverbális kommunikáció eszközeit, összefüggéseit, hatékony alkalmazását és jelentőségét az információ
áramlásában és a szervezetek életében!
6.B Elemezze a turizmus jelentőségét a nemzetgazdaságban, a multiplikátor-hatását a vidékfejlesztésben! Mutassa be a gasztronómiai hagyományok ápolásának turisztikai lehetőségeit!
Ismertesse a Hungarikumok jelentőségét és fontosságát a turizmusban!
7.A Mutassa be a vállalkozások külső környezeti és versenytárselemzések módszereit!
7.B Ismertesse az utazási szerződés készítésének mozzanatait! Mutassa be az utazási csomagra kötött szerződések sajátosságait! Ismertesse a védjegy, szerepét és megszerzésének feltétel rendszerét Magyarországon!
8.A Mutassa be a jogforrásokat, azok hierarchiáját! Ismertesse, hogy milyen rendező elveknek kell érvényesülniük a jogforrások esetében!
8.B Ismertesse a magyar szállodaipar fejlődésének sajátosságait, a szálloda szerepét és jelentőségét a turizmusban! Jellemezze wellness fogalmát és elhelyezkedését az egészségturizmuson belül! Határozza meg az azonosságokat és különbségeket a wellness és gyógy turizmus között!
9.A Határozza meg az üzleti tervezés alapelveit, az üzleti terv szerepét a vállalkozás sikere szempontjából!
9.B Ismertesse a vendéglátóipari szolgáltatások tartalmát, formái, személyi és tárgyi feltételrendszerét! Mutassa be az örökségturizmus legfontosabb hazai desztinációit és egy desztinációk jellemezzen!
10.A Mutassa be a turizmusmarketing alkalmazott elemeit Magyarországra, egy szabadon választott desztinációra és egy településre vonatkozóan!
10.B A Ismertesse a turizmus és vendéglátás szakterület árpolitikáját, a csomag árakat és azok jelentőségét! Mutassa be az imázs szerepét
egy turisztikai desztináció piacra segítésében! Értékelje az ökoturizmus magyarországi jelentőségét és trendjeit.
|